Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-20 / 16. szám
Franciaországi levél *• v Az elátkozott autó-#■ Az adószolgálatot a tokaji Kopaszhegy tetején hat műszaki látja el egy-egy műszakban. Jól vizsgázott a tokaji adó A 2. műsor premierje után Egy közismert francia mondás szerint „Ha az autóipar köhög, ez azt jelenti, hogy megfázott a gazdasági élet.” Ha ez így megy tovább, az egyszerű megfázásból „ráfázás” lesz. Az autó eddig a fogyasztói társadalom szimbóluma volt, a haladást, az életszínvonalat, a jólétet és egyesek számára a boldogságot fémjelezte. Napjainkban ezzel szemben bűnbak, az energia- pocsékolás bűnös eszköze, a tönkremenés, a gazdasági élet romlásának egyik fő előmozdítója. Legalábbis ezt terjeszti a sajtó. Kicsit, kényelmeset Ma már szégyenteljes dolognak tűnik egy autó gyorsaságát mint kiváló jellegzetességét reklámozni. „Kicsi, de kényelmes, és főleg rém fogyaszt sokat” — ez a legjobb szöveg, a levegőt hasító, suhanó autócsoda sziluettje helyett a kiskocsi hátulját mutatják a plakátokon, „tessék megnézni, akár két kisebb bőrönd is belefér, ha nincs nagyon megpakolva”. No, ez utóbbit azért nem írják ki, ezt csak én tettem hozzá. Több mint 16 millió autó gurul Franciaország útjain, így nagyjából három lakosra jut egy személygépkocsi. Az országúti forgalomban történik a személyszállítás 85 százaléka és az áruszállítás 50 százaléka. Nem is olyan egyszerű tehát lemondani az autóról. A fentebb idézett mondás sem alaptalan, mert a francia autóipar 2,3 millió személyt foglalkoztat és 1973- ban 40,8 milliárd frank forgalmat bonyolított. A válság tehát súlyosnak ígérkezik. Ez a válsághangulat némi késéssel érkezett el Franciaországba. Miközben Európa számos országában sebesség- korlátozással, a benzineladás szabályozásával, az autó nélküli vasárnapokkal felkészítették a lakosságot már hónapokkal ezelőtt. Franciaországban a sebességkorlátozást nem vették komolyan, a benzin árának emelése pedig az évi 15—18 százalékos inflációban fel sem tűnt. Citroen kontra Renault A vészharangot az autógyárak összesítő statisztikái húzták meg. A legrosszabbul álló Citroen ce„ 1974 első negyedében 395 millió frank veszteséget könyvelt el. Az eladások a Renault gyár kivételével minden cégnél csökkentek. Az év első 8 hónapjában a Citroen 6,32 százalékkal, a Peugeot 5,22 százalékkal, a Simca—Chrysler 18,8 százalékkal kevesebb autót adott el, mint az elmúlt évben. Egyedül a jó gyártási politikát folytató, a .kiskocsira koncentráló Renault növelte eladásait 10.67 százalékkal, különösen a gyorsan népszerűvé vált Renault—5-össel és a régen bevált R—4-essel. Mi segíthet a válságban? Franciaország kőolajimportja jelentős mértékben csökkenti az ország valutakészletét, csökkenteni kell tehát a benzinfogyasztást. De ha a kocsit nem használják, kevésbé kopik, lassabban cserélik ki újra, tehát eladatlanul ott állnak majd az autók. Kevesebbet kell tehát termelni. Igen, de akkor el kell bocsátani a munkások egy részét. Ezek azonkívül, hogy munkanélküli segélyre szorulnak — amit az állam fizet —, csökkent értékű fogyasztókká válnak, aminek hatása végighullámzik az egész gazdasági életen. Bocit \ otksivagen helyett És ezzel a kör bezárult. A humoristák azt javasolják, hogy talán az autólopások segítenek. Akinek ellopják az autóját, az újat vásárol. Franciaországban még ez is reménytelen. Évente az autóparknak csak egy százalékát lopják el, szemben a svájci 3 százalékkal. Merre van a kiút? Egyelőre mindenki vár, remél és továbbra is autózik, mert aki megkapta az autóvírust, azt úgysem lehet kigyógyítani belőle. Lehet előtte reklámozni a tömegközlekedési eszközök előnyeit, ő úgyis csak a gázpedált fogja taposni. Legfeljebb kisebb kocsit vásárol, bár ezeknek az ára ma már magasabb, mint régebben egy nagykocsié. A legjobb megoldást egyelőre a nyugatnémet Volkswagen cég javasolta: 28 000 hektár földet vásárolt Brazíliábar, és 1982-re 110 000 szarvasmarhát kíván gyártani — akaróra mondani tenyészteni. „Cserebogár” helyett „boci” — ez a megoldás; praktikus. mert ez utóbbi nem fogyaszt benzint. (ot) 1941 JÜNIUSABAN Hitler megtámadta a Szovjetuniót. Az ezer szállal a nácikhoz kötődő magyar urak többsége gyors győzelem reményében a háborúhoz csatlakozást szorgalmazta. „Oroszországgal szemben épp oly gyors sikerekre számíthatunk, mint eddig...” — irta a kormánynak a vezérkari főnök — olyannyira, hogy néhány hét múlva a mozgósított magyar haderő fokozatos leszerelésére számíthatunk, hogy a bevonultatott tartalékosok még az aratásra is hazatérhetnek.” A kezdeti náci sikerek láttán megszédült magyar uralkodó köröket nem érdekelte semmi más, mint a részvétel a koncon való osztozkodásban és az a remény, hogy a Szovjetunió megsemmisítése egyben likvidálja „a bolsevizmus örökké fenyegető lidércét”. Nem emlékeztek, vagy nem akartak emlékezni a Szovjetunió azon baráti gesztusaira, amelynek célja éppen az volt, hogy az ország függetlenségét. önállóságát, há- barúba sodródását jelentő német „barátság”-gal szemben egy más alternatíva lehetőségeire hívja fel a figyelmet. A másciusban átadott 1848-as szabadságharc- százlók a Hadtörténelmi Múzeumban nem tudtak beszélni, a nemzetközi vásár szovjet pavilonját is rég bezárták már. Molotov szovjet külügyminiszter Bárdossy Lászlóhoz intézett és a háborútól való távolmaradásra felszólító távirata a miniszterelnök zsebében lapult, éppúgy, mint a kassai provokativ bombázásról szóló repülőtér-parancsnoki jelentés. A „végzet” elindult és elkövetkezett a magyar történelem egyik legsötétebb, legválságosabb korszaka. HORTHYÉK a háborúhoz megbízható hátországot akartak, ezért mindent elkövettek, -'hogy az országban FéLSasson lesz a divat Budapesten már hódit a fél-Sasson. Az új divathullám Miskolcot még nem érte el, de már érezteti hatását. Az új divatú hajviselet abban különbözik elődjétől, hogy a haj hátul hosszú, s elöl — vagy esetleg kívánságra körben— dauert alkalmaznak. A miskolci fodrászok már nagyon várják az új divat „bejövetelét”, mert e frizura elkészítése kevesebb időt vesz igénybe... Pécsi díj a Manézs Színháznak Pécsett a városi tanács művelődésügyi osztálya még a múlt évben életre hívta az amatőregyüttesek állandó pódiumát A kezdeményezés kitűnően sikerült. A kamaraestéken az ország tizennégy élvonalbeli amatőregyüttese mutatkozott be a mecsekalji városban. Kialakult az amatőrszínház törzsközönsége, főleg fiatalokból, mégpedig elsősorban egyetemi és főiskolai hallgatókból. Az előadásokat 11 tagú — különböző művészeti ágakat képviselő — zsűri figyelte és értékelte. Pécs város Tanácsának művelődés- ügyi osztálya díjat alapított, amelyet minden évben a legjobb előadást produkáló együttesnek ítélnek oda. Az 1974. évi díjat a miskolci Manézs Színház kapta, elsősorban a Sámánének című bemutatójáért. temetői csend legyen. Ezt pedig csak úgy biztosíthatták, ha minden olyan erőt, amely a kormány háborús politikáját gátolja, a belső ellenállást szervezi, némaságra kényszerítenek. A terror, amely eddig is a rendszer legfőbb elnyomó eszköze volt, most minden korábbinál nagyobb lendületet kapott. Kommunisták, baloldali szociáldemokraták, antifasiszta hazafiak ezreit börtönözték be és internálták. Újabb és újabb támadások indultak a legálisan működő demokratikus szervezetek, mindenekelőtt a Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek ellen. A háborúellenes megmozdulások megakadályozására az elnyomó apparátus számára kivételes hatalmat biztosító rendeletek és intézkedések özönét léptették életbe. A kormánypropaganda, a rendszerrel összefonódó sajtó es átmenetileg a klérus is a náci katonai sikereket dicsőítve a háborút „a civilizáció védelmeként, a kommunizmus elleni kereszteshadjáratként” propagálta. A TERROR, a Szovjetunió elleni támadást követő sorozatos német katonai győzelmek, a háborús uszító propaganda a dolgozó tömegek, még a szervezett munkások körében is levertséget, depressziós hangulatot, pesszimizmust váltott ki. A harmincas évek második felének a német-magyar szövetségből fakadó átmeneti gazdasági sikerei ugyancsak megzavarták, elkábították a dolgozókat. A hadipotenciál növelése hadikonjunktúrát, ez pedig munkaalkalmat jelentett az élet és halál me§- gyéjén tengődő munkanélkülieknek. Az antiszemita törvények nemcsak elterelték a dolgozók figyelmét a tényleges bajokról, hanem a zsidó hivatalnokok, kiskereskedők ezreinek eltávolításával az addig hivatalra, önálló Magasabb lett a Kopaszhegyen a tokaji adótorony: a tévé 2. műsorát sugárzó piros panelek kilométerekre vi_ rítanak, ha megcsillan rajtuk a nap. Fenn a hegyen derült az ég, a szél azonban szüntelenül süvít az adótorony tövében. A környék néptelen, az adónál szolgálatot teljesítő műszakiakon, kisegítőkön kívül szinte hétszámra senki sem fordul meg arrafelé. A műszerekkel, adóberendeze- sekkel felszerelt termekben patika-tisztaságú rend, adásszünetben még a légyzümmögést is meg lehet hallani. egzisztenciára „éhes” keresztény munkanélküliek előtt megnyitották a „fel- emelkedes” útját. A legnagyobb hatással azonban az ..országgyarapító” politika volt. A kétévtizedes nacionalista revanspolitika következtében a magyar dolgozó tömegek körében erős revíziós hangulat is kialakult. A Hitler kegyéből végrehajtott terület-átcsoportosításokat úgy tekintették, mint a nemzeten ejtett kétévtizedes sérelem orvoslását és nem mint egy katasztrófa-politika előjátékát. A „csorba” bizonyos kiküszöbölése felett érzett, és a feakció által erősen befolyásolt nemzeti lelkesedés ebben az időben ugyancsak Horthyék malmára hajtotta a vizet. A „békés” területi revízió mellett a II. világháborútól voló távolmaradás csalfa álmai is hatottak. Teleki öngyilkossága, a Szovjetunió elleni háborúba lépés komoly figyelmeztetése kevés volt ahhoz, hogy a tömegek ráébredjenek teendőikre. Érben szerepet játszott az is, hogy a szociáldemokraták, a szakszervezetek, a kisgazda- párt egyes jobboldali vezetői — bár látták a országot fenyegető veszélyt —, úgy vélték, keveset tudnak tenni ellene, s a „várni, remélni kell” és a „lábhoz tett fegyver” politikáját hirdették. EZEK A KÖRÜLMÉNYEK — más országokhoz képest is — rendkívüli mértékben megnehezítették az antifasiszta ellenállás kibontakozását. A kommunistáknak, a Kommunisták Magyarországi Pártjának „az árral szemben úszva” kellett a Hitler- ell^nes nemzeti egységfront-politika útjára lépni, a másik Magyarország, az igazi nemzeti érdek politikáját megszólaltatni. PINTÉR ISTVÁN (Folytatjuk) A szolgálat 20 plusz 4 plusz 48-as rendszerű. Ez azt jelenti, hogy 20 órát dolgoznak egyfolytában, négy órát a munkahelyen töltenek, és 48 órát pihenhetnek. — A 2. műsor sugárzása milyen feladatokat ró a műszaki gárdára? — A mi feladatunk nem sokat változott december 17. óta — mondja Regéczkei Dénes, az adóállomás vezetője. — A munkát a korábbi létszámmal végezzük. Három csoportban egyszerre hat műszaki látja el a szolgálatot. A 2. műsor ugyanúgy, mint az első, mikro- láncon érkezik el Tokajba. A berendezések az első naptól kezdve kifogástalanul, mondhatni tökéletesen működnek. Hátra van még a térerősségmérés, amelynek alapján megállapíthatjuk majd, hogy az átlagosan 80 —90 kilométeres körzetre tervezett sugárzás valójában meddig is jut el úgy, hogy a műsort még jól lehet látA belkereskedelmi miniszter a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel együtt rendeletet adott ki a Vendéglátó Vállalatok húskészítmény előállításáról, felhasználásáról és forgalmáról. A rendelet valamennyi vendéglátó tevékenységet végző állami és szövetkezeti vállalatra, szövetkezetre, állami gazdaságra, tsz-re és ezek gazdasági társulásaira vonatkozik. A rendelet szerint a vendéglátó vállalat az állami húsipartól átvett, valamint saját hízlalású sertést és juhot, ezenkívül vásárolt juhot, bárányt levághat; a húsipartól felvásárolt tőkehúson kívül ezek húsát is felhasználhatja étkeztetési célokra. A Vendégi itó Vállalat azonban tőkehúst nem hozhat forgalomba. ni. A 80—90 kilométeres térerősség úgy értelmezhető, hogy legfeljebb 20 méter magas létesítményekkel, domborzati különbségekkel számolnak. Ahol ennél magasabbak a dombok, hegyek, ott érthetően rosszabbak a vételi viszonyok. Ez lehet az oka, hogy amíg Sátoraljaújhelyen egyik-másik utcában nem vehető jól a második műsor, szlovák területen viszont rendszeresen nézhetik. Általában elmondható, hogy Nyíregyháza, Debrecen, Miskolc, Sátoraljaújhely térségében vehető a második műsor. Miskolcon az egri UNI- VERZÁL Szövetkezet által szerelt átépített központi antennák adóra-hangolását elvégezték. A megyeszékhely szakboltjaiból a második műsor vételéhez november és decemberben több ezer antennát és adaptert vásároltak. NAGY JÓZSEF A melegkonyhás üzleteknek, vendeglátóipari termelőüzemeknek, húselőkeszi- tőknek engedélyezik különféle húskészítmények — hurka, kolbász, füstöltaru stb. — előállításúi. A saját gyártású húskészítményeket — akárcsak a mástól vásároltat — a Vendéglátó Vállalat éttermeiben adagolva, büféiben kimérve is árusíthatja. Lehetőség van arra is, hogy más Vendéglátó Vállalatnak, állami húsboltnak es húsboltot fenntartó szövetkezetnek is értékesítse saját gyártású húskészítményeit. A rendelet természetesen kötelezi a Vendéglátó Vállalatokat feldolgozási és értékesítési tevékenységük során a közegészségügyi és Állategészségügyi rendelkezéseit megtartására. Fejezetek a magyar antifasiszta ellenállás történetéből I. Az árral szemben úszva Rezzenetlen, tökéletes a kép a tokaji adó ellenőrző képernyőjén. íme a 2. műsor monoszkópja. Rendelet a húskészítmények J forgalmazásáról /
