Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-11 / 9. szám
Turistaházak ősrégi állapotban Vadaskert és nemzeti park (Folytatás az 1. oldalról) A tegnapi együttes ülésen megállapították: mindkét intéző bizottság sokat tett annak érdekében, hogy a Mátra es a Bükk vidékének pihenésre, üdülésre szolgáló területeit minél többen felkeressék, megismerhessék. A társadalmi erők bevonásának szép példájaként említette a miniszter a bánkúti sípályát, amit a természetet és a sportot szerető emberek segítségével létesítettek. Ha a tanács kezeli... Többen is szóltak az ifjúsági turizmus fejlődését akadályozó szálláshiányról. Sok kritika érte a Turistaellátó Vállalat elavult turistaházait, melyek közül néhányat ilyen okok miatt már be is zártak. Szurdi István belkereskedelmi miniszter elmondta, hogy a megoldás már nem várat sokáig magára. Heves megyében akad már olyan turistaház is, ahol a vendégek a hagyományosan kedvező térítési költségek ellenében igazán kellemes körülmények között tölthetik szabad idejüket. Az említett létesítmény egy idő óta ugyanis a megyei tanács kezelésében van. Elhangzott a tegnapi ülésen, hogy mindkét Villányban vetnek Dél-Baranyában még szilárdan tartja magát az immár hetek óta uralmon levő tavaszias időjárás. A Mecsek es a Tenkes kettős hegyvonulata ugyanis felfogja az északról érkező hidegebb légáramlatokat. Ennek köszönhetően továbbra is kék az égbolt, süt a nap és a hőmérséklet a déli órákban eléri a 10 fokot. A 442 méter magas Szársomlyó hegy sziklás lejtőin virít a magyar kikerics, amely a Kárpát-medencében csak itt található. A kinyílt virágok nagy számából arra következtetnek, hogy legalább egy hete tart már a korai virágzás. A hegy lábánál pedig vetnek: a villányi Űj Alkotmány Tsz megkezdte a primőrnek szánt zöldborsó vetését egy harminc hektáros táblán. Ilyen korai vetésre még ezen a kedvező éghajlatú tájon is ' régen volt példa. A Villány— siklósi történelmi borvidéken mindenütt metszik a szőlőt. Városi tanácstagok fogadóórái 1975. január 13. HaJász András, Gorkij-telepi pártalapszervezet, 17 órától; Káski Sándor, Palóczy u. 19., 17 órától; Somossy Katalin, 1/5. sz. területi pártalapszervezet, Kassai u. 86., 18 órától; Várkoly József, Zrínyi Gimnázium, Rudas L. u. 2., 17.30 órától. 1975. január 18. Daragó jánosné, görömbölyi pártalapszervezet, 16 órától; Garami Károly, Csőszerelő Vállalat, munkásszálló, Ernyebán u. 4., 16 órától; Sebő Ernő, Szövő u. 9., 17 órától; Szuhai József, Tölgyesi u. 2., 14 órától; Tamasi Erzsébet, Kő u. 13., 18 órától. 1975. január 20. Boda Józsefné, Felszabadítók u. 2., 18 órától; Keszthelyi Zoltán, Kemény Jenőné és Sári László, Forgács utcai általános iskola, 18 órától. Tanácstagi beszámoló; 1975. január 14. Koval Pál, 16. sz. területi pártalapszervezet. Tanácsház tér 2., 16 órától. megyében jobb gazdái lehetnének a tanácsok a turistaházaknak, mint a jelenlegi üzemeltető. A kereskedelem kritikája Az olcsó szállások hiányában a természetet kedvelők legfeljebb egynapos kirándulásokra vállakozhatnak, jóllehet sohasem volt ekkora kereslet az olcsóbb turistaszállók iránt, mint napjainkban, ami a rövidebb munkahét bevezetésével jár együtt. A belföldi idegen- forgalom rohamosan növekszik és ez egyúttal az üdülő- és kirándulóhelyek jobb ellátását is sürgeti. A kereskedelem ugyanakkor vonakodik az elárusítóhelyek fenntartásától, mivel kiugróan nagy forgalomra többnyire csak a hétvégeken számíthatnak. Hasonló okok miatt nincs megoldva a ga- lyatetői, kékestetői területeken sem a turisták ellátása. Dr. Papp Lajos államtitkár felszólalásában elmondta, hogy a Mátra és a Bükk idegenforgalma nagyon kedvező. A mostaninál is nagyobb látogatottságra számíthat az északi hegyvidék, ha elkészül az autópálya, és lehetővé válik, hogy a fővárosból másfél, két óra alatt a Mátrába, a Bükkbe érjenek az autós családok százai. Felvetődött a tanácskozáson, hogy a létesítendő szilvásvárad! vadaskert terveit össze kell hangolni a Bükk- fennsík területén kialakítandó nemzeti parkkal kapcsolatos elképzelésekkel. Elhangzott az a javaslat, hogy a legközelebbi együttes ülésre hívják meg a Közép- Tiszavidéki Intéző Bizottság elnökségét is. A résztvevők a javaslatot elfogadták. Társadalmi erőből is Az elmúlt négy év alatt a bükki üdülőterületen több mint -260 millió forint központi támogatást használtak fel. Ilyen forrásokra a jövőben is szükség lesz, de számolni kell a társadalmi erők segítségével is. Az együttes elnökségi ülésen elhangzottakat Huszár István miniszterelnök-helyettes foglalta össze. Megállapította, hogy a terület- fejlesztés az utóbbi években sokkal átgondoltabb ' lett, mint korábban volt, a kormányhatározat jó irányt szabott a két bizottság előtt álló feladatoknak. N. J. Ismeretterjesztés A TIT budapesti szervezetének rendezésében, az ismeretterjesztés hivatásos és társadalmi . munkásainak részvételével, a Kossuth Klubban tegnap előadássorozat kezdődött a tudományos ismeretterjesztő munka hatékonyságának, eredményességének növeléséről. Farsang Megkezdődött a farsangi idény. A Jelmezkölcsönző Vállalatnál már számos iskola érdeklődött jelmezek és farsangi kellékek iránt. Mint a kölcsönző dolgozói elmondták, legtöbben állatjelmezeket, népviseleti ruhákat, indián, űrhajós, cowboy öltözékeket kerestek az érdeklődök. Gazdag falusi „bank” Az előző évekénél jóval magasabb forgalmat bonyolított le tavaly a Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet. December 31-ig a kamatozó betétállomány 14 892 ezer forint, a gépkocsi-nyereménybe- tét 1 425 000 forint volt. A kölcsönállomány 6 096 000 forint, s 1593 ember között oszlik meg. A takarékszövetkezethez 18 község tartozik, ahol 5860 takarékszövetkezeti tag él. Eqy kiállítás képei Miskolc régi kereskedő- város. A kétszáz évvel ezelőtti krónika így vall erről a tényről: „A főutcában vannak azok a bódék, ahol a rőfösáruk, a főkötősök és a csipkeverők kész ruhaféléi kaphatók... s sátor oldaláról színes szalagok, pántlikák, paszományok lógnak. Odébb kendőket látunk a földön, még tovább a vándorkereskedő portékáját bámuljuk.” Ez a kétszáz évvel ezelőtti csendélet jó háttere annak a kiállításnak, amely a kereskedelmi oktatás történetét kíséri nyomon. A nem mindennapi bemutató — január 2-án nyílt meg a Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában. Számtankönyv 1763-ból Aki kíváncsi rá, megtudhatja, hogy a miskolci üzleti élet fellendítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett görög kereskedők annak idején mennyiért adták a csipke rőtjét, az abrak köböljét, a csirke párját... Mert a kézzel írott árlap megmaradt, csakúgy mint az első, 1763-ban nyomott magyar nyelvű számtankönyv, a Számvetésnek mestersége. Üveg alatt látható a hajdani nebulók füzete és tolla, a palatábla és palavessző. Vajon kié lehetett? A tenyérnyi, fekete táblán halványan látszanak a számok: 315 X. 11. S alatta a név: Németh Gy. A falon harangnyi csengő. Most már senki sem várja, hogy megszólaljon. A mostani diákoknak előre programozható, órával kombinált villamos csengő jelzi az óra végét. A )ó szín titka A sarokban hatalmas diavetítő terpeszkedik. Negyven '■íw#®:-'1'':*-:;-M- Régi pezsgő, mai diák. évet szolgált, most kiállítási tárgy. Megmaradt a diák is. Az egyik keretes film a két háború közötti reklámból ad ízelítőt. — Talán megnősültél, hogy olyan jó színben vagy? — Nem nősültem meg. Krausz-féle kenyeret és süteményt eszem. A hatalmas vitrin is kincset érő kereskedelem-történeti dokumentumokat rejt. Emberöltővel ezelőtti árumintákat. Csupa olyan holmit, ami ma már nem kapható az üzletekben. Ki kenés most török szattyánt, kecskebőrt, fekete és zöld gubacsot, vagy ólomcukrot? Egy asztalon azóta már biztosan nagyapa-korú hajdani diákok „remekei” kínálnak látnivalót: hangvilla, vízikerék, fújtató. A kettős évforduló jegyében rendezett bemutató (150 éves a szervezett magyar kereskedelmi oktatás és 100 (Kerényi felv.) éves a miskolci szervezett állami kereskedelmi oktatás) mottója _is lehetne az az idézet, amely az egyik, a bolti munka becsületéért síkra szálló elődünktől származik. így szól: „A nevelésben a főgondot arra kellene fordítani, hogy az ifjak ne szégyelljék, hogy csak kereskedők, ne vágyakozzék mindegyik arra, hogy bank- vagy biztosítóhivatalnok legyen.,.” (brackó) Munkaverseny - másképpen Ma a munkaverseny eredményességét nem a százalékok nagysága jelzi; minőség, önköltségcsökkentés, exportképesség — ezek a szavak a jó termelés jelzői, amelyek több éve meghonosodtak a gyárakban, üzemekben. Az új bennük inkább az, hogy nagyobb hangsúlyt kaptak, s most a kongresszusi munkaverseny félidejében egyre több szó esik róluk. A szakszervezetek, a Hazafias Népfront és a KISZ hazánk felszabadulásának évfordulójára, a párt XI. kongresszusára készülve, áprilisban tette közzé felhívását a kongresszusi munkaversenyre. Több mint fél év telt el a felhívás óta, s ma már nyilvánvalóak a kongresszusi munkaverseny eddigi eredményei. Nyilvánvaló az is, hogy a verseny tömegbázisát, a mintegy 120 ezer kollektívát — másfél millió embert! — magában foglaló szocialista brigádmozgalom alkotja. A szocialista brigádokkal együttműködve nagy számban alakultak az elmúlt hónapokban fizikai, műszaki, adminisztratív dolgozókból komplex brigádok. Ma már az sem ritka, hogy a partnervállalatok dolgozói alakítanak - Miskolcon is sok példa van rá — közös brigádokat, segítve ezzel az együttműködést, a termelés kooperációját. Ezek a tények azt is jelzik, hogy a munkaverseny több éves — évtizedes módszereihez újak kapcsolódtak. Az új verseny, a kongresszusi, árnyaltabbá, korszerűbbé tette ezt a mozgalmat. Másképpen versenyzünk ma, mint évekkel ezelőtt. Fejlődő világunkkal lépést tart a szocialista munkamódszer legfontosabb hajtóereje, a szocialista munkaverseny. Az új megtanulása — és ez is természetes — nem megy zökkenők nélkül. Az elmúlt hónapok tapasztalatai arra is figyelmeztetnek, hogy némely vállalatnál akkor is erőltetik a tervek mennyiségi túlteljesítését, amikor a többlettermék előállításához csak nehezen vagy gazdaságtalanul tudnak anyagot, kapacitást biztosítani, vagy a többlettermék csak nehezen értékesíthető. Ebből következik, hogy ma nagyon józanul, mértéktartóan, reálisan kell a versenymozgalmat felhasználni és alkalmazni. A zökkenők, melléfogások ezernyi apró változásával találkozhatunk még. Van üzem, ahol arról panaszkodnak a munkások, hogy a vállalásaikat csak rohammunkával. túlórával képesek teljesíteni, mert rendszertelen az anyagellátás, szervezetlen a munka. Ez az a pont, ahol leginkább összevethetők a munkaverseny új szokásai. Itt „bukik” ki, ha az irányítók a munkaversenyt csak a munkások feladatának tekintik, pedig a munkaverseny ma már nem csupán a gépek, munkások, csoportvezetők és a művezetők mozgalma. Szerves egészet kell képeznie a gyárigazgatótól a társadalmi szervezeteken keresztül a segédmunkásig mindenkinek. Szervezettség, alacsonyabb önköltség, exportképesség, jobb minőség, komplex tevékenység — ezek a szavak csakis akkor válhatnak valósággá, ha a versenyben részt vevők a legalacsonyabb ponttól a legmagasabbig egyformán értik és gyakorolják a tennivalóikat. A kongresszusi munkaversenyben kapott újabb lendületet az úgynevezett DH — Dolgozz Hibátlanul mozgalom. Több mint 130 válalatnál és mintegy 50 szövetkezetnél alkalmazzák ezt a rendkívül hatékony munkamódszert. És résztvevői, igazolhatják a legjobban, hogy mennyire összetett, bőnyólült elkészítést;"tevékenységet igényéi. Ez a munkaverseny, amely a kongresszusi felhívással kezdődött, lassan félidejéhez közeledik. Első szakasza december 31-én zárult, és a legjobbak 1975. május 1-én vehetik át az MSZMP Központi Bizottsága által adományozott kongresz- szusi zászlót és oklevelet. A második szakasz a IV. ötéves terv befejezésével, 1975. december 31-ével fejeződik be. A sikeres tapasztalatok nyomán, maguk a résztvevők állítják teljes felelősséggel, hogy másabb, sokkal korszerűbb lett a ma feladatait segítő, támogató kongresszusi munkaverseny. E. Gy. Jobb körülmények közé A szűcsipari szövetkezetben tervbe vették, hogy a kikészítő üzemet új üzemházba telepítik. Ezzel jobb munka- körülményeket teremtenek, és a választékot is bővíthetik. Az új kikészítő üzem létesítése jelenleg a helykiválasztásnál és a tervezésnél tart. Bányatörténeti emlékek Sárospatak határában A Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő természetvédelmi munkacsoport számba véve a Zempléni-hegység természeti értékeit, felhívta a figyelmet a Sárospatak határában levő Megyer-hegyi Tengerszem bányatörténeti emlékeire. Itt ugyanis századokon át magas keménységi fokú hidrokvar- citot bányásztak, amelyből a XV. századtól kezdve malomköveket faragtak. A pataki bányászok céhet alkottak, s a jegyzőkönyveik megInfluenza-vakáció A Bulgáriában is egyre nagyobb méreteket öltő influenzajárványra való tekintettel a Művelődésügyi Minisztérium elrendelte, hogy Szófia és Várna összes tanintézeteiben január 20-ig hosszabbítsák meg a téli szünidőt. Szaktekintélyek szerint az influenza járványszerű terjedését nem utolsósorban a tavaszias időjárás okozza: az észak-bulgáriai Vidinben például mindeddig nem esett hó és a hőmérséklet nem süly- lyedt nulla fok alá, tegnap a Duna menti városban plusz tizenhét fokot mértek. találhatók a kollégium levéltárában. A malomkövet az utóbbi időkben a malmokból kiszorították az acélhengerek, így a Megyer-hegyen régen abbamaradt a malomkőbányá- szás. Az egykori bánya helyén tengerszemszerű tó képződött, amely kedvelt kirándulóhelye a környék lakosainak. Most a természet- védelmi munkacsoport a középkori eredetű malomkőbánya udvarának védetté nyilvánítását tervezi. Egész és félig kész malomkövek ma is láthatók itt, sőt egyik fala egykori bányászlakás nyomait is megőrizte — feljáró lépcsősorral és a kőfalon látható füstnyílással. Ezenkívül sok értékes kövületet tartalmaznak a régi bányafalak, tengeri csigák, ősállati maradványok lenyomataival. A modern magyar geológia tudományának jeles úttörője, Szabó József száz esztendővel ezelőtt itt kezdte a Zempléni-hegység ásványkincseinek kutatását, tanulmányozását.
