Déli Hírlap, 1974. augusztus (6. évfolyam, 179-204. szám)

1974-08-06 / 183. szám

Mit olvastak a bányamécsnét?

I

„A munkásosztály első hazai könyvtárai nemcsak korszerűbb társadalmi tudatot, hanem magasabb ízlésszintet is képviselnek, mint a kor hivatalos polgári kézikönyv tarai.’'

Nem kevésbé jelentős szakember állapítja ezt meg, mint Szabó Ervin. Nézetei igazolásául most kezünkbe vettünk néhány katalógust, melyek a század eleji munkáskönyvtárak állományáról adnak felvilágosítást. Csak találomra belelapozva ezekbe a kis füzetekbe — az olvasóegyletek minden tagja kapott ilyet — olyan nevekkel találkozunk a szépirodalmi szférában, mint Jókai, Bródy, Maupassant, Balzac, Zola, Gárdonyi és Swift, Az ő műveiket olvasták Borsodban a „Jószerencse” Dal- és Önképzőkör könyvtárának tagjai, a Rimamurányi Rt. Nádasdi Lemezgyárának munkásai, a perecesi Bányamécs Dal- és Műkedvelő Egylet olvasói és sorolhatnánk tovább. Szűkebb hazánk Borsod-Abaúj-Zemplén rendkívül sok lelettel szolgál, melyek mind-mind bizonyítják, hogy a századfordulótól kezdve — sőt már azelőtt is — jól kihasználták szerény művelődési lehetőségeiket a szervezett munkások.

■ U

A Szakszervezetek Megyei Tanácsának központi könyvtárában Magyar András, a könyvtár igazgatója elénk rakja legféltettebb kincseit; az évek alatt összegyűlt írásos emlékeket, katalógusokat, fényképeket, leveleket, meghívókat, plakátokat, korabeli újságokat, melyek egy nehéz és fájdalmas kor örömteli dokumentumai.

Néhány évvel ezelőtt az SZMT-könyvtár nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy feldolgozza a munkáskönyvtárak, olvasóegyletek történetét. A sorozat első füzete 1970-ben jelent meg (Magyar András: A diósgyőri „Jószerencse” Dal- és Önképzőkör könyvtárának története), s ezt még öt kiadvány követte. Rövidesen nyomdába került a hatodik is. Méltán írt hát egyik szaklapunk így erről a sorozatról: „Nem ötletszerű

vállalkozásról, hanem tervszerű és mind a kutatásban, mind a közreadásban következetes könyvtártörténeti tevékenységről van szó, melyet — úgy látszik — van erejük véghezvinni.’’

(Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy időközben a British Museum is érdeklődött a füzetek iránt, s meg is szerezte azokat az Országos Széchényi Könyvtár segítségével).

Evés közben jön meg az étvágy. Miközben a könyvtár — egyre több barátot, kutatótársat szerezve — munkálkodik a sorozaton, az értékes dokumentumok özöne (több ezer) érkezik cí# Magyar András a munkásmozgalmi dokumentumok közül a borsodnádasdi „könyvkiosztási naplót” — országos viszonylatban egyedülálló lelet — böngészi.

műkre. Ezek az anyagok már nem csupán az egykori olvasóegyletekkel kapcsolatosak; a munkásosztály politikai harcaiba, szervezeti formáiba, s közösségi életébe nyújtanak betekintést.

Különösen izgalmasak számunkra az 1919-ből számlázó levelek, s egyéb írásos emlékek — arról már nem is beszélve, hogy a Népszava és a Vörös Újság 1919-es évfolyamát szinte hiánytalanul őrzi a könvtár — s a felszabadulas utáni dokumentumok. De őriz a könyvtár 1864-ből származó röplapokat is, melyek a sárospataki nyomdában készültek, s az osztrák elnyomás ellen emelték fel szavukat.

Különösen figyelemre méltó a borsod-abaúj-zempléni

m

yff ff.

% XS'.C/:

'-'í&s-txt',//*.-.--#- . ; , -M&kL

£..*»*►«***&»

■tfrAC-í

//s/s/r'-fAASAs

/ \ >***

rí-,

A Szakszervezeti Vigalmi Főbizottság, költségeinek fedezésére, a „Jászét encse” Dal- és önképzőkör mozibevételét kéri.

. . *

munkásegyesületek és a korabeli élő (nagyobbrészt progresszív) irodalom kapcsolata. Többször megfordult Miskolcon — mint a mellékelt levél fotómásolata bizonyítja — Várnai Zseni, Veres Péter, Illyés Gyula, Fája Géza, Hidas Antal és Bajcsy-Zsilinszky Endre is. A munkások között pezsgő szellemi légkör uralkodott.

Külön kutatást érdemelne az 1919-ben Diósgyőrött működő Szakszervezeti Vigalmi Főbizottság tevékenysége is (a Tanácsköztársaság hozta létre).

Több évi kutatás után az SZMT kebelén belül működő munkásmozgalmi bizottság irányításával megkezdődik »az anyag feltárása és rendszerezése. Elsőként a szakszervezeti könyvtárak történetét feldolgozó összefoglaló mű lát napvilágot, majd a többi dokumentum is feltá- ratik. A munkásmozgalmi bizottság tevékenységét több országos hírű szakember is segíti, köztük Karsai Elek történész.

Innen már csak egy lépés, hogy a Herman Ottó Múzéum megnyissa munkás- mozgalmi osztályát. Nagyon reméljük, hogy a következő években ez is megtörténik majd.

(gyarmati)

Munkások és parasztok között...

A T

szerepe

a közművelődésben

Dr. Vonsik Gyula főtitkár nyilatkozata

A közművelődésről szóló párthatározat a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatot is arra kötelezte, hogy megvizsgálja tevékenységét. Ennek megtörténte után adott nyilatkozatot dr. Vonsik Gyula főtitkár.

— A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat — hatodik küldöttgyűlésének határozata szellemében — már az elmúlt évben felmérte, hogyan tud az ismeretterjesztés eszközeivel a legjobban kapcsolódni a gazdasági tevékenységhez, a munkahelyi élethez, az emberi közösségekhez.

— Társulatunk a jövőben kiemelten kíván foglalkozni a munkások közötti ismeret- terjesztéssel. Célunk, hogy maradéktalanul érvényesítsük azt az elvet, miszerint a munkásműveltség a közművelődés központi kérdése. A fő probléma: érvényesíteni tudjuk-e és milyen intenzitással a munkásosztály vezető szerepét. Számunkra mindenekelőtt a tudásfejlesztés a legsürgetőbb. El kell érni, hogy tevékenységünk nagyobb hányadát a munkások és parasztok között végezzük. Ehhez tematikai változtatások, módosított tervezési elvek, tartalmilag és szervezetileg korszerűsített előadóképzés kell. Jelenleg olyan érdekeltségi rendszer bevezetésén dolgozunk, amely az anyagiak tekintetében is előnyöket biztosít.

— A közművelődés eszközeivel nem egyszerűen csak műveltséget kell teremtenünk, hanem szocialista műveltséget. Ez nem csupán közreműködést igényel a részvevőktől, hanem ideológiai harcot a nem-szocialista jelenségek és maradványok ellen. A sokoldalú, magasabb erkölcsiségű embertípus megteremtése érdekében tűzte napirendre a TIT elnöksége a szocialista hazafiságra és a proletár nemzetköziségre való nevelés feladatait.

— A TIT már hatodik küldöttgyűlésén egyik legfontosabb céljának tekintette az értelmiség mind szélesebb körének bevonását az ismeretterjesztésbe. Létre kell hozni az üzemi, nagyközségi, körzeti TIT-szervezeteket. Az elmúlt hónapokban mintegy 300 ilyen szervezet alakult, 40—120-as létszámmal. Megindult tehát az értelmiség fokozott mozgósítása. Meggyőződésünk, hogy a folyamat meggyorsítható és a jelenlegi, alig valamivel több mint 20 ezres tagságot az év végéig további 50 százalékkal lehet növelni.

— Az előttünk álló feladatok jegyében, a párthatározat szellemében a TIT-nek fel kell mérnie, hogyan tud az eddigieknél még szorosabban együttműködni a művelődési házakkal, az ifjúsági klubokkal, a könyvtárakkal, a televízióval, a rádióval, nem utolsósorban pedig a KISZ-szel és a szakszervezetekkel. A közös érdeknek és a sajátos feladatoknak megfelelően a TIT-nek tehát jobban be kell épülnie a köz- művelődési intézmények rendszerébe.

Mai tévéajánlatunk

Honvédkórház

Az előítéletek szörnyen makacs dolgok. Bizonyára sokan vannak, akik a katonaorvost még ma is úgy tekintik, mint a hajdani sorozóorvost, aki még a félholtat is alkalmasnak minősítette. A műsor ’ a Honvéd Kórház bemutatásával az új, a valóságos kép kialakításához nyújt segítséget.

Az alkalom kettős: 75 évvel ezelőtt, 1899-ben, a mai Róbert Károly körúti Honvédkórház épületeiben nyílt meg az első katonakórház, s most 25 éve annak, hogy itt működik a Magyar Néphadsereg kórháza. A műsor bemutatja a gyógyintézetet, valamint azt, hogy miként segíti a polgári betegellátást, elsősorban a baleseti sebészet területén. Jelentős eredményeket értek el a kórház orvosai a szívsebészet fejlesztésében is. Ez a gyógyászati központ biztosítja elsősorban a vietnami ellenőrző bizottság orvosellátását is.

A műsorban a kórház igazgatója, dr. János György orvos vezérőrnagy beszél a kórház történetéről, az intézetben folyó szakmai és tudományos munkáról — egyszóval a gyógyításról, amelynek eredményeként 1949 óta félmillió beteg hagyta el egészségesen a Róbert Károly körúti épületet. (A műsor 18,10- kor kezdődik.)

íi

Egerben a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán tegnap kéthetes nyári továbbképző tanfolyam' kezdődött a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei részére. Borsod, Heves, Komárom, Nógrád, Pest és Szolnok megyéből mintegy száz olyan fiatal vesz részt az egri tanfolyamon aki jövőre — a középiskola elvégzése után — valamelyik felsőoktatási intézményben szándékozik folytatni tanulmányait. A diákok matematika, fizika, biológia, kémia, továbbá orosz, angol szakon kapnak előkészítést az egri főiskola szaktanáraitól.

\

' AWÄifc

>. < . • •• :V • y./. •

Xí >,♦*>'. * o**<*W< ,.<y. ■

ám, <?.- a .>*«, fAA

*£%-AJ* ■

/, £ ~Ay s*X'> W<- -A<f

• , .....V +■/*<■.

....... „ __t w-1

♦.I, £ - Va..,a' • . £ AVA,

/.vTryy- v " Z '

Néhány évvel ezelőtt Várnai Zsenitől kapta a könyvtár ezt a levelet, melyet 1919-ben kelteztek Miskolcon. Az itteni szociáldemokraták matinéra hívják az írónőt.

Az építészet nemcsak ipar

A szakmabeliek, de a folyóiratolvasók is jól ismerik Major Máté nevét. Hetvenéves. Ebből az alkalomból kereste fel a tévé, hogy valljon pályájáról, életéről, küzdelmeiről. Aki olvasta az önéletírását (Egy gyermekkor és egy kisváros emléke), az kevesellhette a tévériportot, mert nem adott többet, mást. S ezt éppen azért sajnáljuk, rójuk fel, mert építészetről van szó, ami vizuálisan is bemutatható, sőt csak úgy lehet igazán. Major Máté elmondta ugyan, hogy — hála éppen az ő vitáinak, harcainak is — az építészetet néhány éve ismét művészetnek is tekintik, de többet szerettünk volna hallani erről a témáról! Az építészet az a művészet, amely az ember környezetét — és maradandóan! — alakítja ki. Egyáltalán nem mindegy, hogy ez a környezet milyen! Szürke, sivár, fantáziátlanul összerótt városnegyedek lakói mindennap és évtizedeken keresztül látják, átélik a nem esztétikus környezet ízléssilányító hatását. Azt mindenki belátja, hogy az építészet mindenkor és erősen az anyagi lehetőségek (pénz, építőanyagok, technika, kapacitás!) függvénye. Mégsem mondhatunk le arról — ha már elismertük, hogy az építészet nem csupán ipar, de művészet is —, hogy egy-egy épületet, városképet műalkotásként, s egyáltalán! megbíráljunk. Sajnos,' ez a műfaj még részben hiányzik, másrészt csak a szűkebb szakmának írott lapokban hozzáférhető. Milyen kár, hogy a tévé nem használta ki jobban ezt az alkalmat, amikor a szakma egyik legnagyobb magyar tekintélyét szólaltatta meg!

(horpács!)

t . tr -rsm

műsor

KEDD

Kossuth rádió. 12.00: Déli krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. , — 14.07:

Achmed és a tevehajcsár. Mesejáték. — 14.50: Éneklő ifjúság.— 15.00: Hírek. — 15.10: Verdi: A végzet hatalma. — 15.30: Boross Lajos népi zenekara játszik. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Beethoven: G-dúr szonáta Op. 14. — 16.20: Elhangzott... Emlékezetes műsorainkból. — 16.40: Maya. Részletek Fényes Szabolcs—Harmath Imre operettjéből. — 17.00: Hírek. — 17.05: Fiatalok stúdiója. Utassy József versei. — 17.25: Polkák. — 17.35: Honnan vegyék? Szabó Imre riportja. — 18.00: Könnyűzenei

olimpia. Döntő. VIII. (befejező) rész. A Helsinki Rádió verseny- műsora. — 18.30: A Szabó család.

— 19.00: Esti krónika. — 19.25: Madarász Katalin és Domahidy László népdalokat énekel. — 20.00: Mi a titka? Hans Knap- pertsbusch művészete. Meixner Mihály műsora. — 21.00: Hírek.

— 21.03: Kilátó. A Rádió világirodalmi folyóirata. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30:

Válaszút. Tanulmányok a 17. század zenéjéről. — 22.58: Részletek Offenbach Périchole és A tam- burmajor lánya c. operettjéből.

— 24.00: Hírek. — 0.10: Janne- quin-kórusok.

Petőfi rádió. 12.03: A Janácek vonósnégyes felvételeiből. — 12.49: Bolíviai népi dallamok a „Los Carrilanos” együttes előadásában. — 13.00: Hírek. — 13.03: Törvénykönyv. Címzett a vásárló. — 13.20: Abu Hasszán. Részletek Weber operájából. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.10: Génjeink veszélyben? — 18.35:

„Zúgni kezd a térkép tengere.” Zenés barangolás szovjet földön II. Raics István összeállítása. — 19.01: Gitárral angolul! Catch the Words. — 19.16: Magyar bajnokok labdarúgótornája. — 19.45: Peter Nero és zenekara játszik.

— 19.53: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti krónika II. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Irodalmi" kirándulások. A horpácsi Mikszáth Kálmán emlékház. — 20.58: Magyar bajnokok labdarúgótornája. — 21.50: Zenekari muzsika.

— 22.24: Nóták. — 23.00: Hírek.

— 23.15: Romantikus zene. — 24.00: Hírek.

Miskolci rádió: 17.30: Műsor- ismertetés, hírek. — 17.35: A vendégek érdekében. — Szórakoztató zene. — 18.00: Borsodi Tükör. (Jelentés az aratásról; A munkahelyi és a gyermekélelmezés érdekében; A munkaközvetítőben; Petőfi-emlékkönyvtár avatása Hangácson). — 18.15:

Filmzene. — Az egészségügyi

kultúra kérdései. — Zenekari muzsika.

Televízió. 17.23: Műsorismertetés. — 17.25: Hírek. — 17.35: Piros, tilos . . . Óvodások műsora.

— 18.10: Honvédkórház. — 18.40:

Játék a betűkkel. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. —

20.00: Magyar bajnokok tornája.

— 21.50: Mai magyar egyfelvo- násosok a képernyőn. Gyurko- vics Tibor: Fekete vasárnap. — 22.25: Tv-híradó 3.

Szlovák televízió. 17.05: Metronóm (zenei műsor). — 18.00: Zenés műsor. — 19.00: Híradó. — 20.00: A császár kéme (francia kalandfilmsorozat). — 20.55: Dalok. — 21.05: Híradó. — 21.45: Musica viva. — 22.15: Sajtószemle.

Kiállítások. Miskolci Galéria (11—19): Agotha Margit grafikus- művész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Sző- nyi István 50 rézkarca. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Szcenográfia ’74 Miskolc. — Dé- ryné-ház (10—18): Régi magyar arcképek. — Herman Ottó emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága.

Filmszínházak. Béke (f4, hn6, 8): Az Olsen banda nagy fogása (mb. színes dán). — Kossuth (f3, hn5): A lovag végakarata (színes szovjet); (7): önző szerelem (14 éven felülieknek! mb. színes jugoszláv). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7) : Haláltánc (színes angol). — Fáklya (f5, f7): Szerelem a tengeren (színes szovjet). — Petőfi (f5, f7): Lóháton, ágyútűzben (színes szovjet). — Szikra (5, 7) : így látták ők . . . (színes amerikai). — Táncsics (f5, f7): Az Olsen banda nagy fogása (premier helyárral! mb. színes dán). — Tapolca-kert (8): Francia kapcsolat (16 éven felülieknek! Felemelt helyárral! színes amerikai). — Ságvári (5, 7): A Saturnus csapdájában I—H. (dupla helyárral! mb. szovjet).

SZERDA

Kossuth rádió. 8.00: Hírek. —

8.05: Műsorismertetés. — 8.15:

Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20 :• Nótacsokor. — 9.10: Rádiónovella-pályá- zat. Pintér Tamás: A panaszos.

— 9.30: .Könnyűzene Patachich Iván szerzeményeiből. — 10.00: Hírek. — 10.05: Érdekes szigetek. — .10.25: Zenekari muzsika.

— 11.30: A Szabó család.

Pétőfi rádió. 8.00: Hírek — 8.05: Kamaramuzsika. — 9.00:

Hírek. — 9.03: Kíváncsiak Klubja- — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 11.45: Felhívjuk figyelmüket!

Munkás eleink hagyatéka