Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-22 / 18. szám
Kinek fáj, miért fáj? A tömöri példa A tömöri Petőfi Tsz helyreigazitási kérelemmel fordult a Déli Hírlap szerkesztőségéhez, a január 10-én megjelent „Mennyi a repi?” című cikkel kapcsolatban. A mezőgazdasági nagyüzem elnöke azt kifogásolja, hogy a cikk hamis színben tünteti fel a termelőszövetkezetet. A sajtóhelyreigazítás jogi formuláival és következményeivel nem untatjuk az olvasót. Ami miatt nyilvánosságot érdemel a téma, az túlnő a paragrafusokon. Rosszul könyveltek A tomoriak által kifogásolt rész így'hangzik: „A tömöri tsz-ben ... reprezentációs költségként könyvelték el a zárszámadással és egyes betakarítási munkálatokkal kapcsolatos kiadásokat. A repi-számla harmincezer forintnál is többre rúgott, holott a rendelet szerint a keret 4200 forint volt.” A hatalmas összeg (pontosan 30 899 forint) szemet szúrt az ellenőröknek. Nyilvánvaló, hogy utánanéztek a dolgoknak. Megállapították, hogy a tsz-ben azért olyan magas a repi-számla, mert egyszerűen rosszul könyveltek. Ezt egyébként elismeri helyreigazítást kérő levelében a tsz elnöke is. Ez áll a levélben: „Az tény, és megfelel a valóságnak, hogy a tömöri termelő- szövetkezetben a reprezentációs számlára, könyveléstechnikai tévedés miatt, olyan , költségeket is könyveltünk, amelyek nem reprezentációs költségek, ösz- szesen 30 899 forint reprezentációs költséget könyveltünk, de a NEB megállapította, hogy a tényleges reprezentációs költség a fent megjelölt összeggel szemben, csupán 4260 forint. A valóságnak tehát az felel meg, hogy a reprezentációs költségkeretet ' takarékoskodva kezeltük”. Amiért nem jár elismerés Ügy érezzük, nincs ellentét a termelőszövetkezet, a NEB és a lap véleménye között. Cikkünkben és a meÉpítők feladatai Az Építők Dózsa György úti székházéban tegnap ülést tartott az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének központi vezetősége. A múlt évi munkát értékelték és megvitatták a legfontosabb idei feladatokat. Megállapították, hogy tavaly az ágazat tervszerűen fejlődött, s a termelés meghaladta az előirányzatot. A tervezettnél jobban növekedett a termelékenység is, amely a múlt évi termelés bővítésének 80—90 százalékára nyújtott fedezetet. Az idén az előző évek 3—4 százalékos fejlődésével szemben országosan 5—6 százalékkal kell növelni az építőipar építésiszerelési tevékenységét. gyei NEB január 9-i ülése elé terjesztett összefoglaló jelentésben azért kapott helyet a tömöri példa, hogy bemutassa a reprezentációs költségek nyilvántartásával és gondatlan könyvelésével kapcsolatos egyik gyakori hibát. A lap nem azt állította, hogy a tomoriak harmincezer forintot reprezentáltak el, hanem azt, hogy ekkora összeg szerepelt a re- pi-számlán. A hibát, amelyet a népi ellenőrök derítettek ki, a tsz könyvelői korrigálták. De a hibából erényt csinálni — utólag — fölösleges. A törvényes előírások betartásáért nem jár dicséret. A törvények, előírások betartása: kötelesség! Nem véletlenül állapította meg a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, hogy — bár a reprezentációs költségek csökkenő tendenciát mutatnak — a nyilvántartási rendet sokszor és sok helyen megszegik. A vizsgált vállalatok, szövetkezetek mintegy negyven százaléka vétett a pontos, valós adatokat tartalmazó elszámolási kötelezettség ellen. Köztük a tömöri Petőfi Tsz is. A „könyvelés-technikai” tévedés feltárása a népi