Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-10 / 8. szám

Már kisgyermekkortól A technika jóvoltából egyre gyakrabban lehetünk „jelen” egy-egy nagy világversenyen. Szép kényelmesen leülünk fo­telünkbe és végignézzük Európa, Amerika, Ázsia, Ausztrália vagy éppen Afrika valamelyik városában zajló eseményeket. Hány és hány alkalommal csodáljuk a sportolók bravúros teljesítményét, hány és hány kiváló élsportolót választunk példaképül magunknak! A versenysport különböző szintjein mások és mások a kö­vetelmények. Hazánkban az utóbbi években egyre gyakrab­ban rendeznek munkahelyi versenyeket különféle sportágak­ban. Ezek közül is talán legnépszerűbb a kispályás labda­rúgás, de számos híve van az atlétikai, asztalitenisz, röp- és kézilabdaversenyeknek. Ezeken ma már egyre többen állnak rajthoz azok közül, akik felismerték a testnevelés, a mozgás szükségességét, az egészségre gyakorolt kedvező hatását. A minőségi sport, az élsport már egészen más követelmé­nyeket támaszt. A magasabb szinten rendszeresen versenyző sportolók felkészülése, edzésmunkája igen sokrétű. A tudo­mány, az edzéselméletek, a kutatások számos területének eredményeit használják az élsportolók a jobb felkészülés érdekében. Az edzésmunka sportáganként változik, egy közös vonás azonban valamennyi sportág edzésrendszerében van: a rendszeresség! Világszerte számos szakember állapította már meg, hogy egy ország élsportolóinak eredményességéből következtetni lehet az ország általános testkultúrájának színvonalára is. Bebizonyosodott az is. hogy a sportágak nagy részében azok az országok tudnak eredményesen szerepelni, amelyekben már kisgyermekkortól rendszeressé válik a testedzés. Hazánkban az elmúlt évben az általános iskolákban növel­ték a testnevelési órák számát. A három testnevelési óra, ezek tervszerű és a korábbinál jobb kihasználása azonban még önmagában vajmi keveset oldhat meg. A tanórákon kívül is rendszeresen mozogniuk, sportolniok kell a fiatalok­nak ahhoz, hogy egyszer talán ők is az élsportolók közé kerülhessenek... L. M. Január 17-én Ismét BEK-mérkőzés * Négy Spartacus-lány asszisztál a Goldberger újabb gól­jához! A hét végén hasonló jelenetek ismét lesznek majd, hiszen az NB I-esek Felszabadulási Kupa-küzdelmei folyta­tódnak. (Szabó felv.) Miskolcon Ifjúsági kézilabda-bajnokság Kezdetben úgy tűnt, hogy a január közepére tervezett „Foci-farsang” három játék­napja közül csak a szombat és a vasárnap lesz igazán érdekes, amikor az öregfiúk Budapest és Vidék váloga­tottja focizik egymással a városi sportcsarnokban. Pén­tekre, 17-re, ugyanis „csak” női és serdülő teremlabda­rúgó-mérkőzéseket iktatott be a szervező bizottság. (A női mérkőzéseket, s az igen ügyes serdülőket sem be­csüljük le, de mégis más, ha Buzánszkyék is ott van­nak.) Közben azonban folytak a tárgyalások, s ma már va­lószínűnek látszik: a péntek lesz az igazán rangos nap, hiszen a program újabb női találkozóval bővült. Ez azon­ban kézilabda-mérkőzés lesz, és nem is akármilyen! Újra a Bajnokcsapatok Európa Kupájáért játszanak sport- csarnokunkban. A BEK első fordulójának keretében a Vasas—CSZKA Szófia talál­kozóra kerül sor 17-én, 16.30-kor. Így már nagyon valószínű, hogy mindhárom napon ismét telt ház lesz! A Vasas vezetői azonban nem bízzák a dolgot a vé­apróhirdetés aBlcss Felveszünk gyakorlattal ren­delkező műszerész szakmunkást ASCOTA könyvelőgépek karban­tartására. jelentkezés helye: Megyei Illetményhivatal, Mis­kolc, Tanácsház tér 1. II. em. 220. szám. A Lőrinci Fonó felvételt hir­det 16 éven felüli lányok részé­re. Betanulási idő: 1 hónap. A kereset 2000—2600 Ft a betanulás után. Vidéki lányok részére szál­lást és kedvezményes hazauta­zást biztosítunk. Felvétel esetén az útiköltséget visszatérítjük! Cím: P. F. V. Lőrinci Gyár, 1183 Budapest, Gyömrői út 85—91. Ké­résére részletes tájákoztatást kül­dünk. letlenre, s úgy döntöttek, hogy jegyeladó versenyt hir­detnek a miskolci iskolák számára. A legügyesebbek között „Vasas emléktárgya­kat” sorsolnak ki a találko­zó szünetében, amit egyéb­ként a tv is közvetít. Érdekes, hogy részben a televízió sportosztályának is köszönhető a mérkőzés mis­kolci megrendezése. A bol­gárok ugyanis mindenkép­pen Budapesten szerettek volna játszani, de a tv csak úgy vállalkozott a közvetí­tésre, ha a mérkőzést Mis­kolcon rendezik meg! (Ak­korra ugyanis már ide „köl­tözik” a sportosztály és köz­vetítő kocsija a Foci-farsang miatt.) Végül is a bolgár nagykövetség segítségével si­került megegy eznie a Vasas­nak abban, hogy Miskolcon rendezzék a BEK-ért ját­szandó mérkőzést. A Vasas várhatóan csü­törtökön érkezik Miskolcra, és este mór edzést is tart a j sportcsarnokban. h. k. I Az 1974-es esztendő első súly­emelő világcsúcsát a finn Lah- denranta az ólomsúlyú szakítás­ban állította fel január 12-én, ugyanebben a súlycsoportban a szovjet Alekszejev még decem­ber 30-án is módosított a világ legjobb eredményén. Az 1974-ben világcsúcsot elért versenyzők, lepkesúlytól felfelé: Kőszegi (magyar, szakítás 1), Horihoshi (japán, szakítás 1), Kirov (bolgár, összetett 1), To- dorov (bolgár, összetett l),Hirai (japán, szakítás 1), Kolev (bol­gár, összetett 1, szakítás 2), Ruszev (bolgár. szakítás 1), Rizsenkov (szovjet, összetett 2, szakítás 3, lökés 2), Rigert (szovjet, összetett 4, szakítás 2, lökés 2), Nikolov (bolgár, össze­tett l, szakítás 2), Usztyuzsin (szovjet, lökés 2), Alekszejev (szovjet, összetett 3, szakítás 1, lökés 6), Lahdenranta (finn, sza­kítás 1), Zsabotyinszkij (szovjet, szakítás 1.). Kőszegi. Todorov, Hirai, Ru­szev, Nikolov és Usztyuzsin elő­A kézilabdajátékot általá­ban a második legnépszerűbb sportágként tartják nyilván, megyénkben mégis csupán 1966 óta rendezik meg a közvetlen utánpótlás nevelé­sét szolgáló ifjúsági bajnok­ságot. A létszám sem túlzot­tan magas, hiszen évente mindössze 8—10 sportkör fia­taljai küzdenek a bajnoki pontokért. Bizonyára ez is közrejátszik abban, hogy Borsodnak — területéhez és jelentőségéhez képest — igen kevés az NB-s csapata. Az 1974-es megyei ifjúsági bajnokságot is csupán 8—8 együttes küzdötte végig a két nem mezőnyében, a meg­kívánt szinten azonban csak 3—3 csapat játszott. Ezek — különösen a lányok bajnok­ságában — heves harcot vívtak egymással a dobogó különböző helyeiért, ami vé­ször javított felnőtt világcsúcsot. A 9. súlycsoport jelenlegi, 27 érvényes világcsúcsán öt ország osztozik. Feltűnő, hogy könnyűsúlyban a müncheni olimpia óta nem változtak a világcsúcsok. A szov­jet Kirzsinov, a „tulajdonos”, összetettben és lökésben elért 312,5, illetve 177,5 kg-os csúcsa szakításban pedig a már vissza­vonult lengyel Baszanowski 1971. április 23-án Lublinban elért 137,5 kilós rekordja évek óta érintet­len. A Baszanowski-csúcs a „legszakállasabb” a súlyemelő világrekordok között. A világcsúcstartók közül csak Rizsenkov, Rigert és Alekszejev büszkélkedhet azzal, hogy súly­csoportja valamennyi világcsú­csát megszerezte. Az iráni Nassi- ri képességeit pedig az bizonyít­ja, hogy a lepkesúly szakítás és lökés mellett légsúlyú lökés­ben is övé a világ eddigi leg­jobb eredménye. ,, ___ gül is az erőviszonyoknak megfelelő eredményt hozta. A leányoknál a Miskolci Spartacus jobb gólkülönbség­gel nyerte a bajnoki aranyat a kazincbarcikai 105. sz. ITSK és a DVTK előtt, míg a fiúknál az Ózdi Kohász — most harmadszor a bajnok­ság történetében — végzett az első helyen, megelőzve a DVTK és a Miskolci Vörös Meteor csapatát. A lányoknál így alakult a vég­ső sorrend: 1. M. Spartacus 24 p (178:52); 2. 105. sz. ITSK 24 p (145:77); 3. DVTK 24 p (114:61); 4. Mákvölgyi Bányász (14 p; 5. Sajóbábonyl Vegyész li p; 6. Kazincbarcikai Vegyész 7 p; 7. SüMSE 4 p; 8. MVSC 4 p; A Szerencs és a Leninváros vissza­lépett. A fiúit bajnokságának végeredménye; 1. Ózdi Kohász 26 p; 2. DVTK 24 p; 3. M. Vö­rös Meteor 20 p; 4. KVSE 14 p; 5. M. Bányász 12 p; 6. 105. sz. ITSK 8 p; 7. Leninváros 6 p; 8. MÉMTE 2 p. A DH tippjei A múlt héten érvényesült a papírforma. Vajon így lesz a 2. hét szelvényén szereplő mérkő­zéseken is? Ez a kérdés foglai- koztatja a totózók nagy részét, s a párosítást figyelembe véve úgy tűnik: az „igen” a helyes felelet. Az uralkodó tippnek ezúttal is — akár csak a múlt héten — az l-es látszik. A DH ÍGY LATJA: 1. Ascoli—Bologna x 2. Cesena—Cagliari l 3. Fiorentina—Lazio x 4. Juventus—Ternana 1 5. Lanerossi—Internationale 2 6. Milan—-Varese 1 7. Roma—Sampdoria 1 8. Alessandria—Reggiana i 9. Como—Brescia 2 10. Parma—Catanzaro x 11. Pescara—Verona 2 12. Spal—Arezzo 1 13. Taranto—Novara 2 PÓTMÉRKÖZÉSEK; 14. Genoa—Sambenedettesse 1 15. Palermo—Avelino x 16. Foggia—Brindisi 1 Súlyemelő világcsúcsok Előre jelzi az infarktust Mint a „New Scientist” cí­mű amerikai folyóirat októ­beri számából kiderül, Fried­man, Klatsky és Siegelaub kaliforniai kutatók szerint a fehér vértestecskék számá­ból megállapítható, hogy va­lakit szívinfarktus vagy ko­szorúér-trombózis fenyeget-e. Az infarktus előjeleinek ku­tatása során az amerikai tu­dósok felismerték, hogy az infarktus-veszélynek kitett szívbeteg egy köbmilliméter vérében 7300 helyett átlag 8000 fehér-vértestecske van. A fehér vértestecskék köny­Küzdelem Napjainkban már az onkológia területén elért sikerekről beszél­hetünk. A szovjet tudósok az utóbbi években nem kevés ere­deti preparátumot állítottak elő. A klinikai gyakorlatban ma egyre szélesebb körben alkal­mazzák a nehéz részecskék — protonok — nagy teljesítményű sugárnyalábjait, amelyek meg­támadják a rosszindulatú sejte­ket, az egészséges sejteket pe­dig kímélik. Mérlegelik an­nak lehetőségét, hogy a rossz­indulatú daganatok elleni harc­ban lézersugarakat, valamint túlnyomásos oxigéntelítést al­kalmazzanak. A rosszindulatú daganatok problémája most általános bio­lógiai probléma lett, erre össz­pontosul a biokémikusok, ge­netikusok, virológusok érdeklő­dése is. A szovjet kutatók tüze­tesen tanulmányozzák a tumo­rok természetét, fejlődési mec­hanizmusait, keresik az egész­séges és a beteg sejtek élete közötti legapróbb különbségeket. A Szuhumiban dolgozó tudósok Borisz Lapin professzor veze­tésével vizsgálták a leukózisok keletkezésében a vírusok szere­pét és kimutatták, hogy a be­teg emberek vérében van egy vírushoz hasonló hatóanyag, amely, a majmokba jutva, a leukózist jellemző megbetege­nyen és viszonylag gyorsan összeszámolhatóak; így ez a vizsgálat jól beilleszthető a rutin-jellegű, tömeges vizs­gálatok rendjébe. A fehér vértestecskék száma ugyan­akkor nem csupán az infark­tus-veszélynél nagy, hanem átlagon felüli fertőzés és erős dohányzás esetén is. De aki­nél sorozatosan túl nagy a fehér vértestecskék száma, azoknál ezt a tényezőt a vér­nyomással és a vértükörrel együtt rendszeresen vizsgálni kell. a rák ellen dést vált. Más szovjet laborató­riumokban is izoláltak rákvirus „jelölteket”. Most ezeket az USA tudósaival közösen, sike­resen tanulmányozzák. Ez egyike azoknak a pers- pe.aiviKus kutatási irányoknak, melyek közelebb visznek ben­nünket a rák keletkezésének titkaihoz. E tekintetben jelentős sikernek számít, hogy Harry Abelev és Jurij Tatarinov pro­fesszorok felfedeztek egy fe­hérjeanyagot — az alfafatoprote- int —, melynek jelentkezése olykor rákos folyamat fejlődé­sével jár együtt. Ezt a fehérjét a vérben „elcsípve” a rák, kü­lönösen a májrák diagnoszti­zálható. A tumorok korai kimutatási módszereinek, a gyógyszereknek tökéletesítése már ma arra az eredményre vezetett, hogy a rák okozta halálozás gyakorlatilag nem emelkedik. A tudomány rohamos fejlődési üteme feltá­masztja azt a reményt, hogy közel van az idő, amikor a rák megszűnik magával ragadni az életek millióit. „Megkövesedett“ magzat öthónapos „megkövesedett” magzatot operáltak ki egy harminchat éves olasz asz- szony testéből. Az orvosi év­könyvek tanúsága szerint mindössze egy alkalommal, 1854-ben került sor hasonló műtétre. Az úgynevezett „litopedi- on” áttörte a méhfalat és bekerült a hasüregbe. Itt meghall és megkezdődött a magzat megkövesedése. Nor­mál méhenkívüli terhesség esetén a hasüregbe került magzat felbomlik. Ebben az esetben azonban a kalcium és foszforsók hatására meg­indult a megkövesedés fo­lyamata. Az orvosok elmondták, hogy a halott magzat a máj alatt helyezkedett el, amely­hez egy ponton hozzá is nőtt. Éppen ezért a műtét rendkívüli veszélyekkel fe­nyegetett. Több helyen össze kellett varrni a megsérült beleket, és el kellett távolí­tani az asszony méhét is, mivel a megkövesedett mag­zat orvosolhatatlan sérülése­ket okozott rajta. 1854-ben az első „megkö­vesedett” magzatot egy 90 éves asszony boncolásakor fedezték fel. Az asszony több évtizeden át hordozta testé­ben a litopediont, anélkül, hogy valaha is fájdalmakra panaszkodott volna. A most napvilágra került „kőbabát” a nőgyógyászati múzeumban helyezik el. (Laczó József felvétele) Nőklub Párizsban megnyílt egy női klub, ahová férfi nem teheti be a lábát. Bár, könyvtár, színházterem, gyermekmeg­őrző, képtár, ruhaüzlet áll a hölgyvendégek rendelkezésé­re.

Next

/
Oldalképek
Tartalom