Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)

1974-09-09 / 211. szám

0:2 után: 6:2 (1:2) Miskolci Egyetemi Kupa Eííy évi« Románia védi a serleset Bár lett volna idő rá, meg sem próbáltunk utánanézni a statisztikában: elöíordult-e valaha is ilyen eset a DVTK labdarúgócsapata NB I-es szereplésének történetében? Egyébként hat gólt egy mér­kőzésen a DVTK még a leg­utóbbi NB I-es bajnokságban sem szerzett! Kétgólos hát­rányt ugyan kiegyenlítettek már tavaly, de 0:2-ről 6:2-re fordítani — ez az. amire nyu­godtan rá lehet mondani: ilyen még nem volt! Melles­leg megjegyezve, az is való­színű, hogy az NB I más csa­patainak történetében is ke­vés hasonló esemény olvas­ható. A mérkőzés előtt azt vár­tuk, hogy megszaporodik a stadion megszokott közön­sége. Arra számítottunk, hogy a bravúros székesfehér­vári pontszerzés több nézőt csalogat ki a stadionba. Azonban csak valamivel vol­tak többen — mintegy hat­ezren — mint a pécsiek el­len. Nagyra nőtt viszont azoknak a száma, akik utó­lag bánták meg, hogy nem mentek ki szombaton dél­után a stadionba! Amikor az összeállításokat kérdeztük, hirtelen megold­hatatlannak látszó feladat előtt találtuk magunkat. A Szabó Géza vezető edző által ismertetett névsorból nem tudtuk; hogyan lehetne azt a formációt ismertető módon leírni? Ki legyen a balszél­ső? Hajas, Váradi? Vagy ne­tán Horváth András? Sehogy sem illettek oda! Végül is — a pályán — Váradi kötött ki a bal szélen, de látható volt, hogy ez nem az ő „asztala”. Görgei ugyanakkor a kispa- üon ült és a múlt héten em­lített variációnak, illetve Ku­tasinak hírét sem hallottuk. Nyolc védő, három csatár — itthon! Mi lesz ebből? Hát 2:0 lett a vendégek javára! Mindez természetesen nem­csak — sőt főleg nem — az előbb elemezgetett variáció­nak volt köszönhető, hanem annak is. hogy a DVTK ért­hetetlenül megilletődötten, idegesen kezdte a játékot, és sok védője ellenére sem tudta megakadályozni a szombathelyieket abban, hogy már a 25. percben 2:0-ra ve­zessenek. A második félidőre — most igazán elmondható a közhely — egészen más csa­pat jött ki. Gyorsan megszü­letett az egyenlítő gól, s to­vább folyt a korszerű, gyors játék. Sárosi László, a szom­bathelyiek edzője, a kiállítá­sokat és a fegyelmezetlen­séget hozta fel „mentségül”. Nos, a kiállítások csak rész­ben befolyásolhatták a nagy fordulatot, hiszen Kábák 5:2 után ment le a pályáról! Sokáig emlékezetes marad tehát az új bajnokság diós­győri győzelme — mindenki számára. És tanulságos is fő­leg azoknak, akik 0:2-nél a lehető legváltozatosabb mó­don fejezték ki elégedetlen­ségüket a szakvezetés és a játékosok iránt. (Az persze csak „természetes”, hogy az említettek a mérkőzés vé­géig még sokszor törtek ki vastapsban és kiabálták, hogy „szép volt fiúk”!) A mérkőzés eseményei, ada­tai: Játékvezető: Palotai (Závodsz- ld„ Geiger). DVTK: Veréb — Kovács, Sa­lamon, Tóth, Kolláth — Oláh, Hajas — Horváth E., Egri, Hor­váth A. (Földes! a 77. percben), Váradi (Görget a 32. percben). Haladás: Mursits — Kereki, Horváth A., Németh (Bokor a n. percben), Kábák — Halmosi, Farkas, Kulcsár — Horváth Z. (Szántai az 53. percben), Király, Hauser. 3^ Hat gólt bemutatni? — erre legfeljebb a Képes Sport ké­pes! — mondotta fotóriporterünk és inkább Salamonról ké­szített képsorozatot. Róla, aki már a harmadik mérkőzésen nyújtott’ kiváló középhátvéd játékot. (Apropó! Gólfotó! A má­sodik Haladás-gólnál Kábák odaszólt a kapujuk mögött he­lyezkedő fotósunknak: „Inkább a másik kapuhoz menjen, mester!” A „mester” ment, és lefényképezte Salamont. A mérkőzés végén pedig már hiába kereste Kabakot... Palo­tai játékvezető „gondoskodott” arról, hogy a vendégek hát­védjének ne kelljen magyarázkodnia!) (Szabó István felvételei) Kiállítva: Kereki az 50., Ká­bák a 81. percben. A gólok rövid története: 17. perc: Király elhúzott Kol­láth és Veréb mellett, majd ll m-ről a kapu közepébe gurította a labdát, 0:1. 25. perc: Kulcsár lövését Ve­réb balszerencsésen Hauser elé öklözte, aki egyből lőtt az üres kapuba, o:2. 37. perc: Salamon Egrihez fe­jelt, aki a kifutó Mursits felett emelt a kapuba, 1:2. 47. perc: Horváth A. átadását Hajas kapásból lőtte a hálóba, 2:2. 54. perc: Horváth E. kitűnő beadását Egri a bal felső sa­rokba fejelte, 3:2. 56. perc: Hajas átadását Gör­gői néhány lépés után lőtte a kapu bal oldalába, 4:2. 72. perc: Oláh három védő ki­cselezése után lőtt a bal alsó sarokba, 5:2. 87. perc: Kolláth vitte fel a labdát, majd kiugrott a hátráló védők között, és félmagasan lőtt a hálóba, 6:2. A tart-alékcsapatok találkozója 0:0 arányú döntetlennel ért vé­get. HORVATH KALMAN * Az országos ifjúsági bajnok­ságért: Sátoraljaújhely—DVTK 0:4. G.: Szimcsák, Fodor, Fe­kete, Fenyvesi. Az NB-s tartólékbajnokságban: S.-újhely II,— DVTK m. o:2. G-: Csutka (2). A pénteki napról szóló be­számolónk címében jeleztük: Románia lesz a magyar A válogatott igazi ellenfele a miskolci Egyetemi Kupáért rendezett férfi kosárlabda­tornán. Arra nem is gondol­tunk, horgy a B csapat esé­lyét latolgassuk, pedig ők jobb eredményt értek el a végső győztesek ellen, mint az A válogatott. Szombaton majdnem nagy­szerű meglepetés született a városi sportcsarnokban, hi­szen a magassági hátrány­ban levő magyar B váloga­tott a szünetben még veze­tett, s mindössze egypontos vereséget szenvedett (65:64) a románoktól. A másik szom­bati mérkőzésen hiába do­bott az amerikai profi, Mor­rison 31 pontot, a magyar válogatott biztos, 96:77 ará­nyú győzelmet aratott Bécs csapata ellen. A vasárnap délelőtti já­téknapon tehát a két veret­len küzdhetett a kupáért és a két nyeretlen csapat a har­madik helyért. Az első mér­kőzést a nyeretlenek ját­szották. Laczkóé a KS Kupa A legifjabb asztalitenisze­zők fejlődésének elősegítése érdekében kiírt Képes Sport Kupa 1974. évi versenysoro­zata véget ért, s a MOATSZ az egyes viadalokon elért eredmények alapján elkészí­tette a végleges értékelést. A miskolci fiatalok a hagyo­mányoknak megfelelően ez­úttal is kitűnően szerepeltek, s hárman is dobogós helyen végeztek! A legnagyobb sikert a DVTK versenyzője, Laczkó mondhatja magáénak, aki az 1963—64-es születésűek kate­góriájában 60 pontot gyűj­tött, s ezzel nemcsak az első helyet szerezte meg, hanem elnyerte a legeredménye­sebb versenyző számára ala­pított Sidó Ferenc vándor­serleget is. Az 1959—60-as születésű fiúk küzdelmeiben a MÉMTE fiatalja, Gulyás is » nagyszerűen szerepelt, 25 | pontot gyűjtve a harmadik | helyen végzett. Ugyancsak f bronzérmes lett a leányok ! 1961—62-es koresoportú me­zőnyében Répási is, mivel a MÉMTE asztaliteniszezője 26 pontot szerzett a különböző versenyeken. 7 otóeredmények 1. Szeged—Dunaújváros 3:2 1 ii Budafok—Oroszlány 4:0 1 3. Várpalota—Debrecen 4:1 1 4. Olajbányász—Szekszárd 4:0 l 5. Özd—Szolnoki MTE 0:3 2 6. Komló—Ganz-MÁVAG 1:0 1 7. FÖSPED-MÁV DAC 1:1 X 8. KKFSE—Eger 1:0 1 9. Kap. Rákóczi—Volán 1:2 2 10. Bp. Spart.—Dorog 5:1 1 11. Pénzügyőr—Pécsi VSK 1:2 2 12. Dunaújv. Ep.—BKV E. 1:1 X 13. Siófok—Táncsics SE 3:0 1 Pótmérkőzés: 14. Dunakeszi—Győri Dózsa 1:2 2 Atlétika EB HÓMA.. Vasárnap délután be­fejeződött az atlétikai Európa- bajnoksag. Az utolsó napon csak szerény helyezések jutottak ver­senyzőinknek. A 4X 100-as női váltó hatodik, a gerely haji tó Né­meth Miklós pedig hetedik lett. Világcsúcs az utolsó napra is maradt: az NDK 4xloo-as váltó­ja saját világcsúcsát javította meg 42,51 másodpercre 1 Nagyobb szenzáció azonban hogy az NDK- beli Rosemarie Witschas megja­vította Blagojeva női magasugró világcsúcsát. Meyfárth. a mün­cheni olimpiai bajnok nem tu­dott dobogóra kerülni. A Románia elleni nagysze­rű teljesítmény után azt re­méltük, hogy B válogatot­tunk sikerrel veszi fel a küz­delmet Bécs város csapata ellen. A mérkőzés nagy rész­ben ezt a várakozást igazol­ta is, a második félidő 16. percére azonban elfáradt az addig végig vezető magyar együttes; s a bécsiek meg­fordították az eredményt. A 211 cm-es Taylor ugyan csak négy pontot tudott hozzá­tenni az első félidőbeli hat­hoz, a többiek azonban pon­tosan dobtak, és ami a lé­nyeg: sikerrel semlegesítet­ték a B csapat „gólzsákját”. Lángot, aki az első 20 perc­ben szerzett 18 pontja után már csak 9-et dobott. Nagy válogatottunk a most századik válogatottságát ün­neplő Pálffival, a 103-szo- ros Gyurasiccsal és a 105- szörös válogatott Halmossal sem tudta legyőzni Románia együttesét. Az első félidőben még minden rendben volt, a másodikra azonban az addig igen ponterős Pálffi, vala­mint Losonczi teljesítménye a negyedére csökkent. Fél­időben még három ponttal vezetett együttesünk, de 51:49 után a románok soro­zatban 9 pontot dobtak, s ezt az előnyt mgr nem is engedték ki a kezükből. Bécs—Magyarország B 74:69 (36:39) Vezettek: Hottya (román) és Kun (magyar). Legjobb do­bók. Gaisrucker (20). Folgner és Morrison (14—141. illetve Láng (27). Demeter (18), Románia—Magyarország A 76:64 (36:39). Vezették: Trepka (cseh­szlovák) és Speitzer (osztrák). Legjobb dobók; Cernat (17), Oce- lak (16), Georgescu (15). illetve Pálffi (21), Losonczi (15). A torna végeredménye tehát: 1. Románia 3 3 — 218:189 6 2. Magyaro. A 3 2 1 255:226 5 3. Bécs 3 1 2 212 :242 4 4. Magyaro. B 3 — 3 206:234 3 A miskolci Egyetemi Ku­pát dr Simon Sándor rektor adta át a győztes csapat ka­pitányának, majd kiosztotta a különdíjakat is. A legjobb pontszerző díját lAng László (B-válogatott), a legjobb ha­zai játékos díját Márton Gá­bor (A-válogatott), a legjobb külföldi játékos díját John Morrison (Bécs) kapta. HORVATH KÁLMÁN II papírlormál igazolták NB lll-asaink Vajon megszerzi-e az MVSC a Kubikban már oly esedékes, hosszú idő óta nél­külözött első győzelmét, il­letve elmozdul-e végre a B. Volán — az idegen pálya hátránya ellenére is — a holtpontról? Ez a két kérdés foglalkoztatta a két miskolci NB III -as együttes híveit. Nos, csak az egyik találkozó — az első — végeredménye adott megnyugtató választ; a zöld-fehérek „megtörték a jeget”. MVSC—KISVÁRDA 5:2 (4:0) Ideális labdarúgó időben, közel háromezer néző lelkendezett, majd bosszankodott a Kubik le­látóin. Aszerint, ahogyan a két félidőben a kedvencek a zöld gyepen ,,ügyködtek”. Ugyanis az első 45 percben sziporkázóan szellemes játékot és nagyon biz­tonságos védekezést produkált — tetejében négy pompás góllal is megterhelte az