Déli Hírlap, 1974. augusztus (6. évfolyam, 179-204. szám)
1974-08-14 / 190. szám
Kilencvenöt kiállító „/Vem azért a 371 forintért! 11 szabadság jár a szülési szabadság után is időtartamára, s a c) pont Miért álmatlanok r az Almos utca lakói? szerint akkor is, ha tíz éven aluli gyermeke gondozása, vagy ápolása miatt távol van munkahelyétől. Ebben az esetben összesen legfeljebb egy évet lehet a rendes szabadsággal figyelembe venni. A Munkaügyi Bíróság ítélete szerint a vállalatnak nem volt igaza, a kismamának jár. a szülését követő időszakra is az évi rendes szabadság. Az indoklás a 6/1967. (X. 8.) MŰM sz. rendelet 13. paragrafusának 4. bekezdés b) pontjára hivatkozott, amely kimondja: rendes szabadságra jogosult a dolgozó a szülési szabadság időtartamára is. Intézkedett a párttitkár 371 forint fölött folyt tehát' a vita. Székelyné azonban nem ezért kereste fel az ítélettel szerkesztőségünket, hanem, hogy nézzünk utána, vajon a vállalatnál dolgozó többi kismamánál figyelembe veszik-e a MŰM rendeletét? Gajdosi Lajosáétól, a vállalat pártbizottságának titkárától kértünk segítséget a tájékozódáshoz. A köztiszteletnek örvendő párttitkár intézkedése nyomán derült ki: korábban valóban vita folyt afölött — s nem csupán a Pamutfonóban —, hogy vajon hogyan is értelmezhető az ominózus rendelkezés. Munkaügyi, munkajogi szakemberek is nehezen igazodtak el a szaknyelv nyakate- kertségével fogalmazott rendelkezésen. A Munkaügyi Bíróság idézett ítélete adott megfelelő támpontot vállalatuknak ahhoz, hogy miként is alkalmazzák a 13. paragrafust a szülő, és gyermek- gondozási szabadságon levő asszonyok esetében; A pénzt természetesen megfizette a vállalat Székelynének, s a többi kismama ügyében is e példa nyomán intézkednek. De azért... — Azért nem volna rossz, ha végre világosan, közérthető módon is olvashatnánk róla — s nem csak mi, más vállalatoknál is, hisz sokfelé vitatott dolog ez —, miként kell alkalmazni a gyakorlatban ezt a rendeletet... — fejezte be a kéréssel Gajdosi Lajosné. És egy jó lipp Bár meg kell vallani: elég „öreg” már ez a rendelkezés ahhoz, hogy idjft adjon az értelmezéshez (1967. szeptember 8-án lépett életbe, s ma 1974 augusztusa van, a bírósági ítélet pedig idén áprilisban született!), mégis — éppen mert azóta magunk is tapasztaltuk, hogy nem csupán a Pamutfonóban vitatott kérdés — elővettük a Munkaügyi Szemle külön kiadványát, a Munkaügyi döntőbizottsági tájékoztató 1973—74. évi 4. számát, amely emígyen részletezi; , ............ Ha a dolgozó munkaviszonya szünetel is, rendes szabadságra jogosult a b) pont szerint a szülési szabadság A divatcikk-bemutató egyik modellje és öltöztetője. (Kerényi László íelvételei) Mire jó a belső ellenőrzés? Konferencia Pécsett A vállalati belső ellenőrzés eredményeiről és hatékonyságának növeléséről holnap kétnapos tanácskozás kezdődik Pécsett a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság rendezésében. A konferenciáról tegnap sajtótájékoztatót tartott Badacsonyi György pénzügyminisztériumi főosztályvezetőhelyettes, a szervező bizottság tagja. A belső ellenőrzés fokozottabb megszervezéséről az elmúlt években kormányhatározat is intézkedett, ezért kerül sor a tanácskozásra. Az eddigi szervezőmunka tapasztalatairól és a soron kő-' vetkező gyakorlati feladatokról 25 előadás hangzik majd el a konferencián. Az előadások egy része arra hívja fel a figyelmet: különösen fontos, hogy a vállalati vezetők fokozott ellenőrzést gyakoroljanak a termelés és a munkafolyamatok során. Ezzel ugyanis elősegíthetik a visszaélések, a fegyelmezetlenségek megakadályozását. Sok vállalatnál már közvetlenül az igazgató alá rendelték az ellenőrzést, így hatékonyabban segítheti a vállalat vezetőségét munkájában. A belső ellenőrzés legfőbb