Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-29 / 254. szám

Még mindig forraljuk! Javul az Ivóvíz minősége, de... Fertőtlenítik az ár után kimentett ruhaneműt A szebb Miskolcért Negyven jármű segíti a répa kihordását A kedvezőtlen időjárás miatt a mélyen felázott föl­dekről nehézkesen érkezik a répa a Szerencsi Cukorgyár­ba. Naponta 250—300 vagon nyersanyagot vesznek át, és így hatvan-hetven százalé­kos kapacitással termelhet a gyár. A mezőgazdasági nagy­üzemek szállítási gondjain segít az a negyven katonai jármű, amelyet most állítot­tak munkába a környező gazdaságok földjein. Városunk valamennyi üze­me és intézménye jelentős társadalmi munkával járul hozzá — a kongresszusi és jubileumi munkaverseny so­rán — Miskolc szépítéséhez. Két legnagyobb vállalatunk, az LKM és a DIGÉP példá­ul 55 ezer óra társadalmi munkafelajánlást tett a „Mis­kolc szépítéséért” mozgalom céljaira. Társadalmi munká­ban készültek el a vasas if­júsági park tervdokumentá­ciói, a Majális-park munká­latai, vagy például ugyan­csak társadalmi munkában készül a miskolci műjégpá­lya tervdokumentációja. A Borsodi Szénbányák dolgo­zói a Bükk-hegység termé­szetvédelmi területté nyilvá­nításához szükséges munKá- latokhoz, a papírgyári dol­gozók a város fásításához, a BÁÉV dolgozói pedig a jubi­leumi óvoda elkészítéséhez adnak jelentős segítséget tár­sadalmi munkában. A De­cember 4. Drótművek kollek­tívája egynapi munkabérét ajánlotta fel a városi óvodai hálózat fejlesztéséhez. ■jé A VBKM Világítástechnikai Gyárában a kongresszusi munkaverseny keretében vállalták, hogy az idén ötven új típusú világítótestet fejlesztenek ki. E lámpák 1975 első fél­évében már kaphatók lesznek az üzletekben. (Képünkön: a gyár új állólámpái és csillárjai.) (Bara István felvétele) Felsőhámor, Lillafüred, Ómassa, a II. kerület érin­tett területei, valamint a pa­mutfonó került sorra eddig. A Kiliánban az elöntött pincéket ugyan­csak fertőtlenítik, mihelyt az iszaptól kitisztítják. — Abban itt mindenki biz­tos, hogy valamit intéznek a sorsuk felől... Szinte minden vállalat adott rendkívüli segélyeket, az itt lakók az újrakezdés­hez gyűjtik az érőt.. Záporoznak a kérdések: Igaz-e, hogy mindenki kap lakást, aki nem költözhet vissza? Mit fizet a biztosító? Mikor mehetünk haza ... Hol lesz a „haza”? Szárnyra kel egy-egy hír, beszélgető csoportok alakul­nak. Van vakhír is, ahogyan vannak túlzó követelesések is. Előfordult, hogy most az ár­víz után is érkeztek volna „menekülők”, akik ugyan nem menekültek sehonnan, de kis hasznot reméltek. — Csak oltási igazolvány­nyal lehet bemenni — mond­ja a szolgálatos rendőr. — Csak akik szerepelnek a névsorban — mondják az ételosztáskor. Aki károsult, az mindenki szerepel. így hát vita nincs sok. — Az első napon volt a rossz, már megnyugodtunk és várunk. Ügy mondják a tanácstól, hogy másfél hét alatt rendeződnek a sorsok... Emberek állnak a jelképes kerítés kinti oldalán. Bent életveszélyes tetőket, falakat bontanak a gépek. Mérik a károkat a szakemberek. És ez a bontás, ez a felmérés az építés kezdete már. BARTHA GÁBOR S nemcsak a motoros per­metezőknek, de a szolgálat fertőtlenítő üzemének is je­lentős tennivalói vannak. Az árvízzel sújtott területeken ugyanis —, ahol már veszély nélkül- lehetséges — meg­kezdődött a vagyonmentés. A Csorba-telepi romok alól kimentett ruhaneműeket már tegnap délután folyamatosan szállították a fertőtlenítőbe, ahonnan a Patyolatba viszik