Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)
1974-10-16 / 243. szám
I „Rossz pénz nem vész el »» mii kimosott bankjegyek A vásárlás izgalmában gyakran számolatianul vesszük át a visszajárót. Alapos vizsgálatra manapság senkinek sincs ideje. A hibás pénzt általában az üzlethelyiség elhagyása után vesszük észre. Visszatérve, a pénztárban mindig ugyanazt hallhatjuk: „Sajnos, én is így kaptam. A pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el." A Széchenyi utcán, a 106. számú csemegeboltban Ersok Ilona és Linkecs Rózsa pénztárosnők dolgoznak a déli csúcsforgalomban. — Naponta 20—30 szakadt papírpénz megy át a kezünkön. Ezeket szépen megragasztjuk, de még ennek sem „örülnek” a vásárlók. Mi azonban kénytelenek vagyunk elfogadni, akármilyen állapotban van a fizetőeszköz. Elhamvasztják A Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságán, az, emissziós részleg vezetője tájékoztat a megrongált papírpénzek sorsáról. Ersok Ilona és Linkecs Rózsa pénztárosnők a déli csúcs- forgalomban. — A beváltási csúcsok általában fizetésnapok után jelentkeznek. Egérrágta, kimosott, széttépett bankjegyeket hoznak hozzánk. A felnőtteknek az a rossz szokása, hogy a gyerekek kezébe pénzt adnak, játékszer gyanánt. Az ötszázforintosok, népszerű nevükön az „Adyk” megjelenésével az értékek megnőttek. Érthető, hogy ebből rongálódik a legkevesebb. Ezt már tisztességesebb helyen tárolják az emberek. Az örök forgási törvények megkövetelik az újabb bankjegyek kibocsátását. A beváltásnál azt vesszük figyelembe, mennyire hiányos a pénz. Minden papírpénz száz A posta I-es főpénztárában naponta 35—36 millió forint megy át Kovács Mária és Szűcs Judit kezén... (Broczkó Tamás felvételei) A KPVDSZ rendezi Kulturális napok A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának székházában tegnap délelőtt ünnepélyesen megnyitották a XIV. KPVDSZ kulturális napok Borsod megyei rendezvénysorozatát. Gelb Miklós, a KPVDSZ Borsod megyei Bizottságának titkára ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az idei KPVDSZ kulturális napoknak külön jelentőséget ad a párt XI. kongresszusára, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára, s a KPVDSZ megalakulása 75. évfordulójára való felkészülés. Az MSZMP Központi Bizottsága ez év tavaszán hozott határozatot a közművelődésről; a kulturális napok több mint száz borsodi rendezvénye már e határozat gyakorlati megvalósítását szolgálja. Az ünnepélyes megnyitó után a megyei szakszervezeti kultúraktívák tartottak ünnepi ülést. Telekesi Gézá- né, a KPVDSZ kulturális, agitációs és sportosztályának vezetője vitaindító előadásában a közművelődés helyzetére vonatkozó központi bizottsági határozat végrehajtásából adódó tennivalókkal foglalkozott. Az előadást vita követte. mezőre van beosztva. Az ötven százaléknál „rokkantabbat" már nem váltjuk be. Ezeket kilyukasztjuk és visz- szaszolgáltatjuk a tulajdonosnak. De mi magunk is kiemeljük a hozzánk különböző csatornákon befolyó selejtes pénzeket. Ha tetemesebb mennyiség összegyűlik a „selejtből”, Budapestre, a központba küldik, ahol zúzdába viszik, majd elhamvasztják. És a fém? Udvaros István, az Állami Pénzverde gazdasági igazgatója — telefon-érdeklődésünkre — elmondta, hogy új forgalmi értékű pénzt a közeljövőben nem bocsátanak ki. A legújabb fém öt- és tízforintosok rendkívül kopásállónak bizonyultak. (Ezek már az automata program keretében kerültek forgalomba.) A megkopott, sérült fémpénzek egy részét szintén ki kell cserélni évről évre, a Magyar Nemzeti Bank megrendelésére. Gyakran kerülnek vissza a vágó- és lyukasztógépekkel szétvert, szétlapított, nem a rendeltetésének megfelelően felhasznált érmepénzek. VARGA RUDOLF A fiatalokért Nagy fontosságot tulajdonítanak fiatal szakembereik képzésének a Miskolci Közúti Építő Vállalatnál. A szakképzettség nélküli fiatalokat különböző tanfolyamokra és iskolákra küldik, a végzett ifjúmunkásokat pedig idősebb, tapasztalt szakemberek mellé osztják be. A vállalat vezetői a fiatalok bérezésére is nagy figyelmet fordítanak. A bérrendezés során az ifjúmunkások a többi dolgozóval azonos módon részesülnek fizetés- emelésben, és emellett a honvédségtől leszerelt fiatal szakemberek bérét, képzettségüknek megfelelően, igyekeznek a többi dolgozóéhoz hasonló szintre emelni. Vadászfegyver — csak volt Javában tart a vadászszezon, keresett cikk a fegyver és a lőszer, ám az előbbi hiányzik a Nimród vadászboltból. Mint megtudtuk, ennek oka az, hogy az esedékes selejtezés során valamennyi, a boltban levő fegyvert használhatatlannak minősítették, így jelen pillanatban csak egyfajta fegyver vásárolható, a közelmúltban Csehszlovákiából érkezett Csebok — amelynek ára 9200 forint. REFLEKTOR Ma Budapesten a Fővárosi Operettszínházban vendégszerepei a Cecilia Valdes kubai balettegyüttes. Karcagon megnyitják „A nagykunsági népi építészet” kiállítást. Keszthelyen „Korszerű eszközök és módszerek a vízgazdálkodásban” címmel ankétot rendeznek, afr Nyíregyházán megkezdődött a tanárképző főiskolák vezetőinek kétnapos tanácskozása. >(c Szombathelyen geodéziai és kartográfiái tanácskozás kezdődött. A hallgatás ara Az indokolatlanul gyanúsítgatókat, az alaptalanul rágalmazókat, a rosszhiszemű bejelentőket a törvény erejével is felelősségre vonja a társadalom. A rágalom fölbolydítja a nyugodt munkahelyi légkört, embereket sodor méltatlan helyzetekbe, időt, energiát von el a hasznos tevékenységtől, tehát végső soron forintokban kimutatható kárt okoz. De a kár semmivel sem kisebb, ha a látszólag nyugodt légkör fenntartásáért tények, megalapozott vélemények elhallgatásával kell megfizetni. Nagy ár a hallgatás. Feszültséggel telíti meg a levegőt, sérelmeket halmoz, szabad utat biztosít a törtetőknek és a hatalmukkal visszaélőknek, teret enged a hibák halmozódásának. A kezdetben még kigyomlálható hiba gyökerei megerősödnek, elburjánzik, mint az élős- di növény, alattomosan terjeszkedik. Fejlődését a hallgatás táplálja. Növekedését azok segítik elő, akik maguk is viselik következményeit. Az óvatosságból, kényelmességből kimondatlanul maradt szavak előbb-utóbb maguk is a legnagyobb kényelmetlenséget okozzák. A hibákat újabb hibák tetézik, eltemetik a tisztességes szándékot, s nem marad más megoldás, mint erőszakos beavatkozással megszabadulni tőlük. Ilyenkor azután, hiába a halogatás, nemcsak a vétkesek, a néma szemlélők is kénytelenek megszólalni. A bírósági tárgyalásokon, a fegyelmi eljárások során egyszerre kiderül: a történtek nem okoztak meglepetést, látható előzményei voltak, sokan észre is vették a jeleket, csak éppen nem szóltak miatta. Egyszerűbbnek vélték a hallgatást, meggyőzték magukat, hogy amit észrevették, nem rájuk tartozik, elég ha a saját dolgukkal törődnek. A hallgatók nemcsak a szájukra ügyelnek, hanem úgy tűnik, a fülüket, szemüket is becsukják, nem hajlandók észrevenni a társadalom számos biztatását. Mintha nekik lenne okuk félelemre, restelkedésre, nem azoknak, akik a hibákat elkövetik. De aki mindenekelőtt a saját kényelmét, nyugalmát tartja fontosnak, egy idő után magára marad. Elveszíti kapcsolatát munkatársaival, úgy érzi, kiszolgáltatottjává lett az eseményeknek, mert nem vesz részt alakításukban. Az üzemi demokrácia fejlesztése, az egyéni véleményeket közös álláspontra hozó munkahelyi közösségek kialakítása ma minden gyárban, hivatalban, az érdeklődés, a figyelem középpontjába került. Gyakorlása közben ftyílt, bátor szókimondást várnak az emberektől, mert nincs más módja, hogy egyetértő légkörben, a célokra összpontosított energiával, a munkában örömet találva lehessen dolgozni. Akik hibákat látva is némák maradnak és saját vélt érdekeiket fontosabbnak tartják a mulasztások helyrehozásánál, a hibák kijavításánál, ennek az egész társadalmat átfogó törekvésnek szegülnek ellen. A közösség életére, munkájára bármilyen formában kiható ügyekkel kapcsolatban mindenki rendelkezik a szólás jogával. És vétkessé válik, ha jogát nem gyakorolja. VICZIÁN ERZSÉBET Közbeszólt a rossz idő Elmaradtak a betakarítással A rendkívül csapadékos időjárás ugyancsak sok gondot okoz a földeken dolgozóknak. így van ez a NagyA dolgozó nők tsváiképzése kongresszusi munkaverseny Ülést tartott az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa elnökségének ma délelőtti ülése kiemelten foglalkozott a dolgozó nők politikai és szakmai képzésével. Az SZMT nőbizottsága, valamint az agitációs, propaganda és kulturális munka- bizottság által előterjesztett jelentés megállapítja, hogy a nők ma már egyre fontosabb szerepet töltenek be megyénk életében. Borsod majdnem 280 ezer szakszervezeti tagja közül több mint 91 ezer a nő. A mozgalmon belül 35 462 tisztségviselő végez fontos irányító munkát, közöttük 11 249 nő található. A női tisztségviselők között a fizikai munkásnők aránya eléri a 75 százalékot. Egyre több dolgozó nő kapcsolódik be a politikai és szakmai képzésbe, az állami oktatásba. Borsod megyében az elmúlt oktatási évben a pártoktatásban több mint 15 ezer, a szakszervezeti tömegpolitikai oktatásban több mint tízezer dolgozó nő vett részt. (Igaz, nemegyszer megtörténik, különösen fizikai dolgozó hők esetében, hogy családi és egyéb okokra hivatkozva lemorzsolódnak a tanfolyamokról). A Miskolci Pamutfonóban, a MÁV Miskolci Igazgatóságánál, a postaigazgatóság területén, a nagyüzemekben egyre több dolgozó nő használja ki a lehetőségeket, s vesz részt szakmásító tanfolyamokon. A megyénkben dolgozó nők nagyobb arányban rendelkeznek a nyolc általános iskolai végzettséggel, mint a nyolc általánossal rendelkező felnőtt lakosság megyei átlaga. Az SZMT elnöksége határozatot hozott a megyében élő dolgozó nők politikai és szakmai képzésének további javítására. Az ülés részvevői örömmel állapították meg, hogy a kongresszusi versenyvállalások jelentős része az újítómozgalom erősítésére irányul. A Diósgyőri Gépgyárban 57, a Borsodi Vegyikombinátban 54, az Ózdi Kohászati Üzemekben pedig 37 százalékkal nőtt a benyújtott újítások száma. Megyénk ipari üzemeiben az elmúlt év azonos időszakához' képest a kongresszusi verseny hatására az első fél évben 15,9 százalékkal nőtt az árbevétel, 61 százalékkal a nyereség. Figyelemx-e méltó a megye exportjának 31 százalékos növekedése is. A megye iparának teljes termelésén belül az export részaránya az előző év azonos időszakának 18 százalékával szemben 21 százalék volt. A dollárelszámolású export a kijelölt vállalatoknál 72 százalékkal emelkedett. Az elnökségi ülés ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a kongresszusi felajánlások teljesítését egyes területeken (gépipar, építőipar, bányászat, kohászat, mezőgazdaság) anyagellátási és szállítási problémák akadályozzák. Számos vállalat új erkölcsi és anyagi elismerési formákat vezetett be a kiemelkedő munkasikerek jutalmazására. Jelentős anyagi elismerést kaptak a vasutas és az építőipari dolgozók. Az Ózdi Kohászati Üzemek pedig az első félévi jó eredmények láttán, a részesedési alap terhére öt nap nyereségrészesedést fizetett ki a dolgozóknak. (nyikes) miskolci Állami Gazdaságban is, ahol az eredeti tervek szerint október 15-re befejezték volna az őszi munkálatok nagy részét. Az időjárás azonban közbeszólt, így — mint megtudtuk — 180 vagon burgonya, mintegy 50 vagon petrezselyem és sárgarépa, valamint 100 vagon káposztaféle van még a földeken. Emellett mintegy 140 vagon almát nem tudtak leszüretelni. És már nyakukon a szántás-vetés gondja is. Ha javulna az időjárás, túlórával és a vasárnapokat is végigdolgozva, mintegy 14 munkanap alatt be tudnák fejezni az őszi munkákat a gazdaságban. Honismereti vetélkedő Kilencszáz év — kilencszáz percben — ezzel a címmel nagyszabású jubileumi honismereti vetélkedőt rendez a Magyar Rádió szolnoki stúdiója, a Szolnok megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a Hazafias Népfront megyei bizottsága. A megye városai és járásai közötti élő vetélkedőre felszabadulásunk 30. és a városalapítás 900. évfordulója tiszteletére''kerül sor. A tízszer kilencven perces vetélkedősorozat első egyenes adásában Turkeve és a Szolnoki járás csapatai mérkőznek. A vetélkedő célja Szolnok megye felszabadulás utáni fejlődésének széles körű ismertetése. A sorozat november 4-én kezdődik és április 4-én záruL
