Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-11 / 264. szám

„...jelen lenni a Szlovákia? mag) ar kultúrában” Thália Kassán Képek a gyár tövében Dokumentumok a Balaton történetéről ♦ Beke Sándor a Thália rendezője. Színházi műsorfüzet ritkán válik olyan becses emlékké, mint a Magyar Területi Színház Thália Színpadának Itassa) kis „újságja”. Az ot­tani párt központi okmány­tárának jóvoltából ugyanis néhány — a közönség által nem ismert — dokumentum került a füzetbe. Aligha lehetne megfelelőb­ben felkészülni egy színházi előadásra, mintha „függöny előtt” ezeket a régen gépelt s kicsit nehezen olvasható sorokat böngészi valaki. 1945 januárjában kelt röp­lapokról van szó, melyeket partizánok, ellenállók fogal­maztak és terjesztettek. Csak néhány sornyit az egyikből. Az ellenállók úgy biztatják a magyar katonát: „Fordítsd fegyveredet, hazádat és egész Európát pusztító német fa­siszta ellen, légy előharcosa hazádnak és népednek jobb sorsáért, melyet a dicső vö­rös hadsereg hoz. Hogy ezt megtegyed, szövetkezzél a partizánokkal, nem egyen­ként, hanem egész osztagok­ban. Ne félj a szlovák er­dőktől. Rátalálsz bennük har­coló bajtársra, és a szlovák parasztnép segítségére. Ez az egyedüli út, mely téged és népedet megmentheti." A röplap nem a legjobb magyarsággal fogalmaztatott, a magyar katonák azonban (Ráti János, Pataki Pál, Gye- nes József, Dajkó Ferenc, Ló­véi Zoltán, Horváth István), a későbbi Petőfi Sándor par­tizánosztag tagjai és még so­kan mások, jól értették, hogy mit kell tenniük. „Harcaink — olvashatjuk néhai Fábri József nyugal­mazott ezredes osztagpa- rancsnok emlékezéseit — a csehszlovák és a magyar nép internacionalista barátságá­nak emlékezetes fejezeteit alkotják." Ezt az időszakot eleveníti meg Tűzvirág című három- felvonásos drámájában Lovi- csek Béla szlovákiai magyar drámaíró. Beke Sándor a Thália Szín­pad művészeti vezetője, a Tűzvirág rendezője így vall vállalkozásukról: „Az egy­szerű harcosok bátorsága tet­te lehetővé, hogy hősök te­remjenek. .. Űlc voltak a jelzőlámpák, ök voltak azok, akik az első tábortüzet rak­ták társaik biztos leszállásá­hoz. Es ők vállalták önként a veszélyt, a harcot, az éle­tük árán is az oroszlán bar­langjában. A mi előadásunk is ilyen, egyszerű emberek látszólag egyszerű harcáról szól.” Természetes, hogy érdekel bennünket a színház, mely ennyi hittel és ügyszeretet­tel akar valamit közkinccsé tenni. Az együttes így fo­galmazta meg hitvallását: ..Az indulás pillanatától sze­retnénk jelen lenni a szlo­vákiai magyar kultúrában; szeretnénk cselekvőén részt venni formálásában, megújí­tásában." Mikor volt az indulás? A dátumot sosem felejti el a kis társulat. 