Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-16 / 243. szám

Amíg rossz tradíciók élnek A Yerma műhelye Szusszanásnyi szünetre jött ki csupán Blaskó Péter a szín­padról. Victornak most éppen nincs jelenése, s nem is lesz egyhamar, de azért a színész siet vissza. Az együttes tagjai lehetőleg minél kevesebbet akarnak mulasztani a próbából; akár színen vannak, akár nem, részt kérnék a Yerma elő­készületeiből. Illés István nagy mestere mindenkori stábja összetartásának. A színpadon és azon kívül is (este a színész­házban, lazító beszélgetéseken), újra és újra Lorca darabja kerül az érdeklődés középpontjába. Blaskó Péter hosszú lép­tekkel járkál az előcsarnok­ban (lazít, hogy később an­nál összefogóttabb lehessen), s közben beszélgetünk. Egyikünk sem érti, hogy a Yerma az elmúlt harmiric esztendőben miért nem tu­dott igazán tért hódítani a magyar színházi életben. Persze' a mű felületes isme­rője valamiféle fülledt lég­körű világot képzel el szín­helyül; perzselő szenvedé­lyekkel, forró vérű .spanyo­lokkal. Egyetértünk abban, hogy nem ez a legfontosabb. Az előítéletek és babonák béklyóiban vergődő alako­kat sem szabad misztifikál­ni... Közben belépünk a néző­térre, s halljuk Juan (a férj) és Yerma (a feleség) párbe­szédét. JUAN: Az ember, ha mel­letted van, nem érez, csak nyugtalanságot, riadalmat. Végül is bele kell nyugod­nod. YERMA: Én azért jöttem e közé a négy fal közé, hogy ne nyugodjak bele. Majd'ha a fejem fölkötik egy kendő­vel, hogy a szám ki ne nyíl­jék, a kezem mgg halotti le­pelbe bogozzák, akkor majd belenyugszom. JUAN: Akkor hát mit akarsz csinálni? YERMA: Vizet akarok in­ni, s nincs sem pohár, sem víz; föl akarok menni a hegyre és nincs lábam, ki akarom az alsószoknyámat varrni, s nem lelem a szá­lat.” Az asszony legrejtettebb • vágyait tárja föl, ám a férj semmit nem ért a képletes beszédből. A két ember kö­zött óriási szakadék tátong — magyarázza a rendező. A próba leáll, boncolgatjuk az előbbi szituációt. Paláncz Ferenc, aki a fér­jet alakítja: — Az ■ ötéves együttlét minden keserűsége megfogal­mazódik itt. Persze Juan is szenved. Nem képes ezt a nőt igazán birtokolni. Nem, nem szexuálisan, többről van itt szó. El tudom képzelni, hogy ez a racionális, vagy mondhatnánk úgy, földhöz­ragadt gondolkodású egysze­rű spanyol más asszony mel­lett tökéletesen boldog len­ne. Talán még gyerekük is születne. A tragédia az, hogy Jüanban nincs meg a repü­lés, sőt az együttrepülés készsége. Amiket mond, azok tulajdonképpen ésszerű dol­gok. Ha nincs gyerekünk, miért nem veszed ide a bá­tyád fiát? — kérdezi Yer- mát. Aztán: a családoknak becsületük van, s a becsület olyan teher, amit közösen kell hordani... Sok asszony boldog lenne, ha a te élete­det élhetné. Ez papírforma szerint igaz, hiszen a férj tényleg fedelet s védelmet ad az asszonynak, s Yerma maga mondja: lágy kenyeret, túrót és sült bárányt eszem itt. . ■ ■ De azt is mondja: amit szenvedek, a húsomba van zárva ... Gyöngyössy Kata­lin a címszereplő: a gyerek utáni vágy végtelenül erős ebben az asszonyban, de Yerma tragédiáját nem sza­bad csupán ezen keresztül szemlélni. A gyerek persze mentsvár lenne, lehetne. Igazi kapoccsá azonban soha nem válna férj és feleség között. Juan minden bizony­nyal továbbra is menekülne az asszony közelségéből. Óriási fáziseltolódás van a két ember között; másként éreznek, látnak, más az éh­ségük, a szomjúságuk. Illés István csak egyetlen mondatot mond: Minden kapcsolatban vállalnunk kell az elvesztés bátorságát. A rendező ezzel azt is megmagyarázza, hogy miért tartja ezt a drámai költe­ményt időszerűnek- A Yer- mát mindaddig játszani kell, amíg rossz tradíciók, előíté­letek élnek, amíg fontosak a társadalom számára az em­beri kapcsolatok. * A Yerma bemutatója ok­tóber 25-én lesz. (gyarmati)-)f Mennyi' nő, és mind a másé! Ez az „eszmei mondani­valója” a látszd újra, Sam! című színes amerikai filmvíg­játéknak. A két évvel ezelőtt bemutatott film kritikusa így méltatja Herbert Ross produkcióját: „Elbűvölő, szellemes, megható Ross tehetséges rendezése és Woody Allen eddigi legjobb filmszerepe alighanem káprázatos kasszasikert hoz.” Nos, majd meglátjuk, mindenesetre biztató, hogy olyan jel­lemvígjátékot láthatunk, amely bohózati, tehát minden eset­ben nevettető elemekben sem szűkölködik. A filmet holnap­iól a Béke mozi vetiti.-)f Háttal Mária (Jancsó Sarolta), szemben a címszereplő Gyöngyössy Katalin. Illés István „tisztáz” egy helyzetet. (Kerényi felv.) Bolgár est a megyei könyvtárban Bulgária felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére ma délután fél hatkor a megyei könyvtár tanácster­mében ünnepi estet rendez a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága. Szalóky Károlynak, a Béke és Barát­sági Bizottság alelnökének megnyitója után Szvetlozár Vaszilev, a Bolgár Kulturá­lis Központ igazgatóhelyette­se mond ünnepi beszédet. Ezt követően a 3-as számú Szakközépiskola tanulói ad­nak műsort, majd filmet te­kinthetnek meg a jelenlevők a Bolgár Népköztársaságról. Az összejövetel baráti be­szélgetéssel fejeződik fc$a. Kassákról mondják a kor­társak, hogy igen 'szigorú szerkesztő volt. Szűkszavúan dicsért. Az volt az alapelve, hogy ami jó, az a természe­tes, s arról beszélni se kell sokat. Bírálni kell viszont azt, ami rossz, hibás, hamis. Ezért sokan nem szerették, néhányan haragudnak rá ma is. A gyarló tv- (és rá­dió-) recenzens hamar meg­kaphatja a „nagyképű” jel­zőt (ha ugyan még meg nem kapta), ha Kassák gyakorla­tát, alapelvét akarjg átvenni. Mindez az óvatoskodó be­vezetés azért van, mert a szombat esti műsorról (mű­sorokról) szeretnék szólni. Jó lenne egyszer megvizsgálni, hogy valóban csak „szóra­kozni” akar-e a tv-néző szombat este? A „szórakozá­son” most sarkítottan a har­sány hahotát kiváltó, köny- nyed emésztést szolgáló li­monádé-műsorokat értve per­sze. Érthetetlen és indokolat­lan, hogy miért éppen a hét végére színtelenedik el a műsor? Ekkor ugyanis nem akar mást, mint direkten „szórakoztatni”. Holott — szellemesen írja meg ezt Hámos György az egyik kri­tikájában —, amikor min­denáron „szórakoztatni”, ne­vettetni akarnak bennünket, „Hallatszottak olyan han­gok is/ hogy Jelky csak afféle Háry János volt, aki csavargott valahol a nagyvi­lágban, és itthon szédítette az embereket csodálatos ka­landjaival” — írja most ta­nulmányában Solymos Ede kandidátus, a bajai Türr István Múzeum igazgatója. Erősítette e hangokat, hogy a kutatómunka nem járt eredménnyel. Baja akkori polgármestere felkérte kül­földet járó barátját, Kollár Kálmánt, hogy Hollandiában és Holland-Indiában (a mai Indonéziában) gyűjtsön Jel- ky-adatokat. Kollár azonban egy nagy holland könyvtár­ban, ahol a kelet-indiai hol­land gyarmatokról szóló Olcsó húsnak híg a leve akkor unatkozunk a legjob­ban. Mit kínált most is a „Szom­bat este”? Két század eleji, ásatag bohózatot (Mozgó­fényképek, A vészcsengő), néhány operettdalt, villanás­nyit a kölni operatársulat­ról, egy kis dzsesszt és vé­gül a késő éjszakában A bu­szon című jellegzetes (?) an­gol fa-humorizálást. Különö­sen ezt, az utóbbit érezzük már-már értőnek. Az este, az éjszaka a tv „csúcsideje”. Máskor ilyenkorra tartogat­ja a „krémet”, a javát. Csak emlékeztetőül idézzük fel pl. Yehudi Menuhin Bartók- műsorát az elmúlt hétről. Ez az idétlen angol „Szabó csa­lád” a karikírozó szinkroni­zálással semmiféle esztétikai igényt nem elégít ki. Lehet, hogy Londonban jó vicc (né­ha vihorászás is hallatszik a filmben), hogy tripli hülyé­nek ábrázolnak egy munkás (kispolgár?) családot, de mi­ért kell ezt nekünk megven­ni? Egy magyarázat lehet csu­pán: ezt a filmsorozatocskát dömpingáron vette meg a magyar tv. A magyar köz- művelődés, közízlés azonban ne legyen valuta kérdése! (horpácsi) szinte minden nyomtatott betű megvan, Jelky címszó alatt semmit sem talált. Ja­pánban Muto professzor, a nagaszaki könyvtár igazgató­ja kereste eredménytelenül Jelky nevét az okmányok, feljegyzések között. 1 Ismeretes azonban, hogy Jelky 1783. október 31-én, nem sokkal halála előtt kelt' végrendeletét Joannes Jelie­ke hévvel írta alá. Ebben az okiratban Consiliarius Hol­landiéul szerepel, mint pol­gári állása. A név Jelieke változata tökéletesen megfe­lel a holland fonetikának. Mindezek alapján Solymos új kutatást kezdeményezett Djakartában, az egykori Ba- táviában. Felkért egy dja­SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Világhy Erzsébet és Lente Lajos nótákat énekel. — 13.50: Vála­szolunk hallgatóinknak. — 14.05: Éneklő világ. Mexikó dalaiból. — 14.30: Nőkről, nőknek. Miért három gyerek? — 15.00: Hírek. — 15.10: Harsan a kürtszó! — 15.45: A magyar népdal hete. Édesanyám. — 16.00: A világ- gazdaság hírei. — 16.05: Az Alekszandrov együttes műsorá­ból. — 16.19: Éjszakai műszak — fiatalkorúaknak. Lengyel Anna riportja. — 16.39: Kacsóh Pong- rácz—Heltai Jenő: János vitéz — a II. felvonás fináléja. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 17.20: Elizabeth Schwarzkopf énekel. — 17.40: Hosszú gyeplő, rövid gyeplő . .. — 17.55: Budapesti művészeti hetek. Bemutatjuk új felvétele­inket. — 18.12: A magyar népdal hete. Találkozásom a népzené­vel. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Színházi esték Debrecen­ben. — 21.15: Hírek. — 21.18: Adottságok, lehetőségek. — 21.38: A Beatles együttes slágereiből. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sport­hírek. — 22.20: Mozart: c-moll mise K. 427. — 23.20: Könnyű­zene Tamássy Zdenkó . szerze­ményeiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Marenzio-kórusok. Petőfi rádió: 12.00: A magyar népdal hete. Bartók: Improvizá­ciók. — 12.15: . Kónya Sándor énekel. — 12.40: Házunk tája. — kartai kufatót, Mária Th. Veent, hogy az 1700-as évek második felében Jelieke né­ven kelt okmányok után ku­tasson. A próbálkozás alig remélt sikerrel járt: M. Th. Veen megküldte Bajára Jelky, va­lamint felesége, Elisabeth Seguin testamentumát, ame­lyet az ottani nemzeti levél­tár körbélyegzője hitelesít. Az okiratban Jan Andries Jelieke és felesége, a halál bizonyosságának és a halál órája bizonytalanságának tu­datában végrendelkeznek. Minden vagyonukat kölcsö­nösen egymásra hagyják, az­zal a kötelezettséggel, hogy a túlélő házasfél köteles hit­vestársát méltó körülmények között eltemettetni. A testa­mentumban Jelky mint a ' nyugati oldali polgárőrség hadnagya szerepelt. A batáviai testamentum tehát az első külföldi okirat, amely bizonyítja, hogy Jelky valóban élt, tevékenykedett, és jelentős tisztséget is vi­selt Holland-Indiában, to­vábbá, hogy önéletrajza reá­lis történéseken alapszik. 13.00: Hírek. — 13.03: Zenekari muzsika. — 13.40: Orvosok a mikrofon' előtt. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpoliti­kai figyelő. — 18.20: Húszas stú­dió. „örökség a cigánysorból”. — 19.22: Üj könyvek. — 19.25: Kis magyar néprajz. — 19.30: Jó estét, gyerekek! — 19.25: Kap­csoljuk a Zeneakadémia nagy­termét. Gidon Krémer hegeau- estje. — 20.20: Esti Krónika II. — 21.20: A magyar népdal hete. Fiatal előadókkal szemtől-szem- ben. — 21.41: Lajos utca 158. — a legöregebb budai ház. — 22.11: Kerekes János operettjeiből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Lakmé. Részletek Delibes operájából. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés, hírek. — 17.35: A bor­sodi üzemekben — eredmények, gondok, tervek ... — A borsod- sziráki „Röpülj, páva” kórus helyi gyűjtésű népdalokat éne­kel. — 18.00: Borsodi tükör, (ülést tartott a Szakszervezetek Borsod megyei Tanacsanak el­nöksége; Határszemlén a bor- sodsziráki Bartók Béla Termelő­szövetkezetben; Szezon után a miskolci népművészeti és házi­ipari boltban; Tanácskozás a műemlékvédelemről Sárospata­kon.) — 18.15: Szívesen hallgat­juk... Női gondok, női dolgok. A Szerencsi Csokoládégyar nő­dolgozóinak munkájáról — ele­iéről. — A megye sportéletéből. — Előadó: a szerző. Televízió: 17.13: Műsorismerte­tés. — 17.15: Hírek. — 17.25: Kuckó. — 17.55: Falugyűjtés. II. Nők a faluban. — 18.35: Radar. Ifjúsági érdekvédelmi műsor. — 19.10: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Forum a Lengyel Népköztársaságról. — 21.30: 144 nóta. A Magyar Tele­vízió slágerlista-összeallitása. — 22.30: Tv-hiradó — 3. Szlovák televízió: 16.30: Közép- iskolásoknak. — 17.00: Ifjú szem­mel. — 17.45: Kerületeink hang­ja. — 18.10: Autó-motor revü. — 19.00: Híradó. — 20.00: Angol film Dickens életéről. — 21.25: Hirado. Miskolci Nemzeti Szinház (7): A madarász. Bérletszünet. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18 oráigj: Magyar festészet a XX. században. — Szónyi ist- ván 50 rézkarca. — Miskolci Ga­léria (10—18 óráig): Féner Ta­más fotói. — Kossuth Művelődé­si Ház (10—18 óráig): Filmpia- kátok. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8 óra): Balszerencsés Alfréd (mb. szí. francia). — Kossutn (f3, hn5 óra): A szarvassá vait fiúk (szí. magyar). — (7 óra): A vizsgálat lezárult, felejtse el! (mb. szí. olasz). — Hevesy (van Filmklub (hn5 óra): Egészség­ügyi kisfiliriek vetítése. — Sag- vári (7 óra): Az aranyember (szí. magyar). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15- Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: A magyar népdal hete. Lajtha László nép­dalfeldolgozásaiból. — 8.42: A XX. század mítoszai. XII. rész: „Az értelmetlen univerzum”. — 9.07: Szimfonikus zene. — 10.00: Hirek. — 10.05: Iskolarádió. — 11.14: Gondolat. A Rádió irodal­mi lapja. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. _ 8.05: Händel és Haydn operáiból. — 9.00: Hírek. — 9.03: A magyar népdal hete. Hagyományőrző fia­talok énekelnek. — 9.26: Fúvös- esztrád. — 9.40: cim és rang. Papp Endre riportja. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Né­hány szó zene közben. — 11.00: Hirek. Bizonyíték Batáviából Jelky András nem volt Háry János 1872-től napjainkig nagyon sok kiadást ért meg Hevesi Lajos könyve: Jelky András bajai f|iú rendkívüli kalandjai ötödfél világ­részben. A regényesen feldolgozott életírás Jelky András (1730—1783) világutazó „Geschichte des Hern Andreas Jelky, eines gebornen Un­garns’ címen megjelent, németül megírt önéletrajeán alapul. Az ere­deti német szöveget egyébként 1794-ben magyarul is kiadták Győrött Sándor István fordításában. „Jelky Andrásnak, egy született ma­gyarnak történetei. A’ki, minek utánna sok szerentsétlen eseteken, majd töréseken, raboskodásokon, és a’ vad emberek között életének különféle veszedelmein által ment volna, végtére Batáviában neve­zetes tisztségekre hágott” — ez a terjedelmes cím olvasható a győri kiadás címlapján. Évtizedeken át Jelky önéletírása volt az egyetlen forrása annak, amit a világjáró szabólegényről tudni lehetett. Ami­kor a harmincas években Baja város elhatározta, hogy neves fiának emlékét szoborral örökíti meg, helyénvalónak látszott felkutatni, hi­teles adatok alapján mi állapítható meg Jelky életéről, kalandjairól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom