Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1974-12-27 / 302. szám

♦ Nem alhat téli álmot a liget fi Nepe« jgfiunk Tegnap még nyár Volt, az­tán röptűkben megsárgultak a falevelek. A Sport söröző teraszának kockás asztalab­roszairól eltűntek az öblös korsók és már hiába repül­tek a madarak, hogy eltaka-_ rítsák a maradék morzsákat. A hirtelen jött őszi esők el­mosták a szerelmesek láb­nyomait, mintha sosem lett volna nyár. Tél van, mere­vebben tartják zsiráfnyaku- kat a görbe lámpavasak is. A szökőkút csapját elzárták. A betonmeílencében pár lé­pésnyi körben lúdbőrzik a jég. Őrzi a pillanatot, amikor lecsapott a vízre a fagy. A nyári virágágyások díszeit tövestül ellopta a zimankó. A kihalt sétányokon ritkán találkozunk — a »még zöld lombok alatt oly’ vigyázón sétáló — oarkőrökkel. ■ ■ Tóth Tihamér, a Miskolci Kertészeti Vállalat park- fenntartási üzemvezetője: — Az előzetes nagytakarí­tás már megtörtént a Nép­kertben, de még egy lombel­takarítási akció lesz a közel­jövőben. Azután megr'tkít- juk a bokrok ágait, s az el­öregedetteket kivágjuk. Csépányi József főmérnök: — Már csak az utak sep­rése és a fenyők őrzése je­lent számunkra gondot. Jö­vőre a Népkert felújítását, főleg az alsó rész rekonstruk­cióját 1. az ágyúsok, padok, , cserjék korszerűsítését — vettük tervbe. A sportcsarnok játékterén egy-egy mérkőzésen a fel­forrósodott pillanatok, a tor­namezre vetkőzött verseny­zők egy kis időre még elfe­lejtetik a kinti hideget. Menyhért László igazgató: — Gyakran fő a fejünk, hogyan osszuk be a műsoro­kat. Most volt a fenyőfa­ünnep, amin kétezer gyerek vett részt. Aztán cselgáncs- versenyt rendeztek nálunk, szombaton Avas Kupa kézi­labda-mérkőzés, utána ka­rácsonyi beat-műsor lesz. Háromszor akkora a forga­lom, mint nyáron. A téli vakációt, élvező ,fia­talok . már nagyon várják,, hogy újra korcsolyázhassa­nak. A próbafagyasztások eddig nem . jártak sikerrel, bár minden előkészületet megtettek az „ügy” érdeké­ben a sportcsarnok vezetői. A Rákóczi-könyvtár most pálmaházra emlékeztet. Ha­talmas üvegfalaiból barátsá­gos meleg árad. Sűrűbben érkeznek a látogatók, hosz- szabban ácsorognak egy-egy polc előtt. Szabó Jánosné kölcsönző könyvtáros: (Agotha Tibor felvétele) — A téli forgalmunk majd­nem kétszerese az átlagos­nak. A negyedik negyedévi eléri a nyári vizsgaidőszak csúcsát — amikor a látoga­tók száma 32 463, a kiköl­csönzött köteteké 186 046 vplt. A liget sarkában szerényen meghúzódó játszótér sem al­hat ja téli álmát. — Naponta délelőtt 11 órától fél egyig játszunk, le- vegőzünk — mondja Rusz- nyai Klára, a Lévay utcai óvoda vezető óvónője. — A nevelés előírt programja ez a mindennapos séta, s a gye­rekek reggel már alig vár­ják ... VARGA RUDOLF A két ünnep között is dolgoznak az építők Ebben az esztendőben 1800 lakás átadását tervezték az Avas déli lejtőjén, s idáig 1918 új otthont vettek át m.ű- szakilag. A hatostól a 24-es számú épületig mindegyik ház lakható állapotban van. Ezenkívül a D 34-es és D 37- es jelű épület lakhatási en­gedélyét is kiadták. Ez per­sze nem jelenti azt, hogy va­lamennyi lakásba be is köl­töztek. A 6—9. számú házak­ban most gyűjtik össze a kul­csokat. de a beköltözések alighanem áthúzódnak január első felére. Miskolcon összesen 2521 új otthon műszaki átadása sze­repelt az év eleji tervekben. A Miskolci Beruházási Vál­lalatnál közölték, hogy a ter­vet sikerült megvalósítani, a lakásátadások mérlege Mis­kolcon rendkívül kedvező­nek mondható. Az építők — nagyobbrészt a kongresszu­si versenyvállalások teljesí­tésével — szép eredménye­ket értek el. Már biztosnak látszik, hogy a következő évre a ter­vezettnél jóval kevesebb lakás átadása nyúlik át. Nem lehet szó nélkül elmen­ni amellett, hogy ebben az évben gyakran késleltette az átadást a liftek vontatott szállítása. Több mint fél éven át a Ganz-MÁVAG egy-két, de olykor háromhó­napos késéssel küldte Mis­kolcra a felvonókat. Az ösz- szeszerelést végző szakembe­rek — a VIMELUX szerelői — annál gyorsabban állítot­ták üzembe a lifteket. Az új típusú, félautomata