Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-06 / 4. szám

#• A 200 vagonws hututaroluban a megfelelő hu mérsékletről tizenhat hűtőgép gondoskodik majd. Ezek egyikén dolgoznak most a szerelők Hütőtúroló épül az Afrokonzumiiál Tavaszra is jó imséiíí züség-pniilcs Miskolc, Sajo-part, az AG- ROKONZUM Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetke­zeti Közös Vállalat raktára. A kaputól balra hóval beta­kart prizmák sokasága fo­gad. Kísérőnk, Kiss János rájuk mutat: itt tárol juk mosí zöldség-gyümölcs kész­letünket. Hogy mennyit? Er­ről Kiss János áruforgalmi főosztályvezető tájékoztat: — December 15-ig mint­egy 1620 vagon készletet hal­moztunk fel. Jelentős meny- nyrséget tárolunk vidéki le- rakatainkban is. A lakosság téli ellátását e mintegy 800 vagon burgonyából, 12Í va­gon vörös- és fokhagymából, 230 vagon fejeskáposztából, 80 vagon kelkáposztából, több mint félszáz vagon sárgaré­pa- és petrezselyemgyökér­ből, megfelelő mennyiségű karalábéból, zellerből, céklá­ból és vöröskáposztából fe­dezzük majd. Almából Ű26 vagon került tárolóinkba. Számításaink szerint a pri­mőráruk ’ megjelenéséig, ápri­lis végéig kitartanak. A tárolás ilyen formája azonban meglehetősen kez­detleges. Alig 100 méterrel odabb Viszont már magaso­dik a vállalat új, 200 vago- nos hűtő-tárolója, ahol most a szakipari munkákat végzik. — Eredetileg 1975. szep­tember 31-ire terveztük a hű­tőtároló átadását — mondja Nagy Sándor főosztályveze­tő. — Bizonyos szervezési változások hatására úgy tűnt, hogy részben már 1974-ben sikerül átadni a beruházást. Sajnos, közbeszólt -az időjá­rás, az árvíz. Két héten belül befejezi munkáját a Hőtechnikai Vál­lalat — a belső hőszigetelést végzi szendvicspanel felhasz­nálásával —, s január ■ vé­gébe várhatóan a. Miskolci Vízvezetékszerelő Szövetkezet is. Sajnos, a hűtőgépek be­állítása az időjárástól is függ, az automatikus vezérlőberen­dezések ugyanis csak leg­alább 10 fokos melegben sza­bályozhatók be. Ügy terve­zik, hogy március közepe tá­ján üzemkész állapotban lesz a hűtő-tároló. Ezzel párhu­zamosan megkezdik az úgy­nevezett manipuláló épület építését, ahol a tárolt zöld- ségigyümölcs boltonkénti készletezése történik majd. Ennek az épületnek a? át­adását a nyár közepére ter­vezik. A hűtő-tároló átadását ta­lán Gyurcsó István, az I. szá­mú főraktár vezetője várja a legtürelmetlenebbül. — Elsősorban a gyümölcs készletezését oldja meg, s így a primőrök megjelenéséig jó minőségű gyümölcs kerül majd a fogyasztókhoz. Lehe­tővé válik exportáruk raktá­rozása is. A nem kimondot­tan tárolási időszakban pedig a hirtelen nagy tömegben ér­kező cikkek — mint például a zöldborsó — tárolását is megoldhatjuk. A jelenlegi viszonyok között csak a fagy­tól tudjuk megvédeni az árut, ami sokszor jelentős veszte­séggé!, értékcsökkenéssel jár. T. Z. Levelet kaptunk a VIME- LUX Vállalat tizenegy mű­szerészétől, akik nevüket — kézzel is, géppel is — alá­írták a következő mondat­nak: „A VIMELUX Vállalat lakossági szolgáltató üzem­egységének dolgozói, akik a túlszámlázást és az alulszám­lázást elkövették.” Leszerelő a szerelők nyílt­sága. Ha csak ennyiből állna a levél, meghajtanám előttük az elismerés zászlaját. Sajnos, az impozáns záradékot ke­vésbé megnyerő szöveg előzi meg. Mielőtt