Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)
1974-07-02 / 153. szám
l jfaj la párizsi diétásoknak Rövidített munkahét A vendéglátónál _7 Fél évig nem termel cementet a HCM Bontják, Különleges parizereket kísérleteznek ki a Húsipari Kutatóintézetben, a felvágottak választékának további bővítésére. A felvágottnak egyelőre négy variációját dolgozzák ki; összetételüket különféle speciális étrendhez igazítva változtatják. Az egyik parizer- félének a nátriumtartalmát csökkentik 2 százalékról 0,5 százalékra, s így, különösen a vese-, a szív- és érbetegségekben szenvedők számára lesz előnyös. A kísérletekben most kalciummal helyettesítik a nátriumsót, a kellemes íz megőrzésére. A másik változatnál a hagyományos párizsi 15—20 százalékos zsírtartalmát 10 százalékra csökkentik, a fogyókúrázók és a zsírban szegény táplálkozásra kényszerült betegek részére. Kidolgozzák a párizsi csökkentett kalóriatartalmú változatát is, amely nemcsak zsírban, de fehérjében is szegény lesz. Ezt főként a hízásra hajlamosaknak ajánlják, s tulajdonképpen az Amolett keksz „húsból készült” változata lesz. Ennek ellentétjét, a dúsított, fehérjében gazdag panzert főként a sportolóknak, a betegségből lábadozóknak ajánlják majd. (Folytatás az 1. oldalról) A második félév a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat üzemegységeinél is a rövidített munkahétre való áttérés jegyében kezdődött. Négy olyan étteremben, bisztróban érdeklődtünk az áttérésről,, amelyek fontos szerepet töltenek be területük ellátásában. Széchenyi utca, Expressz étterem: — Sajnos, vállalatunk azon egységei közé tartozunk, amelyeknél csak létszámemeléssel lehet megoldani a rövidített munkaidő bevezetését — mondta Ke- resztesy Mihály üzletvezető. — A vállalatvezetéstől arra kaptunk ígéretet, hogy öt új munkaerő segíti maid dolgozóinkat. A beosztások ütemtervét már elkészítettük, s bízunk abban, hogy zökkenő nélkül ússzuk meg az átállást. Egy biztos: vendégeink nem érezhetik meg, hogy július 1-től rövidített munkaidőben dolgozunk. Tapolca, Kisvadász étterem : — A konyhai dolgozóknak minden további nélkül ki tudjuk adni a szabadnapokat — mondta Petrány Mihályné üzletvezető-helyettes. — Nagyobb gondot okoznak a felszolgálók. . Mindenki tudja, hogy a Kisvadász a nyári üdülőszezonban fontos szerepet játszik Tapolca ellátásában. Ezért felszolgálóinkkal úgy beszéltük meg, hogv ősszel, a forgalom csökkenéCsaládi életre nevelés Megalakul! az flllami Ifjúsági Bizottság A Parlamentben tegnap megtartotta alakuló ülését az Állami Ifjúsági Bizottság. Az ülés napirendjén szerepelt a fiatalok családi életre nevelésével kapcsolatos feladatok megtárgvalása az oktatási és az egészségügyi miniszter előterjesztésében. Már a következő tanévben 60 általános .iskola felső tagozatán és 30 középiskolában — kísérleti tanterv alapján — az osztályfőnöki órák keretében megkezdődik a családi élettel kapcsolatos ismeretanyag oktatása. A családi nevelés emellett helyet kap a dolgozó fiatalok számára szervezett ismeretterjesztő formák keretében is. A bizottság a továbbiakban elfogadta ügyrendjét és az 1974. második félévi munkatervét. A mukatsrvben — egyebek között — szerepel az ifjúsági parlamentek tapasztalatainak összegezése, az ifjúsági létesítményhálózat fejlesztésével és az ifjúság közhasznú társadalmi munkájával kapcsolatos további tervek megtárgyalása. Sátorverők (Kerényi felv.) REFLEKTOR Ma Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián ünnepséget rendeznek a magyar állami borászat 25 éves jubileuma1 alkalmából. ★ Salalonf enyvesen kicserélik tapasztalataikat az ingázó fiatalok KISZ-vezetői. ★ Kaposvárott magyar—lengyel barátsági gyűlést rendeznek. Nyíregyházáról Karlovy Varyba. nemzetközi fesztiválra utazik a fúvószenekar. felejtik a régit jjc Július elsejétől az év végéig egy deka cement sem készül Hejőcsabán. A régi gyár már nem, az új még nem termel. (Ágotha Tibor felvétele) sekor, szabadságukkal együtt kapják meg a többlet-szabadnapokat. Egy dolog nem tiszta még: nem kaptunk választ arra, hogy ezekre a napokra milyen bért kapnak felszolgálóink. Egyébként a vállalat minket is három új dolgozó munkába állításával segít. Vasgyár, Eszem-iszom bisztró: — Egyre fontosabb szerepet tölt be bisztrónk a vasgyári dolgozók ellátásában — mondta Bistei Kálmánná üzletvezető-helyettes. — Nyitva tartási időnket nem változtattuk meg, az LKM és a DIGÉP dolgozóinak örömére továbbra is hajnali 5 órakor kezdünk. Egységünkben csupán az üzletvezető férfi, s mi nők nagyon örülünk a rövidített munkaidőnek. Tudjuk, hogy többlet- munkával jár majd, hiszen a távollevők helyett is dolgoznunk kell. de mindany- nyian szívesen vállaljuk. Tokaj étterem: — Számunkra a legnagyobb gondot a segédmunkások hiánya okozza — mondta Barna György egységvezető. — Mi is áthidaló megoldást alkalmazunk majd: a szabadsághoz kapcsolva adjuk ki a többlet-szabadnapokat. Legfőbb törekvésünk, hogy a színvonal ne essen. Természetesen a mi dolgozóink is örülnek a rövidített munkahétnek, még akkor is, ha egyelőre soksok gond nehezedik ránk. (nyikcs) Négy kötet Mórádról Hat évvel ezelőtt hozott döntést a Nógrád megyéi Tanács, hogy a megye történetéről négykötetes monográfiát ad ki. A nagy vállalkozás kivitelezésére a megyében működő történészekből, a politikai és társadalmi élet vezetőiből hoztak létre szerkesztő bizottságot. A négykötetes, mintegy ezerötszáz oldal terjedelmű, valamennyi történeti kort felölelő, tudományos igényességgel és alapossággal megírt megyetörténet az első befejezett mű a felszabadulás utón kezdeményezett monográfiák sorában. Báló Károly a kedvünkért a szócső tölcsére elé állt és belekiabált. A hang — mint levegőbuborék a vízben — fölgurgulázott a csövön, aztán, mivel senki sem felelt rá, eltűnt, szétoszlott a levegőben, mint a füst. A klinkerüzem svájcisip- kás égetője a betonpadló porába tapossa a cigarettavéget. —r~ Aligha talál itt embert. Halott már ez az üzem. Mi itt néhányan a villanymotorokat szereljük le. Mentjük, ami menthető. Aztán jöhet a csákány és a dinamit. r Es harmincezer tonna por Tegnaptól végleg leállt a hejőcsabai cementgyár. Az év végéig egy deka cement sem készül a HCM-ben. Néhány órával a búcsú előtt, szombaton délben jártunk az 1952-ben épült üzemben. Kísérőnktől Nagy István üzemvezetőtől két jó tanácsot kaptunk. Az egyik: hogy ne legyen túlzottan érzelgős'a nekrológ, a másik: hogy köpeny nélkül ne induljunk el. Egyik tanácsot sem fogadtuk meg. Igaz, bárkivel beszélgetünk is, nem csalt könnyeket szemébe a búcsú. A megszokott környezetet, az emberivé, barátivá nemesedő munkakapcsolat felbomlását még csak sajnálták, de a nem embernek való munkakörülményeket, a szemet, tüdőt gyötrő port nem. Évente félmillió tonna cementet termelt a gyár... És húsz—harminc ezer tonna port. A kíváncsiság fölvitt minket a klinkerüzem tetejére, oda, ahová évente kétszer lapátos emberek jártak, hogy a tetőt megszabadítsák a kétarasznyi portól. Nullán áll a mutató A gyár nem úgy áll le, hogy elfordítanak egy kapcsolót, Lassan, levelenként ha! meg, mint a fa. Először, még június 25-én, a nyersüzemben hagyták abba a munkát. Most dózerok takarítják a poros csarnokot. Aztán kialudt a tűz a klinkerkemencékben. Moccanatlanná vált az anyaghordó elevátor, megállt a hatalmas granuláló tányér, nullára ugrott a műszerek mutatója. Az őrölt anyagot szállító sűrített levegő utolsót szusszanva kiszállt a csövekből. A még hasznosítható gépekre már vevő is került. A vegyes őrlő malomban lángvágó szabja a hatalmas henger fémköpenyét. Az ökölnyi őriőgolyók szanaszét hevernek. Csak az épületek vastag betonfala őrzi még a néhány nap előtti, inget gomboltató meleget. A legtovább a cementüzem élt. A minden hangot elnyomó szárítóhengerek dörögték a végső akkordokat. A fülvédős. por színű emberek még egyszer, utoljára halomba gyűjtötték az iszonyúan forgó csőből pergő cementet. Mi tagadás, ahogy közeledett az utolsó fordulat, egyre inkább elmaradt a folyton foszló acélköpeny foltozása. Szokni kell az óriást Az új üzem beton-acél- üveg épületkolosszusai mellett nevetségesen kicsinek, kopottnak tűnnek a régi csarnokok. A kopott ruhát most leveti a gyár, s fél év múlva, az átöltözés után szebb, nagyobb és tisztább lesz. Tegnaptól hazánkban megszűnt a 400-as cement gyártása. Az új gyár egy év alatt háromszor annyit termel, mint a régi, a „porgyártás” viszont a tizedére csökken. Ez utóbbit a hejöcsabaiak hiszik is, nem is, és hüm- mögve találgatják, hogyan lehet tízszer kevesebb a por ott, ahol megháromszorozódik a termelés. A szennyezést csökkentő elektrofilter részletes műszaki leírása helyett álljon itt bizonyságul a porfogó berendezést gyártó cégnél szerzett miskolci delegátusok tapasztalata. Köpeny nélkül, sötét ruhában tettek sétát egy ilyen, a he- jöcsabaival azonos filterekkel felszerelt nyugatnémet cementgyárban. Az út végén nem volt szükség a ruhakefére. A gyár tegnap végleg leállt. Már csak a csomagolóban dolgoznak. A régi már nem, az új még nem ad cementet. A féléves holtidő alatt a munkások, műszakiak új fogásokat tanulnak, bontják, felejtik a régit, szoktatják magukat a 4.5 milliárdos óriáshoz. Meghalt a király, éljen a király! A búcsú után fél évvel új gyárat avatnak a Hejő partján. B. I. A szócsőből már nem jön felelet a kiáltásra. Reggeli film ' Az emeleti ablak négyszögében — mintegy vetítővásznon — peregnek a Vörösmarty utcai építkezés mozzanatai. A „peregnek” szó persze túlzás, mert inkább lassított filmet élvezhet a nézelődő. Nem kapkodják el a házalapozást az építők, minden mozdulatuk kimért, tempós, és szemerőltetés nélkül nyomon követhető. íme egy rövid képsor a múlt hét egyik reggeléről. Hat óra után néhány perccel érkezett egy idős kalapos férfi munkaruhában. gumicsizmában. Megállt a betonalap mellett, jól megnézte, aztán megnézte az eget is: milyen a felhők járása? Meg lehetett elégedve a szemlével, mert komótosan rágyújtott, aztán arrébb sétált. Ettől kezdve a drótkerítés — mert be van kerítve a munkahely — bejáratát figyelte. Nem hiába Tíz perc múltán érkezett egy kardigános fiatalember, aktatáskát lóbálva. Atbandukolt a placcon, de valahogy úgy, mint aki habozik: menjen, ne menjen? Ment, illetve jött és bár lassan, de odaért idős kollégájához. Kezet ráztak. Ettől kezdve ketten figyelték a bejáratot. Ismét csak nem hiába. Negyed hét után néhány perccel feltűnt egy motorkerékpár, rajta a kora reggeli filmvígjáték harmadik szereplőjével, egy ifjú építővel. Lekászálódott a vasparipáról, gondosan kitámasztotta, kezet ráztak, beszélgettek. Ekkor már azt hittem — naiv szemlélő —, hogy elosztják egymás között a bokros teendőket. Am mint később kiderült, egészen másról volt szó. A két ifjú békés egyetértésben elballagott a sarki élelmiszer- boltig. Az egyik megállt, a másik betért. Néhány perc és meg is jelent az ajtóban, kezében két fehér fényű fiaskóval. Leütötték a kupakot, és — tőlük szokatlan sebességgel behúzták a papramorgót. Csettintettek egyet, jóízüt, aztán következett a másik férfiú. Ű is hozott két kis flaskát. Miután elvégezték a nap legfontosabb teendőjét, visszaballagtak. Az öreg már várta őket és bár a hang nem jut el a második emeleti ablakig, szája mozgásáról leolvashattam a kérdést: — Jólesett? Ezután már kis híján hozzáláttak a termelőmunkához. Kis híján — mondom, mert utcai ruhában ugye nem dolgozhat az ember. Ki-ki előkereste a táskáját, bevonult az erre a célra épített kis házikóba és alig negyedóra múltán már munkaruhában bukkantak elő. Immár hármasban vonullak el és vették szemügyre a betonalapot, majd a felhők járását. Magyaráztak, gesztikuláltak. Hogy miről lehetett szó, az alapról-e vagy az időjárásról, azt meg nem mondhatom. Mint ahogy arról sem számolhatok be, hogyan folytatódott a szorgos munkanap. Hét óra tájban ugyanis a „nézőnek” is hozzá kell látni a borotválkozáshoz. Ez a hajnali „filmelöadás" természetesen nem a tipikus oldaláról mutatta be az építők mindennapjait. De az biztos, hogy egyes munkahelyeken így is kezdődhet a műszak. A néző aztán gondolkozhat rajta, hogy tragédiát látott, vagy komédiát, sírni kell-e, vagy nevetni. Ja kérem, a magyar filmeknél ezt nem mindig könnyű eldönteni!, (békés)