1969. december 9-én Gömörhorkán kezdő­dött; ott mutatták be Gol­doni Két úr szolgája című komédiáját. Azóta számos sikeres produkció született ebben a kis színházban (Sartre: Altona foglyai, Sar- kadi: Elveszett paradicsom, Osztrovszkij: Vihar, Ter­sánszky: Kakuk Marci, Ör­kény: Tóték, Tamási Áron: Énekes madár, Vörösmarty: Csongor és Tünde), melyet a helyi ipariskola tornatermé­ből formáltak a múzsa haj­lékává. Hogy az utolsó mondat egy kicsit bombasztikusra si­került? Akik a Tháliában láttak előadást, akik bete­kintettek a pincehelyiség pa­rányi fülkékre osztott öltö­zőibe, akik tudják, hogy ez a tizenhat színész hetenként három napot piciny kultúr- házakban játszik magyar lakta vidéken, azok termé­szetesnek tartják a túlzó jel­zőket is. / A nézőtéren csak pótszé­ken jut számunkra hely. Ta­lán jobb is, mert egyébként kemények itt az ülőhelyek. Beke Sándor mellém telep­szik, s elmondja, hogy a szín­ház székeit Prágában vették (természetesen használtan), darabját tíz koronáért. S hol vették a reflektorokat, az akusztikai berendezéseket, a viseltes kosztümöket? Hon­nan vették a deszkát a zsa­luzáshoz, hol tanult meg zsa­luzni a színház főrendezője, s hogyan sajátították el a vil­lanyszerei is mesterségét a színészek? Mindennél azonban sokkal izgalmasabbnak tartják, hogy Fülektől Ágcsernyőig isme­rik őket, s azt a tizenhárom művet, ami repertoárjukat alkotja. S mikor éppen nem játszanak? Akkor tanulnak. A hétből két nap jut a szak­mai ismeretek gyarapítására. Beke Sándor — aki Cseh­szlovákiába^ is, meg Buda­pesten is szerzett egy-ögy diplomát — jórészt maga képezi színészeit is. A Tűzvirág szép és hittel teli előadása után leülünk egy kicsit beszélgetni a tár­salgóban, a színészekkel. (Az előbbieket jórészt ekkor tud­tam meg.) A társukat jó ke­délyű, s a színházművészet egésze iránt érdeklődő em­berekből áll. Megkérdezem, hogy mire a legbüszkébbek? A válasz: Arra, hogy Oszt­rovszkij Vihar című színmű­vét a legkisebb falvakban is operettsikerrel játsszuk. A színházról már egy szakdol­gozat is született, Máté László írta, az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem hallgatója. A tanulmány mottójaként ez olvasható a címlapon: „Hi­szem, hogy vannak álmok, s álmodok .. ” GYARMATI BÉLA-X- Sarkadi: Elveszett paradicsom című színművének kettőse: Tóth Erzsébet és Csendes László. Nyíltan megmondták, hogy csaléteknek szánják, vagy inkább hívogatónak azt az új kiállítótermet, amivé a Lenin Kohászati Művek vendéghá­zának nagytermét kinevez­ték, és amelyet stílusosan Kohász-galéráinak hívnak ezután, Diósgyőr szívében, a gyár tövében van. Szem előtt, olyan helyen, ahol ezrek jár­nak el, és ahová 50—100-an biztosan bemennek egy nap, hogy az éppen akkor látható kiállítást megnézzék. Mind­egyik bemutató három hóna­pig lesz nyitva, és három hónapban sok nap van. A Kohász-galéria a múlt hét végén nyílt; korai lenne jóslásokba bocsátkozni. Az első bemutató alapján a te­matikáját is csak előre lát­hatjuk, a tapasztalatok (me­lyik lesz népszerű, szívesen látott, melyiket fogadják ki­sebb érdeklődéssel, mint a város bármelyik kiállítóter­mének tárlatai közül egyet- egyet) szükségszerűen várat­nak magukra. Most a Mis­kolcon élő művészek grafi­káit állították ki, a követ­kező egy festménybemutató lesz, majd Derkovits Gyula és kortársai műveiből ren­deznek kiállítást. A későb­biekre nézve annyi biztos, hogy az új kiállítóterem kap majd anyagdt a Magyar Nemzeti Galériától, a régeb­Salvador Oali újabb különcségei Ezt a sokat vitatott mű­vészt számos kritikus egy­szerűen exhibicionistának ne­vezte, képei azonban legalább 50 milliót érnek. Dali végér­vényesen letelepedett a szü­lővárosától, Figuerastól né­hány kilométernyire levő Ca- daques festői halászfaluban. Villájának teteje tojás alakú, a kertben az úszómedence mellett hatalmas papírmasé teve áll, amelyet ő maga mű­alkotásnak nevez. Talán azért, mert évente 100 000 dolláros jövedelmet biztosít számára, tekintettel arra, hogy a Ca­mel cigarettagyár használja fel reklámként. A rendkívül hosszú bajuszt viselő Salva­dor Dali újabban látványos parókákban pompázik: „Le­hetséges, hogy Spanyolország ismét monarchia lesz, ezért igyekszem feleleveníteni az elmúlt századok szokásait” — mondja. Krúdy: Álmoskönyv Hosszú csendes esték mun­kája a könyv, amely esté­ken — mint Krúdy írja — „sárga lapok mögött feltüne­deznek félig-meddig porrá vállott öregasszonyok arcu­latai, akik falusi ifjúságom­ban pattogó tűz mellett oly jelentőséget tulajdonítottak az álmoknak, mint akár a va­lóságos életnek.” Az álom titkaira még ma is kíván­csiak vagyunk —, hiszen még a megjelenés hetében elfogyott a könyvüzletek pol­cairól az Álmoskönyv. Bi­zony érződik ezen a szép munkán, hogy ötven eszten­dővel ezelőtt készült. Ki álmodik ma már dol­mányzsinórral, (amely ke­vélységet jelez), hídvámról (melyet ha álmunkban fize­tünk, nagy kellemetlenség ér majd bennünket), kalodá­ról (melyben ülni gonosz szerelmet jegyez), nyoszolyó- lányról (amely nem jegyez különösebbet), bagariacsiz­máról (amely boldogságot mutat), lócsíszárról (melyet ha látunk, rövidesen csóko- lózni fogunk), ki hall ma ál­mában hárfa hangot (mely a hűséges szerelem képét mutatja) és hányán beszélnek álmukban csaplárossal (amely azt jegyzi, hogy ismerőseid kihasználják gyengesége­det) ... Bizony a mai magyar em­ber álmai megváltoztak. Ki álmodja napjainkban, hogy kobzott (lantot) ver? (ami azt jelenti, hogy tested őrizd a gonosztól). Ki hord álmá­ban kézij at? (amely szüksé­ges dolgot jegyez, amelyben el kell járnod). A mai álomképre egyik álmoskönyvben sem találunk magyarázatot. Hiába lapoz­zuk a vaskos könyveket, nem fejtjük meg belőle, hogy mit jelent fehér Mercédessel ál­modni; álmunkban a főnö­künket megverni, rf Persze, még mindig sok hasonlóság van a mai és az évszázaddal ezelőtti álomké­pek között. Már az 1855-ös álmoskönyv is megmondta, hogy anyóst elvérni azt je­lenti, hogy öröm ér majd, szent leánnyal lenni semmi­re sem jó, álmunkban ha balett-hölgyet látunk feles­leges kiadást jelez, ölelni azt, akit szeretünk nehéz köte­lesség, mást: vidámság. Ebé­det enni idegen asztalnál — kellemetes, árnyékban he­verni — jó dolog. Szóval jó néhány álomlátás és ma­gyarázata ma is helytáll.. És ha forgatjuk Krúdy Gyula Álmoskönyvét, készít­sünk széljegyzeteket a mar­gójára, hogy fiainknak, uno­káinknak is megmaradhas­son, miről álmodtak apái, nagyapái ötven, száz leszten- dővel azelőtt... ERDŐS ÁKOS bi korok művészetéből mu­tatót a Miskolci Képtárból, a mai magyar képzőművé­szetben pedig a Miskolci Ga­lériából ide kerülő kiállítá­sok segítenek eligazodni. Régi terv vált valóra, min­den bizonnyal sikeres