Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-20 / 16. szám

Az egészségügyi miniszter új rendeletben szabályozta az; öregek napközi otthonai­nak létesítését, működésük feltételeit, s azt. hogy kik, milyen körülmények között és milyen térítés mellett ve­hetik igénybe a napközi ott­honi gondozást. A régi rendelet szerint az öregek napközi otthonában csak azok kaphattak ingye­nes ellátást, akiknek egyál­talán nem volt nyugdíjuk, s a gondozásra szorulók több­ségének viszonylag alacsony jövedelem esetén is térítést kellett fizetniök. Ez egyre hátrányosabban érintette a nyugdíjasokat. Az alacsony összegű nyugdíjak és járadé­kok emelése miatt ugyanis — a régi rendelet alapján — az utóbbi években már csak­nem mindenkinek fizetnie kellett volna a napközi ott­honi ellátásért. A térítési dí- iak megállapítását e; ért az új rendelkezés — rugalma­san — a tanácsokra bízza, amelyek az anyagi és a szo­ciális helyzet mérlegelése alapján bárkit mentesíthet­nek a térítési kötelezettség alól. Az utóbbi években jelen­tősen fejlődtek e napközi otthonok szolgáltatásai. A kezdeti törekvésekkel ellen­tétben ezek az intézmények a magukra maradt idős ko­rdáknak már nemcsak klub­szerű elfoglaltságot, taralma- sabb időtöltést és az emberi kapcsolatok kiépítésének le­hetőségeit jelentik, biztosít­ják, hanem állandó rendsze­res gondozásukat is. Az öregek napközi ottho­nainak különösen ez a gon­dozási jellege fejlődött so­kat az elmúlt években. A ko­rábbi egyszeri • étkezéssel szemben ma már a legtöbb helyen reggelivel és vacso­rával is ellátják a rászorul­takat. Rendszeres orvosi fel­ügyeletek óvják egészségü­ket, gondoskodnak ruháza­tuk tisztántartásáról, közös kulturális programokat szer­veznek számukrá és sok he­lyen a gondozottak foglal­koztatását is megoldották. Betegségük esetén pedig lakásukon is meglátogatják és gondozzák őket. Az öregek napközi ottho­naiba való felvétel feltételei az új rendelet értelmében sem változtak. A gondozásra szorulók továbbra is a lakó­helyük szerint illetékes ta­nácsok egészségügyi hatósá­gainál kérhetik felvételü­ket, s csupán azokat nem ve­hetik fel, akiket családi kör­nyezetben vagy — eltartási szerződés alapján — otthon ápolnak. Az új rendelet — az el­múlt évek tapasztalatai alap­ján — elsősorban az ered­ményesen működő napközi otthonok gyakorlatban is jól bevált egyre bővülő, szélese­dő „szolgáltatásait” foglalja jogi formába. Mindezt a rá­szorulók, a kedvezőtlen szo­ciális helyzetben levő és a családi gondozást nélkülöző idős emberek érdekeinek legmesszebbmenő figyelem- bevételével. Kertészkedoknek Az ismeretterjesztő mező- gazdasági előadássorozatok az Ady Endre Művelődési Ház sok éve sikeres prog­ramjai közé tartoznak. A kertészkedő, kiskert-tulajdo­nos miskolciakat (elsősorban a diósgyőrieket) legközelebb január 23-án várják. Mint az este hatkor kezdődő elő­adás címe is jelzi: közele­dik a tavasz; a gyümölcsfák koronaformáinak kialakításá­ról lesz szó. Nincs többé „foglalt” jelzés? A telefonálók többségét ide­gesíti ha a keresett állomás foglalt. Egyesek ilyenkor új­ra meg újra tárcsázzák a hí­vott számot, de ismét csak az idegesítő, szaggatott bugást hallják. Mások nem hajlan­dók letenni a kagylót, vég nélkül várják, hogy a kere­sett állomás felszabaduljon. JaDánban most úi mód­szerrel kísérleteznek, hogv