Schind- ler-liftek egyébként jól be­váltak; jól gyorsulnak, zaj­talanok, megbízhatók. Az év utolsó hónapjaiban olyannyira kevés volt a kon­nektor országszerte, hogy lakóépületek sora várt átadásra e villamos sze­relvény hiánya miatt. így volt ez Miskolcon, az Avas-délen is. A budapesti KONTAKTA-gyár az impor­tot szervező külkereskedelmi vállalattal azóta megoldotta a „konnektor-kérdést”. Amíg az elmúlt évben ka­rácsony és újév között mun­kaszünetet tartottak az épí­tők, most a befejező munkálato­kat végző brigádok, munkacsapatok kará­csony és szilveszter kö­zött is dolgoznak. A belső munkákat kellemes körülmények között végez­hetik, ugyanis az összesze­relt házgyári épületek úgy­nevezett végleges központi fűtését már bekötötték. Építkeznek már az. új tí­pusú házgyári elemekből is, két épületet szerelnek ezek­ből az összekötő városrész­ben, s kettőt az Avason. X. J. Újabb házgyárak épülnek Az építőipar munkaerő­gondjai miatt a lakásépítés dinamikus növekedése elkép­zelhetetlen lett volna a ház­gyári hálózat nélkül, amely többszörösére növelte a ter­melékenységet. Jelenleg nyolc házgyár és öt panel­üzem dolgozik, és rövide­sen a veszprémi és a kecs­keméti házgyár is megkez­di az üzemszerű munkát, te­hát ebben a tervidőszakban fejeződik be a házgyári há­lózat létrehozása, amelynek kapacitása évi 34—35 ezer lakás lesz. E korszerű gyár­tóbázisok már az ország minden nagyobb települését elláthatják házgyári termé­kekkel. Júniusi fagy ¥ 1 rr • r r • Időjárási rekordok Különleges őszt hozott 1974 — ezt tanúsítják az időjá­rás „lázgörbéi”, a meteoro­lógiai statisztikák is. Egyet­len példa: október abszolút rekordja, hogy Budapestre 154,4 milliméter csapadék hullott. Ebben a hónapban ennyit még sohasem mértek a fővárosban. A meteorológusok 1841 óta jegyeznek fel különféle idő­járási adatokat, tehát a leg­öregebb csúcs legfeljebb 133 éves lehet. A rekordok „do­yenje” a télies idő bekö­szöntővel kapcsolatos: a fagy ugyanis legkorábban 1907-ben érkezett, amikor Bábolnán és Pápán már szeptember 1-én 0 fok alat­ti hőmérsékletet mértek. Debrecen az 1911. szeptem­ber 12-én észlelt faggyal a ranglistán már a második helyre szorult. Egyébként az első fagy a mi évszázadunk első felében tizenkilencszer Ajándékkötvény az első újszülöttnek Tizenöt esztendővel ezelőtt, 1961. január 1-én adományo­zott először 18 éves lejára­tú, 20 ezer forintos életbiz­tosítási kötvényt az év első újszülöttjének az Állami Biztosító. Azóta 16 kislány és 12 kisfiú kapott ajándék­kötvényt; az első már há'rom év múlva készpénzre is vált­ható. A kedves hagyományt foly­tatják, az 1975. évi első fő­városi és vidéki újszülött, a 29. és 30. ÁB-bébi is meg­kapja a kötvényt. A szeren­csés gyermekek nevét ezúttal is közjegyző jelenlétében, az Állami Biztosító központjá­ban sorsolják ki azok közül, akik 1975. január 1-én 0 és 1 óra között születnek. Ta­valy egyébként Budapesten nem volt „elsőórás” gyermek, egész Pest megyében is Csak egy, a monori szülőotthonban napvilágot látott Bozsó Zol­tánba. A sorsoláshoz magánközlé­seket nem vesznek figyelem­be — az ország valamennyi szülészete, klinikája és kór­háza értesíti telefonon az ÁB ünnepi ügyeletét az első órá­ban született gyermekekről. Panoráma-autóbuszok érkeztek Ilyen küzdelmes évük még nem volt ros a répa Kilenc új panoráma-autó­buszt kapott az elmúlt na­pokban a Miskolci Közleke­dési Vállalat. Várnak, az Ikarustól további autóbuszo­kat is, s mivel ezek érkezése január első napjaiban ese­dékes, így várhatóan új autóbusz-menetrend lép élet­be az MKV-nál. A cukor világpiaci ára kedden tonnánként 1600 dol­lár volt. De lehet, hogy e cikk megjelenésének idő­pontjára már megváltozik. Ma reggelig alig több, mint 28 ezer vagon cukorrépát dolgozott fél a Szerencsi Cukorgyár, s ebből 2600 va­gon cukrot állítottak elő. A szakemberek még mintegy 9000 vagon cukorrépa beér­kezésére számítanak. A cu­kortartalom továbbra is ag­gasztóan alacsony. Az utób­bi évek 15—16 százalékos átlaga helyett most csak 12,7 körül mozog. Mielőtt kárba veszne... A Szerencsi Cukorgyárban