Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-09 / 7. szám
Bekötött szemmel A város kulturális programja M 4 -füzetet a város felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából meghirdetett gyermekrajzpályázat legszebbjei illusztrálják. Mint a neve is mutatja (Miskolc ’75) arról olvashatunk a minden év januar elején megjelenő, reprezentatív kiállítású kiadványban, hogy abban az esztendőben, vagyis ezúttal 1975-ben mit ad Miskolc az ide látogatóknak és mivel vár bennünket itt élőket. Mint a szerkesztők az ajánlásban írják (összeállította és közreadja a Művészeti és Propaganda Iroda, készült a Borsodi Nyomdában), a Miskolc ’75- től azt várják, hogy az itt feltüntetett gazdag programban mindenki megtalália az érdeklődésének leginkább megfelelőt és, hogy a csaknem kétszázezres nagyváros élni fog a hasznos lehetőségekkel. A kiadvány felsorolja a kiállítótermek idei programját, a Herman Ottó Múzeum, a diósgyőri vgr, a Miskolci Képtár kiállítási tervét. Ismerteti a színházi szezon repertoárját, emlékeztet a könyv ünnepére, a könyvhétre. Külön címszó alatt tárgyalja a város zenei életének várható eseményeit. Figyelmünkbe ajánlja a művelődési házak rendezvényeit; néhány mondatban ösz- szefoglalja azok lényegét. Beszél a nagy könyvtárakról, megadja a művelődési intézmények pontos név- és címjegyzékét, és gondolva a városba érkezőkre, még idegenforgalmi kalauz is. Bár csak 2000 példányban jelenik meg, akihez eljut, mindenképpen haszonnal forgathatja a kiadványt. Adataiban pontos felsorolást kap és a néhány mondat, amit egy-egy intézményről írnak, eligazít a rendezvények sorában, segít, hogy a városról készült vázlatos képnél egy kicsit többet kapjon, aki kézbe veszi. A szerkesztők ajánlásával kezdtem és azzal, hogy a Miskolc ’75 reprezentatív kiadvány. Hozzátehetjük, hogy nem véletlenül; nagyobbára az ide látogatók kezébe adjuk. Segítsen a várossal való ismerkedésben. Nos, első rá- tekintésre valóban szép a negyven oldalas füzet, emiatt nem kell szégyenkezni. Csak éppen elolvasni igen nehéz a színes, hálós alapra nyomott szöveget. Félő, hogy ebből a Miskolc ’75-ből csupán címszavakat tud meg az idegen. Alaposabb tanulmányozás nélkül ugyanis csak az erős, fekete betűkkel nyomott sorok olvashatók. (makai) Társadalmi ünnepségek A Társadalmi Ünnepségeket Szervező Iroda szolgáltatásait egyre többen veszik igénybe; tavaly 931 házasságkötésnél és 187 névadó ünnepségnél működtek közre. Az idén többek között anyák napi műsort, gyermeknapi ünnepséget, személyiigazolvány átadási ünnepséget szerveznek majd az iroda dolgozói. Kondor Béla kiállítása A Miskolci Galériában lóén, pénteken este hat órakor nyílik meg a nemrégiben elhunyt grafikusművész, Kondor Béla kiállítása, melyet Dávid Katalin művészettörténész rendez. Aki- állításon a művész hetven munkája —, tíz festmény, huszonnyolc rézkarc, három pasztellkréta, tizenhárom monotípia, tizennégy litográfia, egy szénrajz — látható. A képzőművészeti alkotásokon kívül Kondor zeneszerszámait és egy kisméretű faoltárképét is kiállítják. Nagy László költő megnyitó beszédét Szilágyi Lajos, a Miskolci Nemzeti Színház művésze olvassa fel, majd a Zrínyi Gimnázium Kondor Béla rajztagozatos osztályának tanulói adnak műsort. „ ... a végletesen kiélezett történelmi szituáció — úgy érzem — alkalmas rá, hogy bizonyos morális kérdéseket, emberi magatartásokat feszültebb közegben, plasztikusabb megnyilvánulási formákban vizsgáljak...” — vallja Kovács András. A rendező most bemutatott filmje, melyet Thurzó Gábor regény- részletének felhasználásával írt és rendezett, tulajdonképpen folytatása azoknak a közéleti érzékenységgel elkészített „Kovács-filmeknek”, melyek a hatvanas évektől mostanáig izgalomban tartják a hazai közönséget s külföldi visszhangjuk is jelentős. A Bekötött szemmel című alkotás csak annyiban történelmi film, hogy a magyar történelemnek egy viszonylag közeli s mindannyiunk számára eléggé ismert szakaszában játszódik cselekménye. Kovács András a második világháború egyre több veszteséget elszenvedő magyar katonái körében képzeli el, illetve teremti meg azt a bizonyos végletesen kiélezett történelmi szituációt. Arról van szó, hogy ezekben a lélekpróbáló időkben ki hogyan tudja legszentebb hitét szembesíteni a sanyarú valósággal. Megbújhatunk-e a hit tételei mögött — kutatja a rendező —, mikor éppen ennek a hitnek a nevében, szellemében ölik embertársainkat? A film hőse egy fiatal katonapap, aki részint a véletlen, részint pedig sugárzó emberi tisztasága folytán nagy népszerűségre tesz szert a katonák között. A sebesültek mentsvárat keresve, csodát várva fordulnak a tábori lelkész felé. S oly könnyű lenne elhitetni, hogy a buzgó ima olykor csodákra képes. A fiatal pap azonban semmiképpen sem akar hazudni. Szembe akar nézni az igazsággal — és önmagával. Ebből támad az a konfliktus, mely végül is az őrületbe kergeti. Rendkívül izgalmas a film egész dialógusrendszere, mely nem kictbb dolgokra keres választ, mint hogy „lehet-e egyetlen igaz is Szodomában”, s ha van, milyen sors vár rá. Ezekben a végletes helyzetekben, melyekben csak igennel és nemmel lehet felelni, nagy bátorság kell még ahhoz is, ha az ember be meri vallani kételyeit, s nem hagyja magát sodortatni. Kovács András azok ellen emeli fel szavát, akik az emberek hitével manipulálni akarnak, s féltékenyen vigyáznak, nehogy rányíljanak a szemek a kegyetlen igazságokra. A filmnek a fiatal káplánon kívül van egy másik hőse is. a halálra ítélt magyar katona. Ez az együgyű — oly értelemben, hogy csak egy ügynek, a családjának él — ember (Madaras József ' kitűnő alakításában) szinte jelképpé nő. Azt bizonyítja, hogy ez a mindig és minden körülmények között munkájához, övéihez hazatérő embertípus elpusztíthatatlan. A káplánt (Kozák András játsz- sza mély átéléssel, rendkívül nagy belső erővel) éppen ezek az egyszerű magyar bakák ébresztik rá arra — olykor kimondatlan keserűséggel is —, hogy szembe kell néznünk a legnehezebb helyzetben is önmagunkkal s vallott hitünkkel. (gyarmati) műsor Iraviata A Debreceni Csokonai Színház vendégjátéka Elismerés a Rajkó zenekarnak — Kurt Waldheimtől A velencei Fenice színház 1853. március 6-án mutatta be Verdi remekművét. Az érzelmes mesébe burkolt társadalomkritika (szövegét ifj. Alexandre Dumas írta) és a hatásos, lírai dallamok, drámai jelenetek sikert arattak. mely azóta sem pártolt el ettől a népszerű operától. A Debreceni Csokonai Színház legutóbbi vendégjátéka — a közönségsiker ellenére is — sok kívánnivalót hagyott maga után. Marsay Magda kvalitásai közismertek, de szép hanganyagán sokszor nem tudott uralkodni. A gyakori disztonálás nem egy nagyszerűen formált ária hatását csökkentette. Szerepformálását tekintve a harmadik és negyedik képben nyújtotta azt a színvonalat, amelyet megszoktunk tőle. Vendégművész, Köröndi György, az Állami Oparaház tagja énekelte Alfrédot. Hanganyaga nemes Az Országos Műemléki Felügyelőség és a Borsod megyei műemléki albizottság tegnap a műemlékek helyreállításának idei programjáról tárgyalt. A tervek szerint az idén mintegy húsz műemlék helyreállítására kerül sor. Befejezik a középkori eredetű rudabányai református templom helyreállítását. Mintegy hétszázezer forintos költséggel hozták rendbe a tizenegyedik században Szalonna községben épült körés igen kulturáltan bánik vele. Színpadi mozgása azonban darabos, kidolgozatlan. Virágos Mihály játszotta Germont György szerepét. Sajnos, hanganyaga már nem a régi, nincs vivőereje, s így alakítása a szerep ad' a drámai lehetőségekből sokat veszített. A Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekart Tarnay Gyula vezényelte. A karmester indokolatlan, gyors tempói, nem egy beintése, valamint a harsány tubajáték az előadás hátrányára vált. Kertész Gyula rendezése nem emelkedett az átlag fölé. Az előadás legemlékezetesebb része a harmadik kép volt, amelyben Flóra estélyén — egységben az énekkarral, balettegyüttessel és szólistákkal — élménytadó, színvonalas produkciót sikerült teremteni. BARTA PÉTER templomot, ahol az idén végzik el a XII—XV. századból származó freskók helyreállítását. Az idén kerül sor — többek között — a Hejce községben levő egykori templomerőd gótikus- és a Megyaszó községben levő ugyancsak erődített templom reneszánsz erődfalainak helyreállítására is. A sárospataki várban folytatják a várárok feltárását, valamint kijavítják a kastély-együttes tetőszerkezetét. A Rajkó zenekar nagy sikerrel szerepelt az ENSZ „Emberi jogok” napjának gálaestjén. A napokban érkezett meg Budapestre Kurt Waldheimnek a Nemzetközi Koncertigazgatóság igazgatójához írt levele amelyben az ENSZ főtitkára a legnagyobb elismeréssel emlékezik meg a magyar együttesnek a gálaesten nyújtott teljesítményéről. „Csodás zenéjük, táncaik sokfélesége valamennyiünknek örömet szerzett” — hangzik egyebek között Kurt Waldheim levele. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — — 12.35: Melódiakoktél. — 14.00: Váci Mihály élete és költészete. Czine Mihály előadasa. VI. rész. — 14.20: Vásárhelyi Zoitán korusműveiből. — 14.30: Hégi hires énekesek műsorából. — 15.00: Hírek. — 15.10: Az élő népdal. — 15.20: Szvjatoszlav Richter zongorázik. — 15.40: A közoktatás fóruma. Milyen történelemkönyvet szeretne írni, tanítani és tanulni? — 16.00; A világgazdaság hírei. — 16.05: Dé- ki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 16.30: Egy asztal mellett — folytatjuk a beszélgetést a művelődésről a Budapesti Vegyiműveknél. II. — 17.00: Hírek. — 17.05: Holnap közvetítjük... — 17.25: Hallgatja a hallgató?? Rapcsányi László műsora. — 17.50: Nyitány egy nemlétező operetthez. — 17.58: Juduska. Szaltikov—Scsetírin : A Galavjov család c. regénye. — 18.48: Miért igen, miért nem? — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Kritikusok fóruma. Gáspár Margit: Isteni szikra. — 19.35: Sanzonlexikon. Benczés Magda és Fenyves György összeállítása. — 20.13: Magyar remekírók. Vörösmarty Mihály. — 20.43: Gulyás László: Széki muzsika. — 20.51: Hírek.— 20.54: Adottságok, lehetőségek a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaságban. — 21.14: Magnósok, figyelem! — 22.00: Hírek. — 22.15 : Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Brahms: í- moll szonáta. — 22.59: Bambuszketrec. Dominikai költők versei. — 23.14: Népdalok. — 0.10: René Duclos énekkara Poulenc-kóru- sokat énekel. Petőfi rádió: 12.00: Ének a régi kapualjakról, Vidor Miklós versei. — 12.05: Romantikus zene. — Közben 12.43: Pécsi stúdiónk jelentkezik. Alkotó pedagógus. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Ifjúsági randevú — kettőtől ötig ... — 17.00: Belépés nem csak tornacipőben! Az Ifjúsági Rádió sportóraja. — 13.00: Hírek. — 13.10: Csak fiataloknak! — 19.13: Tihanyi József népdalokat énekel. — 19.32: Üj könyvek. — 19.35: Jó estét, gyerekek! —19.40: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. A MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenye. — Közben 20.10: Esti Krónika II. — 21.25: Kandallótűz. Nagy Piroska riportja. — 21.55: Zenés játékokból. — 23.00: Hírek. — 23.15: Ifjú szerelmesek elégiája. Részletek Henze operájából. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió; 17.30: Műsor- ismertetés, hírek. — 17.35: Emberek és gépek mellett. . . (Gépesítés a szuhavölgyi bányaüzemnél; A tanuló munkás.) — Kamarazene. — a XX. századból. — 18.90: Borsodi Tükör. (A kongresszusi munkaverseny hírei és eredményei; Miről tárgyalt a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság? Ülést tartott Miskolc város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága: — 18.15: A Kaláka- együttes versfeldolgozásaiból. — Ifjúsági körkép. (Pályaválasztás előtt 14 évesen: Vizsgaidőszak a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. — A „Fórum ' ifjúsági szórakozóhelyen.) —■ Beat-kedvelöknek. Televízió l-es műsor: 17.53: Műsorismértétés. 17.55; Hírek. — 18.00: Kuckó. — 18.30: „Gondolj arra, hogy volt egy bátyád . .Pataki István emléke- • zetére. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Egy óra múlva itt vagyok. Tévéfilmsorozat, IX. rész. Az ünnepség. — 21.35: Teleszubjektív. — 22.35: Tv-híradó 3. Televízió, 2-es műsor: 20.00: Műsorismertetés. — 20.01: Szerel- metes barátaim. Kende Sándor drámája, két részben. (14 éven felülieknek!) — 21.00: Tv-híradó 2. Miskolci Nemzeti Színház: (10): Hókirálynő. Bérletszünet. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (10—18) : Ember és munka. — Szlovákia népművészete. — Herman Ottó-emlékház (10— 18:) Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Képtár (10— 18): Magyar festészet a XX. században. — Fiatal művészek Csokonaiért. — József Attila Klubkönyvtár (12—20): Raszler Károly grafikái. Filmszínházak: Béke (f4, hn. 6. 8): Bekötött szemmel (magyar). — Kossuth (f3): Udvarol a nagyapa ! (színes bolgár) — (hn 5, 7) : Hogyan mondjam meg gyermekemnek? (16 éven felülieknek! mb. színes NSZK). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): Az éjszaka (16 éven felülieknek! olasz) — Fáklya (f5, f7): Jelbeszéd (szí. magyar). — Petőfi (f5, f7): Teresa doktornő (16 éven felülieknek! szí. lengyel). — Szikra (5, 7): Csak rá kell nézni! (16 éven felülieknek! szí. olasz). — Táncsics (5, 7): Magas, szőke férfi, felemás cipőben (felemelt helyár! mb. szí. francia). — Tapol- ca-Ady (7): A fej nélküli lovas (mb. szí. szovjet). — Hámor (6): Penny Gold (mb. angol). PÉNTEK Kossuth rádiiö: 8.00: Hírek, 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Pilar Lorengar és Dan lordachescu énekel. — 9.00: Az elmés Don Quijote de la Mancha. — 9.20: Verbunkosok. — 9.53: A lottósorsolás közvetítése. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Édes anyanyelvűnk. — 10.35: Beethoven: c-moll vonósnégyes Op. 18. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Miről ír a Társadalmi Szemle legújabb száma? — 11.10: Versenyművek. — 11.49: Fenyő István könyvszemléje. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Két Bárdos Lajos-kórusmü. — 8.15: Az izraelita felekezet negyedórája. — 8.30: Magyar tájak dalaiból. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt. — 9.53: A lottósorsolás közvetítése. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Néhány szó zene közben. — 10.59: Lottóered* mények. Borsodi műemlékek helyreállítása Kitartani az iskolapadban Módszereket keresünk, hogy minél több felnőtt dolgozó fejezhesse be félbehagyott, általános iskolai tanulmányait. Azok is, akik a felszabadulás előtt nem járhattak iskolába, de főleg azok, akik már a háború után nem éltek vagy rosz- szul éltek a kapott lehetőséggel. Mindent számbavéve vannak vagy másfél millióan! A többségük felnőtt fejjel — érthetően — csak nehezen áll kötélnek. Már a gondolatától is húzódoznak, hogy „vénsé- gükre” újra beüljenek az iskolapadba. Másrészt időt és energiát követel a tanulás. Főként akkor, ha az oktatás színhelye a lakóhelytől és az üzemtől távol van. Az üzemi szakszervezeti bizottságoknak ezért a szervezés nem kis feladatot jelent. Meg kell győzniük a fizikai munkásokat a tanulás, a művelődés fontosságáról. Az utóbbi hónapokban több üzemben kísérleteztek azzal, hogy a nyolcórás munkaidőből időkedvezményt adna!; a tanulóknak, ha vállalják mulasztásaik pótlását. Másutt a sikeres vizsgák után pénzjutalmakat osztanak. Olyan is inek is akadnak, ahol együttesen élnek mindkét lehetőséggel. Rendszerint azonban kiderül; nem ezek a tényezők adják meg a tanuláshoz szükséges és nélkülözhetetlen indító lökést. Munkások mondták el beszélgetéseink során, hogy mi adta számukra a legdöntőbb nyomatékot ahhoz, hogy (egy vagy akár két éven át) kitartsanak az iskolapadban. Jó néhány üzemben rendeztek tanfolyamot a gyár falain belül. A tanárok helybe jöttek tanítani. Az osztályok pedig a munkatársakból, kollégákból verbuválódtak. A tanuló közösségek továbbra is megőrizték a kisebb-nagyobb gyári kollektívákat. A tanuló munkások így régi ismerősökkel, társakkal vagy éppen barátokkal kerültek egy padba. Az újsütetű öregdiákok könnyebben viselték el új és szorongató helyzetüket. Legyőzték kezdeti félénkségüket, barátaik között gátlásaik is feloldódtak. Nos, nem utolsósorban ezen is áll vagy bukik az ügy... Sz. B.
