Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-06 / 4. szám
Kulturális alap és realitások Manapság szinte valamennyi vállalatnál, üzemnél és szövetkezetnél találkozhatunk azzal a fogalommal, hogy kulturális alap, ám sokan még nincsenek tisztában rendeltetésével. Arról van szó, hogy az üzemek és vállalatok pénzt költhetnek a kultúrára. A márciusi közművelődési határozat már nyomatékosan felhívta a figyelmet pazarlásmentes felhasználására, társadalmi ellenőrzésére. Mert az alap felhasználása a legtöbb helyen ellentmondásos. A főleg városokban található kisipari szövetkezetek a részesedési alap nyolc százalékát fordíthatják kulturális célokra. Egy jólmenő, pesti híradástechnikai szövetkezetben ez pontosan 309 ezer forintot tesz ki. Meggyőződésem szerint ebben a szövetkezetben viszonylag jól gazdálkodnak a kapott lehetőséggel. S mivel főként exportra termelnek, így sokan nyelveket tanulhatnak a vállalat költségén. Többen járnak középiskolába, technikumba és egyetemre. Ezt is a szövetkezet fizeti. A jelenség biztató. Lényegesen más a helyzet a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél. Igaz egy-egy ösztöndíjas egyetemi hallgató ma már megtalálható a tsz-eknél is, ezzel is segítve a szakember-utánpótlást. A jászapáti Alkotmány Tsz egyszem ösztöndíjasának minden hónapban 700 forintot ad. Az összeg, a tanulásra fordított pénz tehát nem túlzottan jelentős. Hacsak nem vesszük figyelembe a dolgozók iskoláit, és más kisebb tanfolyamokat. A jászapáti tsz sem gazdálkodik kevés pénzzel — igaz sokkal sem. Kulturális alapja évi 184 000 forint. Figyelemmel kell lennünk persze a város és a falu viszonylataira, feltételeire. A falusi tsz-tagság jóval kedvezőtlenebb körülmények között él a kultúrát illetően. Ám éppen ezért kaphatna rendkívüli jelentőséget falun a „kultúrára fordítandó” pénz! Csakhogy valójában mire is költik a termelőszövetkezetek a kulturális alapot? Kirándulások, jutalomüdülések, egy-két tanulmányút, a folyóiratok, a rádió és tv előfizetése, tanszervásárlás, a főkönyvelő továbbképzése, a KISZ-szervezet kiadásai, a mező- gazdasági kiállítás megtekintése, sport-hozzájárulás, sport- vetélkedők, játékvezetői díjak, KRESZ-vetélkedők ajándékai, gépjármű-ügyintézés, tekepálya javítás... Ne is soroljuk tovább. Mindez már átfogó képet adhat a „kultúrára fordított” pénzről. A felsoroltak között persze akad néhány „kul- túrcikk” is. De a tsz-vezetők meglehetősen óvatosan kezelik a kulturális alap pénzét. Alapelvük, hogy a tsz-dolgozó elsősorban a munkaegységet nézi zárszámadáskor, s csak azután jöhet a kultúra vagy akármilyen beruházás. Nos, nem vitatható, hogy mindaz, amire költenek, többnyire szükséges is. Csupán az a kérdés, hogy miért éppen a kulturális alapból történik mindez? Nem -mindig egyértelműek a kisipari szövetkezetek kulturális kiadásai sem. A sport általában mindenütt központi tétel. Kell is. Csakhogy gyakorta egyhatodot, egyötödöt vagy annál is többet áldoznak sportcélokra, míg a valódi kulturális célkitűzésekre jóval kevesebbet. Le kell vonnunk a tanulságokat. Pénz már akad (ha nem is túl sok) a kultúrára. Ez bizony jó dolog. Csakhogy még néhol igen gyér a kultúra iránti igény! Ráadásul megesik, nem is ritkán, hogy a szövetkezetek vezetői sem tudják pontosan, hogyan lehetne jól felhasználni ezt a pénzt. Van értelme a kulturális alapnak! Nem kidobott pénz! Csak egészséges, hozzáértő kezdeményezésekre lenne szükség. „Miskolci” év a Galériában Elkészült a Magyar Képzőművészek Észak-magyarországi Területi Szervezetének idei, 1975. évi munkaterve. Közművelődési feladatokról, a szervezeti életről, kiállítási programokról olvashatunk benne. A közönség nevelése. ízlésének formálása nem a nagy kiállításokon, a bemutatótermekben kezdődik. Ezt a képzőművészek legalább olyan jól tudják, mint a köz- művelődés szakemberei. Nem véletlenül kapnak hangsúlyozottan fontbs szerepet a következő 12 hónap elképzeléseiben éppen a szövetségre háruló közművelődési feladatok, az ismeretterjesztő tevékenység. Nincs könnyű SZÉMANX BÉLA-M- Ágotha Margit grafikusművész műveinek kiállítása egyike volt a Miskolci Galéria elmúlt évben rendezett tárlatainak. Moszkva könyvtárai Moszkva délnyugati részén, egy új lakótelepen, ahol több akadémiai intézet is működik, áll a társadalomtudományi alapkönyvtár. A könyvtár polcait 7 millió kötetnyi történelemtudományi, filozófiai és közgazdasági mű tölti meg. Á kölcsönzőhelyiséget liftek és elektromágneses posta köti össze a könyvraktárakkal. Az olvasók a lehető legnagyobb kényelmet élvezhetik: a helyiségek lég- /ondicionálva vannak, a fényről lumineszcens világító testek gondoskodnak, a padlót hangnyelő műanyag szőnyeg borítja. Ugyanebben a kerületben fog állni a kétmillió kötetes orvosi könyvtár épülete is. Itt helyezik, el majd a szovjet egészségügyi minisztérium elektronikus számítóközpontját. Több mint 40 millió könyvet őriznek Moszkva 1400 közkönyvtárában, melyek közt van a világ legnagyobb könyvtára, a Lenin Könyvtár. Ebben 27 millió könyv található, a föld 200 nyelvén. Miskolci löríénetkék „Cérnaegyetem ” Napjainkban a 17, 18, 19 év körüli fiatalok igen nagy hányadának kabátján ott díszük egy jelzés. Hol címer alakú, hol a hajtókára tűzött szalag, hol fémből vagy préselt bőrből készült, de mindenképpen azt hivatott jelezni, hogy viselője utolsó tanévét nyűvi a középiskolások között, és júniusban érett ember lesz, vagy legalábbis megkísérli, hogy azzá legyen. Hasonló jelzéseket viselnek a szakmunkásképző intézetek utolsóéves tanulói is, jelezve, hogy jövő ilyenkorra már számíthat rájuk a gyár, üzem, a nőiszabó- vagy fodrászműhely, és egyéb, ezernyi munkahely. Hajdan zöld színű szalagok helyettesítették ezt a mostani sokféle jelzést. A szalagokat megtervezték, aztán a legtöbb esetben, legalábbis a fiúknál, ügyes kezű lány ik hímezték, mert úgy nagyobb volt az ériéke. (Bár a harmincas évek végére már vállalkozó szc'- lemű iparosok állították elő a többségét.) .4 szalag azért volt zöld, hogy jelezze, viselője még éretlen, néhány hónap múlva lesz éré. . Avatása ünnepi külsőségek között történt, még ha nem is úgy, mint napjainkban, amikor az ifjúsági szervezet meg a tanári kar részvételével tartott, iskolai ünnepségeken tűzik fel e jelvényeket. Annak idején — az isten se tudja, miért — tilos volt a szalagavatók tartása, bár mindenki tudott róla. A nyolcadikos gimnazisták így szerény zsebpénzükkel el-elvonultak egy vendéglőbe, lehetőleg olyan helyre, ahol különterem van, megpróbáltak férfiasán viselkedni, inni is, az otthonról kunyerált egy meg két pengőket gavallérosan odaadták a cigánynak és másnap hímzett zöld szalaggal jelent meg az egész osztály az iskolában. A szalagot nem a kabáthajtókán, hanem a mellény alatt, a nyakkendő fölött átvezetve viselték. Olykor egy zöld ripsszel behúzott gomb a hajtókára is jutott. A sok érettségit jelző szalagról, emblémáról jutott eszembe ez a régi szulaghordás, az ipari tanuló lányok kabátjain látható szalagról pedig a „cérnaegyetem”. A „cérnaegyetem” természetesen nem hivatalos elnevezés volt. Negyven évvel ezelőtt a diákhumor így nevezte el azt a női ipariskolát, amely a mai Déryné utca 3-ban varrásra és egyéb, ház körüli, asszonyi teendőkre oktatta a négy polgárit végzett lányokat három éven keresztül. Elsősorban alkalmazottak, szerény keresetű vasutasok, kereskedelmi dolgozók, munkásemberek lányai jártak ide, akiknek szülei nem biztosíthatták a gimnáziumi tanulást és a majdani egyetemet. Ez az iskola a teljes életre készítette fel őket, s mert a tanulmányok befejezését is jelentette, meg a cérna is gyakran előkerült, hát így lett cérnaegyetem. Nem tudom, mikor szűnt meg pontosan ez a tanintézet. A mai hároméves középfokú képzést nem a „cétnaegyetem” jelenti, hanem a különböző szakmunkásképző intézetek hosszú sora. És amikor látom, hogy a holnap fodrászlányainak mű-irhabundáján ma ott villog az iskolavégzést jelző szalag vagy jelvény, óhatatlanul eszembe jut a régi ncérnaegyetem”, amelynek lányai igen sok mindent megtanultak, de akkor szalagot nem tűztek ki. Nagy volt akkor a különbség az iskolák között is meg az emberek között is. BENEDEK MIKLÖS , tervek dolguk; az iskolákban folyó képzőművészeti oktatást, a művelődési házak által nyújtott lehetőségeket kell nemhogy támogatni, de számottevő mértékben kiegészíteni. Az idén három, 25—25 alkotásból álló, bevallottan didaktikus jellegű vándorkiállítás, a kiállítások idején tárlatvezetés, művész—közönség találkozók, viták állnak ennek a célnak a szolgálatában. A szervezeti élet, a képzőművészeknek a szövetségen belüli kapcsolatai, lehetőségei többségükben „magánügynek” számítanak. Az olyan elképzelések, mint a nagy kiállítások időben való propagálása az ország egyetlen képzőművészeti folyóiratában, a Művészetben, vagy mint a megye és a város nagyüzemeivel kötött újabb és felújított szocialista szerződések viszont már valamennyiünket érdekelnek. Ide tartozik az a program is, amely szerint a testvérvárosok közötti együttműködés eredményeképpen az idén Kunt Ernő mutatkozik be Katowicében, jövőre ottani művészeket várnak Miskolcra. Emellett nyaranta a sziléziai, illetve tokaji művésztelepen találkozhatnak egymással a lengyel, illetve a magyar képzőművészek. Végezetül a kiállításokról. Hosszú volna felsorolni valamennyit, és elöljáróban nem is volna értelme; elfelejtenénk. De arra már most emlékezhetünk, hogy a Miskolci Galériában az év végén újra grafikai biennálé lesz és a tavaszon a hagyományos Rajzok című kiállítást is megrendezik. A nagy tárlatok, és két emlékkiállítás mellett az idén a miskolci képzőművészeké a város legnagyobb kiállítóterme. Emellett a Kossuth Művelődési Házban 10, a Városi Könyvtár József Attila Klubkönyvtárában 8, a Szőnyi teremben pedig négy kiállításon mutatják be a mai magyar képzőművészet különböző területein alkotó művészek munkáit. (M—) Traviata Giuseppe Verdi Traviata című háromfelvonásos operájával folytatja az új esztendőben vendégjátékainak sorát a Debreceni Csokonai Színház operatársulata. A főszerepeket Marsai Magda, Köröndi György, az Állami Operaház tenoristája és Virágos Mihály énekli. A rendező Kertész György Er- kel-díjas, a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekart Tárnái György vezényli. Az előadás a Miskolci Nemzeti Színházban ma este hétkor kezdődik. SIQUEIROS Egy évvel ezelőtt, 1974. január 6-án halt meg David Alfaro Siqueiros kommunista és internacionalista forradalmár, Lenin-békedíjas közéleti személyiség, a haladó mexikói festészet egyik legnagyobb mestere. Siqueiros 1898 decemberében született, s már diákévei alatt részt vett a mexikói forradalomban. 1919—21 közt mexikói katonai attasé volt Párizsban. 1921-ben itt adta ki „a forradalmi művészet manifesztumát”. Ebben kinyilatkoztatta, hogy a modern mexikói művészetnek az élő indián népi hagyományokhoz, nem pedig a nyugati művészeti formákhoz kell kapcsolódnia. 1922-ben visszatért Mexikóba, s a kor- mány nagyarányú művészeti programjának keretében a monumentális-dekoratív művészet megteremtésén munkálkodott, Riverával és Oroz- cóval együtt. Megalkotta a „dinamikus realizmus” fogalmát, amely megengedi technikai fogásol. igénybevételét a figurák megmozgatására, élővé tételére. „Nyilvános művészetet' követelt, vagyis a homlokzatok, a nyílt terekre néző felületek díszítését. Ezeket az új jellegű dekorációkat mo dern ipari festékanyagokká’, szórópisztollyal stb. kell kivitelezni. A haladó művés,, részt vett a spanyol polgár- háborúban, majd 1939 után visszatért a festészethez; ekkori műveiben érte el szim- bólikus-asszociatív forma nyelve művészi expresszivitásának csúcsát. natFPH HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35; Tánczenei koktél. — 13.20: Népdalok. — 13.50: Válaszolunk . hallgatóinknak. — 14.05: Édes anyanyelvűnk. Lőrincze Lajos műsora. — 14.10: Mozart; D-dúr hegedűverseny. — 14.34: Irodalmi évfordulónaptár. — 15.00: Hírek. — ís.io; Iskolarádió. — 15.50: Az idő parancsa — kantáta a munkásőrség fennállásának 10. évfordulójára. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Esték a Csiüben. — 17.00- Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: A hét rádióhallgatója. Portré muzsikával. — 17.40; Biológiai kutatócsoport. — 17.5«: BUEK — 1975! A Hámó szilveszteri műsora. — Kb. 23.00: Cherubini operáiból. — 23.30: Népdalok, néptárcok. Petőfi rádió; 12.00: Operafelvételek. — 12.45: Vogul medveének. — 13.00: Hírek. — 13.03: Ki a jó diák? — 13.2«: Schumann: Spanyol daljáték. — 13.45; Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig . . . — 18.00: Hirek. — 18.05: Külpolitikai Ügyelő. — 18.20: Kalandozás. — 19.25; Nóták. — 20.00: Hírek. — 20.13: Böngészde. — 21.13: A históriák forrásánál. — 21.33: Beethoven-művek. —23.15: Mario Lanza énekel. — 23.30: Zenei panoráma. Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés — hírek. — 17.35: Emberek, utak, járművek. Országúti őrjárat. — Szórakoztató zene. — 18.00: Borsodi Tükör. (Fejtik az új bort Tokaj-Hegyaiz ján; Megkezdődtek a vizsgák á könyvtáros—népművelő szakon: Üj gyermekintézmények épülnek a megyében.) — 18.15: Kórusmuzsika. — Napjaink kérdései. A közgondolkodás zárszámadása — jegyzet. — Megyei soortéredmé- nyek. — Slágerkoktél. Szlovák televízió: 14.45: Haladó tapasztalatok iskolája. — 15.35: Pedagógusok műsora. — 16.05: Német nyelvlecke. — 16.33- Tessék belépni! — 17.00: Kerületeink hangja. — 17.15: A döntő a sztrahpvi stadionban lesz! — 17.45; Ünnepi műsor Varsó felszabadulásának évfordulójára. — US. 10: Szórakoztató műsor. — 19.00: Híradó. — 19.30: Publicisztika. — 20.10: Solohov; Az örvény. Tévéjáték. — 21.10: Híradó. — 21.35: Pártoktatás. — 22.06: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7). Traviata. A Debreceni Csokc nai Színház operaelőadása. Filmszínházak: Béke (Í4, hnrij. A lopakodó hold (szí. amerikai, felemelt helyárral!). — (8): Ii- lumináció (mb. szí. lengyel). — Kossuth (f3); Vitya iskolába megy (mb. szí. szovjet). — (hn5, 7): A lopakodó hold (szí. amerikai, felemelt helyárral!). —Hevesy Iván Filmklub (fő, Í7): Stan és Pan, meg a hölgyek (amerikai). — Fáklya (Í3); A2- elveszett kutya (mb. szí. szovjet). — Í5, Í7): Szerelmesek (sz:. csehszlovák). — Petőfi (13): Veronika és a bűvös zsák (mb. szí. román). — (Í5, f7): Rejtett forrás (csehszlovák). — Szikra (3) : Hófehérke hercege (mb. szí. csehszlovák). — (5, 7): Váltságdíj egy halottért (mb. szí. amerikai). — Táncsics (5): A kőszívű ember fiai I—II. (szí. magyar, dupla helyárral!). — Tapolca-Ady (7); Bűntény a Via Venetón (mb. szí. olasz, 16 éven felülieknek!). — Ifjúsági és úttörőmozi (4): A tüzes íjász (szí. olasz—francia). — (6): Szerelem (magyar). — Hámor (4) : Ejtőernyősök (román). KEDD Kossuth rádió: 3.00; Hírek. — 8.05; Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Bartól:feórusok. — 8.35: Harsan a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. — 9.10: Bizet; Gyöngyhalászok. Háromfelvonásos opera. — Közben 10.00: Hírek. — 10.03— 10.35: Iskolarádió. — 11.09: Édes anyanyelvűnk. Lőrincze Lajos műsora. — 11.47: Kocsár Miklós fúvósműveiből. Petőfi rádió 8.00: Hírek. — 8.05: Operettrészletek. — 9.00: Hirek. — 9.03 Verbunkosok, népdalok. — 9.50: Kritikusok fóruma. — 10.00; A zene hullámhosszán. — Közben 11.00: Híreit.
