Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)

1974-09-04 / 207. szám

* Kezdetben volt a törvény... Jubileum az egyetemen Mindig észreveszem, de fi­gyelni különösebben nem szoktam a gyűrűre. Termé­szetesnek tartom, hogy ez a mi egyetemünk „felségjele”, s akik felmutatják egymás­nak- ., — Hogy is van ez volta­képpen ? Informátorom — a neveket rangokat hagyjuk talán az ünnepi aktusra — megvil'lantja kezén a gyű­rűt, i s először csak annyit mond: ez nem ékszer. (íme egy tárgy, amit nem arany- étéke miatt becsülnek.) — Felmutatni ugyan nem szok­tuk, de ha észrevesszük a másik ujján (sokszor távoli városokban, hivatalos tár­gyalások közepette, vagy esetleg külföldön látjuk), mindjárt úgy közeledünk egymáshoz, mint olyanok, akik egyazon fészek mele­gében nevelkedtek. — Kik viselhetik, a gyű­rűt? — Mindazok, akik itt végeztek, s azok is akiket a hallgatók megajándékoz­nak vele. Ritka és nagyon becses ajándék ez; olyannyira, hogy — néhány évvel ez­előtt — az ország minisz­terelnöke is nagy örömmel fogadta. A gyűrű, mely ma már nemcsak üzemekben, hanem egyetemi katedrákon, vezér­igazgatói asztalok mögött, s a Magyar Tudományos Aka­démián is megcsillan, egy rendkívül jelentős politikai (gazdaság- és iskolapolitikai), társadalmi eseményhez ve­zet el bennünket. Idézet a Nehézipari Mű­szaki Egyetem miskolci ala­pításának 25. évfordulójára kiadott emlékkönyvből; „A magyar országgyűlés 1949. évi 23. törvénye elrendelte: „A felsőfokú műszaki szak­képzés fokozása céljából Miskolcon Nehézipari Mű­teni. Az egyetem bánya- és kohómérnöki karra, vala­mint gépészmérnöki karra tagozódik.” A törvényt nem nehéz megmagyarázni. 1949. a há­roméves terv utolsó éve. Az ország nagy jelentőségű dön­tésekkel készül az ötéves tervekre; a hazai nehézipar nagyarányú fejlesztésére- Kellenek hát a mérnökök! A magyár nehézipar egyik centruma Miskolc. Már ek­kor az ország második vá­rosa, s régóta kéri a rang-^ ját megillető egyetemet. Egy hősi korszak hőstetté­ről (persze nem ez volt az egyetlen) van szó. Vagy bombasztikusnak tartják ezeket a kifejezéseket? Az idősebb miskolciak és má­sok, akiknek közük volt azokhoz az évekhez, tudják, hogy nem tulzunk. A fiata­labbaknak pedig szólaljon meg a tárgyilagos történész: „Az alapító törvény augusz­tus 10-i kihirdetésekor az új egyetem indításának köz­vetlen feltételei szinte tel­jesen hiányoztak. Lényegé­ben nem voltak egyetemi épületek, nem volt felszere­lés nem volt oktatói kar, de nem volt hallgatóság sem. A törvény végrehajtásával megbízott minisztériumi és helyi szervek áldozatos munkáját bizonyítja, hogy mindezek ellenére 1949. szep­tember lS-án reggel (egy fizikai előadással) megin­dult az oktatás.” Ugye nehezen érthető? Mondhatnánk azt. hogy ak­koriban a mindennapi cso­dák korszakát éltük. Egy- - szerűbben: egy kis népnek századok óta először most nyílt alkalma megmutatni életerejét, tehetségét. ■ ■ Az egyetem történetének, sajnos még felvázolására gedjünk meg ezúttal annyi­val, hogy ez a hatalmas gazdasági és talán még na­gyobb szellemi beruházás az elmúlt negyedszázad fo­lyamán kitűnően gyümöl­csözött. 1974-ig 9286 okleve­let adott ki az egyetem. S bár híré, rangja — tudomá­nyos teljesítőképessége — egyre nőtt ennek a város- méretű felsőoktatási intéz­mények; fiatalos lendületét, erejét megőrizte. Talán egyetlen hasonló intézmény sem nőtt ennyire együtt az üzemekkel, s nem integrá­lódott tevékenysége ilyen közvetlenül a termelésbe. Kezdetben a Budapesti Műszaki Egyetem küldött fde oktatókat, s a helyi üzemek mérnökei tanítot­tak az egyetemen. Ma^ a pesti műegyetem gépészmér­nöki karának dékánja a mi gyűrűnket viseli; egyike en- naik a 9286 hallgatónak, akik itt szereztek diplomát, Mis­kolcon. Hosszú idő ez a, 25 esz­tendő vagy rövid? Ha fi­gyelembe vesszük, hogy a tudományos diákköröktől kezdve az Akadémiáig min­den rangú és rendű „társa­ságban” méltó helyük van a miskolci egyetem tudo­mányos bázisáról indulók­nak, hogy az országos táv­lati kutatásai tervekbe az egyetem tanszéke „beleszól” akkor talán nem is kell hosszú időszaknak tekinteni ezt a negyed évszázadot. A Nehézipari Műszaki Egyetem tanácsa az egye­tem alapításának 25. évfor­dulója alkalmából 1974. szeptember 6-án és 7-én ju­bileumi ünnepséget és tudo­mányos ülésszakot rendez.-#■ Holnaptól ‘kezdve tűzik műsorukra a bemutató mozik Kása Ferenc Hószakadás című filmjét, mely a legutóbbi Karlovy Vary-i fesztiválon képviselte a magyar filmgyár­tást, Neves rendezőnk — kinek utoljára Nincs idő című al­kotását láthattuk — két állandó szerzőtársával, Csoóri Sán­dorral és Sára Sándorral készítette filmjét. A történés idő­pontja a második világháború utolsó szakasza. Ezek között a sajátos társadalmi körülmények között vizsgálja a rende­ző az egyszerű magyar katona, a háborúba hajszolt magyar nép lehetőségeit. Azok életét, akiknek nem volt erejük el­lentmondani, új utat választania Mai lévéajánlaíunk: Családi kör Ismét beleshetünk a Ko­vács-család otthonába; a testvérkapcsolat jó és rossz példáit mutatják be, a test­vérek féltékenykedésének kialakulását, az okokat — és a lehetséges „gyógymódo­kat” is. A szokásos Nyitott ajtó című blokk orvosi ta­nácsai a gerincferdülésre vonatkoznak. Káros, ha a gyerek az iskolában évekig egyfolytában a jobb- vagy a baloldalon ül, s mindig azonos irányba fordulva kénytelen figyelni a tanárt. Éppen ezért helyes lenne felváltva a jobb és balol­dalra ültetni a gyerekeket. Végül egy kelenföldi család­nál tett látogatásról készült részre hívnánk fel a figyel­met: saját erőből készíthető térelválasztókhoz kapunk ötleteket. (A műsor 21.25- kor kezdődik.) tyiwlliiywl Perpetuum ■»Mi mobile Minden szülő tudja, hogy meg vannak számlálva an­nak a könyvnek a napjai, mely a gyerekek kezébe ke­rül. Egy angol kiadó tehát elhatározta, hogy forradal­masítja a gyermekkönyvek nyomtatási technikáját. A könyvet különleges szinteti­kus papírra nyomják. A la­pokról mindenfajta szeny- nyeződés könnyen lemosha­tó,' ezenkívül a műanyag pa­pír nem szakad és nem is ég. Az újításra fordított költségek azonban nem té­rültek meg, s a műanyag papírra nyomott könyvek ott porosodnak a boltok pol­cain. A gyerekek ugyanis panaszkodtak: az ilyen könyv semmire se jó, hiszen — nem lehet vele semmit Havonta jelentkező tudo­mányos sorozatot kezd a te­levízió % Perpetuum mobilfe címmel. A feltalálók elérhe­tetlen vágya az örökmozgó — ám ami a fizika világá­ban lehetetlen, megvalósul­hat az emberi gondolkodás­ban, s éppen ez a műsor lé­nyege; témák között kalan­dozva a gondolatok szabad csapongását követik. Példá­ul az első adás ' műsora a meteorhuliással, indul, s eb­ből kiindulva a nézők hasz­nos ismereteket szerezhet­nek számos technikai, tudo­mányos és művészeti kér­désről. Az új ifjúsági soro­zatban követni próbálják a gyerekek képzeletének csa­pongását s a játékos szárnya­lásnak engedve megkísérlik azt is, hogy hazai és kül­földi tudósok segítségével megalapozott választ adja­nak a kérdésekre. A műsor­idő zömében természetesen nem magyarázatokat lehet látni, hallani, hanem meg­elevenednek azok a jelensé­gek, dolgok, amelyekről a magyarázatok szólnak. ■ rnrrMi szaki Egyetemet kell létesí- sem vállalkozhatunk. Elé­(gyarmati) csinálni.;. Mire tanít Lomb Kató? Római kori bronztárgyat talált „Ahány nyelvet tudsz, annyi embert érsz”. Hányszor el­mondjuk" ezt a közhelyet, s mégis milyen ritka a többnyel­vű ember! Pedig, ha valamikor, akkor most különösen meg­nőtt a nyelvtudás értéke! Csak dicsérhetjük Vitray Tamás újságírói leleményét, hogy legutóbb az „Ötszemközt” c. mű­sorba meghívta dr. Lomb Katót és mintegy újból vitára bocsátotta ezt a témát. Miért nem tudunk nyelveket? Mert rosszul tanuljuk — állítja Lomb Kató. Rosszul is tanítjuk — tehetjük hozzá. Egy diplomás például kerek tíz éven keresztül tanulja az orosz nyelvet (Lomb Kató néhány hónap alatt tanulta meg!), igen gyatra hatásfokkal. Kétségtelenül igaza van Lomb Ka­tónak. amikor a nyelvtanulásnál a szorgalom, az akarat fon­tosságát hangsúlyozza, de hiszen enélkül nem tanulható meg semmi! Döntő a tanulás intenzitásának a foka, az, hogy egy-egy nyelvet milyen óraszámban és meddig tanulunk. Nem arról van itt szó (az iskolákban), hogy a heti 2—3 óra csak elaprózza az időt, energiát, a grammatizálás, biflázás csupán unalmat, kudarcélményeket eredményez, anélkül, hogy akár társalgási fokon is elsajátítanánk a nyelvet? Ha a nyelvtanulásra szánt időt néhány (2—3) évre koncentrál­nánk (értsd: heti 5—8 órában), akkor ez a mennyiségi kon­centráció minőségbe csaphatna át. így? Nyűg és mumus az idegen nyelv sok gyeinknek: ragozások, szótárazások, „tarta­lom-felmondások” idegőrlő (mert a kudarcélmény mindig az!) tortúrája. Lomb Kató pedig arra tanít, hogy öröm nyel­vet tanulni, a megismerés, a rejtvényfejtés izgalmas öröme. Aki gagyogott már néhány szót az idegen anyanyelvén, tudja, hogy az milyen hálás ezért (mi is fgy vagyunk ezzel), s egyáltalán nem neveti ki, csúfolja ki az embert. Sőt! Ta­pintatosan segít, hozzánk igazítva maga is a szókincsét, be­szédtempóját. Az iskolában, a nyelvtanár előtt azonban gát­lásaink vannak... Lomb Kató tudja ennek is az okát: ha mindig csak hibáinkra figyelmeztetnek, „elmegy a kedvünk a játéktól”. Lomb babonákat cáfol meg: nem igaz, hogy csak 9 nyelvzsenik tudnak megtanulni egy nyelvet; nem igaz, hogy csak a gyerekkorban érdemes (lehet) tanulni; nem kell feltétlenül az illető nyelvterületen élni ahhoz, hogy elsajá­títsuk a nyelvet. Magyarán: mindenki, bárhol, bármilyen korú legyen is, hozzákezdhet. Kezdjünk ■ hozzá! Szükségünk van rá! (horpácsi) A szekszárdi Sió-c_satoma mellett — útépítés közben — Bacchus-fejjel díszített ró­mai kori bronztárgy került elő. (Megtalálója — Böröczki József tolnai lakos — a me­gyei múzeumtól pénzjutal­mat kapott. A régészek már­is a helyszínen vannak, hogy átvizsgálják a területet. Felhívás! Értesítjük Miskolc város lakosságát, hogy 1974. szeptem­ber 15-töl december 31-ig bezárólag a hejöcsabqi Üttörö- park városrész Jegenyés, Sátor, Tábortűz, Kisdobos, Próba­tétel, Pionír, Kürt, Síp utcáiban szennyvízcsatornát építte­tünk. Emiatt a felsorolt utcákban teljes, illetve részleges forgalomkorlátozás lesz Kérjük a gépjárművezetőket, szíveskedjenek egyéb útvo­nalakat igénybe venni és az építés idejére elhelyezett forgalomirányító táblákat fokozottan figyelni. Kérjük továbbá a fenti utcák lakosait, hogy gondoskodja­nak a tüzelőanyag beszerzéséről. M I S KO LC I BERUHÁZÁSI VÁLLALAT SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Deli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Ifj. Magyari Imre népi zeneka­ra játszik. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Haydn: fisz-moll szimfónia. No. 45. — 14.30: Nőkről, nőknek. „Ki a legszebb a világon?” — 15.00: Hírek. — 15.10: Harsan a kürt­szó! — 15.45: Kónya Sándorene- kel. — 10.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Átlagbér vagy bértömeg? — 16.15: Éneklő ifjú­ság Veszprémben. — 16.51: Dar­vas Ferenc: Kontúrok. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 17.20: Sportkrónika. — 17.35: A zene nem ismer hatá­rokat ... — 18.20: Értéken fe­lül. — 18.35: Leontyne Price énekel. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: írószobám. Urban Er­nő vallomása. — 20.20: Szines népi muzsika. — 24.00: Hírei:. — 0.10: Londoni. szenzáció. Rész­letek Herbert Kawan operettjé­ből. Petőfi rádió: 12.00: Néhány perc tudomány. — 12.05: Zon­goraszonáta. — 13.00: Hírek. — 13.03: Házunk tája. — 13.23: Re­gi híres énekesek műsorából. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelői — 18.20: A VDK kultúrájának hete. Múzsák közt elhallgat a fegyver.... i. rész. —! 18.43: Közvetítés a Cse­pel—Ü. Dózsa és a Bp. Hopved —ZTE bajnoki labdarúgó-mérkő­zésről. — 19.20: Kertész István vezényel. — 19.53: Jó estét, gye­rekek! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Kis magyar néprajz. — ,20.30: Üj könyvek. — 20.33: Éle­tem. Gorkij regényét rádióra al­kalmazta és rendezte Gál Ist­ván. — 21.36: A 17. foktól észak­ra és délre. — 21.56: A VDK kultúrájának hete. Nguyen Dinh .Tan: Vonósnégyes. — 22.24: Népdalok. — 23.00: Hirek. — 23.15: örökzöld dzsesszmelódi4k. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés — hírek. — 17.35: A »borsodi üzemekben — erednie* ínyek, tervek, gondok. Látogatás a miskolci December 4. Drót- müvekben. — Hangszerszólók. — 18.00: Borsodi tükör. (A kedve­zőtlen adottságú termelőszövet­kezetek fejlesztése a megyei kép­viselőcsoport ülésén: Áz erdők ajándéka; A miskolci ipari vál­lalatok a kongresszusi verseny sikeréért.). — 18.15: Népdalfel­dolgozások. -- Női gondok, női dolgok ... — (Egy asszony em­lékezik ... Új terítési díjak az óvodákban és a napközikben.). — A megye sportéletéből. — Elő­adó: a szerző. Televízió: 17.13: Műsorismerte­tés. — 17.15: Hírek. — 17.20: Az MRT Közönségszolgálatának tá­jékoztatója. — 17.30: Atlétikai EB. Közvetítés Rómából. —19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Dühön utazás. Bolgár film. — 21.25: Családi kör. Szü­lők, nevelők magazinja. — 22.15: Tv-hírado — 3. Szlovák televízió: 16.20: Római atlétikai EB. — 19.00: Híradó. — 19.30: A Bolgár Televízió estje. Közben 21.S5: Híradó. — 22.55: Sajtószemle. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18 óráig) : Magyar festészet a XX. században. — Szőnyi Ist­ván 50 rézkarca. — Miskolci Ga­léria (I1V19 óráig): Kass Janos grafikusművész kiállítása. — De- ryné-ház (10—13 óráig) : Regi magyar arcképek. — Kossuth Művelődési Ház (10—18 óráig): Testvérvárosok nemzetközi fotó­szalonja. Filmszínházak: Béke (Í4, hn6, 8 óra): A fej nélküli lovas (mb. szí. szovjet). — Kossuth (f3, hn5, 7 óra): Ne hagyd magad, Pit­kin! (angol). — Tapolca, Kert (8 óra): Az Olsen-banda nagy fogása (mb. szí dán). — Sagvari (Ady Művelődési Házban, 7 óra): Én nem látok, te nem Be­szélsz, ő nem hall! (mb. szí. olasz). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: A Radio Dalszínháza. Házasodj. Ausztria! — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskola­rádió. Kh mondta? Miért mond­ta? — 10.16: Indulók. — 10.25: Együtt a tudományos technikai forradalomban. — 10.50: Zene­kari muzsika. — 11.14: Gondo­lat. A Rádió irodalmi lapja. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Zenekari muzsika. — 9.49 :% Kamatozó önérzet. — 10.00: ze-% nés műsor üdülőknek. — it.00: Hírek. — 11.59: Hallgassuk együtt! Vivaldi-múvek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom