Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)
1974-10-08 / 236. szám
A pék lapátja, a favágó farésse Szerszámot, nviidíjban Aki ma lakatosnak tanul, nem biztos, hogy lakatosként megy nyugdíjba. Lehet ugyan, hogy a munkaköri elnevezés megmarad, de más szerszámokkal, más gépekkel, más módszerekkel dolgozik majd. Gyorsuló ritmusú világunkban művelői élik túl mesterségüket, nem pedig fordítva, s bórmilven illúzióromboló is, nem írhatjuk le, hogy apáról fiúra marad a szerszám. Kubikos, talicska nélkül Molnár István magas, erős ember. A titulus szerint kubikos. Sokfelé járt, ment a munka után, ballagott a talicska mögött. Hegynyi lehet már az a föld, amit a két karjával megmozgatott. Már csak a neve kubikos. Talicskája sincs. Illetve otthon van; Súlyban, a ház körüli szemetet fuvarozni. Az öreg jószágot a kegyelet őriztette meg vele. A többiek már túladtak rajta, vagy er szerűen megette az idő. — A mi lapátunk és talicskánk a „kis piros” — vélekedik Molnár István, az ÉÁÉV újmódi kubikosa. A „kis piros” a Derkovits utcai építkezés Belorusz traktora. As ha kell, földet rak, ha kell, és sohasem fáradt. A kubikosok derékrop- pantó munkáját Végzi. Nem a kenyeret veszi el. Csak a munka kínjától szabadít meg. ■ Szántó hengerész Kollégái jól ismerik Suhal Sándort. Én márciusban találkoztam vele először, két nappal előbb, hogy az LKM régi hengerdéjének utolsó sora leállt. Első találkozásunkkor a hengerész éppen szántott, A két ló, Bojtár és Kesely a Kavics utcád kölcsönföldét lazította. Suhal Sándor szántott, ősei legnehezebb dolgát végezte, néhány száz méterre az épülő, világ- színvonalú nemesacél-hengerműtől. Suhal Sándor és társai (Tóth Miklós. Bolgár János, Gál Imre) március utolsó napján átköltöztek az új csarnokba. A múlt században épült öreg hengerde forrósága. testet-lelket gyötrő hórukk-ja ma már csak emlék. A hák és a fogó — e nagy hagyományú vasasmesterség jelképes-valós szerszámai — múzeumba kerültek. A régi hengerészek új hengerészek lettek. Meg kellett újítaniuk magukat, szoktatni kellett a nehéz vasakhoz idomult kezet a kapcsolókhoz. Csak az érezheti igazán, aki megéli, hogy micsoda ellentmondás feszül' néhány hónap eseményei között. A szántó hengerész: anakronizmus. A milliárdo- kat érő üzem szakmunkása kért műszak között saját lovait hajtja. Ajánlólevelek — önzetlenül? 4c A két felvétel egyszerre készült a kohászatban. Az egyik a múlt, a másik a jelen. A felső fénykép hengerész eszköze, a bárány, ma már múzeumi tárgy. Az alsó felvétel az új hengermű bugadarabolóját örökítette meg. Az új hengerde új munkásai ma már otthonosan mozognak a hatalmas csarnokban. A jót könnyű megszokni... De a szárat tartó, ostort pattogtató kéz még nem feledte az elődök mozdulatait. ■ Mint a rokka, vagy a rézmozsár Aki járt már az új kenyérgyárban, az eskü alatt vallja, hogy a legkönnyebb munkája a péknek van. Csak a mutatók táncát lesi, csak a műszereket figyeli. Lővey János nem osztja ezt a véleményt, annak ellenére, hogy április 1., tehát az új gyár átadásának pillanata óta nem volt sütőlapát a kezében. Pedig azelőtt — 16 éven át az azóta már lebontott Eszperantó téri sütödében dolgozott — jócskán kijutott neki a lapátolásból. Most, hogy a mesterség cíA Vendégül lát Borsod mérlege Véget ért a több mint két héten át tartó Vendégül lát Borsod eseménysorozata. A nyolcadik alkalommal megtartott rendezvényen hét állami és tizenhat általános fogyasztási szövetkezeti, vendéglátóipari vállalaton kívül mintegy húsz kereskedelmi yállalat vett részt. Miskolcon kívül Borsod több mint harminc településén rendeztek többek között hidegkonyhai és cukrászati, valamint különböző élelmiszer- ipari bemutatókat. A rendezvény nemzetközi jellegét szlovák, osztrák, NDK-beli, lengyel vendégszakácsok részvétele adta meg, akik nemzeti vacsoraesteken készítették el hazájuk jellegzetes ételeit. Becslések szerint több mint húszezren látogat-' ták a különböző rendezvényeket. mere, a sütőlapát nyugdíjba ment, „úri pék” lett... De a munka könnyebbségét a nagyobb felelősség ellensúlyozza. Néhány tucat ember csaknem az egész’ város kenyerét süti. Itt n m szabad hibázni. Régen, az őskorban — alig néhány hónapja csak —■ pár száz ember mindennapiját sütötte. Most egy városnyi ember kenyeréért felelős. A pék lapátja ugyanúgy múzeumi tárgy lett, mint a favágó fűrésze. Egyszer megkérdeztem Surányi Sándort, a Borsodi' Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fakitermelő munkását, hogy mikor volt a kezében olyan fűrész, amelyet a „Vígan él a favágó” kezdetű dal juttat az ember eszébe. Nem tudta megmondani. A motorfűrész viszont, a pirostartályos, antivibráci- ós Stihl már annyira hozzánőtt a kezéhez, hogy a régivel még kétszer annyi pénzért sem dolgozna. A ‘mai kor avult szerszámainak történetét majd biztosan megírja valaki, hogy emléküket megőrizzük, hogy fiainknak, unokáinknak ugyanazt a mosolyognivaló- an naív technikát juttassák eszébe, mint amelyet nekünk a rokka, a rézmozsár, vagy a lóvasút jelent. (brackó) Asszisztáltak az üzérkedőnek Kérdések egy bírósági ügy kapcsán Egy üzérkedő kisiparos bűnperéről olvashattak október 4-i számunkban. A szűkszavú bírósági tudósítás csak arra szorítkozhatott, hogy elmondja, mi mindent követett el idős Szarka Ferenc, miskolci kiáiparos, míg végül a törvény elé került. (Büntetése egyévi és hathónapi börtön, tízezer forint pénzbüntetés és ezenkívül 40 ezer forint „elkobzást pótló egyenérték” megfizetése.) „Kinőtte” ma»át Meg is érdemelte — nyugtázhattuk a s-.igorú büntetést —, miután a tudósításból az is kiderült, hogy a kisiparos sok éven keresztül folytatott üzérkedésével, adócsalással jelentős anyagi előnyhöz jutott és ráadásul még 12 rendbeli okirathamisítást is elkövetett. Ám úgy gondolom, mégsem én voltam az egyetlen, akinek a cikk elolvasása után némi hiányérzete támadt, és feltette a kérdést magának: vajon miért psak évek múltán leplezték le a nyerészkedőt, aki — mint az újságcikkből kiderült — az iparhatóság orra előtt valói ságos vállalkozóvá nőtte ki magát. A lakosság részére munkát alig vattait, de milliókra tehető értékű tranzakcióikat bonyolított le termelőszövetkezetek, közületek részére, és volt idő, amikor három ipari tanulót, öt lakatost, hegesztőt és fűtészere- lőt, hat alkalmi szakmunkást és komplett brigádokat foglalkoztatott illegális műhelyében. (Az utóbbiak egyébként szabadságot, szabad napot vettek ki vállalatuknál, hogy Szarkának maszekol- I hassanak.) Keressünk választ kérdéseinkre a bírósági ítélet indoklásában! Pedig följelentették Szarka manipulációi ’ tulajdonképpen azzal kezdődtek, hogy iparhatósági hozzájárulás nélkül a Hadirokkantak útján kibérelt egy műhelyt. Az illetékesek tudtak erről, hiszen több bejelentés érkezett hozzájuk. Felszólították, ‘ hogy hagyja el a műhelyt, ám ő ehelyett panaszlevelet írt fűnek-fának, és furcsa módon, ez a taktikája bevált. Megbírságolták ugyan a jövedelméhez viszonyítva elenyésző összegekre, ám különböző beadványokkal, kérelmekkel addig tudta húzni- halasztani az időt, amíg az illegális műhely valóságos kis üzemmé duzzadt. 1968 elejétől 1971 augusztusáig folytathatta jogellenes tevékenységét, s ez idő alatt négy millió 654 ezer forint értékű ipari munkát végzett, egyebek között termelőszövetkezeteknek, kereskedelmi vállalatoknak, áfészeknék, ktsz-eknek. Bár ő is és bizonyára megrendelői is ismerték azt a rendeletet, miszerint a kisiparos negyedévenként 50, de legfeljebb 100 ezer forint értékű munkát végezhet, a miskolci TÖVÁLL mégis egymillió 92 ezer forintos munkára kötött vele alvállalkozói szerződést. Alig ellenőrizték De ha sem ő, sem a megrendelők nem vették figyelembe az előírásokat, akkor legalább az iparhatóságnak Öten a deszkabódéban Az öreq ács tanítványai Miskolcon az 1974—75-ös tanévben 7500 szakmunkásjelölt tanul. Tanul, ami azt jelenti, hogy gyakorlat közben dolgozik is. A szakmunkás-bizonyítvány, amit majd kapnak, a mesterek bizonyítványa is. A mesteré, aki a szakmunkásképző iskola mellett három év alatt megszerettet egy szakmát a keze alatt felnövő fiatallal. A Miskolci Építőipari Vállalat anyagtelepén Sipos János ácsmestert kerestem. Régi ismerőst, hiszen találkoztunk áprilisban, amikor a dísztribünt