feladata, hogy tevékenységével a vállalat komplex műszaki, gazdasági fejlődését segítse elő. Az előadások másik csoportja a belső ellenőrzés és az információáramlás kapcsolatát elemzi, és megállapítja: a jól szervezett ellenőrzés jelentősen elősegítheti a vállalati információrendszer gyorsabb áramlását, és a vállalat működésében a zavarok kiküszöbölését. Az AJtnos, Tass és Huba utca lakóinak nevében panaszos levél érkezett szerkesztőségünkbe. A levél írója az Almos utca 15. szám alatti házi bolt, sör-, bor-, pálinkamérés és az ezzel kapcsolatosan előforduló kellemetien- .ségck miatt emelt kifogást. A levélből kiderül, hogy az említett utca lakói már „több ízben felhívták az illetékesek figyelmét — eredmény nélkül.” Miről is van szó tulajdonképpen? A levélíró (levélírók) szerint „ellepik a szomjas emberek, főleg kétes hi- rű elemek ezt a környéket, s övék, az egész környék, végzik kis- és nagydolgukat ahol éppen a sört isszák, rendszerint a fák alatt, ha járnak arra, ha nem, nem zavartatják magukat.” Majd így folytatódik a levél: „Ordítozás, veszekedés, randalírozás, káromkodás, este pedig dühöng a fák alatt a szabadszerelem. Korábban ide hordtuk gyermekeinket sétálni, labdázni, szaladgálni. Ma? A felnőttek is kikerülik széles ívben ezt a parkot.” A 202. számú házibolt tulajdonosa, Kovács József a „házipult” mögött áll, bontogatja az üvegeket az előszobában ácsorgó vendégeknek. „Egészségére válik!” kínálja a habzó italt a falról, jóval a szemmagasság fölül egy plakáthölgy, mintha a ház „védőszentje” lenne; biztatóan figyeli, rendben megy-e a fogyasztás? A másik falon rikító feliratot: — „A helyiségben szeszes italt fogyasztani hatóságilag tilos!” — testével most eltakarja a serényen dolgozó tulajdonos. Semmiképpen sem akar velem beszélgetni az ivónak használt előszobában. Megkülönböztetett „vendégként” idegesen a szobába invitál. Lekapja a falon sárguló engedélyt, elém teszi. „Palackozott italok, dohányáruk, édesipari termékek (kizárólag csomagolt formában)" olvasom a működési engedély szövegét. Az öreg verandán többek közt Pónuzs Ferenc, Busi Zoltán, Panlik László, Varga László ácsorogríak, kortyolgatják a söröket. Mindnyájan a drótgyárban dolgoznak. Most jöttek műszakból. — Szerintünk nem igaz, ami abban a levélben van. Majd’ mi/idennap megfordulunk itt, de még soha nem tapasztaltunk olyan dolgokat, ami ott fel van sorolva — mondja Pónuzs Ferenc. Kovács úr kihív az udvar végébe, kinyitja az árnyékszék ajtaját, invitál befelé, nézzem meg, milyen tiszta. — Állítólag nem engedi meg mindenkinek a használatát ... — Nem is engedek én be" az udvarra akárkit. Nézze, itt vannak ezek a göngyölegek — mutatja a házfal magasságában tornyosuló sörösládákat —, a múltkoriban elloptak egy láda szódásüveget. Látja, ilyenek az emberek ... —• De ha itt fogyaszt el valaki két-három üveg sört... — Mi közöm van nekem ahhoz, hogy a kapu előtt vagy az út másik oldalán mit csinál? A három utca találkozásánál a „nevesincs park” árnyas fáivai. A tábla minden oldalról jól látható: „Szemét lerakása és tárolása tilos!” Ez rendben is van, de más is zavarhatja az emberek közérzetét, nemcsak a ledobált szemét. özvegy Remenyik Lajosné a 17. szám alatt lakik. — Lassan nyolc éve folyik itt az ítalárusítás. Mi erről az ön véleménye? — Hát mit csinálhatnánk? Tűrni kell. Nem akarunk mi veszekedést a szomszéddal. Nem is tudnánk ujjat húzni vele... — Ha választani lehetne, hogy maradjon, vagy megszűnjön itt az árusítás, mit választana? — Természetesen azt, hogy vigyék el innen. Ide ülnek sorba a kerítésre az emberek, isznak, hangoskodnak. De hát minek szólnánk? Úgyis fölösleges... — Ne írjon erről semmit! Nézze, a központban tudnak arról, hogy mi itt adjuk az italt... Több magas beosztású ember jár hozzám ... Mi még az URH-t soha nem hívtuk ki ide — mondja egy szuszra Kovács úr. — Harminc „üzemegység” van még- rajtunk kívül a városban. Azt hiszi, azok különbek? Mi baj van abból, ha ennek a pár csendes embernek helyet adok ...? V. R. Ez azonban jár akkor is, ha az anya erre az időre táppénzt vagy gyermekgondozási segélyt nem kap. A kedvezmény az anyát újabb szülés esetén újra megilleti. És még egy jó tipp: ha a munkaügyi szakemberek úgy érzik, nem kellően tisztázható, értelmezhető egy-egy rendelkezés, a viták elkerülése, megelőzése végett hívják fel, vagy keressék meg a Miskolci Munkaügyi Bíróságot, ahol megfelelőképpen tájékozódhatnak a jogalkalmazás gyakorlatáról. RADVÄNYI ÉVA REFLEKTOR Ma Budapesten gyermek- bútor-áruházat nyitnak meg a Lenin körúton. Debrecenben Hajdú-Bihar megyei fiatalok találkoznak a megye vezetőivel. A Nagyatádi Konzervgyárban megkezdik a paradicsom feldolgozását. Az ozorai várban néprajzi kiállítás nyílik, ik Salgótarjánban a városi tanács rendkívüli ülésén a társadalmi munka szerepel napirenden, ijc Tatán megnyitják az ötödik oszágos Ifjú Gárda-szemlét. ^ Zala- szentlászlón szántóversenyt rendeznék. Negyvennyolc órával a VI. miskolci helyiipari kiállítás és vásár megnyitása előtt még dekoratőrök és rakodó- munkások tucatjai dolgoznak a sportcsarnokban. Megrakott kamionok érkeznek az ország minden részéből, fűrészgépek alakítják a bejáratnál levő csodálatos alakú farönköket, kirakati bábuk meztelenkednek. Ez természetesen így van rendjén, a szervezők bizonyosak benne, hogy minden korábbinál szebb lesz a 16-án nyíló bemutató. Kilencvenöt kiállító vesz részt a nagy ipari seregszemlén, tizenegy cég más megyékből küldte el ide legújabb termékeit, hogy megmutassa a miskolciaknak. Bizonyosan sokan keresik majd fel a sportcsarnokot a Maszek italmérés Majdhogynem restellkedvc adta át a munkaügyi bíróság ítéletét Székely Sándorné: — Tessék elhinni, nem azért a 371 forintért pereskedtem a volt vállalatommal, a Miskolci Pamutfonóval. Hanem azért, mert helytelen, jogsértő gyakorlat honosodott meg ott a kismamákkal szemben . . . Nem akartam hinni a fülemnek. A Pamutfonónál? Hisz’ az az a vállalat hitem szerint, ahol annyit tesznek a nők helyzetének könnyítéséért, amennyit tíz más vállalatnál együttvéve sem. Mert hiszen ahol olyannyira kiterjed a figyelem, hogy még a fodrászt, is az üzem biztosítja — ne kelljen a lányoknak, asszonyoknak a műszak után a bélés külvárosi fodrászatokba fáradniuk —, ott elképzelhetetlen, hogy jogot csorbítsanak. Am Székely Sándornénak mégiscsak igaza volt. A bíróság ítélete Az történt ugyanis, hogy a fiatalasszony 1971 májusában szülési szabadságra ment. Azt követően pedig élt a gyermekgondozási szabadság lehetőségével. S mert 1973 december végén a vállalattól megvált, kérte, hogy jogos, őt megillető rendes szabadságát váltsa meg pénzben volt vállalata. Csakhogy a Pamutfonó illetékese, majd később a vállalati munkaügyi döntőbizottság is arra hivatkozott: csak a szülési szabadság idejére — tehát töredék évre — jár a rendes szabadság a kismamának. afe A faházak csak a sportcsarnok mellett kaptak helyet. gazdag bútorbemutató kedvéért. A kiállítók házgyári szoba nagyságú területet kaptak, hogy valósághű körülmények között ajánlhassák garnitúráikat. Miskolc finnországi testvérvárosa Tampere papír- és textilipari termékeiből ad válogatást. Harmincegy kisiparos is bemutatkozik és a nagyüzemek is részt vesznek a kiállításon. A VI. miskolci helyiipari kiállítást és vásárt 1974. augusztus 16-án, délelőtt 10 órakor dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács, elnöke nyitja meg. A nagyszabású ipari seregszemle és vásár augusztus 25-ig, naponta 10-től 20 óráig várja az érdeklődőket. Nyitás el a Itelyiipari vásáron