a telefonálók helyzetét legalább némiképp megkönnyítsék Egy automata berendezés re­gisztrálja a foslalt állomás­hoz beérkező hívásokat, s a vonal bontása után az első hívónak adja át a keresett ál­lomás vonalát. A többiek sor­ban — azaz a hívások sor­rendiében — következnek utána. nHizfum Kilencmillió bélyeg, köztük sok ritkaság, az európai or­szágokban kiadott bélyegek 95 százaléka: világviszonylat­ban is gazdag gyűjtemény a Magyar Bélyegmúzeum tu­lajdona. A teljes készletből 200 ezer látható állandóan. Bár a fel­újított Dob utcai épület mél­tó otthona a múzeumnak, a gyűjtemény zömét biztonsá­gos szekrényekben őrzik s csak részletekben tárják a nyilvánosság elé. Farsang van, a húsvéti nagyböjtöt megelőző vígság ideje. Az idősebbek, és per­sze, akik értik a csíziót, azok tudják, hogy a farsang víz- kereszttől (január 6.) a hús­hagyó keddi tetőponton át hamvazószerdáig tart. Napjainkra a farsangból misztikum nélküli, vallási szokástól mentes bálsorozat lett. Egyetlen dolog rnentő- dött át, a jelmezes-álarcos alakoskodás. A krónika fel­jegyezte, hogy az igazságos Mátyás itáliai rokonaitól, ki­rályi ajándékként, álarcokat kapott. A szomorú emlékű II. Lajos a mohácsi csata- vesztést megelőző esztendő­ben egy valódi elefántot is felvonultatott az egyébként hitelezőktől szorongatott ud­var farsangi mulatságán. A fiatal uralkodó ördögálarc­ban jelent meg az ünnepsé­gen. A farsangnak nemcsak az álarc az elengedhetetlenül szükséges kelléke, hanem a nevezetes fánk is. A kétszer kelesztett tésztából készített dupla-fánkot barackízzel töl­tötték, itatóssal borított szi­tán szárították, és vaníliás cukorral adták fel. Az inni- és ennivalón kívül fánkkal kellett megajándékozni a ház­ról házra járó maskarásokat is, akik így fenyegetőztek: „Huju farsang, ki a fánkkal! Mert különben beverem az ablakot.” A Dunántúlon a rönkhúzás dívott. Rábatótfalun még 1968 farsangján is fát von­# Álarc kötelező! De ilyen?! szolt á 168 főt számláló ál­arcosok s'erege. Máshol mást játszottak. Ortutay Gyula je­gyezte fel egy mókás halott­búcsúztatás történetét. „Egy legényt halottnak öltöztetnek: párnára fektetik, belisztezik az arcát, krumpliból ragasz­tanak neki nagy, hosszú fo­gakat. A leányok feketébe öl. töznek s szívhasogatóan siro- gatják; jajj, ki eszi meg már azt a nagy hordó káposztát, ki eszi meg azt a nagy fá­zik babot?!” A bolondos ce­remónia természetesen fel­éleszti a halottat is... Persze, akadtak ennél ke­ményebb, a durvaságig vaskos tréfák is. Akik sértették a közösség erkölcsét, azokat hangos kiabálással, nyilvános megszégyenítéssel büntették. Békés és Bihar megyében zángózásnak, csatrangolásnak, kikolompolásnak nevezik a civódó házasok, házasságtöré­sen kapott asszonyok ricsaj os megcsúfolását. Az ilyen al­kalmak alig múltak el hét határra szóló verekedés nél­kül. A biharugrai születésű Szabó Pál a szemtanú hite­lességével írhatta le: „A ri­csajban, a disznóságok özö­nében áll a fiatal házaspár a pitvar közepén, és sírnak, mint a gyerekek. Ügy sza­kadt le rajuk a zángózás, mint mikor kidőlt egy fal, vagy ketté roppan egy geren­da. Pedig tudhatták volna, hogy ez a szokás szinte tör­vény, ez alól nem lehet ki­térni senkinek.” (brackó) A társas élet olajozó]»? Az első pohár a jókedvé9 a harmadik a gyalázaté! # Ez os első?!. (Kerényi felv.) A primitív