mosásra, tisztításra vasa­lásra. Bekapcsolódik az árvíz okozta szenny eltakarításába a köztisztasági vállalat is. Lemossák-súrolják azokat az úttesteket, amelyek víz aló kerültek. A vállalat súroló­A Csorba-telepen pusztított a viz. (Agotha felv.) Már egy kisgyerek is született Emberek az árvíz után gépe a pamutfonó telephe­lyének nagytakarításában is részt vesz. R. É.. A HVDSZ meoyei bizottságának ülése A napokban ülést tartott a Helyiipari és Városgazdálko­dási Dolgozók Szakszerveze­tének Borsod megyei bizott­sága. Az ülésen elsőként Mol­nár János, a megyei bizott­ság titkára számolt be a me­gyei bizottság és alapszerve­zetei kádermunkájának hely­zetéről. Ezt követően a szak- szervezeti tagkönyvcsere vég­rehajtásával kapcsolatos ta­pasztalatokról, a városi ta­nács építési és közlekedési osztálya irányítása alá tar­tozó helyiipari vállalatoknál folyó kongresszusi és jubi­leumi munkaversenyről, vé­gül a HVDSZ megyei bizott­sága és alapszervezetei által irányított tömegsport-moz­galom ez évi eredményeiről, jövő évi feladatairól hangzott el tájékoztató. > Árvizes házak. Miskolcon, a Sajó hídján túl, a Hernád, Sajó és Boldva utcák, a Csor­ba-telep környékén. A terü­letet egyetlen drótszál, jelké­pes kerítés választja el az úttól. Hideg szél , fúj. Huszan- barmincan órák óta toporog­nak az úton. Néha többen vagyunk, máskor kevesebben. Aki nem bírja már, elszalad melegedni. Jönnek kíváncsi­ak is. Ök néhány perc után már mennek tovább. Közel­ben a Sajó, immár megcsen- desedetten folyik a medré­ben. Van nekünk egy jelentés- formulánk az árvízvédelmi készültségek feloldásakor: „A védekezési anyagok vissza­nyerése elkezdődött...” Bent, a drótszál mögött nehéz gépek forgolódnak. Da­rus kocsik. Idegennek belép­ni tilos. Kárfelmérők dolgoz­nak odabent. Életet védenek a gépek. Roggyant tetőkbe, alámosott falakba akad a da­ru kampója. Földre huppan az életveszélyes tető, a fal... Beengedni ide az embereket a veszély tudatos kihívása lenne. A több száz méteres „kerítést” négy rendőr vi­gyázza: — Nem szabad bemenni, emberek! Értsék meg: várni kell! Nagy robajjal omlik oda­bent egy tető. Kintről nem látni, kinek a háza volt. A didergők együtt sóhajtják: — Csak vége lenne már... Csak tudnánk, hogy mink maradt... ■ ■ A József Attila utcai álta­lános iskola ma 301 árvízká­rosult szállása. Fertőtlenítő szerek szaga, az udvaron üs­tökben melegedő víz, játszó gyerekek az udvaron. Né­hány kutya, az épület előtt csövek, amelyeken még min­dig vizet szivattyúznak. Az ideglenesség szállása ez min­denképpen. Újságolják: — Már egy kisgyerek is született... Itt, de az Éder György ut­cai iskolában is minden szük­ségeset megkaptak az embe­rek. Még ruhasegélyt is, aki rászorult. A kismamák, ter­hes asszonyok külön gondos­kodást élveznek. A károsul­taknak állandó belépőjük van az Augusztus 20. stran- fürdőbe. — Tessék elhinni, hogy várni a legnehezebb. Ha ösz- szedőlt is a ház, alatti vala­mi csak maradt... — Azt mondják, hogy még a gépekkel is lehet mit kez­deni, ha a vízben álltak ... A telefon szinte percen­ként csengett a Miskolci me­gyei-városi Közegészségügyi és Járványügyi szolgálatnál tegnap. Az érdeklődők álta­lában arra voltak kiváncsi­ak, lehet-e már forralás nélkül inni a vezetékes vi­zet. — A város egyes területe­in ugyanis — például a Győri kapuban — már végre „vízszínű” a víz. Másutt, fő­ként az I. kerületben, a bel­városban és a Szentpéteri kapui lakótelepen azonban még mindig