gya korlattá. Értékét pedig nem­hogy rontaná, de növeli, hogy mindez valahogy a hegy és Mohamed analógiá­jára történt. A négy mű­szakban dolgozó gyár, a munkás, és különösen a be­járó munkás nem tud a ki­állítótermek rendjéhez iga­zodni. Az igazodik hozzá­juk; helyébe megy. Az öt­let még a miskolci tervek­nél is régibb; volt már olyan, hogy üzemekben ren­deztek képzőművészeti be­mutatókat. De rendszeresen, módszeresen, állandó jelleg­gel és ebben a formában itt találkozhatunk vele először. A közművelődési pártha­tározat megvalósulásának egyik eszköze a Kohász-ga­léria. Lépés, amely várja a következőket, a hasonló gesztust. Azoknak az őszin­te véleményét, akiknek a kedvéért létrehozták. És csal­étek is; mert elvárják tőle, hogy segítsen. Vonzzon újabb látogatókat a város minden kiállítótermébe. (M—) HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12:30. Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.30: Veszprém vegykonyhájában. — 13.50: Népi zene. — 14.15: Hí­res énekeseik könnyűzenei fel­vételeiből. — 14.31: Gertner Pé­ter hárfázik. — 14.40: Szép ez is! Csángó románc. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iekolarádió — 15.51: 'Lendvay Kamilló: Mese­mondó tánc. — 16.00: Erika Köth operaáriákat énekel. — 16.19: A tudományos stúdió nyilvános adása. Veszprémből. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpo­litikai figyeiő. — 17.20: Veszpré­mi telefonszolgálatunk jelent­kezik. — 17.30: Édes hazám. „Emlékezetes szülőföldemről.” — 18.10: A hét rádióhallgatója. — 10.30: Népdalok, népi zene. — 19.Cő: Esti Krónika. — 19.40: Veszprémi vendégjárás. — 22.00: Hírek. — 22.20: Brahms művei­ből. — 23.30: Záray Márta és Korda György énekel, a Stúdió 11 játszik. Petőfi rádió: 12.00: Csajkovsz­kij: IV. szimfónia. — 13.00: Hí­rek. — 13.03: Romantikus ka- marazenne. — 14.00: A Rádió kívánságműsora kettőtől ötig. . . — 17.00: Kalandozás: Horváth Sándor és Czigány György be­szélgetése. — 18.00: Hírek. — 18.20: Veszprémi rébusz. — 1&.35: Lemezmúzeum. — 19.45: Suppé: Reggel. délben, este Bécsben. — 20.00: Esti Krónika II. — 20.37; Üjra a kezdet. Közvetítés a veszprémi Petőfi Színházból. — 22.20: Nóták. — 23.15: A cirkuszhercegnő. Rész­letek. — 23.30: A hét zeneműve. Miskolci rádió: 17.30: Műsor- ismertetés — hírek. — 17.35: Em­berek, utak, járművek... A századik adás a sorozatban. — Szórakoztató zene. — 18.00: Bor­sodi Tükör. (Határszemlén Be­kecsen ; Szocialista brigádok versénye az AFIT XVI. számú Vállalatánál; Halasítás a raka- cai tavon.) — 18.15: Kórusmu­zsika .. . Hangképek a szakszer­vezeti kórusok II. megyei talál­kozójáról. — Napjaink kérdései — egy 40 évvel ezelőtti spanyol dráma mai miskolci előadásának tükrében... — jegyzet. — Me­gyei sporteredmények. — Slá­gerkoktél. Szlovák televízió: 14.45: Párt­oktatás. — 15.30: Publicisztika. 15.35: Pedagógusoknak. — 16.15: Német nyelvlecke. — 16.40: Fil­mekről fiataloknak. — 17.15: Kerületeink hangja. — 17.30: A döntő a Strahovi stadionban Lesz. — 18.10: Családi posta. — 19.00: Híradó. — 20.00: Az utol­só lehetőség. (Tévéjáték). — 21.00: Híradó. — 21.20; A mun­kásosztály történelmi küldeté­se. — 21.50: Ligatükör, sajtó­szemle. Kiállítások Kossuth Művelő­dési Ház (10—18): Battonyától Nemesmedvesig. Bélyegkiállítás. Filmszínházak: Béke (5. 