Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-17 / 244. szám

a miskolciaké a szó Miért késett a távirat? Lapunk szeptember 16-i számában elmarasztaltuk a Miskolc 10. sz. Postahivatalt a késve kézbesített távirat miatt. Az ügyet a Miskolci Postaigazgatóság kivizsgálta, s az alábbi tájékoztatást küldte szerkesztőségünknek: „Megállapítottam, hogy a szóban lévő távirat 1974. szeptember 13-án 18.59 óra­kor érkezett a 10. sz. Pos­tahivatalhoz, s kézbesítésre 19 órakor kiosztották. A táv­iratkézbesítő hanyag mun­kája miatt, sajnálatos mó­don, csak szeptember 17-én 9 órakor lett a címzetthez továbbítva. Hasonló esetek ismétlődéséért a 10. sz. Pos­tahivatal a felelőtlen dol­gozó munkaviszonyát szep­tember 19-én megszüntette. Tekintettel arra, hogy a táv­irat nem érte el célját, in­tézkedtem, hogy annak díját a feladó részére visszatérít­sék. Szele Mihály osztály- vezető.” Ízletes a sajókazai kenyér Nem tudom, ki hogy van vele, de én igazán csak a finom, friss kenyérből tu­dok jóízűt enni. Ma már van választék bőven, de olyan ízletesei még sehol nem vá­sároltam, mint az Agrokon- zum 507. sz. boltjában, a Jó­zsef Attila utcában. Megtud­Ingázók kérik Sályból sokan járnak be dolgozni Miskolcra — min­dennap. Délelőttös műszak­ban a bejárás a legkelle­metlenebb körülmények kö­zött történik. Reggel 3 óra­kor kell felkelnünk, hogy a 3.20-kor induló busszal el tudjunk menni. Mezőkeresz­tes—Mezőnyérád vasútállo­máson széliünk át a vonat­ra. Itt 4 órától 4.30-ig kell varakozni, amíg jön a vo­nat Füzesabonyból. Mező- keresztesen 300—350 ingázó várja a vonatot (nem beszél­ve a többi állomásokon fel­szállókról), hogy 6 órára be­érjünk munkahelyünkre. Ez a vonat legtöbbször hét-nyolc kocsiból áll, ami­ből általában két kocsi I. osztályú és egy büfés-kocsi. Marad az utasok számára négy-öt kocsi, ami nagyon kevés. Az lenne a kérésünk, hogy, ne legyen I. osztályú kocsi a szerelvényen, vagy több kocsit közlekedtessenek, hogy ne kelljen mindennap állva megtenni az utat, s fá­radtan érkezni munkahe­lyünkre. D. J. Sály Hiánycikk?! <4* Január óta keresek WC-öblí- tő tartályt. Miskolcon a vízve­zeték-cikkeket árusító üzlete­it hetenként végigjárom, ter­mészetesen eredmény nélkül Csak két esetben hajlottam ezt a választ: „Tegnap volt néhány darab, de egy óra -íossza alatt elfogyott.” Tíz- aónapos várakozás után kér­dezem, mikor számíthatok arra, hogy a keresett tar­tályt megvásárolhatom? Hi­szen ez nem luxus, s remé­lem nem is tartós hiány­cikk. Tárnoky Tibor Miskolc, Mélyvölgy u. 3. tam, hogy a kenyeret a sa­jókazai sütőüzemben készí­tik, s naponta kétszer szállí­tanak a boltnak. Jó lenne, ha a város több pontján árusítanának ebből a na­gyon ízletes kenyérből — írja T. Gy.-né olvasónk. Van már kaputelefonunk A Dorottya utca 1. sz. alatti toronyházba is felsze­relték a kaputelefont, a la­kók nagy örömére. Most már nem kell feleslegesen felfáradni az emeletre an­nak, aki bizonytalan abban, hogy otthon találja-e a ke­resett lakót. Köszönet érte — írja Kun Pál miskolci ol­vasónk. Nyugdíjas állatorvosok találkozója Az elmúlt napokban me­gyei és városi nyugdíjas ál­latorvosokat látott vendégül a megyei Állategészségügyi Állomás. A megjelentekkel ismertették az állomás mun­káját, majd bemutatták az újabb létesítményeket. A kultúrteremben kötetlen be­szélgetés alakult ki a vendé­gek és a vendéglátók között. Elhatározták, hogy évente legalább egyszer tartanak ha­sonló összejövetelt. A nyug­díjasok nevében dr. Döhr- man Henrik mondott köszö­netét a vendégszeretetért, s kívánt további jó munkát az állomás minden dolgozójá­nak. Dr. Acs Sándor ny. főállatorvos Miskolc Bársony J. u. 19. sz. Van választék- * A Kazinczy utcában lévő 417. sz. Húsboltot régebben nem szívesen látogatták a környék lakói, mert majd­nem minden alkalommal üres vagy bezárt üzletet ta­láltak. El is pártoltak in­nen, megunva a hiábavaló