ellenfél hálóját —, a második játékrészben vi­szont csak néhány felvillanása volt a jelentős előny birtokában igencsak ,,lazító” zöld-fehér együttesnek. A vendégek pedig az első pillanattól kezdve lát­hatóan a tisztes eredmény el­érésére törekedtek, ám a szünet után ők is „vérszemet” kaptak. A kényelmeskedő hazai védők „jóvoltából” aránylag könnyen rúgták góljaikat, s nem csoda, hogy a gyakran bosszankodó nézők nagy része maradéktala­nul csak a két középpályás, Szabó Gy. és Leiszt, valamint a szélső hátvéd Szabó Z. játékával volt maradéktalanul elégedett. A gólok története. 11. p: Szabó Gy.—Kiss-—Gallé volt a labda útja, s az „újdon­sült” összekötő 12 m-ről bődüle- tes erővel lőtt a „vinklibe”, 1:0. 42. p: Fekete, Kiss fejére „tet­te” a labdát, akinek már csak be kellett azt „bólintania”, 2:0. 44. p: Fekete iramodott el a bal szélen, s pontos beadását Galló a kapu közepébe lőtte, 3:0. 45. p: Fekete ismételt, de most beadás helyett maga zörrentette meg a hálót, 4:0. 60. p: Baloldali vendégtámadás után az egymásra váró hazai vé­dők között Bőcz a hálóba lőtt, 4:1. 65. p: Bócz gyorsan végzett el egy szabadrúgást. A labda Bács­káihoz szállt, aki a 16-osról lőtt a hálóba, 4:2. 75. p: Gallót buktatták a 16- oson belül. Kiss a megítélt bün­tetőt gyengén rúgta, a kapus meg is fogta a labdát, aztán a jobb alsó sarokba ejtette, 5:2. Az MVSC összeállítása: Kun — Szabó Z., Szűcs, Locher (Mol­nár), István — Szabó Gy., Leiszt — Lipták I., Galló, Kiss, Fér kete. KVSE—B. VOLÁN 4:2 (3:0) A közlekedésiek csak titokban reménykedtek a harcikat pont­szerzésben, ám kis szerencsével a meglepetésszerű eredményt is kiharcolhatták volna! A talál­kozó azonban igen rosszul kez­dődött számukra, mert az első negyedórában már olyan hát­rányba kerültek, amit csak a csodával határos módon lehe­tett. volna kiegyenlíteni. Kezdés után rögtön megsze­rezte a KVSE a vezetést. Farkas a 16-oson belül felbuktatta Mi- Kulát, s a megítélt büntetőt So- modi a bal felső sarokba rúgta, 1:0. A hazaiak továbbra is lendü­letben. maradtak és szinte ka­pujukhoz szegezték a Volánt. A 8. percben aztán másodszor is zörrent Selmeczi hálója. Baloldali támadás után Kopa 11 m-ről lőtt a bal felső sarok­ba, 2:0. A gól után jóformán még ma­gukhoz sem tértek a miskolciak, amikor egy kapu előtti tumultus követkéz.ében Selmeczi kivetű- dött és kulcscsonttörést szenve­dett. A kórházba szállított kapus helyébe Veres állt be, s nem sokkal később már ő is „maga mögé nyúlt”. Labdatartás miatt közvetett szabadrúgást ítélt a játékvezető 15 m-ről a 14. percben. A leg’u- rított labdát Kopa lőtte a há­lóba, 3:0. Ezután feloldódott a Volán gör­csös játéka, támadgatott is jócs­kán, de igazi gólhelyzetet szü­netig nem sikerült összehoznia Fordulás után rövid még a KVSE játszott fölényben, aztán egyre jobban feljött a közleke­dési gárda. A 65. percben Lója baloldali pontos beadását Jónás fejelte a hálóba, 3:1. Ezután röviddel Tóth hibázott 7 m-ről tökéletes ziccerhelyzet­ben, s a Volán újabb gólt ka­pott! A 70. percben Kopa a bal felső sarokba lőtt, 4:1. A közlekedésiek nem adták fel, s a 85. percben szép támadás után Lója állította be a vég­eredményt, 4:2. A B. Volán Selmeczi (Veres) — Magyar, Karacs, Vári, Faze­kas — Tóth, Kertész, Farkas (Pál) — Jónás, Vasvári, Lója összetételben játszott. Vári, Fa­zekas és Jónás nyújtott átlagon felüli teljesítményt. MONOSTORI GYULA

Next

/
Oldalképek
Tartalom