Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)
1974-10-12 / 240. szám
Társada'ombiztosításra: hárommilliárd forint A város közegészségügye II. Táppénz, nyugdíj, családi pótlék Csendélet a nagyváros környékén. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának Borsod megyei Igazgatósága közreadta az 1973. évi társadalombiztosítási tevékenységről szóló jelentését. Ennek egyik legfontosabb megállapítása: népgazdaságunk fejlődésével, s a termelési eredményekkel összhangban bővültek a társadalombiztosítási szolgáltatások. A társadalombiztosítás 1973. évi kiadásai országosan meghaladták a 43,2 milliárd forintot. s ez 17 százalékkal több az előző évben e célra kifizetett összegnél. Megyénkben egy év alatt 17.2 százalékkal növekedtek a társadalombiztosítás kiadásai. erősen megközelítve a hárommilliárd forintot. Csakúgy, mint országszerte, Borsodban is a nyugdíjjáradék foglalja el az első helyet a kiadásokban. E célra tavaly 1,3 milliárd forintot fizettek ki, 20,6 százalékkal többet, az előző évinél. (A nyugdíj járadékosok száma megyénkben 103 700-ról 108 ezer 500-ra nőtt, s a népesség létszámához viszonyítva az arány 13,3 százalékról 13,9 százalékra nőtt!) A társadalombiztosítási kiadások második legnagyobb tétele (16 százalékos arány) az orvosi-kórházi-rendelő- intézeti kiadások; tavaly 467,5 millió forintot tettek ki. Egy év alatt megyénkben az orvosok száma 1299-ről 1317Bátortalanságot és tanácstalanságot tapasztalhatunk sok párt^lapszervezetben, ha ideológiai kérdésekben kell állást foglalni. Elvont elméleti tevékenységnek tekintik ezt. amelyhez az ő felkészültségük nem elegendő. Pedig megengedhetetlen a tétovaság, hiszen ha halmozódnak a tisztázatlan fogalmak, ez az adott közösség cselekvésének hatékonyságát gyengíti. Ugyanakkor meg van a lehetőség az eszmei— politikai fejlődésre: elsősorban a pártoktatás gazdag tematikájú tanfolyamain. — A X. kongresszus után kidolgozott középtávú oktatási terv negyedik évét kezdjük most — hangsúlyozta beszélgetésünk során Csótai János, a városi pártbizottság, propaganda- és művelődési osztályának vezetője. — Megalapozott tehát az a célkitűzésünk, hogy a hazai és a nemzetközi események ösz- »zefüggéseinek érzékelését lehetővé tevő széles látókörrel »ind több párttag rendelkezzen. Csak így zárulhatnak megnyugtatóan az eszmecserék a pártélet különböző fórumain, s a vitakörökben. Az alapszervezeteknek lehetőségük van rá, hogy a politikai gyakorlatuk megkívánta témaköröket válaszre nőtt, míg a kórházi ágyak száma 5784-ről 5810-re. Továbbra is elgondolkoztató a táppénzállományban levők számának és a táppénzek összegének alakulása. Egyetlen év alatt 355 millió forintot fizettek ki Borsod táppénzes állományú dolgozóinak! A táppénz^ állományban levők száma tovább nőtt. Míg 1972-ben az átlagos napi táppénzes létszám 17 426 (!) volt, addig tavaly ennél már 817-tel több! A csúcsidőszakot az 1973. január—februári influenzajárvány produkálta, amikor naponta átlagosan 20 000-en voltak táppénzen! Az egy dolgozóra jutó táppénzes napok száma 20, eggyel több az előző évinél. A családi pótlékok összege megyénkben mintegy 30 százalékkal haladta meg az előző évit, s elérte a 389 millió forintot. Ezzel kapcsolatban el kell azonban mondani, hogy a két- és többgyermekes családok száma Borsodban tovább csökkent, ám az egygyermekes családok számának jelentős emelkedése miatt az összes családok száma nőtt. A gyermekgondozási segélyben részesülő anyák száma egyetlen év alatt 964-gyel növekedett! szák ki a tanfolyamok szervezésekor. Jó tankönyvek állnak rendelkezésükre, és, hogy az előadók is felkészültek legyenek, már évek óta visszatérő hagyományként, előkészítő előadássorozatot szerveztünk propagandisták számára október 7. és 11. között. — Az előadások felölelték mindazt, amiben tájékozottaknak kell lenniük propagandistáinknak — mondotta Csinos József, a PMO munkatársa, a továbbképzés szervezője. — A nemzetközi politikai harc, illetve a békés egymás mellett élés kérdéseiről dr. Uray Vilmos, tanszékvezető egyetemi tanár; az állammonopolista kapitalizmus mai válságáról, ellentéteiről, stratégiájáról és taktikájáról Novák József, tanszékvezető egyetemi docens; ideológiai életünk időszerű kérdéseiről Makó István, a KB munkatársa; a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jelentőségéről, a KGST komplex programjáról dr. Nagy Aladár, egyetemi docens; a munkásosztály vezető szerepének érvényesüléséről, a párt szövetségi politikájáról Dudla József, a megyei pártbizottság osztályvezetője; városunk közművelődési helyzetéről Moldován Gyula, a városi pártbizottság Készülnek az ideiglenes lakásnévjegyzéiek A városi tanács lakásügyi társadalmi bizottsága szeptemberi ülésén adott utasítást az 1975. évi ideiglenes névjegyzékek összeállításával kapcsolatos helyszíni kivizsgálásokra. Október 24-i ülésén a társadalmi bizottság a napirendi pontok között elsőként vitatja meg az akkorra már elkészült 1975. évi ideiglenes névjegyzékeket. A bizottság december elején még egy ülést tart, ahol az idei esztendő munkáját értékelik, s a jövő évi munkaterv-ja- vaslatot beszélik meg. Új technológia, kevesebb baleset A miskolci bányaüzemnél az év elejétől kezdve augusztusig nőtt a balesetek száma. Gondos felmérések után megállapították, hogy a legtöbb baleset az elővájási körzetben és az úgynevezett fronthomlokon fordult elő. Ezeken a területeken a bányaüzem vezetősége fokozta az ellenőrzést, gyakrabban tartottak baleseti oktatást, s új technológiát vezettek be a homlokkidőlés okozta balesetek csökkentése érdekében. Az új technológia alkalmazása -után a frontfejtésen felére csökkent a balesetek száma. titkára; városunk fejlődéséről Lipták Balázs, a tanács tervosztályának vezetője; gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseiről dr. Juhász György, a megyei pártbizottság osztályvezetője; az 1974,75-ös politikai oktatási év feladatairól Csótai János tartott előadást. Propagandistáinkra nagy feladat hárul most, a XI. pártkongresszus közeledtével, ugyanakkor a tavalyi 9549-ről 10 704-re nőtt a pártoktatásban résztvevő párttagok száma. Nem lényegtelen megemlíteni, hogy közöttük 115-tel több a nő és 697-tel több a fizikai dolgozó, mint az elmúlt évben. Reméljük, a tanfolyamok résztvevői közül sokan ösztönzést kapnak magasabb pártiskola elvégzésére. B. J. Ma Ádánd községben (Somogy megye) Fekete István író nevét veszi fel a szakmunkásképző iskola, jfc Debrecenben öregek napközi otthona nyílik, Győrött Jancsó Adrienne önálló esten szerepel. Kiskunhalason Közegészségügyi kérdésekkel foglalkozott a városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén. Számba vették azt is, milyen feladatok hárulnak a Miskolci Köztisztasági Vállalatra és hogyan lehet megoldani a jövőben a szemét megsemmisítését. A lerakóhelyek ugyanis lassan betelnek. Szóba került az a régen dédelgetett terv is, hogy szemétégetőt kellene építeni. Miskolcon naponta 5—600 köbméter házi szemét keletkezik. A köztisztasági vállalat 50 gépkocsija és 87 segédmunkása is csak úgy győzi az évről évre növekvő munkát, hogy jelenleg a belvárosban is csak kétnaponta ürítik ki a kukaedényeket. Jogos tehát a lakók panasza: gyakran púpozásig megrakott kukák bűzlenek a lépcsöházakban, a kapuk alatt és szinte kínálják magukat a bandákba tömörült guberálóknak. Ki mossa a kukát ? A másik gond, hogy mindmáig nincs megnyugtatóan megoldva a kukaedények tisztítása. Hogy ez milyen járványveszélyt rejt magában, azt úgy hisszük, felesleges bizonygatni. A házfelügyelők — érthető vonakodással — időnként kimossák a kukákat, ám a rendszeres és alapos tisztításhoz gép kellene. Olyan, amilyen Budapesten m^' működik. A mozgó-tisztító berendezés azonban igen drága; kétmillió devizaforintba kerül, mivel nyugati gyártmány. A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat barkácsolt egy hasonló gépet — locsolóautóból —, jelenleg még kísérleteznek vele. Ha beválik, bizonyára Miskolcon is alkalmazható lesz! kiállítják Hincz Gyula és Varga Imre alkotásait. Székesfehérvárott új szűrőprést állít munkába a téglagyár. Szombathelyen véget ér a nemzetközi környezetvédelmi konferencia. A város határában három szemétlerakó helye (szemétbányája) van a köztisztasági vállalatnak: Lyukótelepen, a cementgyár melletti Nádasréten és a repülőtérnél. Kiszállítás után törmelékkel, salakkal borítják a szemetet. Megfelelő vastagságú földréteggel majd csak azután fedik le, miután betelnek a bányák. És ez ' az időpont vészesen közeleg. A becslések' szerint legfeljebb ötnyolc évig hordhatnak még hulladékot az említett helyedre. És azután? Hasznosítható hulladék Kézenfekvő megoldásnak látszik a szemét elégetése. Egy olyan szemétégető telepnek a létesítése azonban, melyet Budapesten is csak most építenek, körülbelül kétmilliárd forintba kerül. Igaz, hogy a beruházási költség később részben megtérülne. A szemétégetésből származó hőt ugyanis fel lehet használni akár távfűtésre, akár kertészeti üvegházak melegítésére. Az égetés után megmaradó anyagot pedig megfelelő kezelés után földjavításra használhatnák. A szemétégető telep hasznát növelné továbbá az is, hogy lehetővé válna a hulladék válogatásai Jelenleg a köztisztasági vállalat egyetlen telepén szedik ki csak — primitív, kézi módszerrel — a fémhulladékot. Van azonban a szemétben még sok más hasznosítható, anyag, így például textilia is. • A műanyág-cspmagolás elterjedését nagy ovációval köszöntöttük és korszerűnek nevezzük például azt, hogy fóliába töltik a tejet. Van azonban a műanyagok széles körű alkalmazásának egy óriási hátránya is, melyet világszerte kezdenek felismerni: a műanyag sok év során sem bomlik fel a talajban. A tévé Delta című műsorában legutóbb egy érdekes kísérletről láthattunk riportot. Keményítővel keverik a műanyagot, amely azután táplálékul szolgálhat a talajban élő baktériumoknak és így azok megtámadják a fóliát. A visszamaradó ritka műanyag-fólia már képes felszívódni. Ez azonban még csak kísérlet. Az viszont napjaink keserves valósága, hogy a miskolci szemétben is egyre több az olyan műanyag, mely évtizedek múltán is a talajt szennyezi, mindenféle hasznosításra alkalmatlanná tesz jelentős területeket. Fáradtolaj a csatornában Nem először írjuk le, hogy szigorúan felelősségre kellene vonni azokat a vállalatokat, melyek az éj leple alatt teherkocsiszám hordják ki a hulladékot a Hejő-pártra vagy a bükki erdőkbe. Tegnapi számunkban a karsztvizek szennyeződéséről szóltunk. Nos, e szennyeződésben nagy szerepet játszik a víznyelők környékén felhalmozódott szemét is. Vajon gondolnak arra a Bükk-fennsíkon megforduló turisták, hogy az a szemét, amit maguk után hagynak, az esővízzel együtt lemosódik a karsztjáratokba és végül belekerül az ivóvizünkbe? És vajon gondolnak-e arra azok a felelőtlen gépkocsitulajdonosok, akik a fáradtolajat egyszerűen belezúdítják a csatornába, hogy ez sem szívódik fel, hanem eljut a folyókig? Az olaj szétterül a víz felszínén, s megfosztja az oxigéntől azokat az élőlényeket, melyekből sajnos, már így is nagyon kevés tanyázik Borsod vizeiben. (Következő számunkban azzal foglalkozunk, hogyan tartják be az egészségügyi előírásokat az élelmiszeripari üzemek, üzletek, s milyen egészségügyi problémák vannak a közétkeztetésnél.) BÉKÉS B'EZSÖ Laboratóriumokban tanulmányozzák a szemét megsemmisítésének célszerű módiát. Ny. I. T ájékozottan, felkészülten Tanfolyam propagandistáknak REFLEKTOR Drága a szemétégető, de hasznos
