Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)
1974-07-15 / 164. szám
I Veszélyes nyár Percenként száz leütéssel kopog a telexgép: „Fehér Judit 7 éves mezőkövesdi kislány nagymamája udvarán játék közben leesett egy létráról és olyan súlyosan megsérült, hogy kórházba szállítása után meghalt.” Fel sem fogom még, a rádióstelex igen gyorsan ír, mikor jön a következő: „Oroszlányban Breska József 12 éves iskolai tanuló a lakásukban keletkezett elektromos tűz következtében füstmérgezést szenvedett és kórházba szállítása közben meghalt.” Követem a betűket a szalagon: „Bükkösdi lakásuk udvarán a 3 esztendős Borbély Zsuzsanna játék közben magára rántotta juhetető vályút és olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt.” Az adás tart, kopog a telex: a szarvasi arborétumban kivirágzott.. ., A Tiszán levonuló árhullám kedvez a horgászoknak ..., A világgazdaság hírei. .. , Hazatért. . . , Élutazott..., Felépült..., belföld, külföld. Elolvasom a három, egy csokorban leadott hírt, és újra az utolsó szót: meghalt. * Pierre Auguste Renoir, a XIX. században megújult francia festészet, az impresszionizmus egyik legnagyobb alakja imádta a fiait. Semmi nem hozta ki úgy a sodrából, mintha a gyerekeket valami fenyegette. Ha új lakásba költöztek, első dolga az volt, hogy lecsiszolta az asztal sarkát, a márványkandalló szögleteit letörte és legömbölyítette. A szoba padlóját nem engedte viasszal fényesíteni, mert elcsúszhattak rajta, és középső fiát, Jeant, a későbbi nagy filmrendezőt beleegyezésével egyszer rakta el minden addiginál alaposabban az édesanyja: mikor az kétéves öccsét felvitte az emeletnyi magasba nyíló létra tetejére és — hadd élvezze a gyerek a kilátást — otthagyta. Az író-filmrendező Jean is imádta a szüleit. Az Apám, Renoir című életrajz legalább annyira az ember, mint a művész nagyságának himnusza. * — Mit látsz majd a nagymamánál, Réka? — Igazi kacsát ! Igazi kacsát! Igazi tehenet, nem Kukorit és Kotkodát a tévében, hanem valódi élő-lármázó baromfiudvart, lovat és kocsit. Mindent, amit meg kell mutatni a kétévesnek, ami a legkedvesebb a tízévesnek, és ami régi szép nyarak emlékét őrzi a felnőttben. Sohasem felejti el az ember a vakációt a nagymamánál, a nagy csavargásokat a többiekkel. Hogy a fáról szedett, mosatlan gyümölcsért a fenekére vertek. Őrzi az emlékeket a falfehér szülői arcokról is, ha minden tilalom dacára a nyitott kút körül ugráltunk. Őrizzük anyáink emlékeit is: — A szőke fejedet ismertem meg a templomtoronyban, ahová a nagyobbak után felmásztál. Meg sem mertem mozdulni; talán akkor baj nélkül lejöttök.-* Emlékszünk a mondókára: „Kés, villa, gyufa, olló, nem a gyerek kezébe való!” Emlékszünk rá, hányszor elraktak bennünket: „Inkább ő sírjon, mint én.” Tudták, hogy mi fenyeget az udvaron, mi az utcán és nagyon sokszor elmondták: aztán vigyázz magadra! Ne menj a kocsiútra! Kicsi vagy még, ne mássz a fára! Lefedték a nyitott kutakat, esővizes medencéket, és mindent, ami dőlt, ütött, rázott és vágott, eltettek a kezünk ügyéből. Többet tudtak volna nálunk, vagy a régi felnőttek jobban ráértek? Mindkettő igaz lehet, de az utóbbi feltétlenül. A szülők dolgoznak, a szünetben gyakran van egyedül a gyerek. Vagy városban él és nem ismeri a falut, nem tudja, hogy csuklós busz, villamos és nagy forgalom nélkül is' baj érheti. Sokminden megváltozott. Csak a gyerekkor és a nyár nem. Az megmaradt ugyanolyan szépnek, és ugyanolyan veszélyesnek. (makai) Divatról, orvosi szemmel Melyik a jó felini? A szellős nyári öltözékek viszonylag kevés egészség- ügyi problémát okoznak — mondja dr. Rácz István kandidátus, a Budapesti Bőrklinika tudományos osztályának vezetője. — Leginkább az allergi- záló műszál- és festékanyagok okoznak gondot, elsősorban a női fürdőruhák, amelyek meglehetősen tarkák. Legtöbbjük anyagát különféle anilin-festékkel színézik, s ezek a festékek elég gyakran okoznak allergiás kontakt túlérzékenységet. Ha az ilyen festékanyaggal színezett fürdőruhát nedves testen viselik, vagy az ilyen anyagból készült ruhába beleizzad valaki, a kioldódó festék könnyen okozhat allergiás bőrgyulladást. A műanyagból, különösen a nylonból készült fehérneműk nehezítik a bőrfelület párolgását. Alattuk a bőr nyirkos marad, és a befülledt, nyirkos bőr kedvező táptalaja a gombás, ferlőzé- ses megbetegedéseknek. Hasonló a helyzet a nylonzokniknál is. A műanyag zokniknak azonban nagy előnyük, hogy könnyen, gyoraz autóstop-idény Az autóstop továbbra sem veszített népszerűségéből. Az utóbbi években az utazásnak ez a módja egyre több hívet szerez, s nemcsak a lengyel fiatalok körében. A lengyel országutak mentén ott lengetik zászlócskáikat az NDK, Magyarország, Fran- • ciaország és a skandináv or- ságok fiatal turistái. is. Az autóstop fejlődésében természetesen a legfontosabb szerepet a kocsivezetők udvariassága, segítőkészsége játssza. Az elmúlt évben az akcióban 4500 lengyel gépkocsivezető kapcsolódott be, akik felvették a „fedélzetre” az autóstop-könyvecskés fiatalokat. Az utasok hálája nemcsak szavakban nyilvánul meg, hanem pénzjutalmakban is, amelyeket minden évben az autóstopos fiatalok adományaiból gyűjtött alapból osztanak ki. 1973- ban 500 előzékeny kocsivezető részesült ilyen jutalomban. Ha mindenki ... Szerda. Reggel és csúcsforgalom. Autóbusz. Tömeg. Nyugtalan és rosszkedvű utasok. A Tanácsház tértől indultunk az állomás felé, amikor a 13-07-es autóbusz vezetője megszólalt. Öt nem láttuk, csak a hangszórón át hallottuk a hangját: .,Kedves utasaink, Szemere utca, átszállóhely következik. Minden továbbközlekedő- nek kellemes utat kívánunk.” Megálltunk a Szemerénél. Leszálltunk. Eddig ez még nem lenne jegyzet, ha ugyanúgy szálltunk volna le, mint máskor. En például magamról tudom, hogy a vesszökosaras, testes nénikét, akit a pokolba kívántam, mikor a lábamra lépett, a Szemerénél előreengedtem, segítettem neki leadni a kosarát... Az a nem egészen fiatalember, aki a sarokban dohogott valamit az öt lökdöső fiatalokról, talán maga se vette észre, köszönt, mielőtt leszállt volna a buszról... Hadd ne részletezzem- Egyik perctől a másikig mindenkinek más kedve lett. Mintha megszállt volna minket a jóság. Mintha élveznénk az utat, mintha .. Hadd ne részletezzem. r *"' '*’ tént valami. Persze nem nagy dolog. Jelentéktelen apróság. Nem veszekedtünk, nem nyügölődtünk, mosolyogtunk, tessékeltünk, lesegítettük a másik csomagját, és ugyanolyan gyorsan érkeztünk meg, mint máskor. Hiszen, ha mindenki ilyen volna ... Vagy legalább majdnem olyan, mint a busz vezetője volt. Érdekes: az arcát se láttam. Csak a hangját őrzöm. Ahogy jó reggelt kívánt, jó utat... B. G. san moshatók, tisztíthatok. Ugyanez áll természetesen a műszálas fehérneműkre. Egészségügyi szempontból a minél porózusabb, ritkább szövésű anyagból készült ruhák a legelőnyösebbek, köz-' tűk is azok, amelyek kevert műszálas alapanyagú textiliákból készültek. Kerüljük a durvább szálakat tartalmazó gyapjú vagy kötött műanyag ruhaneműk viselését, ha azok közvetlenül érintkeznek a bőr felszínével. Az ilyen műanyag szálak vagy durvább gyapjúszálak ugyanis beleakadnak ^ bőr szárazabb hámsejtjeibe, és erős mechanikus ingert, viszketést váltanak ki. Ezért pulóver viselése ing nélkül — ami manapság divat — nyáron különösen hátrányos. Nem túl egészséges a szűk nadrág viselése sem: a túl feszesre szabott nadrág ugyanis nem biztosítja a bőr megfelelő szellőzését, ez elsősorban a combhajlatban okozhat bőrgyulladást. Arról nem is beszélve, hogy a szűk nadrág viselése a férfiaknál hosszabb távon szexuális károsodáshoz is vezethet. Ködöt a rózsának! Sokan azt tartják, hogy a virágok gyors fejlődésének legjobb feltétele a bőséges napsütés. Ukrajnai rózsakertészek viszont nemrég kimutatták. hogy a rózsák ködben fejlődnek leggyorsabban. Az érdekes kísérlettel foglalkozó állami gazdaságban egy 3000 négyzetméter alap- területű melegházban mesterséges úton fejlesztenek ködöt. A rózsabokrok a melegben bő vízellátás és ködfüggöny közepette kétszer gyorsabban nőnek a szokásosnál. Csetiieseii lemezkEubik Svédország meg akarja óvni tizenéveseit azoktól a zajártalmaktól, amelyek a lemezklubok rendszeres látogatásakor veszélyeztetik őket. Az új rendelet szerint a zene hangerőssége nem haladhatja túl a 90 decibelt. Ez nem is mondható túlságos korlátozásnak, hiszen a normális beszéd 40 decibel, a hangosan szóló rádiókészülék 60 decibel erősségű, a 90 decibeles erősség pedig az autókürt hangjának felel meg. Szokások és előítéletek Vendégségben külföldön Melyik lámpát válasszam? (Herényi felv.) Faültetés robbantással A Szovjetunió északi részén a fiatal fák nehezen eresztenek gyökeret a kemény és száraz talajba. Az Északi Hidrotechnikai és Talajjavítási Intézet eredeti eljárást dolgozott ki a zöld fák és cserjék elültetésére: ehhez a talajt robbantással készítik elő. Körülbelül egy méter mélységben különleges patront helyeznek el és felrobbantják. Ennek eredményeképpen elég laza falú gödör keletkezik, amelynek falai nem akadályozzák a gyökerek kifejlődését. A patronba a robbanóanyagon kívül trágyát is tesznek: ez körülbelül egyméteres körzetben hatol be a talajba. A fa táplálkozását ezzel a „tartalékkal” 3—5 esztendőre biztosít- ' ják. Az angolok és a kanál Ajándék — de mégsem A névjegy kötelező Évről évre nő azoknak a száma, ákik külföldön, elsősorban baráti országokban töltik szabadságukat, de sokan utaznak nyaralni, világot iátni tőkésországokba is. Alkalmazkodnunk kell tehát azokhoz az írott vagy íratlan szabályokhoz, érintkezési szokásokhoz, amelyek a meglátogatott országban érvényesek, még ha mi magunk talán már idejétmúlt formaságoknak tartjuk is. Természetesen nem minden idegen szokás kötelező számunkra. Mint amilyen például az angolok „kanálhasználata.” Mi — a legtöbb európaihoz hasonlóan — a levesnél a kanál hegyével közeledünk a szánkhoz, az angolok viszont a kanál szélesebb oldalát emelik a szájukhoz. Vagy ha sóznak, a sót nem közvetlenül az ételbe teszik, hanem előbb kirakják a tányér szélére, és onnan sózzák meg apránként az ételüket. Eléggé közismert az angolok konzervativizmusa. Megnyilvánul ez többek között a naponkénti „szertartásos” teázásban vagy a hétvégi víkendezésben. Mert ha esik, ha fúj — márpedig a ködös Albionban elég gyakori az esőzés —, a londoniak hétvégén autóba ülnek, és hacsak néhány órát is, legalább 100—150 kilométernyire szeretnek eltölteni a fővárostól. És ha történetesen zuhog az eső, az sem akadály: benn maradnak a kocsiban és onnan „gyönyörködnek” az ablakon át a zivatarban. Ha aztán letelt a 2—3 órás „eső- lesés”, azzal a nyugodt érzéssel kocsikáznak haza. hogy eleget tettek a víkend kívánta „nemzeti” szertartásnak. Az utóbbi években kezd nálunk is „divatba” jönni a spanyolországi utazás. Akik már jártak ott. tanúsíthatják, hogy nem illik a bikaviadalra elítélő megjegyzést tenni — még állatbarátságból sem. Ha pedig esetlég meghívásunk van egy spanyol csalódhoz, semmit sem szabad ott nagyon megcsodálni, mert a házigazda azonnal felajánlja a szépnek talált tárgyat — csupa udvariasságból. Ennél már csak az lenne nagyobb udvariatlanság, ha a felajánlott tárgyat emlékül — el is fogadnánk. Akinek megadatik, hogy valamelyik ázsiai szocialista országba utazhat, látogatáskor csak egyszerű ruhát viseljen, mert a túlságba vitt eleganciát a háziak esetleg sértőnek találják. A nők fogadásokon semmiképpen se viseljenek dekoltált ruhát, vagy a strandon kétrészes fürdőruhát. Japánban az európaiak csak akkor vihetik a feleségüket vendégségbe magukkal, ha a vendéglátókkal már szoros baráti kapcsolatban vannak. Dél-Amerikában igen fontos szerepe van a társadalmi érintkezésben a névjegynek: látogatáskor, bemutatkozáskor ennek átnyújtása az elemi udvariassági szabályhoz tartozik. Legyen feltüntetve a névjegykártyán a foglalkozás, az összes cím és rang. méghozzá lehetőleg kurzív betűkkel nyomtatva, mert ezt tartják igazán — előkelőnek . .. H. J.