azónban idéz­ném soraikat, röviden az előzményekről: december 16- án, ugyanebben a rovatban szóvátettem, hogy a népi el­lenőrzés vizsgálata számos hibás számlut talált a VTME- LUX-nál. A hibák nagyob­bik hányada a megrendelő­ket terhelte, magyarán: túl­számlázásról volt szó. Elis­merve, hogy aki dolgozik, az tévedhet, írásomat e kérdés­sel zártam: lehet-e véletlen? A szerelők megalapozatlan­nak, félreinformálónak, rossz­indulatúnak nevezték cikke­met (ebből is látszik, milyen gazdag a magyar nyelv) a következő indokok alapján. Szerintük a vizsgálat 6 hó­nap munkalapjaira terjedt ki, ennyi idő alatt pedig megközelítően húszezer szám­la készült a szolgáltató üzem­egységnél. Húszezerből hu­szonkét rossz számla pedig igazán nem sok. Még nyo­mosabb indoknak szánták a következőt (szó szerint idé­zem) : „Mi, műszerészek, a kötelező es egyszerűnek nem nevezhető árjegyzék alapján számlázunk, ami eleve kizár­ja a hibátlan számlázás lehe­tőségét, hiszen mi nem va­gyunk közgazdászuk __” Vé­gül azt is figyelmembe aján­lották, hogy a túlszámlázás összegét visszautalták a meg­rendelőnek, s ugyanannyit levontak a teljesítménybé­rükből. Az utóbbi közlés tíyilván úgy értendő, hogy tévedtek, de fizettek érte, te­hát tisztán ailnak isten és emb^r előtt. Nézzük, mennyire megala­pozottak a levélírók érvei. Lehet, hogy fél év alatt húszezer számlát állítanak ki a VIMELUX szerelői. Am a népi ellenőrzés vizsgálata mindössze 400 tételre terjedt ki, és 24 esetben észlelt túl­számlázást. Ugye, így egészen más az arány? A túlszámlá­ztuk értéke egyébként 1075 forint volt! A belső ellenőrzés haté­konyságát vizsgáivá, a népi ellenőrök megállapították, hogy a VIMELUX ellenőrei — egy bizonyos célellenőrzés alkalmával — 22 számlánál találtak eltérést. (Valószínű­leg ez az, amire a levélírók utalnak.) A 22 közül nyolc esetben történt túlszámlázás, melynek összege 518 forint. Arra nincs adatom, hogy a belső ellenőrzés szóbanforgó vizsgálata hány számlára ter­jedt ki, de semmiképpen sem húszezerre, hiszen minden tétel átvizsgálására — a VI- MELUX vezetői is elismerik — nincs elég emberük. Ami pedig az árjegyzék bo- ,ivolultságát illeti... Eötvös György, a lakossági szolgál­tató üzemegység vezetője megerősítette a népi ellenőr­zésnek azt a véleményét, hogy egyszerűsíteni kellene a számlázási utasítást. Ám az­zal ő sem értett egyet, hogy „elevóv kizárt” a hibátlan számlázás, ök maguk is íel­Tanács es érdekképviselet Szatorvtzeü Az ország 51 kijelölt vál­lalatánál január 2-től be kel­lett ve ■'tni a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot. Mint is­meretes, Borsod megyében a kijelölt vállalatok a követke­zők: Lenin Kohászati Mű­vek, Borsod megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat, Szerencsi Cukorgyár, a Minőségi Cipőgyár tiszakeszí gyáregysége, a Betör- és Vasbetonipari Művek Mis­kolci, és Alsózsoicui Gyára, az Országos Mentőszolgál at Bor­sod megyei kirendeltsége, va­lamint a Csepel Vas- és Fém­művek sárospataki üzemegy­sége. Az SZMT-ben — A dolgozókat tanácsok­kal, felvilágosításokkal, ér­dekképviselettel ellátó szak- szervezeti jogsegélyszolgálat bevezetésére időben megkez­dődtek az előkészületek me­gyénkben is — mondja Gaj­dost Lajos, az SZMT köz- gazdasági bizottságának ve­zetője. — Az