bokáig ér a sár. Salánki Ist­ván főmérnök is gumicsiz­mában fogad. Kupacokban, vagonokban, tehergépkocsi­kon sárosabbnál sárosabb ré­pahalmazok. Szinte emberfe­letti munkát kíván ez a dol­gozóktól — mondotta a fő­mérnök. — Már jóval túl vagyunk azon, hogy a répa szennye­zettségét a szabvány előírá­sai szerint vizsgáljuk. Pedig a sok sár, a homok rendkí­vül nagy gondot jelent, hi­szen erősen koptatja beren­dezéseinket és sokszor kell leállnunk kisebb-nagyobb ja­vításra. Naponta százvagon- szárnra hordjuk ki a sarat a gyárból, s ez meglehető­sen szűk szállító kapacitá­sunkat tovább terheli. A szezonban még nem volt va­sárnapunk, ünnepünk. Ilyen küzdelmes évre még legré­gebbi dolgozóink sem emlé­keznek. r A cukorrépa beérkezésé­nek üteme is ingadozó. En­nek miértjére Tóth Gyula, a répafőosztály vezetője adta a választ: — A földeken csaknem há­romezer vagon felszedett cu­korrépa áll. Tudjuk, a ter­melők is óriási nehézségek árán tudják csak kihozni az elázott földekről a répát. De amennyiben az idő felenged, vagy esősre változik, ez a mennyiség teljes egészében kárba vész. Mi viszont szak­szerű tárolással meg tudjuk menteni az enyészettől: ezért várjuk, hogy termelőink mi­nél előbb átadják nekünk. Hazánk cukorimportjával a közelmúltban foglalkozott a Központi Bizottság és a kormány is. Határozat szü­letett, amely szerint 1980 vé­gére belföldi termelésből kell kielégíteni a hazai piac szük­ségletét. A cukor világpiaci árának rohamos emelkedése azonban azt követelte: jövő­re már 125 ezer hektáron termeljenek — az idei 98 ezer hektár helyett — cu­korrépát. Megszabták azt is. hogy e területeken 350—360 mázsás átlagtermést érjenek el a termelők. Rekonstrukció a cukorgyárban — így még közepes cukor- tartalom mellett is ki tudjuk elégíteni az ország cukor­igényét — mondja Salánki István főmérnök. — A Sze­rencsi Cukorgyár1 Borsod, Szabolcs és Hajdú megye egy részének mintegy 14 ezer hektáros termelését fogja feldolgozni. Ebből csaknem 13 ezer hektárnyi területre már leszerződtünk, de véleményünk szerint 15— 16 ezer hekátrra volna szük­ség. 1976-ban ugyanis nagy rekonstrukció kezdődik a Szerencsi Cukorgyárban és ettől kezdve a gyár kapaci­tását csak így tudjuk kihasz­nálni. TÓTH ZOLTÁN érkezett meg már szeptem­ber folyamán. A legkésőbbi fagyos napot viszont 1918-ban jegyezték'*' fel, amikor Nyíregyházán jú­nius 4-én észleltek fagypont alatti hőmérsékletet. Nem sokkal marad el ettől a re­kordtól Esztergom, ahol ugyanilyen hőmérsékletet észleltek, szinte pontosan, ÍÖ évvel később, de „csak” jú­nius 3-án. Külön tartják nyilván az időjárás kutatói az úgyne­vezett téli napokat, amikor is a napi maximum sem ha­ladja meg a 0 fokot. Az ed­digi legkorábbi téli nap re­kordja a Miskolctól északke­letre, a Hernád mentén fek­vő Fügödön született: itt 1908-ban, október 20-án már nem tudott túljutni a hőmé­rő higanyszála a fagyponton. A novemberi legmagasabb középhőmérséklet Budapes­ten 1926-ban volt: 10,4 fok. 1974-ben a főváros lakóinak meg kellett elégedniük a 6,4 fokos havi középhőmérsék­lettel, pedig 8 fokot megha­ladó középhőmérséklet az elmúlt évtizedekben már szép számmal fordult elő. Az idei november — októ­berrel ellentétben — rend­kívül szűkmarkú volt a csapadékot illetően. Buda­pesten november „eső-csú­csát” 1949-ben mérték, 161 milliméterrel, de 1937-ben is 152, 1919-ben pedig 147 mil­liméter csapadékot kapott a főváros. Ezzel szemben az idén mindössze 39 millimé­ter volt a „termés”. A legalacsonyabb novem­beri hőmérsékletet — mí­nusz 11,9 fokot — 1915. no­vember 29-én, a legmaga­sabb, 22,6 fokos hőmérsékle­tet pedig 1927. november 4- én mérték. Az idén a no­vemberi abszolút minimum a fővárosban 10-én mínusz 0,5, az abszolút maximum pedig 16-án 18 fok volt. Borválaszték Háromezer hektoliter bor és mintegy 40 ezer palack pezsgő került a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiba a napok­ban. A választékra jellemző, hogy borból mintegy 60 faj­tát találhatunk az élelmi­szer- és csemegeboltokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom