Déli Hírlap, 1974. augusztus (6. évfolyam, 179-204. szám)
1974-08-05 / 182. szám
Rejtve, Rejteken (Herényi László felvételei) Otthagyják a falut „Naplómat 1974. augusztus 2- án az olvasótábor megnyitásának napján kezdem. Ma fél 11-kor érkeztünk meg. Először szokatlan volt, de egy órán belül megszoktam. Az ágyam az ablak mellett van, mellettem M. Kati fekszik. Izgulva várom azt a pillanatot, hogy írók, festőművészek látogassák meg táborunkat. Most jelen pillanatban 12.10 óra van. Zöldbableves és sonkás tészta lesz az ebéd. Egy volt osztálytársam is itt van: Tóth Gábor. Mindenki nagyon kedves hozzánk. Szeretek itt lenni. Ez a 12 nap, remélem, nagyon jó és szép lesz.” Frisseségben, tömörségben sajnos nem tudunk versenyezni T. Évivel, aki kisvártatva megérkezésük után agyára hasalva vetette papírra a fenti sorokat. Egyébként nemcsak ő, hanem mind a 24 általános iskolás azt reméli, hogy nagyon jó lesz a következő 12 nap, amit együtt töltenek. Mint ahogv szép és .hasznos volt már tavaly is. A gyerekekkel kellene beszélgetnem, de egyelőre bennünket — a városból kiszabadult felnőtteket is — lenyűgöz a Bükk-vidék. A tábor Rejteken van (s tényleg eléggé rejteken), Hollóstető fölött három kilométerrel. A zsindelyes erdészház — egész nyáron az „Ady” bérli —, apró sátrak, fortyogó üstök, s olyan csönd, amit harminc- egynéhány ember akkor sem képes háborítani, ha nagyon vidámak. Az Ady Endre Művelődési Háznak volt már itt a nyár Sátrat vernek a fiúk mindahányan, akik a város (de főleg Diósgyőr) iskoláiból jöttek. A táborban azonban — úgy tűnik — kevesebbet fognak olvasni, mint a vakáció más napjaiban. De minden bizonnyal többet tudnak dáznak, fociznak. Ez a rövid együttlét is igen jó alkalom a szakembereknek, hogy megismerjék a gondjaikra bízottakat. Ebédnél már szinte egy családként ülnek mindannyian asztalhoz. Nagyon izgalmas problémát vetett fel, feszegetett a legutóbbi Radar című műsorban Feledy Péter. Ha egyetlen közhellyel foglaljuk össze, akkor azt mondhatjuk, hogy a fiatalok otthagyják a falut. Feledy ezt a közhelyet piszkálta meg a mezőgazdasági szakmunkások sorsát vizsgálva. „Lenézik őket” (erről szól Gulyás Mihály írása is a Napjaink augusztusi számában). Ha csupán arról lenne szó, hogy néhány sznob, finnyáskezű és lelkű kislány nem szívesen „áll szóba” egy-egy tehenész, traktoros, növény- termesztő szakmunkás legénnyel, még legyinthetnénk a kérdésre. Ezek a kislányok majd rájönnek, hogy sokkal kevesebb orvos, mérnök vagy tévészerelő van, mint ahány menyecske) elölt. Sokkal mé- lyebbre szalad a kérdés, fájóbb a seb, ha azt vizsgáljuk, hogy honnan került be ez a nézőpont, felfogás a tu- pírozott fejekbe? Hogyan lehetséges az, hogy a mi társadalmunkban, amely a munkát vallja talpkövének, egyszerűen „le lehet nézni” a munkásembert? Mert ne higy- gyük ám egy percig sem, hogy csak a mezőgazdasági szakmunkásokról van szó! Tessenek csak megnézni, hogy milyen szakmákra, milyen szakközépiskolákba hirdetnek (már-már kétségbeesetten, aggódva az iskola, az intézet puszta létéért is!) pótnyílt titok — nem emelik ám olyan túl magasra a mércét, ha egyáltalán állítanak mércét ...) Nincs elég kohász, marós, kőműves, ács, öntő — és még sorolhatnánk a szakmákat — tanuló sem, pedig ezeknek a szakmáknak még nem is olyan régen rangjuk, becsületük volt! A riportban az iskolákat is 'megszólaltatta Feledy Péter. Bizony panaszkodtak ezek a szomorú szemű igazgatók, pedagógusok. Eljöhetne Feledy Miskolcra is néhány iskolába, hasonló gondokról hallhatna. Pedig ezek a gyerekek (akiket lebeszélnek, tiltanak a szülők a szakmától, akik megszöknek) nem grófivadékok, még csak nem is értelmiségi palánták! Hogyan van az, hogy azok a parasztok, munkások, akik becsületesen — sokszor erejüket meghaladóan is — teszik a dolgukat, a gyerekeiket lebeszélik a munkáspályáról? (mert ma már a mezőgazdasági munkás is egyre inkább munkás). Nem érzik ezek a szülők, hogy sa- játmagukat fokozzák le ezzel? Vagy másról lenne itt szó? A riporter is, a tévé- recenzes is csak töpreng, holott mindenképpen megoldást kell találni, mert dolgozni kell! Meg kell fejni a teheneket, csapolni kell az acélt, tetőt ácsolni a házra. Ki fogja, ha ennyien (mert mind azért nem) otthagyják a szakmát, vagy oda se mennek? (horpácsi) Ősztől Családi életre nevelés az iskolákban Az 1971—75-ös tanévben — kísérleti jelleggel — 60 általános és 30 középiskolá- b - i megkezdik a családi élettel kapcsolatos ismeretek oktatását. Az osztályfőnöki órákon évi 4—6 órában ismertetik majd — meghívott orvoselőadókkal együtt — a családi élettel kapcsolatos etikai, szociológiai, jogi, egészségügyi és társadalmi kérdéseket. Foglalkoznak a fiúk és a lányok kapcsolatával, s a szexuális élettel ösz- szefüggő legfontosabb ismeretekkel is. A komplex ismeretek oktatását már-az általános iskola ötödik osztályában — a 11 éves gyermekek számára — elkezdik. Fokozatosan bővített ismereteket kapnak a diákok a középiskolában és a felsőoktatási intézményekben is. Az idén szeptemberben kezdődő nagyszabású munkába csaknem 500 pedagógus és iskolaorvos kapcsolódik be. Részükre augusztus végén egyhetes tanfolyamot szerveznek. A szakemberek egyebek között kézhez kapják a kész tanterveket, az egyes órákhoz szükséges tartalmi és módszertani útmutatókat is. A Hazafias Népfront a szülők számára készít olyan tájékoztató kiadványt, amely ismerteti a családi életre nevelés céljait, módszereit — és azokat az ismereteket, amelyeket a diákok megszereznek majd. folyamán honismereti tábora, s lesz még egy idegen nyelvi tábor is, ha a mostani befejeződik. Az olvasótábor megnyitóján a fiatal irodalom- történész „tábor” szavunkat- elemzi, különös tekintettel a jelentésbővülésre. Manapság számunkra a tábor inkább a közös akarást, az együvétar- tozást, a szellemi készülődés központját jelenti. Az olvasótábor kifejezés viszont — érzésem szerint — nem fedi egészen az együtt töltendő napok tartalmát, formáját. Mert senki se higgye, hogy a 24 gyerek csak olvasni jött ide, s mint afféle kis könyvmolyok, máris falják a betűt. Természetesen olvasó, az irodalmat szerető emberkék meg a világról... ■ ■ Ládi Katalinnal, a művelődési ház főelőadójával — aki a tábor teljes jogú szellemi és gazdasági vezetője — az itteni programról, foglalkoztatási formákról beszélgettünk. Már az is örvendetes, hogy a 24 gyerek testi és szellemi táplálásáról összesen 10 felnőtt gondoskodik. A csoportok vezetői: Nádudvari Anna, Ordas Péter (fiatal írók) s Molnár Istvqn egyetemi hallgató. Az első erőpróba nem szellemi, hanem fizikai természetű. A gyerekek — persze kellő segítséggel — berendezik a két szobát, sátrat vernek (a sátrakban a felnőttek alszanak majd), aztán labKészül a jó ebéd Beszélgetnek, beszélgetnek. Ez itt a legfontosabb. Az már a felnőttek találékonyságán, műveltségén, pedagógiai érzékén múlik, hogy miről folyjék a szó. Ahogy elnézem őket, már most megfogalmazódik a gondolat: az év folyamán együtt kell tartani — rendszeresen össze kell hívni — ezeket a gyerekeket. Nem új dolog — mondja Ládi Katalin ... ■ ■ T. Évi írja naplójában, hogy mennyire várja az írókat meg a festőművészeket. Nos, nem hiába. Ellátogatnak maid a táborba a Tokajban tanácskozó írók, jön a gyerekek nyelvén annyira értő Varga Balázs. Sőt, zenész, karmester, csillagász vendége is lesz a rejtekieknek. Megannyi alkalom a hasznos ismeretszerzésre. S persze nem hiányoznak a könyvek sem. Másfél száz válogatott kötet, köztük számos kézikönyv, szolgál kalauzul az élőszó mellett. Mit mondjunk? Irigyeljük a Rejteken táborozó gyerekeket. (gyarmati) felvételeiket. (Holott — ez is Tóth Imre festőművész kiállítása A Szőnyi István-teremben augusztus 8-án nyílik meg Tóth Imre Munkácsy-díjas festőművész kiállítása. A Képcsarnok Vállalat miskolci fiókjának kiállítási programja évente négy kiállítást tartalmaz, amelyeket a Képcsarnok Vállalat központjával közösen rendeznek. A kiállítási programban minden évben helyet kapnak képző- művészetünk helyi képviselői is. Ebben az évben a diósgyőri születésű Tóth Imre festőművész alkotásait tekinthetik meg a festészet iránt érdeklődő miskolciak. ALLAMIGAZGATASI MUNKAKÖRBE jogi végzettségű dolgozót keresünk felvételre. Bérezés a 15/1974. MüM sz. r. szerint. Jelentkezni lehet önéletrajzzal az I. kér. Hivatal titkárságán, a személyzeti vezetőnél. (Miskolc I., Vörösmarty utca 16. I.) HÉTFŐ Kossuth rádió; 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13.52: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.07: Édes anyanyelvűnk. — 14.12: Dénes Vera felvételeiből. — 14.29: Szerelmespár. összeállítás Palotai Boris írásaiból. — 15.00: Hírek. — 15.10: Egy furcsa szekta fiataljai közt Bonnban. — 15.32: Az Alekszandrov-együttes műsorából. — 15.42: Mezők, falvak éneke. — 13.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Mozart: d-moll zongoraverseny. — 16.35: Hét bagoly. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Könnyűzenei olimpia. Döntő. VII. A Ljubljanai Rádió versenyműsora. — 17.44: Piramisok az Alföldön. — 17.59: Húszas stúdió. Tervek — két nyelven. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: A Rádió Kabarészínházának humorfesztivál- ja. i. forduló, I. rész. — 20.45: Üj operalemezeinkből. Boito: Me- fistole — Prológus. — 21.11: A hét rádióhallgatója. Portré muzsikával. — 21.30: Mikrolánc. Pet- ress István műsora. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Simándy József operettdalokat énekel. — 22.47: Minden nőnek örök vőlegénye. — 23.00: Szimfonikus zene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Pal Joey. Részletek Rodgers filmzenéjéből. Petőfi rádió: 12.03: Zenekari muzsika. —- 12.43: Két tanév között. — 13.00: Hírek. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00; Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Kalandozás. Márkus László és Tamássy Zdenkó beszélgetése. _ 19.19: Beethoven: esz-dúr vonósnégyes. Op. 74. —• 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Üj könyvek. — 20.13: Händel műveiből. — 20.50: A Rádiószínház bemutatója. A világ legkülönösebb szerelmi története. — 21.32: Népdalcsokor. — 22.30: A hét zeneműve. Schubert: b-dúr szonáta. Op. post. — 23.00: Hírek. — 23.15: Táncdalainkból. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsor- ismertetés — hírek. — 17.35: Emberek, utak, járművek . . . — Lakótelep és közlekedés. — Könnyűzene. — 18.00: Borsodi tükör. (Aratási helyzétkép; Üjí- tási mérleg a DIGÉP-ben; Négy község óvoda nélkül; Régészek konferenciája után). — 18.15: Kórusmuzsika. — Napjaink kérdései: „Másik nemzedék?” — Jegyzet. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Szlovák televízió: 16.25: Csehszlovákia—Kuba labdarúgó-mérkőzés közvetítése. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.00: Kalózok, (francia tévésorozat). — 18.25: Dalok. — 19.00: Híradó. — 20.10: A liétbalkonos ház (színházi közvetítés). — 22.00: Híradó. — 22.30: Mezőgazdasági egyetem. Kiállítások. Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Szőnyi István 50 rézkarca. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Szcencgráfia .’74 Miskolc. Filmszínházak; Béke (f4. hn6, 8): Az Olsen banda nagy fogása (szí. mb. dán). — Kossuth (f3) : önző szerelem (mb. szí. jugoszláv). — (hn5, 7): Jöjjön el egy kávéra hozzánk (18 éven f - lülieknek! Felemelt helyár! ? olasz). — Hevesy Iván Filmklub (f5, fi): Haláltánc (szí. angol). — Fáklya (fő, f7) : Szerelem a í Seren (szí. szovjet). — Petőfi (fi. f7): Lóháton, ágyútűzben (szí. szovjet). — Szikra (5, 7): így látták ők . . . (szí. amerikai). — Táncsics (f5, f7): Az Olsen banda nagy fogása (Premier helyár! mb. szí. dán). — Tapolca-kert (8) : Ö, maga rettenetes (szí. angol). — Ságvári: A Saturnus csap- dájábap. i—II. (Dupla helyár! Mb. szovjet). -- Hámor (4); Tereza doktornő (16 éven felülieknek! lengyel). KEDD Kossuth rádió; 8.00: Hírek. — 8.Ö5: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Harsan a kürtszó! — 8.56: Donizetti; A csengő. Egyfelvonásos vígopera. — 10.00; Hírek. — 10.05: iskola- rádió. Hang-játék. — 10.20: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara játszik. —11.14: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Zenekari muzsika. — 9.00: Hírek. — 9.03: Kórusok és népi zenekarok műsorából. — 9.52: Fehér a fehéren. — io.00: Zenés műsor üdülőknek. — 11.45; Babaszerviz, Olvasótábor
