Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)

1974-09-10 / 212. szám

Életmű a filmvásznon Jean Painlevé Vasárnap este a Nemzetközi Tudományosfilm Szövetség 28. kongresszusán és fesztiválján retrospektív vetítés keretében egész estét betöltő műsort mutattak be Jean Painlevé francia rendező életművéből. Jean Painlevé a francia tudományos kisfilmgyártás nagy úttörői közé tartozik. Egyik alapító tagja a Nem­zetközi Tudományosfilm Szö­vetségnek, ő szervezte meg a párizsi Tudományos Filmek Intézetét. Életműve nagyon gazdag, csaknem száz elis­merten színvonalas filmet készített. Szenvedélyesen ku­tatja a tudományos filmké­szítés technikáját, keresi a tökéletesítés lehetőségeit, de nem feledkezik meg arról sem, hogy munkájának ered­ményeit a legszélesebb kö­rökben elterjessze. Ezért vállalja 1946 és 1956 között a francia filmklubok szövet­ségének elnöki tisztségét. Eredeti módszere abban áll, hogy a témát először ku­tatófilm formájában ké­szíti el, másodszor oktató­filmet forgat belőle, majd harmadik változatként a nagyközönség számára ké­szít népszerűsítő filmet. A kutatófilmben nagy francia hagyományokat foly­tat. Kevesen tudják, hogy a tudományos film előbb szü­letett meg, mint maga a mozi. A francia Lumiére fi­vérek, a mozi feltalálói előtt már több francia tudós pró­bálkozott filmkészítéssel. (Már 1882-ben a fiziológus Marey „fényképező puskájá­val” a sirályok repüléséről készít „filmet”.) Bizonyára nem volt elfogult saját szak­májával kapcsolatban Jean Vivié, aki 1939-ben azt írta a fényképezés centenáriuma alkalmából, hogy „a filmet a tudományos kutatás igényei szülték”. A most 72 éves Jean Pa­inlevé főleg biológiai kutatá­sokkal foglalkozik. 1925-ben készítette első tudományos filmjét, a tüskés hal tojásának fejlődéséről, azóta a tenger­biológia, a matematika, a geológia számos jelenségét tárta fel képi eszközökkel. A 30-as évek végén technoló­giai kutatásokkal foglalko­zik. Mindig tudja, hogy hol a helye. Nemcsak a kutatás­ban, hanem ? társadalomban is. Részt vesz az ellenállási mozgalomban és Párizs fel- szabadulásának másnapján a francia filmgyártás vezetőjé­vé nevezik ki. Terveit azon­ban nem sikerül megvalósí­tania. G. Roquier-vel a hí­res francia tudósról, Pasteur­ről közösen forgatott filmjé­vel visszatér és a mai napig hű marad a tudományos kis- filmhez. * Leghíresebb filmjei közül (A polip, A tengeri sün, A remeterák, A csikóhal, A ne­gyedik dimenzió, A polip szerelmei, A medúzák szüle­tése stb.) a közönség többet láthatott a Rónai Sándor Művelődési Központban ren­dezett vetítésen. A filmeket az ünnepelt Jean Painlevé úr személyesen kommen­tálta. OLÁH TIBOR >f: Pécsett már bibliobusz is jár. A mozgókönyvtár elsősor­ban a munkás- es bányászlakta peremkerületek lakóit ke­resi fel. Puccini: Tosca A debreceni Csokonai Színház Operatársulatának vendégjátéka Szeptember első napjaiban megkezdte idei vendégsze­replését a debreceni Csoko­nai Színház Operatársulata. Elsőként Puccini népszerű művét, a Toscát mutatták be a miskolci közönségnek. Az opera 1900-ban keletkezett. Sardou drámáját a zeneszerző két hűséges munkatársa Giaco- sa és IUica ültette át operaszín­padra. Az 1800-ban játszódó cselekmény történelmi hátterét Napóleon hadjáratai adiák, aki ekkor még Európa szabadságá­nak zászlóvivője. Minden drámai opera legfon­tosabb kelléke az ellentétes jel­lemek és helyzetek megterem­tése. Ebben a műben a sötét zsarnokság megtestesítője, Soar- pia báró áll szemben a szabad­ság és szerelem képviselőivel. Mario Cavaradossi festővel és Floria Tosca énekesnővel. A ró­mai rendőrfőnök és beosztott­jainak gonoszságára, aljasságára még élesebb fényt vetít a lirgi szereplők baráti, emberi kap­csolatainak melegsége, szépsége, igazsága. A zene nyelvén — Puccini dramaturgiájában — zsánerképek, nagy freskók, ha­tásos finálék egyetlen drámai egységet alkotnak. Alig szakítja meg néhány ária a töTténés fo­lyamatát, ezek azonban rendkí­vül fontos helyen fordulnak elő. Tosoa imájában a hősnő eddigi életéről ad számot a végzetes cselekedet előtt, a ..levélária” a fiatal szabadgondolkodó festő búcsúja az élettől. Az opera címszerepét Czakó Mária énekelte vá­lasztékos ízléssel, jó hang­gal, kitűnő szerepformálás­sal. Cavaradossi alakját pé­csi vendégművész keltette életre nagyon megnyerőén és szimpatikusán. Sajnos, bete­gen énekelt, így tenorjának fényéből és magasságából a III. felvonásra már igen ke­vés jutott. Scarpia szerepét Bercelly István, a budapesti Operaház énekművésze ran­gosán szólaltatta meg. Hang­anyaga nagy, és jól is bánik vele. Színpadra termett alak­ja és egyénisége, nagyszerű játéka jelentős mértékben záloga volt a sikernek. Kertész Gyula rendezésé­vel elégedettek lehetünk. A Debreceni MÁV Filharmoni­kus Zenekart Szabó László szakértő tudással, energiku­san vezényelte. Talán a ko­rai évadkezdés és a vendég­szereplők' rovására írható, hogy a zenei anyag folyama­tossága néhol még megtört. Kisebb szerepekben dicsé­ret illeti Tóth Józsefet (An- gelotti), Virágos Mihályt (Sekrestyés), Bán Elemért (Spoletta), Hegyes Gabriel­lát (Pásztorfiú). BARTA PETER „Fiatalodon” a Pécsi Balett Tizenötödik évadját kezdi a Pécsi Balett. Fiatalodott a társulat, hat új táncos szerződött hozzájuk, így az együttesnek most már 35 tagja van. A kedvezőbb le­hetőségekhez szabták a fel­adatokat is: az idén három eredeti bemutatót tűztek műsorra. KEDD Kossuth rádió: 12.90: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — 13.45: Törvénykönyv. — 14.00: Éneklő Ifjúság — Dunaújvárosban. — 14.39: A Belügyminisziérium Du­na Művészegyüttesének népi ze­nekara játszik. — 15.00: Hírek. — 15.10: Munkásélet a Duna mentén. — 16.00: A világgazda­ság hírei. — 16.05: Bemutatjuk űj felvételeinket. — i6.28: Sárga­rigó' és az alkirálv. Részletek Kerekes János—Hars László ze­nés játékából. — 16.39: Rádió- novella-p&lyázat. Varga Imre: Kinek lakoma, kinek tor. — 17.00: Hírek. — 17.05: Kóruspó­dium. A szolnoki Kilián György Repülőműszaki Főiskola és a Verseghy Ferenc Gimnázium énekkara énekel. — 17.11; Mi­vel tudnánk megfizetni? — 17.41: A pódium — a Rolling Stones együttes. — 18.30: A Szabó család. — 19.00: Esti Kró­nika. — 19.25: A Rádió lemez- albuma. — 19.48: Az ég játékai. 20.55: Hírek. — 20.58: A terror eve. Bernát György dokumen­tumműsora. - 21.28: A bolgár kultúra hete. Részletek az Arany Orpheusz Fesztivál mű­sorából, — 22.00: Hírek — 22 15- Sporthírek. _ 22.20: 'tíz perc íukPOahtl£a' ~ 22 30: Kapcsol­juk a 22-es stúdiót. Régi ma- gyár muzsika. — 23.33 • Nén°k nmeJ^01- Hírek sálból ® “ Williams kóru­mu7sika. — 13.45: Időjárás. - 14.00: Kettőtől hatig... — 18 00 Hírek. — 18.10: A színésztörté nesz mondja. Hősökkel és hő sök nélkül. — 18.25: Concertim •Prága '74. Részletek a nemzet közi Ifjúsági zenei verseny ma gyár résztvevőinek műsoraiból - 18.46: Színes népi muzsika — 19.25: Rózsaolai és számító gép... — 19.40: Ránki György Filmmelódiák. — 19,54: Jó estét gyerekek! — 20.00: Esti Krónika S'-»- 2,25: könyvek. ­20.28: A bolgár kultúra hete Vörös és barna. — 21.55- A se tevSteA1fr»„Kagí.herceí?nö Részle tek Offenbach operettjéből 23 00: Hírek. 23.15: A bólgá kultúra hete. Tánczene Bulgá riából. - 23.35: o-alia Domin guez és Michel Dens éntkel, - 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés — hírek. — 17.35: Ter­vek, elképzelések az AMFORA Vállalat miskolci kirendeltségén. — Könnyűzene. — 18.00: Bor­sodi Tűkör. (Hírek, tudósítá­sok a nap eseményeiből...; A legkorszerűbb borsodi akna; A Miskolci Gázműnél. . .) — 18.15: Operettrészletek. — Közéleti embereink . . . Beszélgetés az el­látási és mezőgazdasági bizott­ság elnökével. — zenekari mu­zsika. Televízió: 17.43: Műsorismer­tetés. — 17.45: Hírek. — 17.50: Koreográfia. NSZK-rövidfilm. — 18.05: Az emberiség kenyere. Magyar szemmel Nigériában. — 18.35: Játék a betűkkel. — 19.10: Esti mese — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A teremtés koronája. NDK tévéfilm. — 21.15: Munká­sok. vezetők egymásközt. — 22.05: Tv-híradó. 3. Szlovák televízió: 17.05: A zsolnai úttörők életéből. — 18.10: Vetélkedő. — 19.00: Híradó. — 20.00: A császás kéme (francia film). — 21.10: Híradó. — 21.50: Zenés műsor Berlinből. — 22 25: Sajtószemle. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX században. — szőnyi István 50 rézkarca. — Déryné-ház (10—18) ■ Régi magyar arcképek. — Mis­kolci Galéria (to—18) : Kass Já­nos grafikusművész kiállítása — Kossuth Művelődési Ház (10— 18): Testvérvárosok nemzetközi fotószalon a. — szőnyi i.tván- terem (9.30-18); Balogh András 1 PCtm Orvirni Filmszínházak: Béke (fn, hnG. 8): Aranyiáz. Ku yaéle, (ame­rikai). — Kossuth (f3, hn5, 7) A Gejzírvölgy titka (mb. szí. szovjet). — Hevesy Iván film­klub ((5, f7): Hószakadás . .. (szí. magyar). — Fáklya (15, f7) : Napszűrás (szí. auszírál). — Pe­tőfi (f5, f7): Merénylők (mb. szí. olasz—francia). — Szikra (■6, 18): Aranyláz. Kutyaélei (Premier helyár4 amerikai). — Táncsics (f5. fi) : Meghívó szom­bat délutánra (szí. svájci) — Tapolca-kert ( 8) : önző szere­lem .. . (mb. szí. jugoszláv). — Ságvári (Ady Művelődési Ház­ban, 5, 7): Fogják el oichlt él­ve vagy holtan! (szí. japán). Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.03: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális progiamjából — 8.20: Hallelu­jah, Baby! Részletek styne ze- "és Játékából. — 9.00: szerel- mesrár. összeállüás Palotai Bons írásaiból. — 9.30: Magyar szerzők kórusműveiből. — 10.00: Hírek. — 10.05: ,,'Nyitnikék” _ 10.40: A bolgár kultúra hete. A Szófiai Kamarazenekar játszik. 11.30: A Szabó család. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Zenekari muzsika. — 8.50: A szakszervezet tárgyalta. Ba­konyi Péter riportja. — 9.00: Hírek. — 9.03: örökzöld dalla­mok. — 9.54: Néhány perc tu­domány. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 11.00: Hírek. Az új oktatási évben is iesz iskolatej Szeptember első napjaitól kezdve ismét gondot jelent a szülőknek, hogy mit vigyen magával iskolába a gyerek, mi legyen a tízórai? Olyat, amit könnyű csomagolni, ami a nagyszünetig nem romlik meg, ami higiéniku­san elkülöníthető a diák egyéb csomagolnivalóitól, a tankönyvektől, tornafelszere­léstől stb. Ki legyen a csa­ládban a tízórai-felelős, aki megveszi mindennapra előre, vagy reggel korábban kel és leszalad érte a boltba? Mindezt a gondot igyeke­zett levenni a szülők vállá­ról a tejipar, amikor évekkel ezelőtt megkezdődött az is- kolatej-akció. Sokan igénybe vették mindjárt az első he­tekben, de jócskán akadtak olyanok is, akik különböző «kokra való hivatkozással Riegoldhatatlannak tartották az iskoláskorú gyerekek egy­séges, olcsó tízóraiztatását. Azóta bebizonyosodott, hogy az iskolatejre szükség van, szállítható, szétosztható és fogyasztható a higiéniai kö­vetelményeknek maradékta­lan betartásával is. A mű­anyag poharat fel éem kel] nyitni, elég egy szívószál és a nagyszünetben minden gyerek kényelmesen elfo­gyaszthatja a tízóraiját. — Hányán veszik igénybe a tejiparnak ezt a szolgáltatá­sát? — érdeklődtünk a Bor­sod megyei Tejipari Vállalat központjában. Megtudtuk, hogy Borsodban és Heves megye egy részén — a vál­lalat ellátási területén — körülbelül 21 ezer diák ivott iskolatejet rendszeresen az elmúlt iskolaévben. Sok ez, vagy kévést Ha ahhoz vi­szonyítjuk, hogy ez a szám az általános és középiskolá­sok 33 százalékát jelenti, ak­kor nem mondhatjuk magas­nak az iskolatejjel ellátottak arányát. Márpedig ismert, hogy a tejipari vállalatok, így a Borsod megyei is, szí­vesen szállítana ki naponta ennél jóval több tejet is az egyes oktatási intézmények­be. A tejfelvásárlás számada­tai kedvezőek, ilyen okok nem játszanak közre abban, hogy évente hogyan alakul az iskolatej-akció eredménye. Lehet hetven százalék is A tejipari vállalat az idei iskolaévre új felkészülési tervet készített. Felkeresték a megyei tanács művelődési psztályának illetékeseit Bor­sodban és Hevesben is. Arra kérték az osztály vezetőit, hogy legyenek segítségükre az iskolatej-akció további bővítésében. A tanácson megígérték, hogy támogatják a tejipar törekvéseit, hiszen nem közömbös a szülőknek és a tanulóknak sem, hogy nap mint nap olcsón juthat­nak egészséges, táplálló élel­miszerhez az általános és kö­zépiskolások, sorbaállás nél­kül. A tej ismert élettani előnyei mellett szól az is, hogy sokféle ásványi sót tar­talmaz. azonkívül gazdag vi­taminokban is. A tanács művelődési osz­tálya felhívja az iskolák ve­zetőinek figyelmét, működje­nek közre az akció sikerének elősegítésében. Korábban ugyanis előfordult, hogy szer­vezési, technikai okokra való hivatkozással lemondtak az intézmények az iskolatejről. Igaz, hogy a pedagógusok oktató, nevelő, szakköri mun­kája mellett már nem na­gyon marad idő egyéb elfog­laltságra. Megoldás azonban többféle is kínálkozik. Bevált néhány iskolában, hogy az el­osztás, az értékesítés gondját az úttörők vállalták. Az elszámolással akkor sem volt baj, ha nem na­ponta szedték össze a pénzt. Sőt egyes iskolákban a he­tenkénti, vagy a kétheten­kénti elszámolás vált