előkészületeket és a bevezetést figyelemmel kíséri bizottságunk. Az SZMT elnökségének február 19-i ülésén már be is kell szá­molni a tapasztalatokról. Ad­dig természetesen felkeressük az érdekelt vállalatokat, gyáregységedet, s a helyszí­nen győződünk meg mi ma­gunk is, hogyan sikerültek az első lépések. Az LKM-ben Ezt tettük mi is. Elsőként a közvetlenül kijelölt Lenin Kohászati Művekben, a vál­lalat szakszerv ezeti oizotisá- gánái kértünk felvilágosítást. — A szakszarve: ad jogse­gély .»toigálat az új esztendő e'só munkanapján már funk- • •iorúlt. Januák: 2-án öt, ja- .ia:.r 3-án délelőtt négy dol­gozó kereste fel a jogügyi fő­osztályt, egyelőre itt hallgat­ják meg dolgozóinkat, veszik fel panaszaikat. Azt tervez­zük, hogy később önálló he­lyiséget kap a jogsegélyszol­gálat, amit egyébként dolgo­zóink mindennap igénybe ve­hetnek. Alapelvünk az volt, hogy mindhárom műszak dol­gozói munkaidőn túl is meg­találhassák azokat a szakem­bereket, akik ügyeikkel fog­lalkoznak. A Magyar Köz­löny 1974. évi 84. száma rész­letesen leírja a szakszerve­zeti jogsegélyszolgálat! rend­szer működését. Mi az LKM- ben ezen felül egy úgyne­vezett belső szabályozást is készítünk. Ezt 20 ezer pél­dányban kinyomtatjuk, s egy­két héten belül minden dol­gozónkhoz eljuttatjuk. Ebből a kiadványból bárki részle­tesen tájékozódhat, milyen ügyben, milyen panaszokkal fordulhat a jogsegély-szolgá­lathoz. A kereskedőknél A Borsod megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­latnál még nem tartanak itt. — A jogsegélyszolgálat ügyeit vállalatunknál a jog­tanácsos irányítja — mon­dották a szakszervezeti bi­zottságon. — Sajnálatos mó­don neki éppen most kel­lett elmennie háromhetes to­vábbképzésre. így tulajdon­képpen van is, meg nincs is jogsegélyszolgálat. Az azon­ban bizonyos, hogy amint a jogtanácsosunk visszaérkezik, azonnal megkezdődik a szer­vezet működése. Dolgozóin­kat körlevélben tájékoztattuk a fogadónapokról és fogadó­órákról, de most már — a fentebb említett ok miatt — ezt a körlevelet is módosíta­nunk kell. Másutt is A kijelölt vállalatok mel­lett több üzemben megkez­dődött a szakszervezeti jog­segélyszolgálati rendszer ki­építése. Tudunk róla, hogy a Diósgyőri Gépgyárban, a Bor­sodi Szénbányáknál, s más vállalatoknál is kísérleteznek különböző formákkal. Hadd mondjuk el azonban, hogy ez önkényes kezdeményezés, il­letve csupán a SZOT 1968 novemberében megfogalma­zott irányelveinek — az irányelvek a dolgozók pa­naszbejelentéseire, a fogadó­órák és fogadónapok meg­szervezésére vonatkoznak — a végrehajtását jelenti. A szakszervezeti jogsegélyszol­gálat a kijelölt vállalatoknál is csak kísérlet, s a tapasz­talatok alapján fogalmazód­nak meg majd később a végleges elképzelések, végle­ges formák. Bíy. I: A húskombinátról a Tájékoztató a mezőgazdasági mérnökképzésről A Magyar Televízió munka­társai az elmúlt héten filmet forgattak a városunk határá­ban épülő húskombinátról. A nyár közepére tervezett átadás előtt örökítették meg a munkálatok állását. A fil­met holnap, kedden láthat­ják majd a televízió nézői. derítettek több esetben szán­dékos túlszámlázást sőt el is kellett bocsátani emiatt sze­relőket. Az pedig, hogy a túl­számlázás miatt levonnak a szerelők béréből, egyáltalán nem megy ritkaságszámba. Azzal, hogy visszautalják a megrendelőnek a túlszámlá­zás összegét, még nem tekint­hetjük e intézettnek a dolgot. Hiszen — ismét hangsúlyo­zom — minden tételt sem a népi ellenőrzés, sem a válla­lati belső ellenőrzés nem ké­pes megvizsgálni. Természetesen a jövőben sem kötik közgazdászi képe­sítéshez a szerelői munkakör betöltését. Viszont — mint Eötvös Györgytől hallottam — még szigorúbban felelős­ségre vonják azokat, akiknél szándékos túlszámlázást ész­lelnek. Megelőzésképpen több intézkedést hoztak: a jövő­ben a műszerész köteles a megrendelővel igazoltatni, mennyi időt töltött el nála; összeállítják a lakossági szol­gáltatások díjtételeit, s e jegyzéket minden szerelő í.-ásban megkapja. Készséggel elismerem, hogy a VIMELUX szolgáltató üzemegységében dolgozó sze­relők túlnyomó többsége szakmáját szerető, becsületes ember. Nekik azonban, úgy hiszem, nem a hibákat szóvá- tevő újságíróval, hanem azok­kal van vitájuk, akik miatt szó ári a ház elejét. BÉKÉS DEZSŐ A MÉM szakoktatási fő­osztálya tájékoztatót adott ki a minisztérium felügye­lete alá tartozó egyeteme­ken 1975-ben induló, két­éves, levelező tagozatú szak­mérnök- és szakállatorvos- képzésről. A Debreceni Ag­rártudományi Egyetem me­zőgazdaságtudományi karán mezőgazdasági üzemgazda­sági vállalatszervező, öntö­zésmezőgazdasági vízgazdál­kodás és növényvédelmi (nappali tagozatú) oktatás kezdődik. A gödöllői egye­temen mezőgazdasági üzem- gazdasági vállalatszervező, mezőgazdasági pénzügyi­számviteli, szarvasmarha-te­nyésztési, baromfitenyészté- si-baromfiipari és takar­mánygazdálkodás! tagozat indul mezőgazdaságtudomá­nyi karon. Az egyetem me­zőgazdasági gépészmérnöki karán agrárgépész-gazdasá- gi-, mezőgazdasági munka- védelmi-, mezőgazdasági víz­Továbbra is nehéz a hely­zete a Szerencsi Cukorgyár­nak. A szombat reggeli jel­zések szerint eddig 31 ezer vagon cukorrépából 2700 va­gon cukrot gyártottak. Tetézi a gondot a répa alacsony cu­kortartalma; mindössze 12,7 százalék. A cukorgyár vezetői sürge­tik a termelőket: 2594 vagon répát még nem adtak át. A szabolcsiak 2000 vagonnal gépész- es kutatási szakmér- nokképzés kezdődik. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudo- mányi karán növényvédelmi (nappali tagozaton) és me­zőgazdasági szabványosítási; az egyetem mosonmagyaró­vári mezőgazdaságtudományi karán növénytermesztési (termesztési rendszerek) szakmérnökök képzését kez­dik meg. A Kertészeti Egye­tem budapesti termesztési karán növényvédelmi (nap­pali tagozatú), tartósító ipa­ri karán pedig tartósító ipa­ri mikrobiológia-oktatás kez­dődik. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen az er­dészeti környezetvédelem tárgykörében, az Állatorvos­tudományi Egyetemen pedig állategészségügyi igazgatási és szervezési, szarvasmarha­egészségügyi és sertés-egész­ségügyi képzés kezdődik az idén. tartoznak. Kevés a napi cu­korrépa átvétel — szombaton például mindössze 40 vagon­nal szállítottak Szerencsre —. így naponta csak 250—270 vagon répát dolgozhatnak fel. Gondjaikat tovább növeli, hogy rendkívül nagy a répa szennyezettsége, s ez sokszor okoz üzemzavart is a gyár­ban. Egyelőre még nem tud­ják, mikor fejeződik be az idei cukorgyártási kampány. Még niiudig tart a cukorgyártási fcaiupám \

Next

/
Oldalképek
Tartalom