Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-22 / 18. szám

Labdarúgásunk vezetői Miskolcon A hír hallatán valaki tréfásan megjegyezte: „Na, itt a ragyogó alkalom! Végh Antal átveheti a hatalmat, hiszen mindenki Miskolcon lesz!” Félretéve a tréfát, való igaz: január 29-én szin­te teljes létszámban Mis­kolcra „költözik” az MLSZ vezérkara. E nap délelőttjén ugyanis városunkban rende­zik meg több szomszédos megye részvételével a lab­darúgók ^évnyitó” tájérte­kezletét. A 11 órakor kezdődő esz­mecserére a megy ', sport- hivatalainak vezetői, a me­gyei labdarúgó szövetségek elnökei,, valamint főtitkárai és JB-elnökei hivatalosak. Az MLSZ-t Kutas István el­nök, Krizsán József főtit­kár, Baráti Lajos, Zsolt Ist­ván, Saiga Lajos és Tibor Tamás képviseli. Ezt megelőzően 28-án dél­után a borsodi labdarúgás vezetőivel folytat beszélge­tést Saiga Lajos, az MLSZ titkára. # Egykori harcostársak egymás ellen... Az „aranycsapat" jobbhátvédje, Buzánszky és a volt jobbszélső. Budai II. har­ca a labdáért a foci-farsang 75 teremlabdarúgó-mérkőzésen. (Szabó István felvétele) Lépéselőnyből — több lépés hátrány Ahogy Buzánszky látja Az „aranycsapat” diadal- útját felidéző öregfiúk csa­tározásait mindig jóleső ér­zéssel szemlélik a szurkolók. Játékukban pedig ma már csak a hajdani briliáns tech­nika csillog, s az erőnléti fogyatékosságot, a gyorsaság tovatűnését a futbalozás hallatlan szeretete sem pó­tolja. Sajnos, az egykori nagy csaták hősei felett is eljárt az idő! Buzánszky Je­nőt, a „nagy 11” volt jobb­hátvédjét azonban ma is könnyű felismerni. Haja alig gyérebb, mint 20 évvel ezelőtt poeak-„tekintélye” is keveset növekedett, s ma is olyan jó interjúalany, mint hajdan volt. — Refrénszerűen visszatérő só­haj az „aranycsapat” játéka. Vajon az akkori gárdát csak az tette naggyá, hogy világ- klasszisok is játszottak benne? — Korántsem, bár kelle­nek a nagy egyéniségek. A „prímhegedűsöket” azonban olyan őszinte barátság fűz­te a kiegészítő emberekhez, amilyen ma egy csapatban sem tapasztalható, természe­tesen imádtuk a játékot, s a Sebes—Titkos duó által kifundált új játékrendszerrel mindenkivel szemben „lé­péselőnybe” kerültünk..; Ma több lépés a hátrányunk! — Extraklasszisaink sincsenek. — Igaz, bár lehetnének! Különösen a 60-as években érhettek volna többen is az­zá, de hát megelégedtek a középszerűséggel, mert úgy is nagyon jól boldogultak. & a szakvezetés sem köve­telt tőlük többet!... Bezzeg Sebesék utasításait a klasszi­sok is zokszó nélkül végre­hajtották! És a „kis pénz, kis foci” stb. szólás-mondás sem úgy állt, mint ahogyan Puskásékkal kapcsolatban emlegették. Mert, ha nemze­ti érdekről volt szó, akkor nem volt „mese”. A táma­dók mindig több gólt rúg­tak, mint amennyit a védők „összehoztak”. — Ma fordított a helyzet. Va- jón miért? — Más most a szemlélet. Akkor egyértelműen a táma­dás volt a főcél, ma a „gólt nem kapni” elv uralkodik. Könnyebb a labdát elpöcköl­ni a kapu elől, mint abba bejuttatni. — Az utóbbi időben nem 11a- gyón hallottunk Buzánszky Jenőről. Mit csinál, s az öreg- fiúk meccsein kívül van-e kapcsolata a futballal? — Valóban, eléggé vissza­vonultan élek. A dorogi szénbányák felvételi irodá­ját vezetem, és teljesen le­köt a munkám. Két év óta nem is edzősködöm, de „benne élek” most is a lab­darúgásban. A Dorog tech­nikai vezetője vagyok, s évente 8—10 öregfiúk mécs­esén is játszom. — S a