be. Ilyenkor a szülő valóban he­tekre letudhatja a gondot azzal, hogy az előfizetéshez a szükséges összeget bizto­sítja. A tejipar felkészült az is­kolatej-akció kezdetére. Azért halasztották szeptember kö­zepére, esetleg kicsit még későbbre az első szállítást, mert nem akarták zavarni az oktatási intézmények mun­káját az iskolaév első nap­jaiban, amikor a tankönyv-, tanszerbeszerzés, -elosztás is sok elfoglaltságot ad. Éppen a szükséges szervezési tenni­valók miatt ígérkezik szeren­csésebbnek a későbbi idő­pont, hiszen ilyenkor még sok elrendeznivaló akad a pedagógusok és a diákok számára is. A szakemberek azonban már jóval a tanév kezdete előtt megkezdték az előké­születeket, hogy az akció a kezdettől fogva zökkenőmen­tes legyen. Az egyes üzemek, feldolgozók technikailag is felkészültek arra, hogy az is­kolák esetleg a tavalyinál nagyobb igényekkel jelent­keznek. A tejipar arra szá­mít, hogy a 33 százalék he­lyett ebben az oktatási év­ben a tanulók 70 százaléka juthat iskolatejhez. Nemrégiben tanácskozáson vettek részt az egyes tejüze­mek kereskedelmi vezetői, hogy a lebonyolítás legap­róbb részleteit is megtár­gyalják. A részt vevőló a miskolci, az egri, az ózdi, sátoraljaújhelyi, abaújszán- tói, mezőkövesdi, homródi feldolgozóhelyek minden fel­tételt biztosítani tudnak az iskolatej folyamatos, megbíz­ható szállításához. Felkeresnek minden iskolát Szeptember 9-től a tej­ipar üzletszerzői felkeresnek minden iskolát Borsodban és Heves megye jelentős részén, hogy'felmérjék az igényeket. A tejipari vállalat azt kéri az iskolák vezetőitől, hogy a megállapodásnál vegyék fi­gyelembe a tanulók érdekeit, és azt is, hogy a szülők szá­mára is ez a megoldás lát­szik a legkedvezőbbnek. Az lenne a szerencsés megoldás, ha minden oktatási intéz­ményben — általános és kö­zépiskolában — megtalálnák a módját annak, hogy min­den tanuló, aki kéri, hozeá- jusson az iskolatejhez vagy a kakaóhoz. A tej és a kakaó korszerű tápláléknak mond­ható, mert könnyen emészt­hető. Márpedig egyáltalán nem közömbös, hogy a szü­netben mennyire terheli meg a gyomrát a diák. A tej vagy a kakaó mindenképpen aján­latosabb a zsíros, fűszeres, hazulról hozott tízórainál. Lesz-e elég szívószál ? Az iskolatej árában nincs benne a szívószál költsége, ezt ingyen,, adja a tejipar. Mivel naponta több tízezer szálra van szükség, ennek a beszerzéséről már jó előre gondoskodtak. Kétségtelen, hogy a jó csomagolás, a könnyű fogyasztás ellenére is okozhat kisebb bosszúságo­kat a megüresedett poharak, a szívószálak gyűjtése. Elő­fordult, hogy a tanulók — főleg az általános iskolások, — széjjelszórták, elhagyogat- ták a tízórai maradványait. Ez elkerülhető, ha a gyere­kek közül néhány felelős gondoskodik arról, hogy a többiek is betartsák a ren­det. A tejipari vállalatnál re­mélik, hogy Borsod és Heves megyében is sikerül meg­nyerni az akció céljai érde­kében a pedagógusok segít­ségét és a szülőkét is. El­képzelhető, hogy az iskolatej értékesítésénél jelentkező ár­rés azoké lehet, akik az el­osztással, az eladással fára­doznak, részt vállalnak an­nak megszervezéséből. A most kezdődött iskola­évben remélhetőleg újabb tízezrek lesznek az iskolatej megrendelői között. (x) Szeptember közepétől

Next

/
Oldalképek
Tartalom