Déli Hírlap, 1974. augusztus (6. évfolyam, 179-204. szám)
1974-08-05 / 182. szám
*> ,f Óvoda panelből A nyékládházi Mezőgazda- sági Épületelemgyár a műszaki fejlesztés során tavaly alakította ki azokat az előre gyártott betonelemeket, amelyekből többek között óvoda is építhető. Az első ilyen gyermekintézményt Nyék- ládháza nagyközségben építették fel. Az előre gyártott vázszerkezetből hat hét alatt összeszerelhető óvoda országosan is sikert aratott, s az idén Vásárosnaménytól Budapestig tíz helyen építenek Mezőpanel elemekből ötven- 5 száz gyermek részére óvodát. \-)f A képen látható Zsiguli a Szemere utca és az MSZB tér között, a gyógyászati segédeszközök boltja előtt, a fél úttestet elfoglalva, a járdától jó másfél méterre várakozik. A mögötte jövő Trabant még ugyan nagy nehezen elfér a Zsiguli és a felezővonal között, de a 14-es busznak már manővereznie kell, ami ezen a félelmetesen zsúfolt útszakaszon nem mindig könnyű. Ezért fizetett a Zsiguli tulajdonosa 100 forint bírságot a helyszínen. Közlekedési morál ’73 Zsúfolt mali, fegyelmezetlen gépkocsivezetők Jovább nőtt a balesetek száma Gépjárművezetők számára aligha lehet hasznosabb szabad program, mint a Közlekedési morál — ’73 című kiállítás megtekintése a Molnár Béla Ifjúsági Házban. De elmondható ez a gyalogosokról is, hiszen ez a dokumentumanyag mindenkit érint, aki közlekedik. Mit láthatunk ezen a kiállításon tulajdonképpen? S egyáltalán miért kell rendezni ilyen jellegű kiállításokat? 1,3 millió jármű A kiállítást megnyitó beszédében Hevér István rendőr alezredes, az MKBT titkára külön hangsúlyozta a motorozáció fejlődését hazánkban. íme két adat:«,tíz évvel ezelőtt még alig 480 ezer, ma 1,3 millió jármű közlekedik az országutakon. Ezen felül ma már évente egymillió külföldi autóval is számolni kell. Ugyanakkor új autóbuszok ezreit helyezzük üzembe, fejlődik a kereskedelem, az építőipar, a mező- gazdaság járműparkja. Kerékpárból már több mint 3,5 millió darab közlekedik, s a segédmotoros kerékpárok és fogatolt járművek száma is csak százezrekkel mérhető. Mindez együtt óriási mértékben növeli a közlekedés veszélyességét. Tavaly hazánk közútjain 1249-en haltak meg, 8911-en súlyosan, 16143-an pedig könnyebben megsérültek. A közvetlen és közvetett kár milliárdokkal mérhető ... Borsod első fél éve A kiállítás gazdag anyaga fényképekkel, gonddal összeállított tablókkal dokumentálja, hogyan közlekedtünk tavaly és az idei első fél évben, mit tettünk és teszünk a közlekedési helyzet javításáért. Az erőfeszítések eredményeképpen Borsodban 1973-ban 6,7 százalékkal csökkent a közúti közlekedési balesetek száma. De ez a csökkenés is 1250 személyi sérülést foglal magában. Az idei év első felében ismét romlott a helyzet, a közlekedési balesetek száma tavalyhoz képest 11,7 százalékkal nőtt. Igaz ugyan, hogy a halálos balesetek száma csökkent (22 százalékkal!), de az 579 balesetnek sok a súlyos és a könnyű sérült áldozata. Az anyagi kár is meghaladja a 3 millió forintot. Gyorshajtás, ittas vezetés Mi okozza a közlekedési balesetek számának növekedését? A kiállítás nagyon szemléltetően mutatja ezt be. Egyértelmű például, hogy a súlyos kimenetelű balesetek döntő többsége az alapvető közlekedési rendszabályok megszegéséből fakad. Nagyon gyakori például a gyorshajtás, amikor a korszerű gépjármű tulajdonosa nem alkalmazkodik az adott út- és forgalmi viszonyokhoz. Sok balesetet okoz a szabálytalan előzés, a szabálytalan, kanyarodás, a követési távolság be nem tartása is. Borsodban különösen sokan követnek el közlekedési szabálytalanságot, s ebből eredően okoznak balesetet ittas állapotban. Tavaly 244-en okoztak ittasan sérüléses balesetet , B.orsod útjain, az idén már az első fél évben 145-en! (Igaz, néhány napja Hevér István alezredes arról tájékoztatott bennünket, hogy mintha csökkenne — az erős ellenőrzések miatt — az ittas vezetők száma.) De nagyon sok balesetet okoznak a gyalogosok és a gyermekek is, akiknek közlékedési fegyelme messze elmarad az átlag gépjárművezetőkétől. A Közlekedési morál — ’73 kiállítás — amely naponta 10-től 19 óráig tekinthető meg — minden járművezető és gyalogos számára tanulságos lehet.. (nyikes) Boldog öregek varosa Szőcön, Veszprém megye üzemeinek, szövetkezeteinek és társadalmi szerveinek ösz- szefogásával befejezéséhez közeledik a „boldog öregek városa” elnevezésű szociális otthon építése. A lakóépület és a főépület építési és szerelési munkáival már elkészültek, átadás előtt áll a nővérszálló, és megkezdődött a belső utak építése. A tervek szerint augusztus közepén megkezdődnek a műsza- ; ki átadások és hamarosan,; otthonra talál 160 idős em-| bér a 20 holdas parkerdő kő-j zepén álló „városban”. Városi tanácstagok fopÉórái 1974. aug. 5. Almási Istvánná, 1/3. sz. területi pártalapsz-ervezet, Tiz-eshon- véd u. 21.. i7 órától; Bumbera László, Költő u. 23., 16 órától: Endrédi József. Széchenyi u. 15— 17., OTP igazgatói szoba, 15 órától; Hajas Zoltán, 7. sz. házke- zelőség Vörösmarty u. 82.. 13 óráitól: Harhai József, görömbö- lyi pártalapszervezet, 17 órától, Hell István, Virág K. u. 4., 17 órától; Honti András. Ingatlankezelő Vállalat, Dózsa Gy. p. 30., 17 órától, Kiss Martonné, óvoda. Kacsóh P. u. 8., 12 órától; Nagy Károlyné. Rozgonyi P. u. 6.. 18 órától: Ökrös Bélá- né. Gagarin u. 13.. 17 órától; Papp Gyula, Patyolat Vállalat, kultúrterme, Győri kapu 48., 18 órától; Vitányi Imre. 15. sz. területi pártalapszervezet. Kassai u. 86., 18 órától; Molnár Miklós II. lakásszövetkezet irodája, Katowice u. 7.. 18 órától. 1974. aug. 6. Kormos György, tsz-iroda. Major u. 4., 16 órától; Koval Pál, 1/6. sz. területi pártalapszervezet Tanácsház tér 2., 17 órától; ifj. Tasnádi* László, BÁÉV rendészeti iroda. Magyar—Szovjet Barátság tér 4., 18 órától. Vindt Márta Brigád u. 18., 17 órától. 1974. aug. 7. Budai Bárnáné. Ady E. Művelődési Ház. Kuruc u.. 18 órától; Vágó Péter, Fazola H. utcai ált. iskola. 17. órától. 1974. aug. 10. Korencsik János, Szirma, ta- nacsház. 17 órától. Cell-pänel is ssäszli eszterga Az emlékezetes dokumentumfilm óta nehéz embereknek nevezzük azokat, akik újítással rukkolnak elő és találmányuk bevezetéséért — sokaknak nem tetsző módon — harcolnak is. A múlt csütörtökön egy ilyen nehéz emberrel találkozhattunk a televízió képernyőjén: Kis-Szölgyémy Ferenccel, a cell-panel feltalálójával. Annak idején sokat írtak az újságok erről az olcsó, köny- nyen megmunkálható, tartós építőanyagról. Bemutatták a cell-panelből készült diósdi óvodát is a televízióban, melyet alig több mint három hónap alatt szereltek össze. Mindenki azt hihette — maga a feltaláló is —, hogy a cell-panel elindult hódító útjára, s mindenfelé alkalmazzák, ahol olcsón, gyorsan kell építeni. Ám mint a riportból megtudtuk, nem így történt. Kis-Szölgyémy Ferenc bármerre fordult, falba ütközött. Próbálkozott különböző vállalatokkal, termelőszövetkezetekkel — hiába. Aki hajlandó lett volna pártfogásába venni az ügyet, az részt kért az újításból. A feltaláló azonban nem alkuszik. Annak ellenére sem, hogy eddig nem sikerült szabadalmaztatnia a eell-panelt, pedig elment már — igazát keresve — a Legfelsőbb Bíróságig. Míg keserű szavait hallgattam, egy másik arc rémlett fel előttem. Gellért Károlyé, a sokszög-eszterga miskolci feltalálójáé. Ismerős volt az is, hogy Kis-Szölgyémy Ferenc szerint azért ütközik falakba, mert nem „brancsbeli”. Nincs mérnöki diplomája, sem vezető beosztása — pillanatnyilag állás, nélkül tengődik —, ezért sokan kétségbe vonják jogát az újításra. Gellért Károly — ha nem is ezekkel a szavakkal — többször kifejtette előttem, milyen lenézően kezelik sokan, csak azért, mert lakatosmester és nem „magasan kvalifikált” műszaki. A két ember, a két újítás sorsa közötti párhuzam kézenfekvő, bár a sokszög-eszterga ügye jobban áll, mint a cell- panelé. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen foglalkoznak Gellért Károly találmányával. Néhány gép elkészült, s különböző vállalatoknál működik. Ám a sokszög-eszterga ennél többet ér, többet érdemelne. Bizonyság rá a hazai és nemzetközi kiállításokon kivívott sok-sok elismerés és a miénknél fejlettebb iparral rendelkező országokból érkezett szakemberek megkülönböztetett érdeklődése. Az évek telnek és még mindig nem gyártják sorozatban a sokszög-esztergát. Gellért Károly helyzete könnyebb, mint Kis-Szölgyémy Ferencé. Találmányát nemzetközi szabadalom védi, jogai elvi- tathatatlanok. Jó állása van, családja, barátai a nehéz években is kitartottak mellette, s biztatják, támogatják. A cell- panel feltalálója magára maradt és — lehet-e csodálni? — acsarkodással válaszol az elutasításra. Van aki egyszerűen kétségbe vonja, hogy épelméjű. Egy tsz-elnök enyhe iróniával rossz modorúnak nevezte a televíziós riportban. Jómaga választékosán adta elő mondandóját, ám időközben megfosztották tisztségétől. Szomorú, de lel kell tételeznünk, hogy a cell-panel és még sók-sok használható újítás, gondolat elutasítói között olyan emberek lehetnek, ' akik nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy valami újat, az átlagosnál többet nyújtsanak. Persze, nem lehet mindenki feltaláló. Ám azok, akik — bár magas iskolai végzettséggel rendelkeznek — nem képesek többre, mint az új technika megértésére, alkalmazására, ne vessenek gáncsot a nehéz embereknek. Az intelem persze nem nekik szól, hiszen már régen elhitették magukkal, hogy nekik az óvatosaknak, a jó modorú elutasítóknak, körtön- falazóknak, számítgatóknak van igazuk. A társadalom ereje lehet csak nagyobb az ellenállásuknál. A cell-panel és a sokszög-eszterga mindannyiunkat szolgálná. Nem szabad hagynunk, hogy megfosszanak bennünket a hasznuktól. BÉKÉS DEZSŐ Könyvvásárló ország Az év első felében 660 millió forintért vásároltak könyvet Magyarországon, ez több mint 80 millió forinttal haladja meg az elmúlt év I. # Ez a felvételünk a Petőfi tér és a Búza tér között készült. Az IG-s Volkswagen előtt meg egy hasonló típusú kocsi áll, ameiy most nem látszik. Mindkettő messze a járdától. Az útnak ezen a szakaszán egyenesen és a következő útkereszteződésnél jobbra kanyarodva lehet haladni. Nem vitás azonban, hogy akinek jobbra visz az útja, csak úgy tudja kikerülni a két Volkswagent, ha átlépi mellettük a záróvonalat, ez pedig életveszélyes helyzetet teremthet. Az első kocsi vezetője beszélget. a másik kocsi ..pilótájával”, s csak a járőr döbbentette rá őket, milyen bonyolult helyzetet teremtettek néhány perces diskurálásukkal... Csökkent a főváros vonzása Népszámlálási adatok Óvodai beíratás A városi tanács művelőlésügyi osztálya felhívja az érdekeltek figyelmét arra, aogy Miskolc összes óvodái- oan az 1974—75. évre szóló tus hó 26., 27., 28., 29. napján lesznek. Valamennyi óvoda vezetője ebben az időpontban várja az óvodáskorú gyermekek szüleinek a beírással kapcsolatos jelentbeíratások folyó év augusz- kezesét. Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal legújabb kiadványa, amely az 1973. január 1-én megtartott reprezentatív népszámlálás, az úgynevezett mikrocenzus adatait tartalmazza az 1970-es népszámlálás utáni hároméves időszakról. Az ország összlakossága 1970 és 1973 között 115 000 fővel — 1,1 százalékkal — 10 416 000-re növekedett. Tovább tart a lakosság vándorlása a községekből a városokba, ennek folytán csaknem azonos számban élnek a városokban és a községekben. Csökkent Budapest vonzása, az adatok szerint ugyanis az utóbbi három évben a vidéki városok népességnövekedése több mint két és félszerese volt a fővárosénak. Három év alatt nem változott a produktív munkát végző korosztály aránya, 62 százalék volt. A gyermekeké azonban kissé csökkent; 20 „százalék. Növekedett viszont az öregkorúak száma —• 18 százalék —, bár az előző évtizedhez viszonyítva a népesség öregedési folyamata némileg lelassult. Továbbra is a nők vannak többségben. 1973-ban az ország népességének csaknem fele — öt- millió-nyolcvanhatezer fő — aktív kereső, egyhatodé inaktív kereső (nyugdíjas, szülési szabadságot kivett nő stb.) és több mint egyharma- da eltartott volt. Az aktív keresők megoszlása ágazatonként a korábbi évektől elté/ rően alakult. A ^yors ütemű iparfejlesztés és az általános gazdasági fejlődés nyomán 1970-ig a mezőgazdaságot kivéve, valamennyi termelő- ágazatban növekedett a foglalkoztatottak száma. Előzetes számítások szerint 1973-ban az aktív keresők 58 százaléka — mintegy 2 950 000 fő. — munkás, 15 százaléka szövetkezeti paraszt, csaknem egynegyede értelmiségi és egyéb szellemi dolgozó volt, amíg a kisárutermelők aránya három százalék. A felmérés a lakáshelyzet alakulására is kiterjedt, s mint az adatok jelzik, 1973 elején az ország lakásállománya 3 346 000 volt, 196 000-rel — 6,2 százalékkal — több, mint három-évvel korábban. hasonló időszakának forgalmát és 14 százalékos növekedést jelent. Az összforgal- mon belül az átlagosnál nagyobb mértékben fejlődött 'az üzemi könyvterjesztés: a munkahelyeken dolgozó könyvbizományosok 16 százalékkal növelték forgalmukat: kereken 160 millió forint értékű könyvet adtak el. Lakások, liiankásekaak A Dunai Vasmű 1974- ben a vállalat fejlesztési és részesedési alapjából húszmillió forintot fordít mun- káslakás-építésre. A különböző kedvezmények révén a gyár fizikái dolgozói százezer forinttal olcsóbban jutnak összkomfortos- lakáshoz. Az idén a Dunai Vasmű 156 dolgozója kap kedvezményes lakást, ezenkívül a tanácsi értékesítésű lakásokból 400 otthont a vállalat dolgozóinak utalnak ki. A Dunai Vasmű segíti a családiházépítőket is; 1974-ben 4,5 millió forint támogatást ad a magánépítőknek. x