népszerűség? Megisme­rik-e még az emberek az ut­cán? — Az idősebbek igen, és ez nagyon jő érzés. A fia­talabbak? ök már csak hal­lomásból tudnak az „arany­csapatról”. Meg aztán leg­többjüket nem is nagyon ér­dekli már a sport...s MONOSTORI GYULA A Vasas már előre tekint A pénteki BEK-mérközés után kevesen voltak boldo­gabbak, mint Fleck Ottó, a magyar bajnokcsapat edzője. Véleményét nem is rejtette véka alá: — Tartottam attól, hogy a BEK-mérközésen sem lesznek többen félezernél. Belátom: kishitű voltam. Miskolctól azt kaptuk, amit csak álmunk­ban kívántunk! Köszönet ér­te, de egyben úgy gondolom, mindnyájan maradandó él­ménnyel lettünk gazdagab­bak. Jóllehet, a csapat idege­sen kezdett — különösen vo­natkozik ez a belső hármas­ra —, de a szélsők ekkor ki­tettek magukért. Fordulás után már azt játszotta a gár­da, amit tud. A végén „mély vízbe dobott” fiatalok is meg- állták a helyüket. Ügy érzem, most már a legjobbak ellen kell készülnünk, hiszen Szó­fiában ez az előny feltétlenül elég lesz. A legjobb négy közé a BEK-védő Spartak Ki- jevet, a Lokomotiva Zagre- bet és az IFS Bucuresti csa­patát várom. Legszívesebben a románokat, legkevésbé a kijevieket látnám ellenfe­lünknek. Az viszont biztos: a miskolci közönség újabb re­mek mérkőzést lát majd: mert ismét ide jövünk! Egyre többen sportolnak A tavalyi év mérlege Az 1974. évi országos sportna­pok eseménysorozata a várako­záson felírj eredménnyel zárult. A fővárosi és vidéki ünnepé­lyek. versenyek nagy tömege­ket mozgattak meg, ezt a követ­kező számadatok bizonyítják: a KISZ spor eseményein 370 000-en, a SZOT endezvényein 800 000- en az OX SZ-kupákon és túrá­kon 50 0ö( ;n, az úttörőolimpiá­kon 550 0< en, az MHSZ által kiírt ese 1 626 000-en szerepelte ■*< A statisztika azon­ban csak i .kkor reális, ha az úgynevezti s*t „átfedéseket” is fi­Húszezer éteri kapcsolat fi Eeoeredményesebíi év A Miskolci Postaigazga­tóság MHSZ-rádiósklubja a szövetség székházának nagy­termében megtartotta évad­záró és -nyitó közgyűlését. A rendezvényen a szövetség megyei vezetőségének kép­viselőin kívül Koczka Antal postaigazgató és dr. Eszter­gályos László, a postás párt- bizottság titkára is részt vett. Kálna Ottó függetlenített klubtitkár beszámolójában az elmúlt évet az eddigi legeredményesebbnek emlí­tette. A 60 tagú klub a rádiózó sor­köteles fiatalok kiképzésének tervét tíz százalékkal túlteljesí­tette. Ami a rádióforgalmazást illeti, e tekintetben a klub tag­jai a legjobb teljesítményt nyúj­tották a megyében. Rövidhullá­mú adásaik és vételeik száma pontosan 2010o volt. Ez azt je­lenti, hogy az egyéni forgalma­zásra is engedéllyel rendelkező — tehát a sa át készülékével otthon rádiózó — 18, valamint a klub öt kollektív állomását igénybe vett 42 amatőr mind­egyike majdnem naponta terem­tett kapcsolatot a földkerekség különböző országaiban tevékeny­kedő egy-egy rádióssal. Minőségi sportolóinak eredmé­nyeit véve figyelembe, a klub szintén megelőzte a Miskolcon és a megye más helységeiben működő többit. Orbán Attilát — akiről a napokban írtunk la­punkban — a Magyar Népköz- társaság Érdemes Sportolója ki­tüntetésben részesítették, a fő­iskolai hallgató Szűk Zoltán és a néphadseregünk egyik alaku­latánál polgári alkamazottként dolgozó Eszlári Zoltán az előző néhány évhez hasonlóan tavaly megint elsőosztályú minősítést k .pott. Az előző egyébként a Kazincbarcikán nyolc szocialista ország rádiósainak részvételével megrendezett „Testvériség, ba­rátság” komplex-versenyen a második helyen végzett, utóbbi pedig versenyen kívül két ka­tegóriában is a legjobbnak bi­zonyult, s Romániában nemzet­közi versenyen igen jól képzett 52 rádiós között a kilencedik he­lyet szerezte meg. A klub nem pihen meg a ha­bárain. Vezetősége ebben az év­ben legfőbb céljának tekinti az utánpótlás nevelését. Ez irányú tervét a 8. sz. A’talános Iskola, a III. sz. Ipari Szakközépiskola és a 101. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanulóira építi, akik közül eddig is több kiváló rádiós került ki. Az eszközök bővítése is a tervek közt szere­pel, aminek megvalósításához ígéretet kaptak a patronáló postaigazgatóságtól és a honvé­delmi szövetség megyei vezető­ségétől. És természetesen több verse­nyen — köztük tíz nemzetközin — is részt vesznek a klub leg­képzettebb tagjai. T. I. gyelembe vesszük, tehát azt, hogy sokan több versenyen, il­letve több versenyszámban áll­tak rajthoz. Kozmanovics Endre, az OT-*?H főosztályvezetője tegnap a sajtó képviselőinek beszámolt arról, hogy az OTSH mintegy 4,5 mihio forintot biztosított a fel­sorolt tömegsportesemények tá­mogatására, a helyi szervek kö­rülbelül hasonló összeget te- ? remtettek elő. Az OSN emléke­zetes színfoltjai voltak a kü­lönböző ünnepségek, amelyeken 440 000-en vettek részt, a bemu­tatókat több mint 6C0 000-en néz­ték végig. Az OSN ünnepségsorozat sike­réi bizonyította a televízió két adása, a szombathelyi nyitó, il­letve a miskolci záróesemé­nyekről. Nagy fejlődés tapasztalható a falusi szparíakiádokcn. Az első ilyen eseményen. 1951-ben még csak 700 község képviseltette magát, most viszont már a fal­vak 70—72 százaléka bekapcso­lódott a alomba. Sajnála­tos ugyanakkor, hogy ezeken a verseiteken a nők csupán egy­ötödét képezik a teljes mezőny­nek. Hasonló a helyzet a mun­kahelyi szpartakiádokon is, ahol a nők 16—18 százalékos arány­ban vesznek részt. A tömegsportmozgalom kiszé­lesedését bizonyítják a sikeres kocogó-futó akciók, a lakóterü­leti kezdeményezések, továbbá a pályaépítések. Az OKISZ 1974- ben 60. tömegsportra alkalmas kispályát adott át, Borsod me­gye 82 létesítményt, Budapest az emlékezetes kispályaépítési ak­ció keretében 51 létesítmény­nyel gazdagodott. Budapesten 140 egyesület nyitotta meg pá­lyáit a sportolni vágyó fiatalok és felnőttek előtt, illetve já­rult hozzá az iskolai testnevelés sikeréhez. Az OrSH célkitűzése, hogy a felszabadulás 30. évfordulójának esztendejében a tömegsport­mozgalom a tavalyihoz hasonló­an rangos, tömeges események­kel gazdagodjon. Leggyakoribb az 1:0 A Sportecho című lap ki­mutatást készített 1974 válo­gatott mérkőzéseiről. Világ­méretű elemzése szerint az elmúlt évben 52 válogatott találkozó végződött 1:0-ás eredménnyel, 40 2:l-gyel és 29 mérkőzésnek volt 0:0-ás eredménye Nagy előre hala­dásnak tartja a lap, hogy a FIFA 140 tagországa közül mind több játszik ma már A-válogatott szinten, ami a sportág további népszerűsö- dését jelenti. Jó családból való rablóbanda Nyugat-Európában, az Egyesült Államokhoz hason­lóan szünet nélkül növek­szik az ifjúkori bűnözések száma. Londonban 1974 első ne­gyedében a súlyos bűncse­lekmények elkövetőinek több mint fele 20 éven aluli volt. Rómában a fiatalkorúak ál­tal elkövetett bűncselekmé­nyek száma két év alatt 30 százalékkal nőtt. Miláhóban például egy fegyveres rabló­támadás-sorozatot „jó csa­ládból való” leánykák ban­dája követte el. Franciaor­szágban a legutóbbi 15 év alatt háromszorosára emel­kedett a 18 éven aluli bű­nözők száma. A Német Szö­vetségi Köztársaságban a le­tartóztatott bűnözök egyhar- mada 21 éven aluli. Nem lesz alagút a csatorna alatt? Az angol környe­zetügyi miniszter a magánvállalatok­ra hárította a fele­lősséget, amiért le kellett mondani an­gol részről a La Manche-csatorna alatti alagút építé­séről. Mi azonban azt hisszük, hogy „mélyebbek a gyö­kerek”. Ha a modern pszi­chológia ismer „örök­lött tudatot”, akkor talán nem túlzás ezt az egyes embe­rekről népek kol­lektív tudatára is al­kalmazni — és mind­járt élőt l ünk áll a történelmi előzmény. Nevezetesen az, hogy a csatorna alatt építendő alag­út gondolata először Napóleon fejében született meg, még­pedig — támadó él­lel. Anglia megszál­lásának egyengeté- seként gondolt a császár az alagút megépítésére; Euró­pa leigázásának nagy tervében éppen a szigetország volt a szálka a szemében. A terv azután nem valósult meg, mert — mint minden eu­rópai hódítónak, Hitlerig bezárólag — számolnia kellett a hátában álló Orosz­országgal; így előbb Oroszország ellen fordult, ö is úgy gondolta, mint Hit­ler: Oroszország meghódítása után következhet majd Anglia. Ügy is vé­gezte. Kutuzov és „tél­tábornok” legyőzte a „grand armée”-t és Anglia éppen úgy megszabadult, mint a negyvenes évek­ben. A történelmi emlék azonban azóta ott kísért az ango­lokban és talán ea is közrejátszott ab­ban, hogy a terv azóta többször fel­merült, de mindig „közbejött valami”. Mos is „közbe­jött” a Közös Piac­hoz való végleges kötődéstől való féle­lem, amit az alagút megépítése kézzel­foghatóan szimboli­zált volna. A fran­cia sajtó nem vé­letlenül tekinti a le­mondást „barátság­talan” lépésnek, amellyel Anglia is­mét bizonyítja „kü­lönállását a konti­nenstől”. A mai Franciaor­szág már kétségte­lenül nem olyan nagyhatalom, mint volt. De akit egy­szer Napóleon akart megmarni, az „a gyíktól is fél”. (máté) Rendkívüli termés A vizeayai Larrabezuában 122 kilós tököt szüreteltek. A boldog tulajdonosok Es­teban Arteaga és Francisca Artecne. Két évvel ezelőtt 173 da­rab 80—100 kilós tököt ter­meltek. Az elmúlt évben a szárazság következtében va­lamivel rosszabb volt a ter­més. Az idén azonban egé­szen kiváló eredményt ér­tek el: a 122 kilós tökkel együtt egy darab 108 kilós és 25 száz kilón felüli tököt szüreteltek. Házak kénből Téli esték Buzsákon jf: A buzsáki asszonyok a Siófoki Háziipari Szövetkezet ré­szére — nagy türelemmel készítik a buzsáki rátétest, az úgy­nevezett boszorkányost (Bajkor József felvétele) Keverjünk össze hetven szá­zaléknyi homokot harminc szá­zaléknyi tiszta kénnel — java­solják kanadai tudósok —, a keveréket pedig hevítsük fel 120 C-ra. Rendkívül szilárd töm­bökhöz jutunk ilyenformán, amelyeket tégla, cserép vagy akár kisebb panelek alakjára formálhatunk előzőleg. A tég­lák, illetve panelek szilárdsága a betonéval egyenlő. Probléma azonban, hogy a kén drága, kevés van belőle. A hőerőmű- központokban, vegyigyárakban és kohóipari kombinátokban fel­szerelt tisztítóberendezések se­gítségével azonban nagy meny- nyiségben lehetne előállítani vegytiszta ként. Ily módon egyébként nemcsak olcsó és ki­váló minőségű építőanyaghoz juthatnánk, hanem csökkente­nénk a levegő kénszennyezett- ségét is

Next

/
Oldalképek
Tartalom