Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)
1974-09-02 / 205. szám
Csinosítják a műemlékek városát A műemlék és műemlék jellegű épületekben gazdag Kőszegen meggyorsult a lakóházak és a műemléképületek felújítása. Erre a célra a negyedik ötéves terv során mintegy 80 millió forintot fordítanak. A híres lábasház után rendbehozták a Chernél utca 5. szám alatti műemlékházat, befejeződtek a Kelcz' és Gyöngyös utcai, valamint az Árpád téri felújítások. Hárommillió forintos költséggel hozták rendbe, majd átadták az ifjúságnak a Jurisics téri úgynevezett sgrafittos házat. Á Köztársaság téren is hozzáláttak több műemlék- jellegű épület felújításához és jó ütemben halad a belvárosi házak sortatarozása. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem díszudvara (Ágotha felv.) Hogyan iehotno oíoaétsisá tenné 7 Még epszer a munkáslakás-akcióról Lapunkban beszámoltunk arról, hogy az SZMT elnöksége, megvitatta a megyénkben és az LKM-ben munkáltatói támogatással megvalósuló lakásépítés helyzetét. Az elnökség tagjai és a meghívottak sok tanulsággal szolgáló vitában elemezték az előterjesztett két jelentést. Most a vita egyes részleteit ismertetjük. á£ább a szövetkezetinél A vita' résztvevői mindannyian szóvá tették, hogy a munkáslakás-akció kiszélesítése érdekében hozott pártós kormányhatározat megyénkben csak részben érte el célját. Ennek egyik oka — mint azt például Gajdost Lajos, az SZMT közgazdasági munkabizottságának vezetője is alátámasztotta —, hogy az úgynevezett munkáslakások drágák. Amíg például a tanácsi értékesíté- sű (szövetkezeti) lakások törlesztésének havi átlaga országosan 584 forint, a munkáslakásoké 715. Az okok szerteágazóak. Az akciókban részt vevőkre háruló terhek csökkentésére azonban adódnak lehetőségek. Az egyik: a vállalati kölcsönök törlesztési idejének kibővítése vagy a kölcsön összegének növelése. A miskolci Cementipari Gépjavító Vállalat például egy- egy lakásépítőnek akár 100 ezer forint támogatást is ad, míg az LKM 35 éves törlesztést is lehetővé tesz. Jó példa tehát akad. Káli Lajos, az LKM szociális és munkaügyi igazgatója egy másik, ide kapcsolódó gondra hívta fel a figyelmet. Azok a magánlakás-építők, akik az OTP-től kölcsönt vettek fel, a vállalatoktól — noha ott lenne és adnának is — trfctr nem kaphatnak anyagi segítséget, mert a vonatkozó rendszabályok ezt tiltják. Holott éppen akkor jönne jól a vállalati 15—20 ezer forintos segítség, amikor az OTP-től kapott pénz az építkezés vége felé már elfogy. A fiataloknak dupla gond A felszólalók közül többen felvetették — noha a pártós kormányhatározat ezt küA KAVICSBÁNYA VÁLLALAT Aísózsolcai üzeme értékest m r rr r rr jt msíiosegu bányakavicsot 55 Ft/m3 egységáron. 500 m3 feletti megrendelés esetén árengedményt adunk 35 Ft/m3 egységáron. Rakodást biztosítunk, szállítást nem Érdeklődni lehet: az üzem szállításvezetőjénél. Telefon: 17-311/184-es mellék. lön szorgalmazza —: szabad-e egyáltalán a fiatalokat bevonni a munkáslakás-ak- cióba? Kiss Albert, az LKM osztályvezetője elmondotta, hogy számításaik szerint egy kétszoba-összkomíortos OTP-munkáslakás havi törlesztése és fenntartása meghaladja az 1300 forintot. A Lenin Kohászati Művekben egy jól kereső fiatal szakmunkásnak körülbelül 2500— 2800 forint a havi jövedelme. Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy kiszámoljuk: ha ennek a pénznek a felét felélik a fiatalok (ez a Központi Statisztikai Hivatal adata), akkor jóformán már a havi törlesztésre sem marad pénzük., S mégis, a Lenin Kohászati Művekben is az a tapasztalat, hogy mindezek ellenére kevés az OTP- munkáslakás. Az idén például 60—70 ilyen lakást vásárlónak adhatott < volna anyagi segítséget a gyár, de a tanács mindössze húszat biztosított a vállalatnak. \á!lalati alapok, minőség A vita egyik központi témája volt azoknak a vállalati alapoknak a képzése, amelyekből a munkáslakás- akció finanszírozható. Gelb Miklós, a KPVDSZ megyei titkára felhívta a figyelmet: ezek a vállalati alapok olyan szűkösek, hogy csak minimális rész jut belőlük a munkáslakás-akció támogatására. Ráadásul, akiket nem érint, tiltakoznak a vállalati pénz e célra való felhasználása ellen. Erre utalt Káli Lajos is, amikor elmondotta, hogy a régi kohászati vállalatoknál nagyon kevés fejlesztési alap képződik, ha pedig a részesedési alapból támogatnának 50—60 -lakásépítőt vagy lakásvásárlót, az minden dolgozó számára 1,5—2 nappal kevesebb nyereségrészesedést jelentene. (Ennek ellenére Tóth József, az SZMT vezető titkára felhívta a figyelmet arra, hogy megyei szinten a vállalatok a részesedési alap lényegesen nagyobb százalékát használják fel ilyen célra. mint az LKM.) Sok szó esett a munkáslakások minőségéről is, amely súlyos kritika tárgya a munkások részéről. Gelb Miklós javasolta, hogy az akcióban részt vevőknek már kezdettől fogva, vagyis az alapozástól tudniuk kellene, melyik lakás lesz az övék, s lehetővé kellene tenni, hogy ennek a lakásnak a felépülését ellenőrizhessék, vagy éppen segíthessenek az építőknek. Lengyelországban ez a módszer bevált, jó lenne, ha nálunk is meghonosítanák. Ny. I. Városi tanácstagok fogadóórái 1974. szeptember 2. Almási Istvánné, I./3. sz. területi pártalapszervezet, Tizeshon- véd u. 21., 17 órától; Bumbera László, Költő u. 23., 16 órától; Endrédy József, Széchenyi u. 15—17., OTP igazgatói iroda, 15 órától; Harhai József, görömbö- lyi pártalapszervezet, Jáhn F. u. 2., 17 órától; Hord András, Ingatlankezelő Váll! lat, Dózsa Gy. u. 30., 17 órától; Kiss Mártonné, Kilián-északi óvoda, Kacsóh P. u. 8., 12 órától; Koltai István, Nagy S. u. 34., öregek napközi otthona, 17 órától; Korponai Já- nosné dr., Bacsó B. u. 70. sz. alatti, óvoda, 17 órától; Molnár Miklós, II. sz. lakásszövetkezet irodája, Katowice u. 7., 18 órától: Nagy Károlyné, Rozgonyi P. u. 6., 18 órától; Ökrös Béláné, Gagarin u .13., 17 órától; Ráski Sándor, Palóczi u. 19., 17 órától; Somossy Katalin és Vitányi Imre, I./5. sz. területi pártalapszervezet, Kassai u. 86., .18 órától; Várkoly József, Zrínyi Gimnázium, Rudas L. u. 2., 17.30 órától. 1974. szeptember 3. Ifj. Tasnádi László, BAEV, rendészeti iroda, Magyar—Szovjet Barátság tér 4., 18 órától; Vindt Márta, Brigád u. 18., 17 órától. 1974. szeptember 4. Budai Barnáné, Ady Endre Művelődési Ház, Kuruc u., 18 órától; Vágó Péter, Fazola H. utcai ált. iskola, 17 órától. 1974. szeptember 5. Gáspár Sándor, Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalat, Szent- péteri kapu 5—7., 18 órától. Az emberhez szólva Gj'akran szóba kerül a munkahelyi pártszervezetekben, mikent segítheti a politikai munka leghatékonyabban a vállalati tervek teljesítését Ügy véljük, azok válaszolják meg ‘ helyesen e kérdést, akik e .tevékenység tudatformáló szerepéből indulnak ki. Vagyis abból, hogy az agitáció, a propaganda a szemléletet,. az emberek gondolat- és érzésvilágát kell, hogy alakítsa. Ez az igazi rendeltetése, ennél többre sem. de kevesebbre sem vállalkozhat. Nem egyszerűen ..mozgósít” tehát a feladatok megvalósítására, hanem jóval többet tesz: a termelés úgynevezett emberi tényezőit alakítja, formálja. Azokat az erkölcsi, szemléleti, pszichológiai tényezőket, amelyektől mind nagyobb mértékben függ a termelési feladatok megoldása. Lehet ugyanis egy terv közgazdasági, vagy műszaki szempontból a lehető legésszerűbb, végrehajtása mégis akadozni fog, ha a dolgozókat a vezetés csupán e tervek puszta végrehajtóinak tekinti. Ezért közvetlen „termelési érdek” a munkahelyi demokrácia kibontakozása. A pártpolitikai munkának ebben a tekintetben is megvannak a maga — nagyon jelentős — tennivalói. Mégpedig mindenekelőtt az, hogy ösztönözze az embereket a véleménynyilvánításra, felkeltse és erősítse bennük ázt az érzést, hogy felelős gazdái üzemüknek. • Az ösztönzés persze önmagában még nem elegendő. Nem sokat ér, ha a pártszervezet ugyan buzdít az együttes gondolkodásra, de nem fordít figyelmet az ehhez szükséges feltételek kialakítására. Ez utóbbi természetesen elsősorban a gazdasági vezetés, illetve a szakszervezet dolga. De a párt- szervezet is rajta kell, hogy tartsa a szemét, ,sőt közvetlenül is közre kell működnie ebben. Politikai munkával'is, hiszen enélkül nem bontakozhat ki az eleven munkahelyi demokrácia légköre. E légkör megléte, vagy hiánya távolról sem mellékes. Ezért nem lehet egyetérteni azzal, ha a munkahelyi demokrácia fejlettségi szintjét csupán a szervezeti kereteken, formákon mérik. Nem elég tehát, ha csak azt vizsgálják, hány tanácskozást, gyűlést tartottak, mennyi részvevővel és felszólalóval, hogyan tartották meg a formai előírásokat és így tovább. Félreértés ne essék: távol áll tőlünk a szervezeti kérdések lebecsülésének szándéka. Hiszen az eredmény gyakran éppen az előkészítés alaposságán múlik. Például azon, hogy egy termelési tanácskozáson milyen szélesre tágítják a részvevők körét. Ha ugyanis túlzottan nagyszámú és szerteágazó a megjelentek tábora, "az emberek szokatlannak és idegennek érzik a körülményeket, s inkább csak maguk között, szűkebb körben nyilvánítanak véleményt. Az efféle „kuckóközvélemény” pedig nem elegendő a széles körű munkahelyi demokrácia kibontakozásához. Természetesen a pártszervezeteknek arra is fel kell hívnia a figyelmet, hogy a munkahelyi demokráciának a termelőmunka mindennapjaiban történő érvényesítése nem öncélú folyamat, hanem a termelés előbbremozdításának, fejlesztésének eszköze. Ezért érdemel bátorítást például az olyan művezető, aki megbeszéli a dolgozókkal a döntések végrehajtásának módját. A munka menetének ilyen kollektív megtervezése esetén is megtörténhet, hogy nem a legjobb megoldást választják. Ilyen esetben azonban könnyebben tudják a hibát kijavítani, mert a dolgozók felelősséget • éreznek az eredményes végrehajtásért. Ez a tapasztalat is megerősíti, hogy nem mindig az utasítás az egyszerűbb és célravezetőbb eljárás. A végrehajtás eredményessége attól is függ, mennyire érz^k a dolgozók sajátjuknak azt a tevékenységet, amelyet végeznek, mennyire érzik magukat „beavatva” saját munkájuk előkészítésébe és eredményébe. S ez olyan tényezője a termelőmunkának, amelyet a pártpolitikai tevékenység soha nem hagyhat figyelmen kívül. J. Gy. Tüzelőt, bútort, gyümölcsöt Ostrom alatt a tehertaxsk Megkezdődött az őszi szállítási csúcsidőszak, jóllehet még csak a nyár végén tartunk. A betakarítás, az építőanyagipari, építőipari vállalatok növekvő szállitási igénye időnként már teljesen leköti a vasúti teherszerelvé- nyek, a közutakon pedig a teherkocsipark kapacitását. A téli tüzelő hazaszállítása is az ilyenkor csaknem teljesen kihasznált szállítási kapacitást terheli. Milyen Miskolc tehertaxi- ellátása a nagy szállítási szezon nyitánya idején? Tudjuk, hogy tavasszal és nyáron' sem könnyű Miskolcon te- hertaxit szerezni, de most szinte reménytelennek tűnik a várakozás az egyetlen úgynevezett szabad tehertaxi- állomáson. A szénszállítást tíz kisebb kocsink végzi mindennap — tájékoztatta lapunkat Balogh Zoltán, a taxifőnökség vezetője. — Ezek viszik a tüzelőt például a főutcára, a vasgyári kórházhoz, ahová a nagyobb teherautók nem férnének be. Ilyenkor a tüzelőbeszerzés idején mind a tíz kocsi állandóan foglalt. Azzal is számolni kell, hogy a kertszövetkezetek parcelláiról is most hozzák be a terményt. Ráadásul a mezei utak rossz állapota miatt gyakori a tengelytörés, rugótörés stb. Ez a szolgáltatás nem kifizetődő a taxifőnökségnek, mégis fenntartják. A tehertaxit a - városban bárhol megállíthatják és ebből adódik, hogy az egyetlen beállóhelyen ritkán csíphetők el, mert már útközben lefoglalják őket. Házgyári lakások átadásakor rohamosan megnő az igény a bútorszállító kis teherkocsik iránt; ilyenkor bizony elég sokáig kell várni egy-egy szabad járműre. Dicséretes, hogy a bútorraktárnól a VOLÁN egy nyugdíjast bízott meg a szállítási megrendelések felvételével. Többen is kifogásolják, hogy a taxivezetők megkérdezik, mit kell szállítani, mi az úticél, és aszerint válogatnak, amelyik a számukra kedvezőbb. A taxifőnökségen elmondták, hogy sok olyan kiskocsi van szolgálatban, amely az óvodák, bölcsődék -reggeli- és ebédadagjait szállítja a gyermekintézményekbe. Érthető, hogy a kocsivezető a közbeeső szünetekben azzal is törődik, hogy a megrendelt fuvar beleférjen még az idejébe. nehogy késsen a csöppségek ebédje. A zöldség- és gyümölcsszállítás nagy szezonjában az AGROKONZUM is tetemes tehertaxi-kapacitást köt le. A korareggel], délelőtti órában 16 darab 2,5 tonnás kocsival viszik az árut a boltokba, üzletekbe. N. J. m.