társadalomban — Bacon szerint — az alkohol­nak élelmiszer-, orvosság- és vallási extázist keltő funkciója volt. S a mi korunkban? Sokait szerint a társas élet olajozó- ja. Űjabban divatos arra hivatkozni, hogy remekül oldja az egész nap halmozódó idegfeszültséget. S mindez igaz ad­dig, amíg a mérséklet tart. De azután... ? Ma is időszerű az arisztotelészi bölcsesség: az első pohár a jókedvé, a második a mámoré, a harmadik a gyalázaté! De a betegségé is. Figyelemre méltóan rész­letezi ez utóbbit dr. Rigó János az Italfogyasztás és egészségvédelem című isme­retterjesztő munkájában Elöljáróban csak annyit: a szerző nem tartozik a bigott antialkoholisták táborába. Elismeri a szeszes italok ked­vező élettani hatását, élve­zeti szerepét is, de... Gyakrabban téveszt... Az alkoholtartalmú italok­nak mint élvezeti szereknek a szerepe a fűszerekéhez ha­sonló — írja. Növelik a nyál­elválasztást. ízük étvágyger­jesztő, 5—10 százalékos ol­datban fokozzák a gyomor- nedv-elválasztást, az emész­tést. Ezért kellemes például az étkezés után elfogyasztott pohár sör vagy könnyű bor. Az alkohol gyorsan felszí­vódik a gyomorból, ezt azon­ban az étkezés lassíthatja. Éz az élettani alapja annak a kulturált ivási szokásnak, amely az italok fogyasztását étkezéshez kapcsolja. Érdekes módon azokban az államok­ban, ahol ez már szokássá vált, az egy főre jutó na­gyobb alkoholfogyasztás el­lenére is kevesebb az alko­holista. mint nálunk. Mikor vált ki káros tüne­tet az alkohol ? Még nem ri nagyon érezzük, de például 2—3 deci bor után már rom­lik az érzékszervek műkö­dése. A központi idegrend­szeri gátlások cső;,kenés? miatt kárt szenved a legma­gasabb idegrendszeri tevé­kenység. Az ember gyorsab­ban reagál, de a feladatot gyakrabban téveszti el, bár önbizalma és jókedve foko­zódik. Megszűnik a fáradt­ságérzet, s ez nagyobb erő­feszítésre, teljesítményre késztet ugyan, ám utána ki­merültség következik, káro­sodik az izommunka koordi- náltsága. (Ezért tilos a spor­tolóknak edzés vagy verseny közben, géppel vagy gépjár­művön dolgozóknak órákkal a munkakezdés előtt még j kis mennyiségű alkohol fo­gyasztása is.) Kétezer íorio^iál több jut italra Egy liter bor vagy másfél deci pálinka után az izomzat ereje csökken, a mozgás ren­dezetlenné válik, s 24 óra múltán is tapasztalható az idegrendszer működésének zavara. Ennek duplája után bizonytalan a járás, erősza­kos a magatartás. Három li­ter bor vagy fél liter pá­linka a legedzettebb ivókat is olyan kábulatba döntheti, amelynek megszüntetéséhez már orvosi segítség i szüksé­ges A tünetek kialakulásában persze szerepe van az egyéni érzékenységnek, de a rend­szeres, nagy mennyiségű al­koholfogyasztás igen gyak­ran súlyos állapotot idéz elő. Az alkoholistáknál például állandó gyomorhurut, anyag­cserezavar, szív- és érrend­szeri károsodás, idegrend­szeri megbetegedés léphet fel. Kóros elváltozások ala­kulnak ki a májban és a vesében. Gyakran alakul ki férfiaknál impotencia, nők­nél sterilitás, szellemi gyen­geség. A statisztikák szerint azj elmegyógyintézetek bete­geinek majdcsak egyötöde a mértéktelen szeszfogyasztás miatt kerüli kórházba. A statisztikák — sajnos! — azt is bizonyítják, hogy egyre kevésbé maradunk az első pohárnál. Az alkoholfo­gyasztás nő. Hazánk minden egyes állampolgára — bele­értve a csecsemőket és az antialkoholistákat is — átla­gosan 20Ó0 forintnál többet költ szeszes italra egy évben. (Az elmúlt évben fejenként 49 liter bolt. 60 liter sört. 6 liter tömény italt fogyasz­tottunk.) Ugyanakkor alko­holmentes italokra csupán 130 forint, könyvre és új­ságra pedig kettőszá? jutott! (radványi) Kliibfst természetbarátoknak A DVTK természetjáró szakosztálya ma fél hatkor klubestet rendez. Az össze­jövetelen közreműködnek a Miskolci Nemzeti Színház művészei, valamint a Bartók Béla Művelődési Központ népi zenekara és szólistái. A rendezvény a DVTK klub­jában lesz. A fizika fejedelme Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1890. január 20-án mutatta be Eötvös Loránd. a Magyar Tudományos Akadémián a torziós ingát. A világhírűvé vált műszert eredetileg laboratóriumi kí­sérletekre szánta Eötvös. A vékony szálra felfüggesztett, két végén kis súlyokkal ellá­tott rúd a nehézségi erőtér igen kicsiny távolságon belüli változását is mérte, s alkalmas volt arra, hogy az erőtér víz­szintes összetevőjének válto­zását is pontosan jelezze. Hamar bebizonyosodott, hogy a torziós Inga az egyetlen műszer a századforduló tá­ján. amely nagy biztonsággal jelzi a föld alatti üregeket, boltozatokat. Ez a szem nél­küli földröntgen felbecsülhe­tetlen szolgálatot tett a geo­fizikusoknak. s nagy szerepe volt az olajlelőhelyek felfe­dezésében. Joggal mondhatta Einstein, hogy Eötvös Loránd a fizika egyik fejedelme... Gra-mu&íra Felesleges a «fstt? Amióta a miskolci üzletek kirakatában is megjelentek a mutató nélküli, digitális órák (és más összeköttetés nélkül is hozzá lehet jutni ezekhez az úimódi időmérőkhöz), az­óta kínoz a gondolat, hogy mi jöhet még? Mert van már olyan karóra, amelyet nem rugó hajt (tehát nem kell felhúzni), hanem gombakku mulátor vagy egyszerűen a test meiege vagy a kar szo­kásos mozgása. Van olyan amelyet vízhatlanná tettek akad búvároknak való is. lát­tam már stopperes szerkeze­tet, de olyat is, amely ébresz­tőóraként funkcionál. Még szerencse, hogy a fo­gyasztók lapja, a Nagyító, megnyugtat. Az óraipar sem mentes a divattól. Nem ma­radi. az, aki a hagyományos típust választja, tehát azt, amelyiknek mutatója van, ru­góra jár. de nem ébreszt, s víz alatti kirándulásra is al- • kalmatlan. Hozzáértő szak­emberek ugyanis azt állítják, „az óraipar továbbra is el­mondhatja magáról, hogy a közhasználatú eszközök kö­zül a legpontosabbat gyárt­ja”. Hogy mit jelent ez": Egy olcsó karórától elvárjuk, hogy az naponta egy percnél ne siessen, ne késsen többet Egy napban 1440 másodperc van, tehát az az óra, amelyik napi egyperces eltéréssel mutatja az időt. 0,0007 pontosságú, vagyis a hiba 0.07 százalék­nyi. Ez verhetetlen minden­napos technikai cikkeink me­zőnyében. (Egy gombakkumu­látoros óra eltérése a pontos időtől évenként egy perc!) ilyen pontossággal és meg­bízhatósággal egyetlen min­dennapos technikai berende­zésünk sem dicsekedhet. Nehogy azt higgyék, hogy a karóra egyszerű szerkezet! A hagyományos típus száznál több apró alkali észből áll. Éppen ezért az eddigi — az órapiart dicsérő — erények mellé még egyet fölsorakoz­tatunk. A legolcsóbb karóra 209 forintba kerül. S azon is ugyanúgy múlik az idő, mint a legdrágább Doxán! A különbség legfeljebb csak né­hány másodperc és persze, jó néhány ezer forint. a t

Next

/
Oldalképek
Tartalom