ellenőrük érdeme. De a számlakorrekció végrehajtásáért a tsz nem formálhat jogot nyilvános elismerésre. Mint ahogy helyreigazításra sem. B. I. Rönkhúzás, rozmaringolás Vas megye számos községében az idén is felelevenítik az évszázados farsangi népszokásokat. Kedves, ősi néphagyomány több községben, hogy ha a farsangkor nincs esküvő, rönkhúzást rendeznek. Ahol a lányok nem találnak párra, „álesküvőt” tartanak. A német nemzetiségű Felsőcsatáron rozmaringolásra készülnek. Ezzel búcsúztatják majd a farsangot. A legények csoportosan zeneszóval, nótázva keresik fel a lányos házakat, ahol a lányok rozmaringgal díszítik ruhájukat. Kőszegfalván három napig tart a farsangi mulatság. Diagnosztizál a szentjánosbogár Ha nem is olyan mértékben, mint a rák, de a különféle izombetegségek is alattomos el* lenségei egészségünknek. A freiburgi egyetemi klinikán Robert Beckmann professzor irányításával négy tudósnak sikerült kimunkálni egy új eljárást, amellyel gyorsan fel lehet ismerni az izomsejtek funkciózavarait. Ez a módszer a szentjánosbogarak fényének felhasználásán alapszik. Ugyanis a bogarak szervezetében levő luciferin-luciferáz folyékony közegben száradt vérrel és néhány más anyaggal reagál. Az ilyen módon reaktivált vércseppben nagy energia- tartalmú adenozin-trifoszfát keletkezik. Mennél több képződik, annál erősebben fénylik a kémcsőben a szentjánosbogár fénye. amelynek erősségét fotométerrel rögzítik. A mutatott értékek alapján aztán teljes bizonyossággal megállapítják, hogy a különféle izombetegségek közül melyik fenyegeti a páciens egészségét, s annak megfelelően tudják aztán gyógyítani. A DH várospolitikai fóruma Herman Ottó síremléke Kész a Késik a .rv> i # Dézsi János irányításával készítette el az ESZ AKT ÉRV i kollektívája a Herman Ottó-siremlék építészeti tervét. ( Lesz-e méltó síremléke a hámori temetőben Herman Ottónak? — tette fel a kérdést a Magyar Nemzet 1974. december 12-i számában Környei Elek. Az Észak-Ma- gyarország 1975., január 5-i számában Papp Lajos így felel a kérdésre: Lesz, csak az a kérdés, hogy mikor. Bár tőlünk telhető igyekezettel utánajártunk a síremlék évek óta húzódó ügyének, pontos feleletet mi sem adhatunk. Csak azt ígérhetjük elöljáróban az olvasónak, hogy elmondjuk, mi késlelteti a szép terv valóra váltását, illetve mi történt a legutóbbi cikk megjelenése, azaz január 5-e óta. Ha'dokló sas a mészkőn Varga Miklós, Miskolcon élő szobrászművész kertjében készen áll a Képző- és Fejezetek a magyar antifasiszta ellenállás történetéből lil. A másik Magyarország jelentkezése AZ 1941. OKTÓBER 6-1, Batthyány téri, a november 1-i, a Kerepesi úti temetőben lezajlott antifasiszta tüntetés, a közös megnyilatkozások a Népszava karácsonyi számában, a külünböző antifasiszta kultúrmegmozdu- lások, ahol ezrek és ezrek értették meg a József Attilától „kölcsönzött” verssorok időszerűségét és lényegét: Adj emberséget az embernek / Adj magyarságot a magyarnak, / Hogy mi ne legyünk német gyarmat — mindez a nemzeti összefogás politikájának fórumává és a nemzeti függetlenség melletti lelkes politikai demonstrációvá vált. A fenti előzmények után 1942 tavaszára az antifasiszta erők táborában megértek a feltételek „a cselekvő együttműködésre”. S így februárban a KMP kezdeményezésére megkezdődtek a tárgyalások egy közös szerv létrehozására. 1942 március elején megjelent a Magyar Történelmi Emlékbizottság felhívása, amely közös harcra, a közelgő nemzeti ünnep antifasiszta szellemben való megünneplésére hívott fel. A felhívást aláírók között kommunisták, szociáldemokraták, különböző pártállású újságírók éppúgy megtalálhatók, mint egyes szakszervezeti vezetők, kisgazdapárti politikusok, képviselők vagy művészek. 1942. március 15-én a Pe- tőfi-szobornál és a környező utcákon lezajlott — a háború alatti legnagyobb — antifasiszta tüntetés a másik Magyarország jelenlétét mutatta, azét a Magyarországét, amely 1 háború helyett békét, fegyverek helyett kenyeret, zsarnokság helyett demokráciát és földet követel. A KORMÁNY a tüntetés után a kegyetlen megtorlás és a mézes madzag jól ismert módszeréhez nyúlt. A kommunisták százai kerültek börtönbe és internálótáborba. Rózsa Ferencet, Rezi Károlyt, Schönherz Zoltánt, Borkanyuk Alexát és még sok más társukat meggyilkolták. A baloldali szociáldemokraták, szakszervezeti vezetők százait frontra küldték, a polgári demokraták pedig állandó rendőri zaklatásoknak voltak kitéve. Azok, akik hajlandónak mutatkoztak a Kállay-kormány- nyal együttműködni, egy eleve kudarcra ítélt „hintapolitikában”, morzsákat kaptak a kormánytól, hogy azután vele együtt egy országot veszítsenek el. 1942—43 telén Sztálingrádnál Hitler elszenvedte legnagyobb vereségét. Megfordult a kocka. Ettől kezdve a Vörös Hadsereg győzelmet győzelemre halmozott. De hanem kihevernemcsak Hitlert, „szövetségeseit” is hetetlen csapás érte a Volga és a Don partján. Köztük volt Magyarország is, hisz a Don-kanyarban, Voronyezs térségében elpusztult a 2. magyar hadsereg. A SÚLYOS VÉRVESZTESÉG, a fronton „a magyar nép önérzetét vérig sértő német magatartás” ismertté válása, a növekvő német igények miatt az ország gazdasági helyzetének gyors romlása mindenekelőtt a háborúellenesség és a társadalmi elégedetlenség erőteljes jelentkezésében mutatkozott meg. A kormány szembetalálta magát az „oktalan béke utáni vágyakozással”, „a fertőző kishitűséggel”, az államférfiak szavainak „kétségbevonásával”, s főként a nácik oldalán várható győzelemben való kételkedéssel. A csendőri, rendőri jelentések egész sora a munkások nyugtalanságáról, az állandó bérkövetelésekről, elégedetlenségekről, „a baloldali eszmék”, „a kommunista tanok” gyors terjedéséről, a „robbanás” veszélyeiről ir. 1918— 1919, a forradalmak lidérce, egyre gyakrabban jelenik meg a magyar uralkodó osztályok előtt. PINTÉR ISTVÁN (Folytatjuk) Iparművészeti Lektorátus által pontosan egy évvel ezelőtt zsűrizett és elfogadott síremlék. A művész — Herman Ottó végakaratának megfelelően — ráfaragta a fehér mészkőre a haldokló sas figuráját. Alatta a puritán egyszerűségű felírás: Herman Ottó 1835—1914. Mint a most közölt rajz bizonyítja, Dézsi János, az ÉSZAKTERV építész-tervezője elkészítette síremlékelhelyezési tervét is. Az utóbbi munka is szerepelt már a lektorátus zsűrije előtt, és elfogadták. Mindössze annyit fűztek hozzá az 1974. június 3-án keit okirathoz, hogy kiegészítésképpen bemutatandó a síremlék-elhelyezési terv makettje és érdemes megfontolni, szükség van-e a képen is látható kerítésre. Az etnlített makett mindmáig nem készült el. Dézsi János szerint azonban nincs is rá szükség, feleslegesen növelné a költségeket. Határozottan ragaszkodik viszont a tervező a kerítéshez, melynek komoly funkciója van. A hámori temetőnek ez a része meredeken lejt. A kívánság az, hogy a sír körüljárható legyen, semmiképpen sem lenne ésszerű tehát, ha a biztonságos védőkorlátként is felfogható kerítést elhagynák. Évek óta sürgeti Mindenképpen szükség van viszont a részletes kiviteli terv elkészítésére — többek között a már említett nehéz talajviszonyok miatt is. E tervet viszont csak a lektorátus közreműködésével lehet megrendelni. Ám a megrendelés késik. Tok Miklós, a városi tanács elnökhelyettese így ír január 17-én kelt levelében: „A Képző- és terv kiviteli szerződés Iparművészeti Lektorátus mai napig sem teljesítette 1974. augusztus 23-i kérésünket, hogy a kiviteli tervekre vonatkozó szerződést az építésszel készítse el.” E levelet Sárospataky Józsefivé nyugdíjas tanárnőnek, Herman Ottó egyetlen élő rokonának címezte az elnök- helyettes. Sárospataky Józsefné a jó ügyhöz méltó buzgalommal évek óta sürgeti minden lehetséges fórumon — felhasználva a sajtó nyilvánosságát is —, hogy a nagy tudósnak méltó síremléke legyen Hámorban, tehát azon a tájon, mely oly kedves volt szívének. Néhány nappal ezelőtt levelet írt szerkesztőségünknek is Sárospatakyné. Elpanaszolja, hogy a síremlék tervének elkészítése előtt nem kérték a véleményét. A városi tanácsnak címzett egyik levelében még keményebben fogalmaz: „Most megkaptam az Akadémia útján Miskolc városa nagy tervét, igaz négy év előtt is volt már ilyen, de a mostani számomra teljesen elfogadhatatlan, túlmér etezettségében, mellyel teljesen tönkreteszik a gyönyörű, idillikus, falusi temetőt”. Az Akadémia véleménye A Magyar Tudományos Akadémia, mely szintén szívügyének tekinti a síremléket, viszont így ír: „A díszsírhely kialakításának most mellékelt terveivel szemben a Magyar Tudományos Akadémia kifogást nem emelhet, és az — érzésünk szerint — o hozzátartozók személyes kegyeleti érdekeit sem sérti.” Sir László, a városi tanács népművelési felügyelője így foglalta össze az évek óta húzódó és lassan-lassan tengeri kígyóvá duzzadó ügy lényegét : — Véleményünk szerint az emlékmű méltó módon reprezentálja Miskolc és az egész ország kegyeletét. A terv eleget tesz Sárospataky Józsefné ama kérésének, hogy Vásárhelyi Istvánnak, a jeles tudósnak, halbiológusnak, Herman Ottó tanítványának és munkatársának a sírja is méltó környezetet kapjon, de úgy, hogy félreérthetetlenül elkülönüljön Herman Ottó sírjától. A napokban felkeressük Budapesten a lektorátust, és megsürgetjük a kiviteli szerződést. Dézsi János szerint a kiviteli tervek elkészítése másfél-két hónapot vesz igénybe. Ha tehát a szerződés rövid időn belül létrejön, akkor az idén, a nagy tudós születésének 140. évfordulóján végre elkészülhet a síremlék. BÉKÉS DEZSŐ Átadás előtt a korszerűsített kijózanító állomás Eddig mindössze 14 ágy állt rendelkezésre Miskolc kijózanító állomásán — a Szentpéteri kapui kórház területén — a magukról megfeledkezett „betegeknek”. A fizetési napok táján azonban ez kevés volt, a „csúcsforgalmi” szakban olykor 30 —35 fekvőhely is elkelt volna. (Általában pótágyakkal segítettek a gondon az állomás dolgozói.) A kevés férőhely miatt többnyire csak a legbotrányosabban viselkedő részegeket fenyegette a beszállítás veszélye. A szükség kívánta hát a kijózanító bővítését, korszerűsítését. A hét végén átadják a már 34 páciens befogadására alkalmas állomást, amely most már lehetővé teszi, hogy mindazok, akik részegségükkel sértik a közrendet, bekerüljenek a detoxikálóba. Az állomás így a megelőzést is jobban szolgálja, hiszen több „páciens” okulását teszi lehetővé.