8): Nagyezsda (mb. szí. szovjet).— Kossuth (f3, hn5, 7): Halló, itt Iván cár! (mb. szí, szovjet). — Siófokon, a Középdunántú­li Vízügyi Igazgatóság bala­toni kirendeltségének szék­házában \összegyűj főtték a magyar tenger múltjának, fejlődésének értékes doku­mentumait. A régi térképek­ről, rajzokból, fényképekről, makettekből álló gyűjte­ményből alakítják ki később >a balatoni vízgazdálkodási és hajótörténeti múzeumod:. Az épület előcsarnokában, folyosóján és tanácstermében kiállított dokumentumok kö­zött megtalálható Bél Mátyás régi kézi térképe és Cholno- ky Jenőnek, a Balaton római­kori kC 'ét ismertető térképe. Régi kataszteri térképről na­gyították ki az egyik régi ha­jó, az 1797-ben vízre bocsá­tott Phoenix-gálya képét. A gyűjtemény értékes da­rabja az első balatoni gőz­hajót, a Kisfaludy-t ábrázo-ló eredeti fénykép. Megtalálták az első magyar balatoni ha­jóskapitány Keöd József fényképét is, aki 1888-ig volt parancsnoka a Kisfaludy-gő- zösnek. Az épület előcsarnokában kiállították a ma használatos balatoni vízi járművek ma­kettjeit is. Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): Iván gyermekkora (mb. szov­jet). — Fáklya (f5, f7): A harmadik tettes (szí. NDK). — Petőfi (f5, f7): Vörös tulipá­nok völgye (mb. szí. szovjet). — Szikra (5, 7): Nagyezsda (mb. szí. szovjet). — Táncsics (3, 5, 7): Az utolsó száguldás (szí. csehszlovák). — Ady-Tapolca (7): Csínom Palkó (szí. ma­gyar). — Hámor (4): Halló, itt Iván cár! (mb. szí. szovjet). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Paganini: E-dúr hegedűverseny. — 9.00: Hars an a kürtszó! A Gy érmék - rádió műsora. — 9.35: Arthur Rubinstein Chopin-műveket zongorázik. — 10.00: Hírek. — 10.05; Iskolaráddió. — 10.45: Haj­dó Mihály: Kádár Kata. Két- felvonásos opera. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Könnyűzene. — 9.03: János vitéz. Részletek. — 9.53: Bar­tók. Fodor András verse. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 11.00: Hírek. apróhirdetés V • sr.-. ■ «alias A DVTK felvételt hirdet ka­zánfűtő (olaj kazánhoz) és víz- vezetékszerelö munkakör betöl­tésére. A Felsőzsolcai Nagyközségi Ta­nács VB. igazgatási csoportve­zetői állás betöltésére pályázatot hirdet. Feltétel: jogi egyetemi, vagy tanácsakadémiai végzett­ség. Fizetés: a 15/1973. MüM. sz. rendelet szerint. Jelentkezés sze­mélyesen, vagy írásban a ta­nácselnöknél. A Beton- és Vasbetonipari Mű­vek Alsózsolcai Gyára, Alsó- zsolca felvesz belső ellenőrt közg. tud. egyet., vagy számvi­teli főiskola és mérlegképes könyvelői képesítéssel, férfi dol­gozókat betanított munkás mun­kakörbe. Jelentkezés személye­sen a gyár személyzéti osztály- vezetőjénél, illetve a gyár mun­kaügyi csoportjánál. ingatlan Garázs eladó. Érdeklődni Pa­tyolat melletti garázssor, 17— 18 óra között. adős-uetel Verhovinát vennék. Lehet üzemképtelen is. Miskolc, m* Költő út 7. sz»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom