Déli Hírlap, 1974. augusztus (6. évfolyam, 179-204. szám)

1974-08-06 / 183. szám

jf: Csúcsforgalom a Búza téren. (Herényi László felvétele) Szemétdomb és kocsimosó Hej, He jő.. C Több miskolci dolgozó panaszolta, hogy az SZTK-szak- rendelésckre 15 órától már nem adnak számot a bcteg- nyilvántartókban. Azok tehát, akik nincsenek táppénzen, de körzeti orvosuk javaslatára szakorvosi vizsgálatra volna szükségük, a délelőttös munkaidő után már hiába mennek rendelőintézeteinkbe. Csak a szabadságuk terhére tudnák megoldani a szakorvosi vizsgálaton való részvételt. Három rendelőintézetünkben tájékozódtunk e témáról. Mi a gya­korlat, s van-e lehetőség arra, hogy például a délutáni órák­ban érkezők is bejussanak a szakorvosokhoz? Aki Tapolcára utazva a 2-es busz íorró katlanából lelép, otthagyja az izzadó útitársakat, hogy a Hejő- parti „sétányon'’ hűs ár­nyékban folytassa útját, azt bizony kellemetlen csalódás éri. Aki nem hiszi, járjon utá­na ... A szennyvíz is ide folyik A gyermekvárosi busz­megállónál, a zsilip mellett derékig érő gyomban lehet csak átgázolni az útra. Müller Bálint, az Egyetem- város szivattyútelepének ke­zelője több mint 40 éve la­kik a szomszédban, Hejő- csabán. Most nyugdíjasként végzi ezt a munkát. A Héjé­ból szivattyúzza a vizet az egyetem mosodájába. — A baj az, — mondja Müller Bálint —, hogy a szennyvíz is ide folyik visz- sza a mosodából. A patak itt kétfelé ágazik. A vízát­emelőn az Üttörőpark felé folyik-egy része, amit amott, a 24-es busz végállomásánál a MÁV-fütöházba vezet­nek el. A zsilipen állunk. Alulról a korhadt fatörmelékkel, iszappal teli betontartályból kellemetlen bűz szivárog fel­felé. — Kutyát, macskát, sze- fnetet ide dobálnak be a környékbeliek, a tisztítást meg a patakra bízzák. Néz­ze. milyen patrac módra ke­zelik a vizet —- mutat lefe­de benőtte már a dudva, a víz meg belebüdösödött. Olyan lassan folyik már a Hejő, jobban hasonlít po- csoíyás árokra, mint patak­ra. Amott, a hídnál meg be­állnak a turisták autókkal, mossák a kocsikat, fényesí­tik, csak úgy habzik a víz körülöttük. Valóban, ott díszeleg a híd korlátján egy használt törlőrongy, mellette üres autósamponos doboz. Vala­mi „pedáns” autótulajdonos felejtette ott. A víz tetején apróratört habszivacs dara­bok és műanyag tartályoké lebegnek rryndenfelé. A szi­vacsot állítólag a „kocsimo­sók” rakják a lábuk alá, ne­hogy besározódjon a cipő­jük... Srácok a patakban A patakban -gyerekek lu­bickolnak, illetve tapossák az iszapot. Ügy látszik, nem na­gyon törődnek a terjengő olaj foltokkal, vidáman pas- kolják a vizet. Kassai Pista,. Mészáros Imi. Szikra Gabi mindnyájan a Hejőcsabai Általános Iskolában tanul­nak. „Élvezik” a nyári va­kációt. — Minden délelőtt kisza­ladunk ide fürödni a bér­házból — mondja Kassai Pista —, csak az a baj. hogy otthon meg kell mosakod­nunk utána, mert piszkosak leszünk. Itt nem annyira iszapos a Hejő, de azért térdig belesüppedünk. • • Öntözhetnének Nyáron az egyetem kollé­giuma SZOT-üdülőként mű­ködik. Az ország minden részéből jönnek ide nyara­lók. Vajon milyen emlékek­kel távoznak azok, akik le­sétálnak ide. a közeli Hejő- partra? A patak jobb part­ján szép ki£ erdő volt még néhány éve. A 15—20 méte­res kanadai nyárfákat ki­vágták. Most parányi kuko­ricatáblák és méteres gyom van a helyén. Az út túlolda­lán meleg vizet találtak, ami azóta is kihasználatlan. Ha a Hejő medrét tisztán tartanák, a kétoldalt elhe­lyezkedő ‘ telkek és az egész Egyetemváros öntözését meg­oldhatnák. Ugyanakkor ren­geteg ivóvíz megmaradna, amit most locsolásra hasz­nálnak. A Semmelweis Kórház rendelőintézetének (Csabai kapu) igazgatója, dr. Petővú- ri Béla válasza: — Még az év első negye­dében megkaptuk — s inté­zetünk minden dolgozójával ismertettük — a városi ta­nács egészségügyi osztályve­zetőjének utasítását: míg a rendelési idő tart, minden betegnek be kell jutnia a ke­resett szakorvoshoz. Ezt a rendelkezést a számosztók­nak is nagyon jól kell is­merniük. Igaz viszont, hogy a nyári szabadságolások miatt néhány szakrendelőben kény­telenek vagyunk csökkenteni a rendelési időt. így például a megfelelő helyettesítés hiá­nyában a belgyógyászatunkon a délutáni rendelés a szoká­sosnál rövidebb ideig tart. Ügy gondolom, jelentősebb zökkenőt ez nem okozhat, mivel már az alapellátásunk is főként belgyógyászati jel­legű. Akinek pedig kifeje­zetten szakorvosi kivizsgálás­ra. van szüksége, azt általá­ban táppénzre veszi a kör­zeti orvosa... S mit mondott a számosz­tó, amikor telefonon érdek­lődtünk? — A belgyógyászaton 2-től 4-ig tart a délutáni rende­lési idő. Fél kettőtől lehet számot kérni, összesen tizen­két számot lehet kiadni, mi­vel az orvosnak kisgyerme­ke van, rohan a bölcsődébe, nem fogadhat „plusz-mun­kát”. Igen, ismeri ugyan a ren­delkezést ő is a számosztó­ban (Mózsikné), dehát nem tud mit tenni: „ahogy ön, úgy az orvos is rohan a gyerekéhez” — mondotta. Azt hiszem, ezt nem kell külön kommentálni. A Megyei Vezető Kórház rendelőintézetének (Szentpé- teri kapu) igazgatója, dr. Mé­száros János válasza: — Speciálisabb helyzetben vagyunk, mi főként vidéki betegeket látunk el, miskol­ciak csak a közvetlen kör­nyékünkön levő három kör­zetből tartoznak hozzánk. Ez a sajátos helyzet idézi elő nyilván, hogy reggel 7—9 óra között nálunk a betegek 85—90 százaléka megjelenik. Délután már nagyon szór­ványosan jelentkeznek. Per­sze nyilván nem lenne pa­naszra ok, ha köztudott vol­na: mind a lakhely, mind pedig a munkahely szerinti területi rendelőintézetet igénybe vehetik a dolgozók. Sőt, a harmadik lehetőség: a nagyüzemek szakorvosi ren­delőiben is lehet jelentkezni szakvizsgálatokra. Ha tehát valaki az I. ke­rületben lakik, a Lenin Ko­hászati Művekben dolgozik, igénybe veheti a Csabai ka­pui, a vasgyári és az üzem­orvosi szakrendelőt is. ■ ■ S a Vasgyári Kórház ren­delőintézetének igazgatója, dr. Pósalaki László válasza: — A nyári szabadságolás elég nagy gondot okoz ná­lunk is. Van olyan szakren­delőnk, ahol csupán egy or­vosunk van. Például az ideg- gyógyászat. Vagy az orthopé- dia, ahol csak a délutáni ren­delést tudjuk biztosítani, s zömmel kisgyerekeknek, a csípőficam-szűréseket végez­zük. Olykor a szemészeten is csak egy-két napos elő­jegyzéssel tudunk idült be­tegeket fogadni. De a heveny megbetegedésekkel — tehát hirtelen rosszulléttel — je­lentkezőket minden esetben fogadjuk. Idült betegségek­kel mindenesetre jobb, ha előbb telefonon keresik meg a számosztónkat — a 33-771— 33-774-es telefonszámokon, a 128-as melléken —, ahol részletes tájékoztatást kap­nak az érdeklődők. Itt az elő­jegyzést is intézik. A kohá­szatból a 880-as telefonon lehet érdeklődni. S a számosztó megerősíti az elmondottakat. Az említett 128-as mellékről udvarias hang tájékoztat: — Az ideggyógyászatra sajnos még előjegyzést sem tudok pillanatnyilag elfogad­ni. Az orvos szabadságon van. Talán pár nap múlva tessék érdeklődni. A bel­gyógyászaton? Igen, ott mű­szak után is fogadunk bete­get. Négy óráig nyugodtan tessék jönni... RADVÁNYI ÉVA REFLEKTOR Ma Budapesten a MÉM- ben ülést tart az Országos Mezőgazdasági Operatív Bi­zottság. Békéscsabán asz­faltrajzversenyt rendeznek. Bujákon megkezdik egy 50 vagonos terménytároló műszaki átadását. Győrött megnyitják Barabás László festőművész kiállítását. • • Önkiszolgáló fürdő nincs. Csak százas van. A kulcsos ember pedig pénzváltásra nem hajlandó. Két megoldás lehetséges: vagy odahagyja az ember teljes vagyonkáját — amit jelen esetben a százas testesít meg —•, vagy visz- szamegy a pénztárakhoz, ismét sorba all, és alázatosan kéri a pénz felváltását. Akadnak