Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-08 / 236. szám

•i í sfc Az Ilf—Petrov Tizenkét szék című művéből készült szovjet filmet is három plakát „hirdeti” a kiállításon. Balról a csehszlovákiai, középen a magyar, jobbról a lengyel művész munkája. Jó plakátok Kiállítás a Kossuth Művelődési Házban Néhány hete a Petőfi Irodalmi Múzeum mutatta be, most Miskolcon, a Kossuth Művelődési Házban látható a cseh­szlovák és lengyel filmforgalmazási vállalatok, valamint a MOKÉP által rendezett, az utóbbi két év legjobb filmplakát­jaiból összeállított kiállítás. Egyik érdekessége, hogy negy­vennyolc témára (ez a bemutató nagyobbik fele), azaz ennyi filmre három-három varációt láthatunk egymás mellett. A rendezői szándék nem kétséges; a három ország sajátos mérhetetlen. Mint ezen a ki­állításon is kiderül, ezért a művelődéspolitikai célért nem sajnálják a pénzt, időt és fáradságot a filmet forgal­mazó nagy vállalatok. Nem érzik konkurrenciának az in­formáció annyi más eszközét, fWm Tigrisugrás A tévénéző mindig hálás, ha igényes, tartalmas törté­nettel szórakoztatják. Elis­meréssel szólhatunk mi is a Rákosy Gergely kisregényé­ből készült tévéjátékról: a Tigrisugrásról. Méltán népszzerű ez a közéleti elkötelezettséggel al­kotó író. Életünk, társadal­munk torz jelenségeit tűzi tollhegyre szatirikus éllel. Legtöbb írása tudatosan, be­vallottan dühös, indulatos. Kegyetlen iróniával leplezi a krahácsiságot, a kis és nagy hatalommal visszaélő bürokrata-basákat, a tudálé­kos ostobaságot, a mások sor­sán is átgázoló önzést es akarnokságot. Nem hibátla­nok az írásai, olykor bőbe­szédűek, az indulattól dado- góak, elnagyoltak, de mindig tiszta szándékúak, felszaba­dító erejűek. Legtöbbször tételszerűen egyszerű élethelyzeteket, történeteket mond el Rákosy. Az egyik póluson vannak a tisztességes emberek, akik alkotni akarnak, a köznek is nyújtani valamit (esetünk­ben Magdi, Gyula, M. máso­dik férje, a tsz elnöke, La­kos); a másik póluson az élősködők, a csak a mag <k kis vacak életébe, -önzésébe belesavanyodott figurák (Magdi szülei, első férje, Sziszi, a barátnője stb.) -A két pólus szembenállása egy­értelmű — kicsit sémaszerű is — de a főhős (Magdi) előtt korántsem nyilvánvaló. Az ember nem eleve rossz vagy jó, ez nem is elhatározás kér­dése. Magdi sivár kispolgári környezetben nő fel. Szaba­dulni akar innen, egyszerű­en boldog akar lenni. Ezért (?) megy hozzá Tamáshoz, az amorózó stílusú, de ordasán önző, törtető karrieristához. Kocsi, lakás, pénz... De Magdi eredendően, ösztön- szerűen tisztességes és ..ba­lek”. Szociális érzéke, kötő­dése (a bátyjához) és idegen­kedése a családjától, undora a kisszerű és lélekölő kör­nyezetétől (micsoda jellem­paródiát kapunk pl. a „Kicsi szívemék” látogatása epizód­ban!) sodorják az öngyilkos­ságba. Mit sem ér ez az élet, ha csupán egyik napról a másik­ra vonszoljuk, céltalanul, prespektívátlanul. Ez a felis­merés köti össze Gyulával, a második férjével, aki már- már eszelősen, a szentek tü­relmével és megszállottságá­val kísérletezik, hogy több kenyér jusson az emberiség­nek. Gyula, a tudós inkább odahagyja az elegáns labora­tóriumot, a fővárost, a kar­rier lehetőségét, hogy állást vállalva egy rozoga téeszben, egy romos világvégi vízima­lomban kutatásainak élhes­sen. Magdi úgy követi, hogy tulajdonképpen nem is tud­ja, mit vállalt Gyulával. A tudósok, a forradalmárok, a becsületesen tenni akarók útja sosem volt kikövezett. Rákosy Gergely sem rajzol­ja idillikusnak, ugyanakkor reménytelennek sem. Gyulát és Magdit ellenségesen, meg- nem értéssel, fogadják a té­eszben, de emberségük, ma­kacs kitartásuk lassan meg­nyeri a parasztokat. Közoen olyan ragyogó „rákosygerge- lyes” epizódokat látunk a darabban, mint a lóverseny- béli csalás, a MÉH-telep, az ilf—petrovi jelenet a fű­részporral. Kitűnő lehetőséget kapott a tehetséges, érdekes Kútvöl­gyi Erzsébet. Magdija hiteles, szép alakítás. Tetszett Solti Bertalan téeszelnöke is. Min­dig tud újat adni ebben a kicsit sablonos szerepkörben. Jó volt NémetHy Ferenc is. Megrendítően szép jelenet volt, amikor a sosem látott tengerről beszélt a gyerekei­nek és elmenekült otthon­ról az asszony sárbaragadt „józansága” elöl. Harsányi Gábor végre nem köpés va­gány volt, s kiderült, hogy tehetségéből futja a jellem- ábrázolásra is. Kozák And­rás, Lukács Sándor (a férjek) a tőlük már megszokott szin­ten, s kicsit manírosan ját­szották a szimpatikus, illetve ellenszenves figurákat. Vár- konyi Sándor rendezése kor­rekt, különösebb izzgalmat nem hozott. Szörényi Leven­te—Bródy János zenéje hígí­totta a darabot. horpAcsi Sándor művészi hagyományain felnőtt grafikusok sokféle színt kép­viselnek. Mások az eszközeik, a megoldásaik. Nemcsak elvár­ják, de igénylik is az összehasonlítást. Erre inspirálnak a különböző témájú plakátok is, de végül mégsem az össze­hasonlítás lehetősége, hanem a látvány fogja meg a nézőt. A magyar plakátok „visz- szaköszönnek”, valamennyi ismerős. Annak idején el­mondtuk róluk a legtöbbet, amit plakátra mondunk, hogy: jó. Sommásan, rövi­den, egy szóval méltattuk. Olyan röviden, mint amilyen rövid a pillanat, amíg egy ilyen nagyságú színes lap megfogja a szemet, amilyen gyorsan az utca emberéhez eljut az információ. Többsé­gük nem is kívánt többet, mert így érte el a célját: észrevettük. A plakáttervező művész nem kevesebbre vállalkozik, Lehotka Gábor orgonaestje A Collegium Musicum cí­mű koncertsorozat idei utolsó előadása ma este hét .órakor lesz az avasi templomban; Lehotka Gábor önálló estjét hallhatják az orgonamuzsika kedvelői. A hangverseny mű­során C. Franck a-moll ko- rálfantázia, 3 Sortie, Liszt B-A-C-H prelúdium és fú­ga, Bach h-moll preludium és fuga. Két korálelőjáték, valamint D-dúr prelúdium és fúga című művei szerepel­nek. Bányász fokosok A rudabányai Érc- és Ás­ványbányászati Múzeum munkatársai több éves mun­kával alakították ki a hazai érc- és ásványbányászat tár­gyi emlékeinek gazdag gyűj­teményét. A múzeum most ismét értékes emlékekkel gazdagodott: sikerült meg- Jeerezni a 18. és 19. század­in öntöttvasból készített oány ászfokosok változatait. Telkibánya környékéről pe­dig olyan csiszolt kőkor- szakbeli eszközöket gyűj­töttek össze, amelyeket az ősember a megmunkálandó kőzet lepattintásához, meg­műveléséhez használt. minthogy egy más művészet, a grafika nyelvén fejezze ki a film lényegét. Egy képben közölje, amit a sok száz mé­teres celluloid-szalagra rög­zítettek. Másfél-kétórás él­ményt sűrítsen egy villanás­nyi időbe. Ügy kell megraj­zolnia a plakátot, hogy meg­állítsa az embert, tényeket közöljön, a kép által nyúj­tott esztétikai és előlegezett filmes-élményt is adjon egy­szerre. A plakát nem tárlatláto­gató közönségnek, hanem milliós tömegeknek szól, in­formáló, nevelő hatása fel­a rádiót, televíziót, újságot, nem tartják felesleges erőfe­szítésnek, hogy megkeressék azt a grafikust, akinek az adott témában sikerült a leg­jobb megoldást megtalálnia. A jó filmplakátok közön­ségsikerét (művészi hatását is!) mi sem bizonyítja job­ban, mint a gyűjtőszenve­dély, amellyel annak idején egyet-egyet „beszereztünk”, hogy meglegyen akkor is, amikor az utcán már régen más falragasz foglalja el a helyét. A többit most együtt láthatjuk a külföldi művé­szek munkáival, amelyeket ha megszerezni nem tudunk is, az október 15-ig nyitva tartó kiállításon feltétlenül érdemes megnéznünk. (makai) Korszerűbb történelemkönyv Az oktatásügy korszerűsí­tésében jelentős rész jut a legalapvetőbb ' iskolai mun­kaeszköz, a tankönyv tartal­mi és didaktikai továbbfej­lesztésének. Nem véletlen, hogy a két tudományos tár­sulat, amely különösen ér­dekelt a történelemtaní cás korszerűsítésében -V- a Ma­gyar Történelmi Társulat és a Magyar Pedagógiai Társa­ság — tegnap kezdődött el­ső közös vándorgyűlését e fontos témának szenteli. A pedagógusok Fáklya-klubjá­ban sorra kerülő kétnapos vándorgyűlésen mintegy 250 > hazai szakember — történe­lemkutatók, tanárok, főisko­lai és egyetemi oktatók — vesznek részt. Király elvtársnak lesz A főnököm kezem­be nyomta a kikül­detési papírt. Ilyen az anyagbeszerző sor­sa: ahová küldenek, oda mész. Nem nagy dolog, csak helyje­gyet kell szerezni. — Nincs — mond­ta fejét fel sem emel­ve a pénztárosnő. — Mit tegyek? Mégsem mehetek vissza dolgom vége­zetlen. Fel-alá jár­káltam, s végül az ügyeletes tisztnél kö­töttem ki. — Mindenféle, me­netjeggyel kapcsola­tos kérdéssel szíves­kedjék a pénztárhoz fordulni — mondta. — Én nem árusítok helyjegyet. Én azonban nem tágítottam. — A jegyre Király elvtársnak lenne szüksége — mond­tam. — Király elvtárs­nak? — Felkapta a fejét. Nyilván azt gondolta, hogy vala­mi fontos személyi­ségről van szó. — Ez magától értetődik, egészen más dolog. Neki tudunk szerez­ni valahogy. , Irt egy cédulát, mi­re rögtön kiadták a jegyet. Hogy őszinte legyek, nagyon meg­tetszett nekem ez az ötlet. A feleségem már jó ideje rágja a füle­met, hogy valahon­nan hajtsak fel neki import csizmát. — Egy héttel előbb kellett volna jönnie, akkor még volt — tárta szét sajnálkoz­va a karját az üzlet­vezető. — Most már lámpással se talál! — Kár — mondom én is a sajnálkozás árnyalatával han­gomban —, Király elvtárs kért meg rá... Az üzletvezető fi­gyelmesen fürkészte az arcomat. — Milyen méret kellene? — kérdezte gyorsan. — Van még egy pár. A tulajdon feleségemnek tettem félre, de ha Király elvtársnak van rá szüksége, tessék, vi­gye. És már a hónom alatt is volt a csoda­szép olasz csizma. ■ Nemrég külföldi művészek érkeztek városunkba, hang­versenyükre elővé­telben elkelt minden jegy. — Holnap lépnek fel utoljára — céloz- gat a feleségem. — Nagyon dicsérik őket. Mintha én nem próbáltam volna meg mindent, hogy jegy­hez jussak! De bár­kihez fordultam is, mindenütt kinevet­tek. Stop, el kellene menni a színház- igazgatóhoz! Elhatá­rozásomat tett kö­vette. Ám, alighogy pittyentem a jegyről, az utcán tolongó tö­meg felé biccentett: — Mit gondol, azok miért tülekednek? Nem megy, tisztelt elvtársam. Számunk­ra minden néző egy­forma. Ami igaz, az igaz. De az is igaz, hogy nagyon szerettünk volna este beülni a nézőtérre. A kísértés ördöge ezért ismét arra kényszerített, hogy újból alkalmaz­zam a jól bevált módszert. — Megértem önt, persze, hogy nem tud mindenkinek je­gyet adni. Ám, az ön helyében én igyekez­nék ... Király elvtárs kedvéért... — Kinek a kedvé­ért? • — Király elvtársé­ért. — Hm ... Király elvtársnak természe­tesen, még tudunk két jegyet szerezni. Kezet nyújtottam: — Engedje meg, Ki­rály vagyok. Észelős tekintettel meredt rám, aztán megbicsakló hangon kérdezte: — Hogy?... Ki?... ön, személyesen? ... Bocsásson meg, ké­rem, hol dolgozik ön? — Anyagbeszerző vagyok. Szeméből kiolvas­tam a hő vágyat, hogy kirúgjon az irodájából. Ám fejét undorral elfordítva mégiscsak átnyújtott két jegyet, aztán je­gesen elbúcsúzott. ZULFÄR HISZMATULLIN (Oroszból fordította: ZAHEMSZKY LÁSZLÓ) KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — 13.43: Törvénykönyv. — 13.58: Hang­szerszólók. — 14.08: Tengerparti történet, — 14.45: Éneklő Ifjúság. — Budapesten. — 15.00: Hírek. — 15.10: Klara Kagyinszkaja énekel. — 15.29: A német nép­dal évszázadai. Az, NDK Rádió- iának összeállításai — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Schubert: V. szimfónia. — 16.31: A befejezetlen mondat. — 17.00: Hírek. — 17.05: Németh Marika operettdalokat énekel. — 17.18: 25 éves a Német Demokratikus Köztársaság. Az első tíz között. — 17.48; Bemutatjuk új felvéte­leinket. — 18.30: A Szabó csa­lád. — 19.00: Esti Krónika. — 19.27: Fény kell nekem... — 20.07; Verdi: Falstaff. Háromfel- vonáscs opera. — 20.42: Londoni beszélgetés E. J. Hobebown professzorral. — 21.03; Hírek. — 21.06: A Gare de l’Est-en. Ady Endre verse. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 23.22: Nép­dalok. — 24.00: Hírek. — 0.10: Kórusmuzsika. Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... —18.00: Hírek. — 18.10: A színháztörté­nész mondja. — 18.25: örökzöld dallamok. — 19.19: Régi hang­szerek világa. — 19.39: A gaz­dasági bíróság aktáiból. Marton János riportja. — 19.54: Jó es­tét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.28: Népdal­csokor. — 21.10: Emlékezetes találkozások hangkénei. Salgó László műsora. — 21.30: Dékány Sarolta, Aradszky László és a Neoton-együttes felvételeiből. — 22.00: Zenekritikusok hangleme­zekről. — 22.30: Helló, Dolly! Részletek Herman zenés játé­kából. — 23.00: Hírek. - 23.15: Toronyzene. — 23.21: Schönberg: Pierrot Lunaire. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés. hírek. — 17.35- A Bor­sodi Szénbányáknál. — Zongo­ramuzsika. — 18.00- Borsodi Tükör. 100 éves az egyetemes posta; Az encsi bútorgyáregy­ségben: A téli tüzelőellátásr<#l.) — 18.15: Könnyűzene. — Köz­életi embereink. Beszélgetés Fá­bián Zoltánnal — Zenekari mu­zsika. Televízió: 17.28: Műsorismer­tetés. — 17.30: Hírek. — 17.40: Levél Hipoliból. Riportfilm. — 18.10: „Döntsd el, hova állsz!” — 18.40: Játék a betűkkel. — 19.15; Esti mese. — 19.3«: Tv- híradó. — 20.00: Shakespeare: Troilus és Cressida. Színmű két részben. (16 éven felülieknek!) — 22.20: Tv-híradó 3. Miskolci Nemzeti Színház (Í5): Kakuk Marci. Gárdonyi ifjúsá­gi bérlet. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Szőnyi István 50 rézkarca. — Miskolci Galéria (10—18): Féner Tamás fotói. — József Attila klubkönyvtár: (12—20): Gacs Gábor grafikái. — Déryné ház (10—18): Régi ma­gyar arcképek. — Kossuth Mű­velődési Ház (10—18): Filmpla­kátok. Filmszínházak; Béke (f-4, hn6, 8): Botrány a nyaralóban (mb. szí. szovjet). — Kossuth (f3, hn5, 7): Üvegház (18 éven fe­lülieknek! szí. amerikai). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): Mit csinálnak a cigánygyere­kek? (magyar). — Fáklya (f5, i7): A hölgy nem iszik, nem dohányzik, nem flörtöl, csak fecseg (mb. szi. francia). —Pe­tőfi (Í5. f7): Kecskeszarv (18 éven felülieknek! bolgár.) — Szikra (5, 7): Teresa doktornő (16 éven felülieknek! szí. len­gyel) . — Táncsics (5): Solaris I—II. (Másfélszeres helyár! szi. szovjet). — Ságvári (5, 7): Fel­lini — Róma (16 éven felüliek­nek! szi. olasz—francia). SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Londoni beszélgetés E. J. Hobsbown professzorral. — 8.43: Mezők, falvak, éneke. — 9.03: A Pro- métheusz-rejtély. — 9.23: Giu­liette Simionato és Robert Me­rül énekel. — 10.00: Hírek. — 10.05: „Nyitnikék”. — 10.40: Orosz muzsika. — 11.30: A Sza­bó család. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: zenekari muzsika. — 9.00: Hírek. — 9.03: Könnyűzene a Német Demokratikus Köztársa­ságból. — 9.50: A szakszervezet tárgyalta. — 10.00: A zene hul­lámhosszán. — 10.30: Néhány szó zene közben. — li.oo; Hí­rek. — 11.55: Néhány perc tu­domány. Értesítjük Miskolc város lakosságát, hogy a Köztisztasági Vállalat az őszi nagytakarításon belül díjtalanul elszállítja az ingatlanból kikerülő limlomot Limlom-elszállítási igényét október 20-ig levelezőlapon kérje vállalatunktól, pontpsneim megjelölésével. Limlom-takarításunk kiterjed az avasi pincesorokra is. Miskolci Köztisztasági Vállalat 3527 Miskolc József Attila u. 65.

Next

/
Oldalképek
Tartalom