Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)
1974-07-02 / 153. szám
Kisiparosok aprómunka ja Az óvodák felújítása Ügy terveztük, hogy pontosan megírjuk: az egyes miskolci óvodák a nyáron mikor, vagyis június, július es augusztus hónapban hányadikától hányadikáig lesznek szünet, illetve tatarozás, felújítás miatt zárva. Gondoltuk, hogy ez olyan szolgaitatás, amelynek mindenki örülne, akinek óvodáskorú gyereke van. De a terv terv maradt, mert jelentős helyet venne igénybe a több mint negyven miskolci óvoda nyári időbeosztásának felsorolása. Másrészt akinek apró gyereke van, azt elsősorban nem az érdekli, hogy az óvoda mikor van zárva, hanem hogy mikor lesz nyitva. Hogy gyermeke elhelyezése mikor nem zavartalan. Az óvodák tatarozása, zárva tartása visszatérő, hagyományos témáink közé tartozik. Azért, mert visszatérő munkák, és ezzel együtt immár „hagyományos'’ bosszúságok, megoldatlan gondok sorát jelenti a nyár. A rendtartás előírja, hogy június 8. és augusztus 20. között bizonyos időre minden óvodát kötelező bezárni. Ez az óvónők, az óvodai személyzet jól megérdemelt nyári pihenője. Az azonban már csak részben múlik az egyes intézményeken, hogy mikor zárnak be, és sokszor nem tőlük függ, hogy menynyi ideig kénytelenek húzni a szünetet. Két hétre csukja be kapuit az óvoda ott, ahol csak takarítani kell. Ha kisebb festési, javítási munkák szükségesek, akkor legalább három hét a zárva tartás ideje, ahol pedig renoválni kell, ez az idő egészen hosszúra nyúlhat. Általában kisebb-nagyobb beruházásokról, egy lakótelep építéséhez képest feltétlenül „aprómunkáról” van szó. Az állami vállalatok sok esetben nem vállalják, így a megbízást kisiparosoknak kell adni. Ezer és egy oka van, hogy nem készülnek el időre, a szülök pedig panaszkodnak — az óvodára. A panaszok másik oka, hogy sokan állítják, miszerint nem értesítik őket időben az óvodák nyári „menetrendjéről”. Ezzel szemben bennünket úgy informáltak, hogy januártól minden óvodában ki van függesztve (szülői értekezleteken is elmondták), hogy az intézmény mikor lesz zárva. Hogy a szülők jó előre gonSárospataki öregdiákok találkoztak Tegnap befejeződött a sárospataki „öregdiákok” első országos találkozója. A három napos rendezvényen több mint ezer, egykori pataki gimnazista és tanító- képzős vett részt. Számosán érkeztek családjukkal külföldről is. A részvevők tájékozódtak a „Bodrog-parti Athén” felszabadulás óta elért fejlődéséről, megtekintették a város környékének természeti értékeit, osztálytalálkozókon idézték fel a pataki diákélet epizódjait. Tegnap azok gyűltek össze, akiket az egykori sárospataki kollégium tehetségkutató tevékenysége nyomán a zempléni és abaúji falvakból ösztöndíjjal végezték a gimnáziumot. Ugyancsak tegnap találkoztak azok is, akik a felszabadulás előtt nem gondolhattak továbbtanulásra, s részükre népfőiskolát szerveztek, műveltségük, mező- gazdasági szaktudásuk gyarapítására. __ . doskodhassanak a gyerek elhelyezéséről, hogy úgy tudják igazítani nyári szabadságukat. Ha óvodáról van szó, nemcsak a nyár, de minden évszak sok gonddal jár. Kevés ugyanis az óvoda, ami van, túlzsúfolt, és ha még hetekre be is zárják, akkor minden intézkedés csak szükségmegoldás lehet, ami türelmet igényel. Más kérdés, hogy a nyári tatarozási munkákat esetleg jobban meg lehet* szervezni; egy városrészhez tartozó intézményeknek úgy kellene egymáshoz igazodniuk, hogy míg az egyikben az építők dolgoznak, addig egy közeli óvoda tudná a kisgyerekeket fogadni. A szülői panaszok között ugyanis gyakran szerepel, hogy nem segítség az, ha a gyereket a lakóhelytől mesz- szeeső óvodába kell vinni. Mindenkit meg lehet győzni. Fel lehet sorolni ésszerű vagy elfogadható okokat, de ez a lényegen semmit nem változtat, és végső fokon az embereket nem is érdekli. Nincs az a magyarázat, ami megnyugtatna egy kisgyerekes szülőt, ha esv óvoda öt hétig be van zárva. Az sem vigasztalja, hogy az iskolák nyári tatarozásával is csak a legritkább esetben készülnek el időre az építők. Igaz is; miért nem lehet szeptember 1-ére átadni a felújított iskolát, és mikor történik eredményes intézkedés annak érdekében, hogy ne legyenek hosszú hetekre zárva az óvodák? Kevés dolog van. ami ebben a városban nyáron ennél fontosabb. (makai) Esti kivilágításban a diósgyőri vár (Balla Demeter felvétele) Han ff verseny Gál Károly, Fodor Éva, Bonyhai Lajos és Nemes Tamás ismert nevén a Gál- vonósnégyes — ad hangversenyt ma este hét órakor a Kossuth Művelődési Ház udvarán. A hagyományos Muzsikáló udvar című hangversenysorozatban Mozart-, Beethoven- és Schubert- műveket hallhatunk. Közreműködik Szak Péter (zongora) és Keresztfalvi Gizella (gordon). Ma eredményhirdetés Az 5. moszkvai Csajkovszkij nemzetközi zenei verseny a végéhez közeledik. Ma hirdetik ki a zongoristák eredményeit. Az énekesek versenye vasárnap este ér véget, öt ország 19 versenyzője jutott a döntőbe, köztük három fiatal magvar énekes; Sass Szilvia, Kovács Kolos és Gáti István. Hahóti kódex, csatári biblia A magyar festészet „őshazája .* Zala A zalaegerszegi Göcseji Múzeum legújabb évkönyve részletes ismertetést ad a magyar kultúra hajnalának két nagy értékű emlékéről, a hahóti kódexről és a csatári bibliáról. A XI., illetve XII. században született, s már a maguk korában rendkívüli értéket képviselt dokumentumok annak a virágzó kulturális életnek a kézzel fogható bizonyítékai, amely a XI. század elején a dunántúli magyar életet, a déli, délnyugati határmente vidékét jellemezte. Egyben arról is vallanak, hogy festészetünk legpatinásabb emlékei Zalából származtak el. A hahóti kódex sacramen- tárium — misekönyv. (Korát tekintve ez a második legrégibb hazai írásos emlék, legelső hazai kódexünket, a „Szelepcsényi kódex”-et való- • színűleg Salamon uralkodása idején írták. (A ma is létező Zala megyei Hahót község Árpád-kori alapítás, az akkori apátságban született a misekönyv. A kódex 1094- ben királyi adományként jutott ki a zágrábi érseki könyvtárba, ahol ma is őrzik. zalai földön született misekönyv nemcsak a magyar liturgiának, hanem a magyar miniatúra festészetnek is legrégibb fennmaradt emléke. A kétkötetes csatári bibliát századokon át., az ad- monti kolostor bencései vigyázták, ma pedig a bécsi österreichische Nationalbibliothek tulajdona. A csatári biblia a Zalaegerszeg melletti kis községben egykor fennállott apátság könyvtárába tartozott, magyar képfestésünk legelső emléke. Két nagyméretű kötetében 111 iniciálé, 42 miniatúra van, 499 lapját 31 nagyjelenet. 4 kánonkép ékesíti. Viták Veszprémben ÍL 7 évékrítika a sajtóban A hazai televíziózás történetében már több fórumon megvitatták a tévékritika napjainkban betöltött szerepét, sajátos műfaji, esztétikai problémáit, hatását, s a kritikával szemben támasztott követelményeket. Veszprémben az eddigieknél több tapasztalat és egy tanulmány birtokában tehettük ezt meg. De mennyiben érdekelheti ez az olvasókat, a tévé nézőit? Annyiban, amennyiben kezdettől fogva róluk volt szó. A tévékritikák a tömegekért íródnak elsősorban; 4—5 millió nézőt akarnak orientálni, miközben persze az alkotókról és az alkotókhoz is szólnak. Hányán olvassák? A törekvés dicséretes de mit mutatnak a tények? Nos. a megkérdezett újságolvasók 28—29 százaléka rendszeresen olvas tévékritikát. Igaz, a kritikaolvasók - nak csupán egyharmada ért egyet a kritikussal, de hát nem ez a lényeg. Sokkal inkább az, hogy a post festam kritikák (valaki szellemesen nekrológnak nevezte ezeket az írásokat, melyek — szemben a hagyományos műkritikával — csak az élmény után juthatnak el mindenkihez) gondolkodásra serkentik a nézőt. Akinek számtalan vitapartnere mellett ott van a kritikus is, akj érvel; cáfolja vagy erősíti a nézeteket. A kritikák statisztikai vizsgálata miatt kicsit berzenkedtek a jelenlevő újságírók, hiszen a műíajteremtő Hámos György (a statisztika szerint egy kritikus — egy kritika az értéke) mégiscsak hatásosabban orientál, mint — söpörjünk a saját portánk előtt — a DH. Bizonyos tényeket azonban jó, ha feltár előttünk a statisztika. Például azt, hogy a kritikusok leginkább (a választás. a szelekció nehézségeiről külön kellene beszélni!) a drámai jellegű műsorok iránt érdeklődnek. Minden lapot figyelembe véve, a tévékritikák 32 százaléka, a cselekményes műveket részesíti előnyben. Ügy érezzük, jogos kívánsága a tévének: több kritika szülessen a közgazdasági, ipari és zenei jellegű műsorokról is, a gyermekeknek szóló adások értékeléséről már nem is beszélve. Beszélgessünk a nézővel De hát minden lapnál van ennyi szakember? A tévések mélységesen elítélik a „szakszerűsködő” kritikákat. A kritikusoknak — erősítették meg a vitában többen is — a laikus, bár intelligens nézőt kell képviselnie. Hámos György így fedte fel titkát: „Igyekszem az alkotó szándékát megsejteni, s elmondani, hogyan valósította meg.” Azt hiszem, ez az alapállás követendő. Így serkenthetünk vitára, így avatkozhatunk bele a közönség véleményének kialakításába; így töltheti be a kritika ízlésnevelő és műveltségterjesztő funkcióját. Nem speciális szakember szükségeltetik hozzá' hanem újságíró, aki gondolkodik (gondolatait világos, élvezetes sorokba tudja sűrítem) s gondolkodtat. Vagy ahogyan egyik kritikus megfogalmazta: egy- egy közös élmény alapján beszélgessünk a nézővel. A lévések óvakodnak attól, hogy az ATLAG zsarnoksága rányomja bélyegét műsoraikra. „Haladó normák szerint kell dolgozni ” — mondta Szecskö Tamás kutató. Ez természetesen vonatkozik a kritikusokra, s érvényes a nézőkre is, akik közül sokan ma még csupán szórakoztató intézménynek, eszköznek tekintik a televíziót. (£yarmali) KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Törvénykönyv. — 14.10: Ezüstpatkó, vaspatkó. — 15.60: Hírek. — 15.10: Az élő népdal. — 15.20: 1793. Rádiójáték. Viktor Hugo regényéből, Ili. rész. — 16.00: A vilaggazeiaság hírei. — 16.05: A vasasok védelmében. — 16.15: Szovjet dalok fesztiválja. — 16.31: A Budapesti Koncert Fúvószenekar játszik. — 16.49: Önéletrajzi jegyzetek. — 17.00: Hirek. — 17.05: Maria Callas enekel. — 17.35: Hol járt—mit csinált? — 17.50: Népzenei magazin. — 18.30: A Szabó család. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — 20.30; Kulcsra zárt szobában. — 21.02: Hírek. — 21.05: Örökzöld dallamok. — 22.00: Hírek. — Kb. 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Dietrich Fischer-Dieskau és a Schubert-dalok. — * 23.28:—0.25: Nóták. Petőfi rádió: 12.03: Zenekart muzsika. — 13.00: Hírek. — 13.03: Magyar előadóművészek Bee- thoven-felvételeiböl. — 14.00' Kettőtől—hatig. 14.00: Tánczenei koktél. — 14.50: Találkozás a stúdióban. — 15.00: Könnyűzenei híradó. — 16.36: Csúcsforgalom — Debrecenben. — ís.Cö: Hírek. Időjárás. — 18.10: Párizsi pillanatok. — 18.40: Júniusban hallották először ... — 19.14: Gitárral angolul. — 19.29: Gyertek, gyerekek énekeljünk! — 19v53; Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti krónika II. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Radnai György nótákat énekel. — 20.50: ,.Én beszédöm lészön mast történt dolgokról.” — 21.10: Bach: A-dúr angol szvit. — 21.30: ..Mi szép a mi föladatunk”. — 22.40: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 23.00: Hírek. — 23.15: A XX. század zenéjéből. — 24.00-0.10: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés — hírek. 17.35: Kezdeményezések. újítások a 3-as számú Volán Vállalatnál. — Szórakoztató zene. — 18.00: Borsodi Tükör. (Hírek, tudósítások a nap eseményeiből. Évadzáró társulati ülés a színházban, üj termékek a Hollóházi Porcelán- gyárban.) — 18.15: Miskolci zeneművész a stúdióban. — Az igazságügy fóruma. — Zenekari muzsika. Televízió: 15.48: Műsorismertetés. — 15.50: Hírek. — 16.00: Telesport — labdarúgó-VB. — 18.00: Tavasz Jasznaja Poljaná- ban. — 18.10: A KGaT a világban. Magyarország a KGST-ben. —- 18.40: Játék a betűkkel. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv- hiradó l. — 20.00: Írott malaszt. Tévéjáték. — 23.10: Tv-híradó. 3. kiadás. Szlovák televízió: 17.05: Ifjú látóhatár. — 13.00: Érdekességek magazinja. — 18.50: A Szövetségi Bűnügyi Központ keresi.. — 19.00: Híradó. — 20.00 Donna Juanita kellemetlen ügyei. 3. rész. — 21.05: Híradó. — 21.45: Ján Zimmer és a kamarazene. — 22.15: Sajtószemle. Kiállítások: Kossuth Művelődési Ház (10—18): Országos Díszlet- és jelmezterv-biennale. — Déryné-ház (10—18): Régi magyar arcképek. — Miskolci Galéria (lü—18): Agotha Margit kiállítása. — Miskolci Képtár (10— 18) : Magyar festészet a XX. században. Filmszínházak; Béke (í4, hn6, 8): La Mancha lovagja (szí. olasz —amerikai). — Kossuth (i'3): Az aranyéin bér (szí. magyar); (hn5): Gyilkossági kísérlet. . . (csehszlovák) : (7): Az aranyember (szí. magyar). — Hevesy Iván Filmklub (5): Spartacus I—II: (szí, 'amerikai, dupla helyár!).— Fáklya (í5. f7); A diktátor (Chaplin amerikai filmje). — Petőfi (f5, f7) : A locsolókocsi (szí. magyar). — Szikra (5, 7): Egy vonat az ég állomásra (mb. szí. csehszlovák). — Táncsics (3,7): Egy különös szerelem (mb. szí. olasz). — Tapolcákért (8): Az elefántkirány (szí. amerikai). — Ságvári (5, 7): A rendőrség megköszöni (mb. szí. olasz—NSZK. 16 éven felülieknek!) SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hirek. — 8.15: Budapest és vidék kulturális programjából. — 8.20: A 86-os szám. — 8.50: Ádámcsutka. — 9.10: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. — 9.24: Harsan a kürtszó. — 10.OO: Hírek. — 10.05: A csudálatos Mary. — 10.30: Zenekari muzsika. — 11.30: A Szabó család. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Csajkovszkij: Diótörő. — 8.30: Mi van a varázsdobozban? — 9.03: Könnyűzene négy városból. — 9.49: Szemforgatás nélkül. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. A DECEMBER 4. DRÓTMÜVEK (nlllÁfflivft líAVAn IVGIGIIG nGIGo 18. életévüket betöltött léi rfi és női mi Jelentkező: unkavállalókat betanított gépmunkásnak dróthúzó, kötél* és kábelgyártó munkakörbe, háromműszakos, teljesítménybéres munkaterületre. >: a vállalat munkaerő-gazdálkodásán, Miskolc, Besenyői út 18.