építette, s a nevét hallottam, amikor felvonulás közben a legjobbakat köszöntötték. Legutóbb a nevelésért, a fiatalokkal való foglalkozásáért kapott jutalmat. Tavaly a szakmunkástanulók országos versenyében az ő egyik tanulója lett a második... A hozzá bepsztott munkások mondták: — Talán a város legjobb ácsmestere. A tapolcai erdei fahíd építésekor is az ő segítségét kérték. Most a kertészetnél van egy olyan födémcsere, amihez ő " kellett. Őrzöm János bácsi mondatát : — Minden mesterség szép, ha érti az ember. És a tanulónak se kell más, mint az, hogy urai legyenek a kezüknek, a szerszámnak, megértsék, hogy szép az, amit csinálnak... A szél befútt a deszkabódé résein, öt tanítvány, öt másodéves ebédelt. Tejet, felvágottat, vajat, vasárnapról maradt húst. — Fiúk! Ki akart maguk közül ács lenni? — Mind azok leszünk. A válasz határozott, de kiderül: két évvel ezelőtt mind az öten máshová jelentkeztek. A „mester” valahol a várost járja. Nincs a közelben. — Szigorú? — Csak ha nem úgy csináljuk, ahogyan mondja. Tetszik tudni, amikor először jöttünk, ö bejött értünk a központba. Kihozott. Megtanított karót hegyezni... — Kezünkbe adta a szerszámokat sorra... ■ ■ Az öt fiú: László, Bálint, János, újra László és Bertalan egy-egy mondatot mond a mesterről. És ezzel a mesterségről is, mert a szülők vagy éppen a véletlen választotta szakma ma már hivatás a fiúknak: — Szigorú, de ha jól csinálunk valamit, akkor meg is dicsér. — Nekem az tetszik, hogy még a felnőttek is hallgatnak rá. — Kovács Kálmán Is országos második lett. Az öregtől tanulta azt mind ... — Domokos Sanyit meg iskolába küldte. Nála tanult. Most érettségizik ... Elfogy a tej, a kenyér, a parizer. A mester a v;<rost járja. Az öt fiú felkerekedik, indul a TÜZÉP-hez anyagért. Ha János bácsi itthon lenne se tennék gyorsabban. — Meglátja az úgyis, amit csináltunk... (bartln) kellett volna, hogy szemet szúrjon a dolog. Nem ez történt. Vajon miért? A Miskolci Járásbíróság megállapítása: „Az ipari vállalkozás létrehozására és fenntartására kedvező helyzetet teremtett a vádlott számára, hogy az illetékes tanácsi hatóságok az említett három év alatt a vádlott tevékenységét alig ellenőrizték. Bár a bejelentések alapján tudomást szereztek Szarka Ferenc illegális tevékenységéről ...” Megkönnyítette Szarka Ferenc dolgát továbbá az is, hogy kitűnő ajánlásokat kapott többek között a MEZÖ- BER Vállalat egyes dolgozóitól. Vajon teljesen önzetlenek voltak azok a bizonyos ajánlók? Nagy a kereslet De van ennek a bűn- pernek még egy tanulsága. Idős Szarka Ferenc minden ügyessége, a hatóságok erély- telensége sem lett volna elegendő, ha nem volna órási kielégítetlen kereslet az ipari szolgáltatások piacán. A miskolci gyermekintézmények felújításának egy részét is kénytelen a tanács évről évre kisiparosokkal végeztetni, mivel a vállalatok, ipari. szövetkezetek kapacitásából erre már nem futja. Nem futja azért sem, mert színesebben folytatnak nagyobb hasznot hozó árutermelő tevékenységet, mint szolgáltató munkát. Országos probléma ez, s ha az okokat kutatjuk, eljutunk a gazdasági szabályzókhoz. Ám a helyi intézkedésekkel is többet lehetne tenni azért, hogy a szolgáltató vállalatok ipari szövetkezetek az eddiginél jobban egyeztessék össze a vállalati és a társadalmi érdekeket. BÉKÉS DEZSŐ Szüretelnek A Balaton északi partjának történelmi borvidékein tegnap megkezdődött az általános szüret. A nagygazdaságok koncentrálják erőiket a mennyiségben és minőségben is közepes termés mielőbbi betakarítására. Mór megkezdték a késői érésű olaszrizling szüretelését is, amely több mint ötven százalékát alkotja a Balatoniéi vidék termő szőlőinek. REFLEKTOR Ma Budapesten a Fészek Klubban megnyitják Pór Bertalan grafikai kiállítását. 4c Gyöngyösön magyar-NDK jjaráti találkozót rendeznek. 4c Gyulán az IBUSZ és az INTERTOURIST képviselői tanácskoznak. 4s Kaposvárott megnyitják az országos faragópályázatra érkezett alkotások kiállítását. >(c Nagykanizsán megnyitják a Zala megyei műszaki könyvnapa. kát. 4c Pécsett megrendezik az MSZBT-tagcsoportok fel- szabadulási vetélkedőjének városi döntőjét.