Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)
1974-11-11 / 264. szám
w Választmányi értekezlet a borsodi MOSZnál Ma délelőtt a KIOSZ Borsod megyei Titkárságának Széchenyi utcai helyiségében megkezdődött a KIOSZ Borsod megyei választmányi értekezlete. Az elnöki megnyi- * tót követően Csatári Ernő megyei titkár tartotta meg a vezetőség beszámolóját az 1974. május 16-i megyei választmányi értekezlet határozatának végrehajtásáról, a további feladatokról. A beszámoló és határozati javaslat felett tartalmas vita alakult ki. amelyről holnapi lapszámunkban adunk képet. A vitában résztvevők kérdéseinek megválaszolása, s a határozati javaslat elfogadása után került sor a kisiparosok munkaversenyének értékelésére, a legjobbak megjutal- mazására. + A fenyőfadíszek ma még a pulton ragyognak, mint mesebeli ékszerek, de hamarosan az ünnepi fenyőfák ágaira kerülnek (Kerényi felv.) Cikkünk nyomán Tartósítják nem történhet” A közömbös ember, sajnos, nem ritka jelenség. A szocialista társadalom viszont ellenkezőleg a társadalmi, a kollektív ember típusa mellett tör lándzsát. A közömbös, a visszahúzódó, a passzív, önző személyiség fejlődésileg együtt alakult ki a magántulajdonnal, a kizárólagos egyéni érdekkel. Az elmúlt társadalmak ember típusa. Az individualista hátat fordít a társadalomnak, a közösség érdekeinek. Gyakorta beléjük ütközhetünk. Ott találhatók az élet valamennyi területén. „Jogunk van visszahúzódni” — védekeznek —, „mert így semmi bajunk nem történhet”. A cselekvő, a társadalmi ember azonban képtelen elviselni ezt a magányos filozófiát, ezt a társadalmilag alaktalan létezést, ezt az óvatoskodást. A közömbös magatartásról példák tucatjait sorolhatnánk fel, hiszen valamennyien találkozhattunk már vele, akár a közösségi tulajdon megsértésének elnézőinél, az igazságtalanságok felett való szemethunyásnál, vagy akár a hatalommal való visszaélés eltűrésekor. Még inkább a testi sértések közönyös szemtanúinál. Az emberi élet fenyegetésének passzív szemlélése a közömbösség talán legsúlyosabb esete. Magán viseli a humanizmusát elvesztett ember jegyeit, a félelmet, a gyávaságot. Természetesen vannak a közömbösségnek egyéb fokozatai is. Hogy mi a közömbösség alapja? Nem utolsósorban a kényelemszeretet, a rossz tapasztalatok, a vagyonszeretet, a saját érdekek elsőbbsége, az önzés. Legnyilvánvalóbb megjelenési formája a politikai és a társadalmi tevékenységtől való teljes visszavonulás. Olykor meditálunk: „joga van nem csinálni semmit?” Csakhogy passzivitásukban ott rejlik a Szigorúbb és gyakoribb a piaci ellenőrzés Néhány intézkedés még kellene mindannyiunkra kiható társadalmi veszélyessége. Nem tehetjük meg, hogy elnéző fintorral nyugtázzuk az ilyenfajta magatartást. Saját magunkkal, a társadalom egyedi tagjaival szemben követünk el súlyos vétket. Hogy miért? A visszavonulók, a közömbösek is tagjai a társadalomnak, így vagy úgy, de ők is (akárcsak mi magunk) tevékenysé- géinkkel, vagy annak hiányával hatnak a társadalomra. Még inkább hatnak rá, ha a társadalom fejlődését tudatosan szolgálják. Szolgálják a közösség, osztályuk, nemzetük ügyét, A közömbös ember viszont visszahúzódásával elfordul a társadalom összérdekeitől. Csakhogy ily módon is hat rá. Ennel^ a társadalomnak pedig egyik rendkívül fontos célja a társadalmi ember kialakítása. A társadalmi emberé, aki a magánélet és a közélet közötti harmóniát igyekszik megteremteni. Célja, hogy az egyes ember felelősségtudatát növelje a közügyek iránt. A közömbösség még ma is súlyos társadalmi problémánk. A passzív, az .egoista elsősorban a saját egzisztenciájának kiépítésével foglalkozik. A többiek ügye számára közömbös, idegen. Nem tekinti magát a társadalom tagjának. Holott mindenképpen az. Hiszen itt él közöttünk és nem is rekeszt- hetjük ki őket a társadalomból. Velük együtt vagyunk olyanok, amilyenek vagyunk. Nincs tehát más választásunk. Egoizmusukat, önzésüket le kell győznünk. A társadalom ügyeitől elszigetelődő embereket az egoista lényeket, társadalmi emberekké kell formálnunk. Meg kell értenünk, hogy a közömbösség politikai és társadalmi veszélyeivel egyaránt fenyeget bennünket. SZÉMANN BÉLA Csípős, hideg reggel A miskolci földeken Miért drága a miskolci piac? — címmel közöltünk cikksorozatot szeptemberben. Az írások megjelenése óta másfél hónap telt el és a DH most megkereste az illetékeseket, hogy megkérdezze, mit tettek azóta, történt-c valami változás a Búza téren, hogyan próbálják megfékezni azokat, akik a piaci kereskedelmet meggazdagodásra, jogtalan haszonszerzésre szeretnék felhasználni? Abuczky József, a Megyei Kereskedelmi Felügyelőség vezetője: — Piaci ellenőrzéseink során 38 embert vontunk felelősségre. Huszonkét kereskedőre pénzbírságot szabtunk ki — összesen 26 700 forintot. Egy személy ellen büntető feljelentést tettünk. Vizsgálataink nyomán a mucsonyi Űj Élet Termelőszövetkezettől és a dombrádi Petőfi Tsz-től 52 ezer forint többletbevételt vontak el, mert a gazdaságok a maximált áras szemes takarmányt mázsánként 320 forint helyett 350 forintért árulták. Az igrici Kossuth Lajos Termelőszövetkezet ominózus árudái ügyét adócsalás gyanújával felterjesztettük a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatóságához, és a jogszabálysértő szerződés felülvizsgálatát kértük a megyei tanács mezőgazdasági osztályától. Tudomásunk szerint ez ügyben még vizsgálatot folytat a Mezőcsáti járási Ügyészség is. Az árudákat, amelyekben jórészt nem Az áfészek segítségével javultak a vidéki kisiparosság anyagbeszerzési lehetőségei. A korábbinál több fogyasztási szövetkezet ad ár- kedvezményt s vállalja, hogy a náluk vásárolt anyagokat, gépeket kedvezményesen, vagy térítés nélkül haza is gzállítja a kisiparosoknak. Bács, Csongrád, Hajdú, Hea tsz saját termését értékesítették, még ebben az esztendőben felszámolja a Kossuth Termelőszövetkezet. Véleményünk szerint egyébként még szükség lenne néhány intézkedésre ahhoz, hogy a tisztességtelen emberektől megtisztítsuk a piacot, ez azonban már meghaladja a mi hatáskörünket. Ilyen lenne például a magánkereskedőkre vonatkozó egyik jogszabály megváltoztatása, mely szerint jelenleg a kiskereskedő nem köteles igazolni azt, hogy honnan származik az áruja, Orosz László, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője: — Az utóbbi időben megszigorítottuk és gyakoribbá •tettük a piaci elenőrzéseket. A kereskedelmi osztály mellett éppen ezekben a napokban szervezünk egy külön társadalmi ellenőri csoportot. Megszigorítjuk a működési engedélyek kiadását: csak olyan magánkereskedők árulhatnak a piacon, akik valóban bővítik a helyi árualapot és nem csupán árfelhajtó szerepük van. A cikkben szó esett arról, hogy szükség lenne egy külön nagykereskedelmi piac létrehozására. Kevesen tudnak arról, hogy már ma is van ilyen, a Zsarnai telepen, az úgynevezett Vásártéren. Terveink között szerepel, hogy a Búza tér közelében újabb területet veszünk vés, Komárom és Borsod megyében újabb áfészek vezették be, hogy a kismesterek írásbeli megrendelésére utánvétellel házhoz szállítják a munkájukhoz szükséges kellékeket. Néhány megyében tovább szaporították a kisiparosok ellátásában részt vevő szövetkezeti boltok számát. igénybe erre a célra. Megfelelő lenne például a hasz- nállvas-telep “jelenlegi helye. Az ellátás javítását szolgálja az is, hogy megegyezés született az AGJtOKONZUM és a magánkereskedők között. Eszerint a kofák is vásárolhatnak majd például burgonyát az AGTOKON- ZUM raktáraiból, u ezt csak az AGROKONZUM által meghatározott maximált áron adhatják tovább. Felvettük a kapcsolatot a megye termelőszövetkezeteivel, állami gazdaságaival és megpróbálunk újabb gazdaságokat bevonni Miskoc zöldség-gyümölcs ellátásának javításába. A cikksorozatban szóvá tették azt is, hogy sok kiskereskedő az AGROKONZUM üzleteiből vásárolja fel az olcsó zöldséget, gyümölcsöt és azt árusítja. Tudomásunk szerint az AGROKONZUM vezetői ismételten felhívták a boltosok figyelmét arra, hogy szigorúan felelősségre vonják azokat az eladókat, akiknél a magán- kereskedők lefölözik az árut. * Örömmel számolunk be a f megtett intézkedésekről. Bi- I zunk abban, hogy ezek „nem j maradnak papíron”, hanem í valóban javítják a munkás- i város zöldség-gyümölcs ellá- [ tását, és száműzik a piac területéről a harácsolókat, a [ mindenáron haszonszerzőket. E. A. Több barnaszén A dorogi szénbányák dolgozói eredetileg azt vállalták, hogy 3500 tonna szenet termelnek éves tervükön felül. A jó minőségű barnaszén iránt azonban a vártnál nagyobb a kereslet. A megváltozott fogyasztói igényekhez igazodva, a bányászbrigádok pótfelajánlásokat [ tettek, s így az év eleje óta az előírtnál 8400 tonnával j több szenet termeltek. * a kukoricát Az idei rendkívül csapadékos időjárás következtében a CPS gazdaságokban is a szokásosnál nagyobb meny- nyiségű magas víztartalmú kukoricát kell megszárítani. Nem ritkán a 40 százalékot is eléri, vagy meghaladja a szem nedvességtartalma. Ez rendkívül nagy feladatot ró a gazdaságokra, hiszen a CPS rendszerben az idén mintegy 1,2 millió tonna terményt takarítanak be. Újabban vegyi technológiákat is alkalmaznak a termény tartósítására. A már ismert' propionsavas kezelést — amellyel hat hónapig lehet szárítás nélkül tárolni a kukoricát — megkönnyíti, hogy a BMG debreceni gyáregysége erre a célra szogáló berendezést hozott forgalomba. Ezzel — harminc százalékos nedvességtartalom esetén — óránként harminc tonna kukoricát tudnak tartósítani. Csípősen hideg volt szombaton reggel, de felhőtlen volt az ég. A sokszor el1 hangzó kívánság, hogy „Uram, ne adj esőt!” ezen a hétvégén teljesedni látszott. — Gyerekek! Ti, hova indultok? — Kukoricát törni. — Honnan? Hányán? — A 4-es számú Általános Iskolából az Egyetértés Termelőszövetkezetbe. Harmincán vagyunk. — Dolgoztatok már kint? — Ajaj... A csőtörőgépet a sáros táblán két gép is húzta... — Mennyi van hátra? — Holnap is teljes műszakkal dolgozunk. Kijött mindenki, aki bírja magát, aki nem nagyon beteg. Ha ilyen marad az idő egy hét még, ami nehéz lesz ... — Vetés? — Vetünk, ahol egy kicsit is szikkadt a tábla... Teljes szombat-vasárnapi műszak volt a görömbölyi Béke Termelőszövetkezetben is: — Tengerink van kint. Szállítunk és természetesen, ahol csak lehet — Jetünk. — Hogyan állnak? — Ha megmaradna a száraz idő, akkor nem lesz hiba. — A hideg? — A reggeli fagy sajnos árt. Később indulhatnak így a gépek... A szirmai ..Új Élet Termelőszövetkezetben is a kukorica betakarítása és a vetés a legnagyobb gond: — A tengeri negyven százalékának betakarításán vagyunk csak túl. Mintegy 130 hektárnyi kukorica vetésünk viszont most is víz alatt áll. Emberfeletti, amit eddig kiálltak a gépek és a gépeket kezelő emberek ___Mindenki, aki dolgozott... — A diákok? — Nem'szégyen azt mondanunk, hogy nélkülük szinte tehetetlenek lettünk volna ... — A vetés? — Négyszáz holdból 70 holdon végeztük el. Még víz áll rajta, de mintha szikkadna, fogyna már ... 0 „Mintha szikkadna, fogyna már —” Két hete nem egy mezőgazdasági szakember szinte reménytelennek látta a helyzetet. — A gyümölcs, a zöldség, a burgonya betakarítását befejeztük. Kukoricánk van kint még. A szárító berendezéseink nem bírják a munkát. Permetezzük a behordott termést, és így tartósítunk. — Felsőzsolca, alig két hete, az árvíz ellen védekezett hősiesen. Most? — A legnagyobb gondunk, hogy kedd estére befejezzük a vetést, még az ekék előtt két erőgéppel is ... Szombaton a felsőzsolcai Lenin Termelőszövetkezet állt legbiztatóbban. Szirmán 80 drótgyári munkás, az Egyetértés szövetkezetben diákok segítettek. És most egy hosszú sor következhetnék iskolákról, üzemekről, brigádokról, felsorolása mindazoknak, akik e ma kissé nyugodtabb számadá- kissé nyugodtabb számadásig segítettek, segítik. Sok ezren vannak ... BARTHA GABOR r Afészek segítik a kisiparosokat