járkálást. Pár héttel ezelőtt új vezető került az üzletbe, Szaniszló István személyé­ben. Azóta állandóan frips hústól és hentesárutól ros­kadozik a pult. s udvarias a kiszolgálás. Én is sokat bosszankodtam azelőtt, s fél­ve próbálkoztam újra. Most már örömmel járok ebbe az üzletbe, mert mindent meg­kapok, amire szükségem van — írja V. J. olvasónk. Versenyen kívül... A „Vendégül lát Borsod” éven­ként ismétlődő rendezvényeit mindig nagy érdeklődéssel var­juk, de az érdekes, nívós kiál­lítások, nem utolsósorban az íz­léses, ötletes kirakatbemutatók is nagy tetszést aratnak. Ügy tű­nik azonban, hogy nemcsak azoknak szívügye „ügyködni”, s a lehető legjobbat nyújtani, akik a hivatalos programban szere­pelnek. Akadnak olyanok is, akik fáradságot nem sajnálva, „műsoron kívül” beneveznek. Példa erre a Zsolcai kapuban levő 405. sz. húsbolt. Vezetője, Richvalszki László, régi szak­ember, s hogy szereti is mun­káját, bizonyítja az üzlet szépen megtervezett és kivitelezett ki­rakata, amit saját maga készí­tett. A Zsolcai kapuban nagy a forgalom, sok a járó-kelő em­ber. Sétálók namigen akadnak, mindenki siet, igyekszik a dol­ga után. Csütörtök délelőtt azon­ban mintha mégis sok ráérő ember járt volna ezen az utcán, mert szinte mindenki, aki elha­ladt a bolt előtt, pár percre megállt gyönyörködni a kira­katban. A látvány pedig oly csá­bító volt, hogy be kellett menni a boltba is. Itt sem a megszo­kott kép fogadta a belépőt. A pulton felhalmozott, szépen el­rendezett és díszített áruk nagy választékát látva „elbizonytala­nodott” a vásárló. A friss virs­liből, disznósajtból, kolbászból, füstöltnyelvből vagy hentesáruk­ból vegyen-e? Igazán kellemes meglepetést szereztek vásárlóiknak „műsoron kívüli” szereplésükkel a 405. sz. bolj dolgozói. B. E. ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNE TELEFON: 18-221 Sátorverők bokáig sárban. r. • . * Ut épül, tócsa a pálmák helyén Sátor­verők — Laci! Ezt a dombot vi­gyék innen arrább ... — A bejárat hol lesz? — Ahol állok. Oda, a domb helyére kerülnek a pálmák... Valaha, gyermekkoromban én is boldogan rohantam az érkező cirkuszos-kocsik után. Titokzatosnak, izgalmasnak tűnt az a guruló, mindig vándorló világ. Igyekeztünk belesni a nyitva felejtett aj­tón, lábatlankodtunk a sá­torverésnél és hetekig ál­modtunk a cirkusz magunk- 'fájta kis legénykéirői, akik este a műsorban is szerepel­tek. Romantika? A kívülálló- hak az. Felnőtt voltam már régen, amikor végre beme­hettem egy lakókocsiba. Egy parányi cirkuszról, jószerint egyetlen családról írtam ak- kór. Mutattak egy kétszáz esztendeje elkezdett, ma is írt könyvet. Mindenki sze­repelt ebben a családból. Csak azoknak a nevét húz­ták ki, akik hűtlenek lettek a porondhoz. És csak azokat a neveket húzták alá, akik eljutottak a híres cirkuszok porondjáig. Borúra ború? A meteorológiai a Szeptember 16. Tegnap egész éjszaka esett az eső. 21.20-tól reggel 9-ig 21,4 milliméter csapadék hullott városunkban. Köd nem volt. Szélirány, légmozgás, harmatpont 4 — Halló! 772-es vagyok — mondja Szobolits Mária, a miskolci meteorológiai állo­más technikusa az URH-ké- szülékbe — majd véget nem érő számsort olvas fel. — A kékestetői obszerva­tóriumba óránként küldjük az anyagokat a tiszántúli megfigyelő-állomásokról. El­sőként a felhőzet mennyi­ségét jelentem. Fölöttünk az égbolt, a kupola egy egész­nek számít. Most nyolc nyol- cadot jeleztem, ez azt jelen­ti: esőfelhő. Már lassacskán szétoszlik, tépett foszlány-. felhőket és középmagas altó kumuluszokat láthatunk. A szélirány déli-délnyugati, má­sodpercenként két méter se­bességű. A látástávolság kö­rülbelül 20 kilométer. Egy órája még csak négy kilomé­ter volt, de mostanra fel­szállt a pára és az eső is el­állt. A tengerszintre átszá­mított légnyomás 1007,4 mil­libar. 8,7 °C a hőmérséklet, 7 °C a harmatpont. A lég­nyomás az utolsó három órá­ban süllyedt, majd emelke­dett. Az elmúlt nap folya­mán a maximális léglökés 6 méter/sec sebességű volt. Háromóránként új időjárási térkép — Az utóbbi hetekben Mis­kolc az időjárás mostoha- gyermeke volt. Az idén a sokévi átlagnál alacsonyabb a hőmérséklet. Szeptember eleje hosszú vénasszonyok nyarát ígért, aztáR 21-től mostanáig, szinte megállás nélkül esett az eső. Mi vár­ható ezután? — Nem szabad jóslatokba bocsátkoznom. Ez egyébként sem az én feladatom. Közép- Európában a tengerekről, ha­jóállomásokról sok ezer adat fut be a központba, ahol há­romóránként új időjárási térképeket szerkesztenek. A mezőgazdaság, az ipar sok ága, a közlekedés — és az ingatlankezelő vállalat fűté­si idényben — állandóan adatokat kér tőlünk, ezek szinte nélkülözhetetlenek a munkájukhoz. A műszerketrben Szobolits Mária újabb adatokat vesz fel a hőmérőkről, a relatív nedvesség- és párolgásmérők­ről. Az észlelőnaplóba jegy­zi a számokat. Pár perc múlva háromnegyed tíz. Új­ra kezdődik az adatközlés. Közben az égen sápadtan, bátortalanul kisüt a nap. V. R. Könnyű az elefántnak. Ö a műsorig pihen ~. I (Broczkó Tamás felvételei) Őrzök egy mondatot azóta: „Ezt a mesterséget csak szid­ni lehet és szeretni muszáj nagyon”. — Ezt a dombot tedd ar­rább. Itt lesznek a pálmák... Száz kocsi mozog, keresi néhány napra végleges he­lyét körülöttem. Elképzelhe­tetlen a rend, pedig szabott törvényei vannak a felállás­nak. A Vörösmarty utca mel­letti, cirkuszt fogadó tér he­lyén nemrég még házak ál- tak. Lábszárközépig ér a la­tyak, a sár. — A bánya rendben? — Igen. — Akkor jelöljétek ki az út helyét! Csodálkozom, hogy út is épül, de Vitáris István, az Apolló '74 cirkusz igazgatója mosolyog a csodálkozáson: — Út is épül, pálma is lesz. A nézőnek nem szabad éreznie az ideiglenességet. Magyarország legnagyobb utazócirkusza vagyunk. Éve­kig külföldön voitunk. Most végre itthon játszunk. Hat­vanöt városban 725 ezer né­zőnk .volt. Egyben búcsúzunk is, rriert jövőre Jugoszláviá­ba, aztán Ausztriába és utána valamelyik északi országba megyünk. — Ez időben? — Évek. Említette azt a kis cirkuszt. Nos, a magyar cirkuszművészet világhírű. Igaz, menni kell, de az a hétszázezer néző tapsolt. És ez kárpótol mindenért. — Nem haldokló. művé­szet a cirkusz? — Örök művészet. Persze jót kell adni. És a jót is jól. 3500 személyes, fűtött sát­runk van. Számozott helyek a nézőtéren. Csak így sza­badna játszani! Éppen ott jön a fűtőkocsink ... — És a lakókocsik? - 'T — Nem összkomfortos, kertes családi házak. Ha mi virágot ültetnénk, már méSz- sze lennénk, mire kikelne. De valamit valamiért* Per­sze azért a lakókocsik is kényelmesebbek, szebbek, mint valaha. Olyan a mi életünk, mint a hajósoké. Várjuk a hazatérést, a téli szünetet. Még játszunk Sajó- szentpéteren, Kazincbarci­kán, Ózdon, Egerben, Gyön­gyösön és Salgótarjánban. No, de ez messze van. — A téli szünetben ? — Ki-ki magának gyakorol és január végén már hiány- , zik neki a porond. Légkalapács apróz egy be­tontömböt, már cövekek je­lölik a sátor helyét. Térdig ér a sár. Reménytelen vál­lalkozásnak hinném, hogy itt szombatra rend lesz. — A műszaki gárdánk is állandó. Ez legalább annyira fontos, mint bármi más. Vitáris István udvarias ember. Nem beszél arról: ideje lenne már, hogy egy ekkora városnak állandó-he­lye legyen, ahol a cirkuszo­kat fogadja. Csak annyit is­mer el, hogy itt Miskolcon elég nehéz. Térdig ér a sár. írtam már: a segédmunkások ;s látják, ami lesz. És legalább annyira szerelmesei az örök­építés és örök bontás mester­ségének,. mint a művészek a porondnak. (bartha)* Kislakásépítők, figyelem! Különböző méretű gázszilikátok gyártelepi áron kaphatók a Kazincbarcikai Könnyíibetongyárban. A szilikátok azonnal szállíthatók. Ellenértékét szövetkezetünk megbízottjánál kell befizetni, ugyancsak a gyár telephelyén. BOCSI ÁFÉSZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom