Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)
1974-09-04 / 207. szám
✓ A'em mindegy, milyen az a tégla... Hónapokig tartottak az előkészületek a DH-munku- móaszer bevezetése előtt az ország legn/gyobb téglagyárában, Mályiban. A szakemberek minden egyes munkahelyen felméréseket végeztek, elemezték a különböző munkakörökhöz tagozó feladatokat. Az idő, a minőség és a mennyiség voltak a leglényegesebb tényezők a program kidolgozása közben. A DH bevezetésére azért kerülhetett sor, mert tavaly lényegesen nőtt a gyár termelékenysége, visszaesett a selejt a gyártási es a szállítási munkáknál is. A tüzetes felkészülés kapcsán mégis akadtak akik túlzottnak tartották a milliméterekre, másodpercekre menő pontos vizsgálódásokat. Az előkészítő bizottság tagjai közül valaki erre megjegyezte: ezután is téglát gyártunk, nyilvánvalóan alapvetően a technológia sem változhat, de mindezt lehet még jobban, meg gondosabban végezni. Partner kerestetik Az évek óta jól dolgozó brigádok, munkacsoportok tagjai szívesen népszerűsítettek a DH-t, és az érvek között 'sohasem felejtették el megjegyezni, hogy a jobb eredmények később a bér- fejlesztésben. a „műszaki íejlésztésben is éreztetik majd hatásukat. Most múlt öt hónapja, hogy bevezették a DH-t a Mályi Téglagyárban. Az üzem kollektívája akkor versenyre hívta az ország többi téglagyárát is. A napokban folytatott beszélgetésünk során Balázs László üzemvezető megjegyezte, hogy mind ez ideig nem akadt partnerük. másutt legfeljebb az előkészítésnél tartanak. Mozsóbért oszthattak Pedig a DH-módszer nyilvánvaló eredményei jól példaként szolgálhatnának. Az elmúlt öt hónapban ugyanis lényegesen csökkent a selejt a késztermékeknél: korábban öt, most 3,8 százalék. Figyelemre méltó a minőségi együttható változása is, amit az elsöosztályú tégla arányával mérnek. Ez 97,5 százalékról 98,3 százalékra javult. Ahhoz, hogy a kész termékek jobb minőségűek legyenek, elengedhetetlen az agyagbánya, a kemence dolgozóinak lelkiismeretessége. Ide számíthatjuk a rakodók gondos munkáját is, vagy a tmk 60 fős kollektívájának igyekezetét, hiszen az elért eredményeknek mindannyian részesei. Alig' fél év telt el és a DH kézzelfogható eredményeket hozott az ország legnagyobb féj. ' gyárában. Az üzem vezeti)*, legalább ilyen értékesnek ít élik meg a téglagyáriak .szemléletében beállt változó1-. Meg a. nehezebben mo1”^1' hatok is szívesen vállalj^14 a megnövekedett feladatokat az eredmények láttái?- 'h Syar vezetői nemrégiben mozgóbért osztottak fel a DH-módszer célkitűzéseit (/imogató kollektívák tegjai között. Ennek az átlága személyenként ezer forint volt, akadtak olyan brigádok is. amelyeknek a tagjai 1 ^0 forintot kaptak a tizei ®sen télül. Ehhez anyagi alapot már a mindössze öt .hónappal ezelőtt bevezetett HH- módszer eredményei teremtettek. Minden olyan tény’ezo, amelynek a gazdálkodás hatékonyságához köze van. figyelemre méltóan megváltozott, kedvezőbb lett. Ennek' köszönhető például, hogy a nyár eleji nagy esőzések ellenére kitermelték a bányából a télre szükséges anyagmennyiséget, 6 ezer köbmétert. A minőségi, mennyiségi nautatók javítása ellenére kevesebb baleset történt és a kiesett munkanapok száma sem több. mint az elmúlt évben. N. J. A környezel védelme a magunk védelme Egy nyugtalan em bér monológja — Nézze! Én nem tudom, nem is tudhatom, hogy téma-e az, amit elmondok. 28 éve dolgozom az LKM-ben. Itt lakom a harmadik kerületben, de járom a várost, járom, látom a város környékét is. Igen, a környezet védelméről akarok beszélni. Nem arról, ami szervezett, nem arról, amit közösen teszünk a születendő törvény szerint. Magunkról. Én tudom, hogy a mi gyárunk ma tizedrész annyit szennyez a levegőn, szennyez a Szinván, mint régen. De álljon meg egyszer itt a gyár mellett a templomnál! Csúcsforgalomban. Levegőt se kap az autóktól, és nem lát közöttük olyat, amiben kettőnél többen ülnének... (Nyeste Mátyás nyugtalan ember. Ez a jó nyugtalanság is teszi, hogy egyik szervezője a 111. kerületben a Hazafias Népfront által alakítandó környezetvédelmi bizottságnak.) — Mondja IMiért ne lehetne megírni azt, hogy ideje már féltegetni magunkat? •Olyan nagy,dolog lenne, ha az autósok valamiféle önmegtartóztatást vállalnának? Ha a szomszédba nem kocsival mennénk? Ha... (Példákat sorol. Sok példát. hiszen nem kizárólag a gépkocsik szennyeznek. Magnetofont kapcsol be. Valóságos kutyakoncert hangzik — A Bulgárföld felett a Szarka-hegyen lakom. Ott l ettem fel az ugatást. 15 forintért megveszik a többiek nyugalmát. Nem nagy dolog, de sok kicsiből áll össze a nyugtalanság. Volt itt a gyárban egy környezetvédelmi ankét. Két órát tartott. Szóltak vagy 12-en. Kérem, nem igaz, hogy ez nem érdekli az embereket. Minäen- ki dolga. (A javaslataiban sok a túlzás, sok a megoldhatatlan, de a szenvedély meggyőző erejű.) — Igen. Maga mondja, hogy ahhoz, hogy erről írjon, valami alkalom kell. De hát van-e jobb alkalom, mint az, hogy most készül majd a törvény? Értünk. Ha itt, ha minden gyárban össze lehetne kapcsolni azt, ami kint a területen, a Népfront körzeteiben történik, ha a mi bizottságunk, amelynek már 12 tagja van, de. amelynek még sokan lesznek a tagjai, megnyernék az üzemeket, a gyárakat. Hogy idebent, akár egy termelési tanácskozáson, KISZ-taggyűlésen. téma legyen a környezetvédelem. Ha... (Ez a javaslat túlnő egy ember monológján. Lehetőség, amivel gazdálkodni lehet és kell is.) — És én tudom, hogy a társadalom összefogása sokat jelent majd, de még többet jelenthet, ha ezzel egyidő- ben, ha most, ha mindnyájan magunk között tesszük közüggyé a természet védelmét. Ha a KISZ ezzel a céllal tervezne kirándulásokat, szervezne társadalmi munkát, ha az utcán járó ember követelni merne a többiektől és tudná, hogy tőle követelnek. Ezt, talán meg lehetne írni... (Megírtuk.) (bartha) Kevesebb a baleset a Pamutfonóbaij Egy felmérés szerint lényegesen csökkent a balesetek száma a Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyárában a nők körében. Az ezer főre jutó balesetek száma 1970-ben auguszti s végéig 64 volt, tavaly pedig csak 33. Az idén is kedvező a balesetek számának alakulása. Ez részben annak köszönhető, hogy a gyárban egyre nagyobb gondot fordítanak a munkavédelemre és a balesetveszélyes munkahelyeken megszüntették a nők foglalkoztatását. REFLEKTOR Ma Budapesten a KGM- ben sajtótájékoztatót tartanak a kohó- és gépipar részvételéről az őszi BNV-n. Jf. Babócsán (Somogy megye) magyar—bolgár barátsági gyűlést rendeznek. Becsen bemutatják a cukorrépa öntözésének és betakarításának korszerű módszereit, ir Keszthelyen folytatódik a Bolyai János Matematikai Társaság tudományos kollokviuma. jJc Szolnokon a cukorgyár megkezdi az idei termés feldolgozását. 3+c A markológép Hatalmas kanala dolgozik a Nagykőmázsán (Kerényi László felvételei) Négyszintes művelés a Nagykőmázsán _ Tizenhétéves legényke voltam. 3'mikor az Öbányá- ba kerülte)*1- Bizony akkor még szörny®11 kellett kuliznunk á kenVerert. Lőporral robbantottunk kézzel pakoltuk meg a csilléket — mondja Szihd}mi Pál, a Nagykőmázsán. , a tapolcai kőbanya legfelső' szÚH.ién, ahol éppen fúrják a mészkőfalat az új bányaszint kialakításához szükséges rob' hántáshoz. — Kétszáz centiméterenként harminc-negyven, tizenkét méter hosszú lyukat fúrunk a hegybe. Egy óra múlva robbantunk. Most csak egy kis íalfciegészitő durrogtatás lesz. Igazi öm- lesztés 'a múlt hónap 27-én volt utoljára. Lassan legyaluljuk az egész hegyet és megdaráljuk a turisták bánatára, de nézze, etetni kell a gyereket — mutat a távolba, a hejőcsabai új cementgyárra. ami innen,, a hegy tetejéről kis gyermekjátéknak látszik. — Ezerki- lencszázötvenegytől, a kezdési ponttól dolgozom az új kőbányában. Művezetőként kezdtem, most bányamester vagyok. Látja, itt nincs fű, lomb, árnyékos hely. Nyáron óriási a hőség, az • ember, csak hunyorog, hogy majd’ megvakul a villogó szikláktól. Télen meg csontig harap a fagy, nem lehet elbújni a késes szél elől. De meg kell szokni a hideget, meleget i«. Áprilisban mi huszonnégyen hívtuk ki az üzem többi brigádját munkaversenyre. Ügy csatlakozott hozzánk a többi részleg Miskolcra is eljut a vasúti vándorkiállítás A magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés negyedszázados évfordulója alkalmából vándorkiállítást szervezett a «MÁV Vezérigazgatóság. A Nyugati pályaudvar külső 6-os vágányán álló két vasúti kocsiban rendezett kiállítást tegnap ünnepélyesen nyitotta meg Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgatója. A-jubileumi kiállítás több mint 30 tablón a magyar és a szovjet vasúti együttműködés legjelentősebb eredményeit, eseményeit ismerteti. A „mozikocsiban” filmet is vetítenek a magyar vasút szovjet segítséggel történt talpraállításáról és fejlesztéséről. A vándorkiállítást november végéig bemutatják Miskolcon, Debrecenben, Pécsett és Szombathelyen is. >f: Szihalmi Pál és Nagy Ferenc a vakító sziklafalak előtt. is. Az országban bent voltunk az első öt között, akik a kongresszusi munkaversenyt kezdeményezték. Kilenc éve vagyunk szocialista brigád. Az összes fokozat után idén megkaptuk a „Vállalat kiváló szocialista brigádja” címet is. A tapolcai általános iskolát patronáljuk, most egy negyvenezer forint értékű munkát végeztünk el nekik társadalmi munkában. A nap pontosan a fejünk tetejére tűz. A szemet kápráztató sziklafalak valószínűtlenné teszik a töredezett, terepet, mintha idegen bolygón járnánk. 960 tonnás törőgép óriások — mint árnyék nélküli gigantosau^usok — között lépegetünk kísérőnkkel, ifj. Tamási Józseffel. Odébb egy lerobbant pofás törőgépet, meg egy Böhler önjáró fúrógépet csodálunk meg. Az óriás arányok közül alig emelkedik ki a 40 tonnás Demag daru, meg a hatalmas kávédarálóhoz hasonló szovjet kúpostörő, ami 960 tonna követ darál meg óránként. A „picike”, majdnem három- méteres acéllánc-hálós kerekű Caterpillar, népszerű nevén a Katica, közeledik felénk bőgve. — Száz-százötven mázsa követ felvesz egyszerre. Fantasztikus munkát végez ez a gép. Mindent meg lehet mozgatni vele — mondja Sólyom János, a Katica pilótája. — Három éve dolgozom a vállalatnál, ültem hagyományos M—25-ősön is, de össze sem Tehet hasonlítani a két gépet. Igaz, hogy a Katica tizenkétmillióba került, de már eddig ledolgozta az árát. Három műszakban használjuk, mindig a délelőttös javítja. Két órakor már más ül rá helyettem. Egy műszak alatt 1600 tonnát mozgatok meg vele. Néha negyvenöt fokos szögben megyek a Katicával fölfelé a hegynek. Nagy Ferenc robbantómester leveszi a kanna tetejét és egy hajtásra kiissza a friss vizet, ami éppen most érkezett meg. :— Ilyenkor, dél körül öntené magába az ember a vizet, de nem szabad, ettől még jobban izzadunk. Ezer- kilencszáznegyvenkilenctől dolgozom kőbányában. Én is az Albányában kezdjem a munkát. A diósgyőri város- központban lakom, reggel ötkor indulok otthonról. Heti negyven órás munkám van, a robbantó csoport állandóan délelőttös. Az öltözőtől még húsz perc „eufusz” ide a legfelső szintre feljönni. Az önjáró automata. géppel befúrunk a falba, ANDÓ-val robbantunk. Kétéves kísérletezés eredménye ez á mű- . trágyából és gázolajból előállított robbanószer. ■— Ha beindul a teljes kapacitású termelés, Közép-Európa egyik legnagyobb, legmodernebb üzeme lesz a miénk — mondja Kepei László bányaüzem-vezeto. — Emberi kéz érintése nélkül kerül a kő a cementgyárba. Január elsejétől 1,8 millió ionná követ termelünk ki évenként. A régi, egyszintes művelés helyett négy szinten bányászunk. Az anyagszállítás a régi drótkötélpálya helyett végtelenített távolsági szalagon történik. Az új igény az, hogy egy robbantással hatvanezer tonna követ növesszünk fe, ami tizenkét napra elég a szállításhoz. A robbantás következtében kisebb talajrezgés van a környéken, de ez csak a saját létesítményeinket érinti. A technikai berendezések hidegjáratása 27-én kezdődött meg, minden más gépünk október körül indul be. Várjuk a szovjet szakembereket, egy villamos- és egy gépészmérnököt, akik az előtörő berendezést beállítják, és betanítják a mi munkásainkat a gépek kezelésére. 12 óra 10 perc. Megszólalnak a jelzószirénák. Robbantás. A veszélyességi körön túlról nézzük, hogyan emelkedik a magasba a füst a Nagykőmázsa legfelső szintjéről. VARGA RUDOLF / Gyalulják a kegyel
