Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-11 / 9. szám
Változások az iskolában A változás alapja, hogy a tanulók nagyobb része rendszeresen vesz részt az iskolai testnevelésben, illetve a tanórán kívüli sportolásban. Csökkenteni kell a testnevelési foglalkozások alól felmentettek számát. Ez azt jelentené, hogy az alsófokú és középfokú intézményekben mindenki járjon test- nevelési órákra, de ha felmentésre utalja az iskolaorvos, vagy az illetékes orvos, akkor valamilyen gyógyító testmozgást folytasson Az iskolai testnevelési órák másik alapvető és fontos funkciója, hogy megszerettesse a gyerekekkel a testedzést és kialakítsa ennek egy egész életre szóló igényét. A cél az, hogy a sport legyen kiegészítője a testnevelési órának, főleg játékos formában fejlessze tovább egyrészt a fizikai képességet, másrészt pedig szerettesse meg a sportot és az igény kialakításában játsszon döntő szerepet. Bebizonyosodott, hogy testnevelési órát nemcsak a tornateremben lehet tartani. Az iskolaudvarok sportudvarok legyenek, ne parkok. A gyerekeknek testmozgásra van szükségük az órák közötti szünetekben is és az órák után is. Fel kell hogy oldják az idegfeszültséget, amit a szellemi megterhelés jelent. Feltétlenül szükséges, hogy télen locsolják fel ezeket a pályákat, korcsolyázzanak rajta a gyerekek. Üdítsék fel magukat a téli szabadtéri sportolási lehetőségekkel is. Támogatni és szorgalmazni kell továbbra is a diák sportcentrumok létrehozását. Szükség van erre, hiszen vannak városok, ahol egy-egy iskolának nagyobb sporttelep építése luxus lenne, sok pénzbe kerülne, több iskolának, több iskolai tanulónak együttesen egy-egy sportkombinát felépítése azonban értelmes, hasznos dolog. A szemléletformálás a legfontosabb ezen a téren. Nem azért nem épült elegendő tornaterem, mert kevés volt a pénz, hanem elsősorban azért, mert a testnevelés megítélésében voltak alapvető szemléletbeli hibák, tévedések. E téren pozitív változás indult meg, amely már érezteti hatását. Mindenki elismeri már azt, hogy az egész jövendő nemzedék neveléséhez a testi nevelés szervesen hozzátartozik. A testnevelés ott ér el megfelelő hatásfokot, ahol nem szükséges rosszként, különböző rendezvények megtartásához legalkalmasabb időpontként kezelik a testnevelési órát, hanem megkapja rangját, értékét a többi tantárgy között. Sorsolás: a jövő hét végén Tegnap délelőtt tárgyaltak az MLSZ-ben a labdarúgó NB I. tavaszi sorsolásáról. A csapatok képviselői közül többen is méltánylást igénylő kifogást emeltek a már egyszer módosított tavaszi sorsolás ellen, s ezért a végleges programra várni kell még egy hetet. Ismeretes, hogy a Sportpropaganda kiadott egy Sport- zsebkönyv ’74/75 című könyvecskét, amelyben a tavaszi sorsolásokat is közük. Ezt ugyan annak idején egyeztették a szövetséggel, de a labdarúgás állandóan változó követelményei miatt már ezt is módosítani kellett, s most tehát az derült ki, hogy a második változat sem elfogadható. Oka volt ennek például olyan technikai hiba, amely háromszor egymás után „idegenbe küldte volna” a Csepelt, de figyelemmel kellett lenni újabb nemzetközi kötelezettségekre, s a még itt-ott folyó pályafelújítási munkálatokra is. Foci-farsang Vándorserleg a győztesnek Eltört a mécses. Szőke Laci, az MVSC serdülő cselgáncso- zója elsírta magát a doktor bácsi előtt, de — nem a fájdalomtól. Pedig az izomhúzódás sem kellemes dolog, ám a versenytől való visszalépés ilyen ifjú korban még fájdalmasabb. (Szabó István felvétele) Érdemes sportoló Szobájában a naqyviláq Nők indulnak a világ tetejére Japán feministák egy csoportja kizárólag nőkből álló expedíciót indít útnak a közelgő hónapokban. Az expedíció célja a 8850 méter magas Mount Everest megmászása. Eiko Hiszano, az expedíció 41 éves vezetője elmondta: „Ezzel a kísérlettel a japán nők a világ valamennyi asszonya nevében bizonyítani akarják, hogy el tudnak jutni a világ tetejére, ahol nő mindmáig nem járt még.” A hegymászás női rekordere mind ez ideig a tokiói Szecuko Vatanabe, aki feljutott a 7555 méteres Annapurna csúcsára Nepálban. Amikor még limbabve volt Közismert, hogy a jövő hét végén ismét megrendezik a városi sportcsarnokban a Foci-farsangot, s annak keretében a volt válogatott játékosokból összeállított Budapest—Vidék teremlabdarúgó-mérkőzést. Eddig ezek az együttesek „alkalmi” díjakért mérkőztek egymással, most azonban már értékes vándorserlegért küzdenek. Városunk tanácselnökének, Rózsa Kálmánnak az ötlete, hogy Miskolc a két mérkőzés összesítéséből kikerülő győztesnek ajánljon fel kupát, amely legyen az öregfiúk találkozóinak hagyományos voltát biztosító záloga. A torna szervezői nagy tetszéssel fogadták a felajánlást. Még nem végleges az elnevezés, de valószínű, hogy 19-én este a serleg Miskolc Kupa néven kerül első ízben, majd azt követően minden évben átadásra a legjobbaknak. A kupa felajánlása egyébként arra is ösztönözte a szervezőket, i hogy gondolkozzanak a torna bővítésén — esetleg külföldi öregfiú-csapatok meghívásával. Egy bizonyos: ebből már hagyomány lesz, s a következő években is láthatjuk a miskolci sport- csarnokban a labdarúgás nagy öregjeit. Szeretnénk lefényképezni, de kéri; mellőzzük ezt. Pedig jó képű, ZZ. életévének a végét taposó fiatalember. Csakhogy szerény, — noha volna mire „felvágnia”: nemrég a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója címmel tüntették ki. Orbán Attila, a 101. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet elsőéves műszerésztanulója azért részesült a nem mindennapi elismerésben, mert a legutóbbi két évben hazánk amatőr rádiósainak a legjobbjai közé tartozott. Tizenöt éves korában, 1968-ban ismerkedett meg a Postaigazgatóság MHSZ- klubjában a technikai sportággal, s azóta a szenvedélyévé vált. Ismereteinek bővítésében nem kis szerepet játszott, hogy 1970-től csaknem négy éven át néphadseregünk egyik alakulatánál polgári alkalmazottként mint rádiótávírász kereste meg a kenyerét — miközben a Földes Gimnázium esti tagozatán leérettségizett. — Bár az ottani és az amatőr rádióforgalmazás között nagy a különbség, folyamatosan gyakorolhattam az éter „matatását”. És 1972 óta az esti, éjszakai óráiban állandóan gyakorolja otthon, szülei Lányi Ernő utcai lakása két szobájának egyikében is. Két és fél apróhirdetéé alias Felveszünk gyakorlattal rendelkező műszerész szakmunkást ASCOTA könyvelőgépek karbantartására. jelentkezés helye: Megyei illetményhivatal, Miskolc, Tanácsház tér 1. II. em. 220. szám. A Lőrinci Fonó felvételt hirdet 16 éven felüli lányok részére. Betanulási idő: 1 hónap. A kereset 2000—2600 Ft a betanulás után. Vidéki lányok részére szállást és kedvezményes hazautazást biztosítunk. Felvétel esetén az útiköltséget visszatérítjük! Cím: P. F. V. Lőrinci Gyár, 1183 Budapest, Gyomrői út 83—91. Kérésére részletes tájákoztatást küldünk. Kézilabda Ili csapatok a A sportélet holtidénye miatt a szurkolók érdeklődése a város egyetlen sportrendezvénye, a sportcsarnokban folyó kézilabda kupa mérkőzései felé irányul. Az eddigi találkozók nézői persze azt is szívesen vennék, ha a már lebonyolított fordulókkal ellentétben ezúttal nem lenne „foghíjas” a műsor, — nem kellene bosszankodniuk az elmaradt mérkőzések miatt! Erre különben remény is van, hiszen a hét végén csupa olyan csapatok szerepelnek, amelyek már valamelyik fordulóban a sport- csarnok küzdőterére léptek. Egyébként két új csapat Is színesíti a két nap programját: a Felszabadulási Kupa keretében most mutatkozik be a miskolci közönségnek a Tatabányai Bányász — élén a gólkirálynő Németh Piroskával — és a Békéscsaba női együttese. A másik két NB I-es csapat a már ismert Bp. Spartacus és ELZETT gárdája lesz. A hét vége 17 mérkőzésének sorrendje: SZOMBAT, 14 ó. 30 p; M Bányász— Edelény (férfi I. o); 15 ó. 15 p: Ózdi Kohász—DVTK (női ..A" csoport); 16 ó. 30 p: ELZETT—Tatabányai Bányász (FK, női NB I.); 17 6. 39 p; Bp. Spartacus—Békéscsaba (FK, női NB I.); 18 ó. 35 p; Miskolci Vörös Meteor—Michalovce (férfi kiemelt). VASÁRNAP, 8 ó. 20 p: Michalovce—Debreceni Dózsa (férfi kiemelt); 9 ó. 15 p: Bardejov— Tiszavasvári Lombik (férfi I. o): 10 ó.; ELZETT—Békéscsaba (FK, női NB I.); 11 ó.: Bp. Spartacus—Tatabányai Bányász (FK, női NB 1.); 12 ó. 20: SBTC— Lokomotiva Presov (női „B” csoport); 13 ó. o5p; Bardejov— Miskolci Bányász (férfi I. o.); 13 ó. 50: Lokomotiva Presov— Nyíregyházi Tanárképző (női „B” csoport); 14 ó. 35 p; Debreceni Dózsa—Miskolci Vörös Meteor (férfi kiemelt); 15 ó. 30 p.: Egri Vasas—Nyíregyházi Volán (női „A" csoport); 16 ó. 15 p.: Nyíregyházi Tanárképző— SBTC (női „B” csoport): 17 ó.: MÉMTE—Tiszavasvári Lombik (férfi I. o.); 17 ó. 50 p: Nyíregyházi Volán—DVTK (női „A” csoport.) éve ugyanis — nem könnyű vizsga letétele után — egyéni forgalmazásra is engedélyt kapott, s azóta a maga készítette adó-vevő készülékével a világ rengeteg amatőrjével került összeköttetésbe. — Japántól a Bermuda- szigetekig angol nyelvű rövidítések alkalmazásával szinte megszámlálhatatlan rádióssal társalogtam már — mondja —, kérdéseink-vá- laszaink legtöbbször az időjárásra és a berendezéseinkre vonatkoznak. Csodálatos érzést kölcsönöz, ha a partner lakóhelyén délután vagy délelőtt, esetleg rekkenő hőség, nálunk pedig éjszaka, illetve dermesztő hideg van. így „jön el” a nagyvilág a szobámba ... Egy bolgár amatőrrel többször is sikerült az éter hullámain kapcsolatot teremtenem, s tavaly személyesen is találkozhattam vele. Részt vett a honvédelmi szövetség által, a szocialista országok amatőr rádiósai részvételévei Kazincbarcikán megrendezett „Testvériség, barátság” versenyen, amelyen rendezőként működtem közre. Nem tudom kifejezni az örömet, amellyel üdvözöltük, ölelgettük egymást. Aztán arról beszél, amiért a kitüntetést kapta. Négy év óta vesz részt különböző versenyeken, s 1972 őszén a hazai rádiósok között a harmadik lett. A következő évben ugyancsak ezt a helyezést érte el kétszer is, — de már világversenyeken. Májasban a szovjet, októberben pedig a csehszlovák rádiósok által megrendezett küzdelemben került az előkelő heiyre. (Az utóbbi versenyen elért eredményéért — a nagy „átfutási idő” miatt — később elsőosztályú sportolóvá is minősítik). Nem hallgatja el azt sem, hogy kitűnő szerepléseit klubja és a honvédelmi szövetség székházában működő rádióállomás vezetőinek is köszönheti, akik mindenben támogatják. S mosolyogva említi meg, hogy most, miután kitüntették, már a szülei — a boltvezető édesanyja és a gépkocsivezető édesapja — is megbékéltek vele, mivel korábban nem nézték jó szemmel, helyesebben hallgatták jó füllel, amikor a szobájába „bement” a nagyvilág. Terve? Eltökélte, hogy bonyolultabb adó-vevő készüléket épít, s a klubjában odaadóan tanítja a kisebbeket a rádiózás ismereteire. E szándéka is érdemes sportolói mentalitásra vall. TARJÁN ISTVÁN „Ezen ország mögött, a szárazföld belseje felé haladva terül el Benameía- pa nagy királysága” — ina 1517-ben a portugál Barbosa, amikor Mozambik partjairól tovább ment a szárazföld felé. Aztán elérkezett oda, ahonnan „tizenöt vagy húsznapi járásra van egy nagy város, bizonyos Zimbaocse nevezetű, amelyben rengeteg fából és szalmából épült ház áll.” Barbosa Sofalából, az ősi mozambiki kikötőből indul1; el, amely valamivel délre fekszik Beirától, a mai Mozambik nagy kikötőjétől és a XVI. században a legjelentősebb volt: innen mentek a tengerről jövő áruk karavánjai afelé a bizonyos Zimbabve felé — amit Barbosa még nem ért el — ugyanúgy, ahogy ma a Zimbabve helyétől alig valamire fekvő Salisbury-t Rhodesia fővárosát Beirából „táplálják” a tengeren túlról. És erről a Zimbab- veről kapta a nevét a mai Rhodesia, itt éltek fejlett középkori államban azok a bantu, majd később hottentottákkal keveredett négerek, akiket a fehér telepesek ma nem engednek egyenrangú- ként élni azokkal, akik jóval később érkeztek és segítettek elpusztítani az ősi kultúrát. A XIII. és a XVIII. század között virágzott igazán ez az ősi Nagy-Zimbabve (az állam fővárosa), amelynek neve — ugyancsak Barbosa szerint — a „szim- baoe” szóból származik; így nevezték ezek a népek az erődöket és közöttük a legnagyobb» volt a Nagy-Zimbabve. „A ma is látható romok: körbe futó magas falak és tornyok, a boltozatos kapuk mind a hatalom, az egység és a rendezett település benyomását keltik” — írja Basil Davidson és illusztrálja két fényképpel is Az újra felfedezett ősi Afrika című, tíz évvel ezelőtt nálunk is megjelent könyvében. Amikor ma a rho- desiai őslakosság küzdelméről hallunk, amit fehér-telepes elnyomóik ellen folytatnak, nem árt elgondolkozni azon, hogy tulajdonképpen ezért az ősi államért küzdenek, amit ők alapítottak, tettek hatalmassá és szeretnék ismét jogos tulajdonukba venni. (máté) Csigaposta A 73 éves Reg Butcher kereken huszonnyolc évet, nyolc hónapot, egy hetet és hat napot várt arra a levélre, amelyben egy barátnője elnézést kér tőle, amiért négy levelére nem válaszolt. Nemrég kézbesítette a posta azt a levelet, amelyet a barátnő 1946-ban adott fel Cambridge-ben, mindössze 25 kilométernyire Butcher falujától. A posta egyik szóvivője kijelentette: „A levél minden bizonnyal fennakadt a levélszekrény hasadékában. Mindenesetre utánanézünk a dolognak”. Kilenc hónapig egy póznán „Már nem is emlékszem rá, hogyan lehet lakásban élni” — jelentette ki a New Orieans-i Rick Weeks, aki 9 hónapon át „lakott” egy pózna tetején. Az eltelt időszakban egy ciklont is átvészelt szokatlan lakhelyén. Teljesítményével egyébként megdöntötte a póznalakás világrekordját. Amikor egy daru segítségével leemelték kényelmetlen lakhelyéből, a város rezesbandája győzelmi indulót fújt. Weeks csupán azt sajnálja, hogy nem vehetett részt lánya temetésén, aki apja esztelen kísérlete miatti bánatában öngyilkos lett. Verpeléti bor Átadták a VOSZK palackozó üzemét Verpeléten, ahol az idén már ötmillió palack bort töltenek. A borokat ebben a pincében tárolják. (Balassa Ferenc felvétele) A rák áldozatai Olaszországban ötpercenként hal meg egy-egy rákos beteg. 1973-ban a halálesetek száma 544 153 volt, ebből 105 640-et a különböző tumorok okoztak. 1973-ban gyomorrákban 16 510, tüdőés hörgőrákban 16 249, mellrákban és méhrákban 13 828, bélrákban 11979, máj- és epevezeték-rákban 8360, más egyéb rákban 35 686 ember halt meg.