persze kötözködö természetű vendégek, akik — eléggé el nem ítélhető módon — felkeresik a strand vezetőjét és panaszt emelnek. A vezető — megelőzendő a vitát — térül-fordul és felváltva hozza vissza a százast. Persze neki könnyű, mert a pénztárak hátsó ajtaján is bebocsátást nyerhet, elkerülheti a sorba állás tortúráját. A készséges közreműködés fejében azért megkockáztatja félhangosan azt a megjegy­zést, hogy egyesek úgy vélik, néhány fo­rintért — értsd az olcsónak egyáltalán nem mondható jegyek árát — kivételes bánás­módot igényelhetnek. A kabinosok új funkciója — mivel a zár­ral nem kell bajlódniuk — tulajdonképpen a nevelés. Ha valaki netán meg meri kér­dezni tőlük, merrefelé találja az ilyen­olyan szektor ilyen-olyan számú fülkéjét, akkor kioktatják: aki ismeri a betűket és a számokat, ráadásul nem mulya, az magától is eltalál oda. ahova kell. Az már csak rá­adás, hogy a kulcs az istennek sem jön ki a zárból, de bizonyára ez is a vendég mu- lyaságának tudható be. Egyébként a tapolcai strand Miskolc büszkesége és igazán hálásak lehetünk a tisztelt vezetőségnek, hogy csekély forint­jainkért lehetővé teszik számunkra — az önkiszolgálást. '» fbekes) jfr: Valahol a Bükkben... Készül a finom ebéd. (Ágolha felv.) Nem as a Tiszavirág, hanem a másik! A cipő és a halászlé címmel közönünk cikket augusztus 1-i, csütörtöki számunkban, amely­ben szóvá tettük egy délidöi ta­pasztalatunkat a miskolci Tisza­virág vendéglőben. De nem csak egy Tiszavirág van városunkban. Hanem kettő. Egyik a Rácz Adám utcában, azt a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat üzemel­teti. A másik a Rákóczi utcában — a Sötétkapuban —, a tokaji halászcsárda üzeme. A Rácz Adám utcai Tiszavirágból kértek meg bennünket, hogy közöljük: a cikkünkben szerepelt Tiszavi­rág a sötétkapui halászcsárda volt. A Rácz Adám utcaiak nem azonosítják magukat velük.. • lé Bálint bácsi. — Lejjebb kővel van kirakva a párt, Építész szemmel nézve bizonyára gyönyö rű a tapolcai strand új bejárata. Ám a pu­ding próbája az, hogy megesszük, egy bejá­rat értékét, pedig azzal mérhetjük, milyen gyorsan jut át rajta az ember. A buszmegállótól a strandbejáratig még keresztül kell menni a Hejő szűk hídjan is. Gyalogjárda nincs és a parkírozóba igyekvő, illetve onnan kikanyaradó kocsik szakadat­lan tülkölése közepette vergődik át a tömeg a szűk úton. hogy aztán sorba álljon a pénztárak előtt. Impozáns építmény ez a bejárat, ám nem elég tágas. Meghazudtolja funkcióját. Az egymás mellett nyíló ablakok előtt össze­keveredik a tömeg, nem rendeződhetnek a sorok, és — mint vasárnap délelőtt is —, aki bírja marja alapon zajlik le a jegyvál­tás. No, de ha végre megvan a kabinjegy, a vízbe vágyódó azt gondolhatja, csupa kel­lemes dolog következik. Téved. A bejáraton belül ismét egy hosz- szú sor fogadja. „Bölcs" újításként bevezet­ték ugyanis, hogy a kabinkulcsot nem a helyszínen, azaz a kabinoknál kapja meg az ember, hanem itt, egy szűk kis épület ablakán keresztül. Amikor végre odajut az ablak elé a ven­dég, nyújtja a jegyét, balga módon azt gon­dolván, hoci-nesze alapon mindjárt kezébe nyomják a kulcsot. Dehogy nyomják! Har­minc forintot kérnek zálogul. Nyilván azt hiszik, hogy kabinkulcs-gyüjtögetö szenve­délynek hódol a fürdőzők barbár serege. De megszoktuk már, hogy a hivatalt játszó szolgáltató vállalatok ne bízzanak bennünk, és adnánk is a harminc forintot, ha lenne ennyi nálunk — apróban. Most azonban tr Erlcsííés Értesítjük a Felső­i és Alsózsolca község területén lakó és üzemelő fogyasztóinkat, hajy munkálatok végzése miatt 1974. AUG. 8. ÉS 9-EN 7—17 ÓRÁIG az energiaszolgáltatást szüneteltetjük. EMASZ 2. sz. kirendeltség És délután, három után,,.? Amíg bejutunk a szakorvoshoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom