Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-12 / 240. szám

Társada'ombiztosításra: hárommilliárd forint A város közegészségügye II. Táppénz, nyugdíj, családi pótlék Csendélet a nagyváros környékén. A SZOT Társadalombizto­sítási Főigazgatóságának Borsod megyei Igazgatósága közreadta az 1973. évi társa­dalombiztosítási tevékeny­ségről szóló jelentését. En­nek egyik legfontosabb meg­állapítása: népgazdaságunk fejlődésével, s a termelési eredményekkel összhangban bővültek a társadalombizto­sítási szolgáltatások. A tár­sadalombiztosítás 1973. évi kiadásai országosan megha­ladták a 43,2 milliárd forin­tot. s ez 17 százalékkal több az előző évben e célra kifi­zetett összegnél. Megyénkben egy év alatt 17.2 százalékkal növekedtek a társadalombiztosítás kiadá­sai. erősen megközelítve a hárommilliárd forintot. Csak­úgy, mint országszerte, Bor­sodban is a nyugdíjjáradék foglalja el az első helyet a kiadásokban. E célra tavaly 1,3 milliárd forintot fizettek ki, 20,6 százalékkal többet, az elő­ző évinél. (A nyugdíj járadékosok száma megyénkben 103 700-ról 108 ezer 500-ra nőtt, s a népes­ség létszámához viszonyítva az arány 13,3 százalékról 13,9 százalékra nőtt!) A társadalombiztosítási ki­adások második legnagyobb tétele (16 százalékos arány) az orvosi-kórházi-rendelő- intézeti kiadások; tavaly 467,5 millió forintot tettek ki. Egy év alatt megyénkben az orvosok száma 1299-ről 1317­Bátortalanságot és tanács­talanságot tapasztalhatunk sok párt^lapszervezetben, ha ideológiai kérdésekben kell állást foglalni. Elvont elmé­leti tevékenységnek tekintik ezt. amelyhez az ő felké­szültségük nem elegendő. Pedig megengedhetetlen a tétovaság, hiszen ha halmo­zódnak a tisztázatlan fogal­mak, ez az adott közösség cselekvésének hatékonyságát gyengíti. Ugyanakkor meg van a lehetőség az eszmei— politikai fejlődésre: elsősor­ban a pártoktatás gazdag te­matikájú tanfolyamain. — A X. kongresszus után kidolgozott középtávú okta­tási terv negyedik évét kezd­jük most — hangsúlyozta beszélgetésünk során Csótai János, a városi pártbizottság, propaganda- és művelődési osztályának vezetője. — Meg­alapozott tehát az a célkitű­zésünk, hogy a hazai és a nemzetközi események ösz- »zefüggéseinek érzékelését le­hetővé tevő széles látókörrel »ind több párttag rendel­kezzen. Csak így zárulhat­nak megnyugtatóan az esz­mecserék a pártélet külön­böző fórumain, s a vitakö­rökben. Az alapszervezetek­nek lehetőségük van rá, hogy a politikai gyakorlatuk meg­kívánta témaköröket válasz­re nőtt, míg a kórházi ágyak száma 5784-ről 5810-re. Továbbra is elgondolkoz­tató a táppénzállományban levők számának és a táp­pénzek összegének alakulá­sa. Egyetlen év alatt 355 mil­lió forintot fizettek ki Bor­sod táppénzes állományú dolgozóinak! A táppénz^ ál­lományban levők száma to­vább nőtt. Míg 1972-ben az átlagos napi táppénzes lét­szám 17 426 (!) volt, addig tavaly ennél már 817-tel több! A csúcsidőszakot az 1973. január—februári influen­zajárvány produkálta, amikor naponta átlagosan 20 000-en voltak táppénzen! Az egy dolgozóra jutó táp­pénzes napok száma 20, eggyel több az előző évinél. A családi pótlékok összege megyénkben mintegy 30 szá­zalékkal haladta meg az elő­ző évit, s elérte a 389 millió forintot. Ezzel kapcsolatban el kell azonban mondani, hogy a két- és többgyermekes családok száma Borsodban tovább csökkent, ám az egygyermekes csalá­dok számának jelentős emel­kedése miatt az összes csa­ládok száma nőtt. A gyer­mekgondozási segélyben ré­szesülő anyák száma egyet­len év alatt 964-gyel növe­kedett! szák ki a tanfolyamok szer­vezésekor. Jó tankönyvek állnak rendelkezésükre, és, hogy az előadók is felkészül­tek legyenek, már évek óta visszatérő hagyományként, előkészítő előadássorozatot szerveztünk propagandisták számára október 7. és 11. kö­zött. — Az előadások felölelték mindazt, amiben tájékozot­taknak kell lenniük propa­gandistáinknak — mondotta Csinos József, a PMO mun­katársa, a továbbképzés szer­vezője. — A nemzetközi po­litikai harc, illetve a békés egymás mellett élés kérdé­seiről dr. Uray Vilmos, tan­székvezető egyetemi tanár; az állammonopolista kapita­lizmus mai válságáról, ellen­téteiről, stratégiájáról és tak­tikájáról Novák József, tan­székvezető egyetemi docens; ideológiai életünk időszerű kérdéseiről Makó István, a KB munkatársa; a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok jelentőségéről, a KGST komplex programjáról dr. Nagy Aladár, egyetemi do­cens; a munkásosztály veze­tő szerepének érvényesülésé­ről, a párt szövetségi politi­kájáról Dudla József, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője; városunk közművelő­dési helyzetéről Moldován Gyula, a városi pártbizottság Készülnek az ideiglenes lakásnévjegyzéiek A városi tanács lakásügyi társadalmi bizottsága szep­temberi ülésén adott utasítást az 1975. évi ideiglenes név­jegyzékek összeállításával kapcsolatos helyszíni kivizs­gálásokra. Október 24-i ülé­sén a társadalmi bizottság a napirendi pontok között el­sőként vitatja meg az akkorra már elkészült 1975. évi ideig­lenes névjegyzékeket. A bi­zottság december elején még egy ülést tart, ahol az idei esztendő munkáját értékelik, s a jövő évi munkaterv-ja- vaslatot beszélik meg. Új technológia, kevesebb baleset A miskolci bányaüzemnél az év elejétől kezdve augusz­tusig nőtt a balesetek szá­ma. Gondos felmérések után megállapították, hogy a leg­több baleset az elővájási kör­zetben és az úgynevezett fronthomlokon fordult elő. Ezeken a területeken a bá­nyaüzem vezetősége fokozta az ellenőrzést, gyakrabban tartottak baleseti oktatást, s új technológiát vezettek be a homlokkidőlés okozta balese­tek csökkentése érdekében. Az új technológia alkalma­zása -után a frontfejtésen fe­lére csökkent a balesetek száma. titkára; városunk fejlődésé­ről Lipták Balázs, a tanács tervosztályának vezetője; gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseiről dr. Juhász György, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője; az 1974,75-ös politikai oktatási év feladatairól Csótai János tartott előadást. Propagan­distáinkra nagy feladat há­rul most, a XI. pártkong­resszus közeledtével, ugyan­akkor a tavalyi 9549-ről 10 704-re nőtt a pártoktatás­ban résztvevő párttagok száma. Nem lényegtelen megemlíteni, hogy közöttük 115-tel több a nő és 697-tel több a fizikai dolgozó, mint az elmúlt évben. Reméljük, a tanfolyamok résztvevői kö­zül sokan ösztönzést kapnak magasabb pártiskola elvég­zésére. B. J. Ma Ádánd községben (So­mogy megye) Fekete István író nevét veszi fel a szak­munkásképző iskola, jfc Deb­recenben öregek napközi otthona nyílik, Győrött Jancsó Adrienne önálló esten szerepel. Kiskunhalason Közegészségügyi kérdésekkel foglalkozott a városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén. Számba vették azt is, milyen feladatok hárulnak a Miskolci Köztisztasági Vállalat­ra és hogyan lehet megoldani a jövőben a szemét megsem­misítését. A lerakóhelyek ugyanis lassan betelnek. Szó­ba került az a régen dédelge­tett terv is, hogy szemétége­tőt kellene építeni. Miskolcon naponta 5—600 köbméter házi szemét kelet­kezik. A köztisztasági válla­lat 50 gépkocsija és 87 se­gédmunkása is csak úgy győ­zi az évről évre növekvő munkát, hogy jelenleg a belvárosban is csak kétna­ponta ürítik ki a kukaedé­nyeket. Jogos tehát a lakók panasza: gyakran púpozásig megrakott kukák bűzlenek a lépcsöházakban, a kapuk alatt és szinte kínálják ma­gukat a bandákba tömörült guberálóknak. Ki mossa a kukát ? A másik gond, hogy mindmáig nincs megnyugta­tóan megoldva a kukaedé­nyek tisztítása. Hogy ez mi­lyen járványveszélyt rejt magában, azt úgy hisszük, felesleges bizonygatni. A házfelügyelők — érthető vo­nakodással — időnként ki­mossák a kukákat, ám a rendszeres és alapos tisztí­táshoz gép kellene. Olyan, amilyen Budapesten m^' működik. A mozgó-tisztító berendezés azonban igen drága; kétmillió devizafo­rintba kerül, mivel nyugati gyártmány. A Pécsi Ingat­lankezelő Vállalat barkácsolt egy hasonló gépet — locsoló­autóból —, jelenleg még kí­sérleteznek vele. Ha beválik, bizonyára Miskolcon is al­kalmazható lesz! kiállítják Hincz Gyula és Varga Imre alkotásait. Székesfehérvárott új szűrő­prést állít munkába a tégla­gyár. Szombathelyen vé­get ér a nemzetközi környe­zetvédelmi konferencia. A város határában három szemétlerakó helye (szemét­bányája) van a köztisztasági vállalatnak: Lyukótelepen, a cementgyár melletti Nádas­réten és a repülőtérnél. Ki­szállítás után törmelékkel, salakkal borítják a szemetet. Megfelelő vastagságú föld­réteggel majd csak azután fedik le, miután betelnek a bányák. És ez ' az időpont vészesen közeleg. A becslé­sek' szerint legfeljebb öt­nyolc évig hordhatnak még hulladékot az említett he­lyedre. És azután? Hasznosítható hulladék Kézenfekvő megoldásnak látszik a szemét elégetése. Egy olyan szemétégető te­lepnek a létesítése azonban, melyet Budapesten is csak most építenek, körülbelül kétmilliárd forintba kerül. Igaz, hogy a beruházási költ­ség később részben megté­rülne. A szemétégetésből származó hőt ugyanis fel le­het használni akár távfűtés­re, akár kertészeti üveghá­zak melegítésére. Az égetés után megmaradó anyagot pe­dig megfelelő kezelés után földjavításra használhat­nák. A szemétégető telep hasz­nát növelné továbbá az is, hogy lehetővé válna a hul­ladék válogatásai Jelenleg a köztisztasági vállalat egyet­len telepén szedik ki csak — primitív, kézi módszerrel — a fémhulladékot. Van azon­ban a szemétben még sok más hasznosítható, anyag, így például textilia is. • A műanyág-cspmagolás el­terjedését nagy ovációval kö­szöntöttük és korszerűnek nevezzük például azt, hogy fóliába töltik a tejet. Van azonban a műanyagok szé­les körű alkalmazásának egy óriási hátránya is, melyet világszerte kezdenek felis­merni: a műanyag sok év során sem bomlik fel a ta­lajban. A tévé Delta című műsorában legutóbb egy ér­dekes kísérletről láthattunk riportot. Keményítővel keve­rik a műanyagot, amely az­után táplálékul szolgálhat a talajban élő baktériumoknak és így azok megtámadják a fóliát. A visszamaradó ritka műanyag-fólia már képes felszívódni. Ez azonban még csak kísérlet. Az viszont napjaink keserves valósága, hogy a miskolci szemétben is egyre több az olyan mű­anyag, mely évtizedek múl­tán is a talajt szennyezi, mindenféle hasznosításra al­kalmatlanná tesz jelentős területeket. Fáradtolaj a csatornában Nem először írjuk le, hogy szigorúan felelősségre kelle­ne vonni azokat a vállalato­kat, melyek az éj leple alatt teherkocsiszám hordják ki a hulladékot a Hejő-pártra vagy a bükki erdőkbe. Tegnapi számunkban a karsztvizek szennyeződésé­ről szóltunk. Nos, e szennye­ződésben nagy szerepet ját­szik a víznyelők környékén felhalmozódott szemét is. Vajon gondolnak arra a Bükk-fennsíkon megforduló turisták, hogy az a szemét, amit maguk után hagynak, az esővízzel együtt lemosó­dik a karsztjáratokba és vé­gül belekerül az ivóvizünk­be? És vajon gondolnak-e arra azok a felelőtlen gép­kocsitulajdonosok, akik a fáradtolajat egyszerűen bele­zúdítják a csatornába, hogy ez sem szívódik fel, hanem eljut a folyókig? Az olaj szét­terül a víz felszínén, s meg­fosztja az oxigéntől azokat az élőlényeket, melyekből saj­nos, már így is nagyon kevés tanyázik Borsod vizeiben. (Következő számunkban azzal foglalkozunk, hogyan tartják be az egészségügyi előírásokat az élelmiszeripari üzemek, üzletek, s milyen egészségügyi problémák van­nak a közétkeztetésnél.) BÉKÉS B'EZSÖ Laboratóriumokban tanulmányozzák a szemét megsemmi­sítésének célszerű módiát. Ny. I. T ájékozottan, felkészülten Tanfolyam propagandistáknak REFLEKTOR Drága a szemétégető, de hasznos

Next

/
Oldalképek
Tartalom