zavaros. Ennek oka — ahogyan dr.' Bársonyos Jenő, a szolgálat vezető főorvosa elmondotta —, hogy nem egyforma ütemben tisztulnak ivóvíz- forrásaink. Különösen a mé­lyebben fekvő tapolcai for­rások öntisztulása lassú, olyannyira, hogy a tegnapi nap folyamán az egészség- ügyi szolgálat rendeletére két tapolcai forrást le kellett zárnia a vízműveknek. Már­pedig az I. kerületet legki­vált a tapolcai forrásokból látják el ivóvízzel. Nem ajánlott forralatla- nul inni a vizet a II. és III. kerületben sem, mivel a víztárolók mosása, fertőtlenítése még tart. — A helyi sajtó és rádió útján természetesen közöl­jük a város lakosságával, ha már a fertőzés kockázata nélkül fogyasztható az ivó­víz. Számításunk szerint er­re a hét második felében már sor kerülhet. A közegészségügyi szolgá­lat szakembergárdája szom­baton, vasárnap és hétfőn kora hajnaltól dolgozott: a megelőző óvórendszabá­lyoknak megfelelően has­tífusz elleni védőoltásban részesítették az árvíz elől mentetteket. Munkájukhoz önként jelent­kező körzeti és szakorvosok is segítséget nyújtottak. A fertőtlenítési munkák is folyamatosan haladnak: az iszaptól megtisztított lakó­épületeket, kutakat, űrgöd­rös árnyékszékeket permete­zik a fertőtlenítő oldattal. „Most kezdődik igazán a munka...” íjra megszólaltak a telefonok Az árvíz okozta közvetlen veszély — sok ember áldoza­tos munkája révén — már elmúlóban van. A „szövőd­mények” azonban még csak ezután derülnek ki ponto­san, mint megbetegedéskor, amikor az emberi szervezet egyensúlya megbomlik. Egyelőre URH-rádió Agócs László, a városi távközlési üzem vezetője: — Számunkra most kezdő­dik igazán a nagy munka. Délelőtt az alsó- és felső- zsolcai ideiglenes telefonká­belt fektettük le. Végre Ar- nóttal és Sajópálfalával is kapcsolatot teremtettünk. Egyelőre csak rádiótelefon­összeköttetésben állunk ve­lük. ötven emberünk: ká­belszerelők, hálózatvezetők irányítók és művezetők éj­jel-nappal dolgoznak, szi­vattyúzzák a vizet. Nemegy­szer 48 órán át viaskodtak a beszivárgással az elmúlt na­pokban. Műszaki vezetőink az árvíz kezdetétől állandó készenlétben állnak. En ma­gam szombat, vasárnap is kint , voltam a munkáknál. Nem bírtam volna ki az ott­honülést ... Háromezer „süket” készülék — Egy héttel ezelőtt 1200 telefon „süketült meg”, de a víz terjedésével számuk háromezerre nőtt. Az üzem kábelszerelői, Mezei Ferenc és brigádja — valamint a Helyközi Távbeszélő Igazga­tóság, Lévai Bertalan veze­tésével — megfeszített mun­kával, a sürgősségi sorrend­nek megfelelően napról napra orvosolták a hibás szakaszokat. A kórházak, az üzemek, a fonoda kör­nyéke a hiba végső kijaví­tásáig ideiglenes telefonká­beleket kaptak. Több kilo­méteres távon , kell bemér­nünk a megrongálódást, hogy a végleges helyreállí­tást megkezdhessük. És még ezután sincs pihenés. Emiatt a „terven felüli” munka miatti lemaradást be kell pótolnunk. Szerencsére a távhívási rendszerben sehol sem jeleztek fennakadást. Az összes szakaszon a hibák be­határolására így is legalább két hétre van szükségünk. V. R. Nyáron üdülő, télen iskola A Lenin Kohászati Művek kácsi és mezőkövesdi üdülői­ben sok száz melegüzemi munkás piheni ki magát nya­ranta. A vállalat párt- és szakszervezeti bizottsága el­határozta, hogy a télen zár­va tartó üdülőket ebben az évszakban is hasznosítja: párt- és tömegpolitikai, vál­lalati továbbképző tanfolya­mokat tartanak a két üdülő­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom