Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1974-07-22 / 170. szám

$ Német László .« IV. kemencénél társaival vállalta: gépcsere után három órával a ter­melés újból megindulhat. Jubileumi óvodák Szolnokon f A város üzemeinek, össze­fogásával az idén már a má­sodik százszemélyes óvoda készült el Szolnokon. A vá­ros vállalatai^ üzemei Szol­nok 900 éves jubileuma tisz­teletére vállalták, hogy eny­hítenek a súlyos óvodai gon­dokon : pénzzel, társadalmi munkával, védnökséggel tá­mogatják az óvodaépítést. A két új óvoda elsősorban Szolnok lakótelepein enyhíti a zsúfoltságot, de még így is körülbelül 200 felvételi ké­relmét kell elutasítani az idén helyhiány miatt. Ezért a város üzemei harmadik jubileumi óvoda megépítését határozták el. Megszüntetett vasútvonalak Ha az ember csipkedi magát... kirág nyílik mz üveghegyek között Vineze Zoltán a kézfejét nyújtja berríutatkozáskor. A tenyere olajtól iszamos. Az üveggyár tmk-sainak első embere, a Béke brigád ve­zetője. Néhány nap múlva, ha a formaságok elintéződ­nek, harminckét ezer forin­tot számol le az asszonynak. — Kitaláltam valamit. Ré­gi újító vagyok. Rájöttem, hogyan lehet a selejt tábla­húzó hengerekből U-profilú üveg gyártásához szükséges főhengereket házon belül előállítani. Egy új, import henger 440 ezer forintba ke­rül. Az én receptem szerint csak negyvenezerbe ... Hát ezért kaptam harminckétezer forintot. Miért iparkodnak ? A tmk-s lakatos brigád vállalta, hogy a kongresszusi munkaversenyben a henger- lőgépek állásidejét 2,5 száza­lékkal csökkenti. — Kiszámoltuk — mond­ja Vineze Zoltán —, hogy a tervezett 44 nap helyett csak 22 napot álltak a gépek. Az első félévben ez több mint ötmilliót hozott a gyárnak. Hogy hogyan csináljuk? Mi­előtt szerszámot fognánk, gondolkodunk. Valamelyik nap is elgörbült a szivattyú­tengely. Menetközben javí­tottunk. Tavaly még ezt úgy csináltuk, hogy vagy nyolc órára leállítottuk a gépet... Hogy miért iparkodunk? Ha az ember csipkedi ✓ magát, vastagabb a boríték, és — - nem titok ez — a bronz- és az ezüst után szeretnénk, ha aranykoszorús lenne a mi kis társaságunk. A kis társaság (Alföldi La­jos, Rácz László, Soltész Gá­bor, Papp Lajos és a többi­ek) elhatározta, hogy igazo­latlan hiányzás ebben az év­ben nem lesz. Veres Vilmos termelési osztályvezető a vál­lalási lista egyik lényeges passzusának tartja ezt a fo­gadalmat. Sütni tilos A nemrég felújított IV. kemence forró oldalát hatal­mas tábla ékesíti. Ez áll raj­ta: A SZINTELÖ PIPÁNÁL SZALONNÁT SÜTNI TI­LOS! Német László megmagya­rázza, hogy miért. Ha elfe­dik a nyílást, ahol a sűrített levegő beáramlik, akkor az automata „megbolondul”, nem úgy adagolja a nyers­anyagot, ahogy kell. Beszél­getőpartnerem a Mátyus Miklós vezette csapatba tar­tozik. Vállalási listájuk hosz- szú, még színházban is vol­tak együtt, de gondok nélkül egy nap sem múlik el. — Rövid a hűtőkemence, feszültség marad az anyag­ban, sok a törés. A kesztyűkről faggatom, látva a tenyere közepén ék­telenkedő lyukat. — A magunk módján mi is igyekszünk takarékoskod­ni. Spórolunk a védőkesz­tyűvel. Ha az új tönkremegy, két rosszat húzunk fel. Látom a szemén, hogy ezt a felajánlást szíve szerint kihagyta volna a listáról. A tégla, amelyet az ellenőrző nyílásból kiemelnek, 1400 fo­kos. A henger, amelyhez ugyancsak hozzá kell nyúlni, hétszáz. A tűzzel nem lehet viccelni. Bobkn Benjámin főmérnök a napi esemenyek hátterét vázolja föl. — A termelési tevőnk 115 millió forint. U-profilú üveg­ből több mint 3 millió méter síküvegből félmillió négyzet- métert szeretnénk előállítani. A terveket csak a vállalások lendületével teljesíthetjük, s ebbe beletartozik az is, hogy ne raktárra dolgozzunk. Fu­tunk a pénzünk után: piacot keresünk, háromról nyolcra növeltük a mintaválasztékot, kutatjuk a külföldi értékesí­tési lehetőségeket. I an, aki meglocsolja A 24 szocialista brigád a maga módján veszi ki részét a munkából. Görcsös László hpta-csarnoki brigádja vál­lalta, hogy a sor akkor sem áll le, ha két ember hiány­zik. Kereskényi Pál szállítási brigádja milliós értékeket mentő akcióra vállalkozott: a vagonrakásnál a törést öt százalékkal csökkentik, s ne­gyedévenként, társadalmi munkában kiraknak egy va­gont. A szállítóbrigád szimpati­kus felajánlása a kertészke­dés. Az üvegcserép-halmok, ládahegyek között, gumiab­ronccsal, deszkával védett ágyásokban virág nyílik, s a cigarettaszünetnyi pihenő­ben mindig akad valaki, akt meglocsolja. BRACKÖ ISTVÁN A Szombathelyi MÁV Igaz­gatóság területén május vé­gén három kisforgalmú, gaz­daságtalan vasútvonalon meg­szűnt a vonatközlekedés, s a forgalmat autóbuszokkal bo­nyolítják le. A megszüntetett vasútvonalak közül elsőként a Rum és Szombathely kö- zöttin kezdtek hozzá a vágá­nyok bontásához. Városi tanácstagok fogadóórái 1974. július ZZ. Csikós József, 100. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, K1SZ- klub, Téglagyár u., 17 órától, ár. Iglai Tibor, Forgács úti Alt. Is­kola. 18.30 órától, Kovács Vil- mosné, III./l. sz. területi part- alapszervezet, Marx K. u. 49., 17 órától, Körmöczky Agnes, Sze­les úti Alt. Iskola, 18 órától, Leskó Márta, KISZÖV, Csabai kapu 44., 17 órától, Oravecz An­tal, 19. sz. Alt. Iskola, Pereces, 18 órától, Szolga István, 40. sz. Alt. Iskola, Győri kapu, 17 órá­tól. 1974. július 23. Bocla József né, Felszabadítók u. 2., 18 órától. 1974. július 26. Adám Jánosné. II.. 48-as u. 13.. 17 órától. Hajdú István, 40. sz. Alt. Iskola, Győri kapu, 18 órától, dr. Konczwald Barna, 34. sz. Alt. Iskola. Könyves K. u. 2.. 17 órától. Maiiák István. Pe­reces. Bollóalja-i bölcsőde, 16 órától. 1974. július 27. Rózsavölgyi Károly, II., Nagy Ilona u. 2., 16 órától. 1974. július 29. Budai József és Kammel La- josné. I./2. sz. területi pártaiap- szervezet. Baross G. u. 18., 17 órától, Deák Béla, Eder Gy. óti Alt. Iskola, 18 órától, Fehér Zsuzsanna, I./1. sz. területi part- alapszervezet, Beloiannisz u., 17 órától, Kovács György. Hoff­mann O. u. 13., 17 órától, Sán­dor János, Szirma, tanácskiren- -deltség, 18 órától, Sugár Andor, Kazinczy u. 15., 18 órától, Van- czák Gyula, III./2. sz. területi pártalapszervézet, Győri kapu 123.. 17 órától. 1974. július 30. Felvinczy Ernő. Szeles úti Alt. Iskola, 17.30 órától, László Vil- mosné, III./l. sz. területi párt- alapszervezet, Marx K. u. 49... 17 órától. Vineze Sándor. Gép­ipari Technikum, Kun B. u. 10., 18 órától. 1974. július 31. Dr. Árokszáilásy Zoltán, 1/8. sz. területi pártalapszervezet, Csabai kapu. 8., 17 órától. Tóth István, III., Bartók B. u. 77., 18 órától. •fc- Vagonra várnak az üveghegyek Megtalálták az első magyar fizikakönvvet Több mint 300 ezer kötet könyvet tartalmaz a pannon­halmi vár könyvtára. A nagy tömegű könyv rendezé­se hosszú évek óta tart és ennek során gyakran kerül­nek elő ritka értékű példá­nyok. Nemrég megtalálták az első magyar fizikakönyv eredeti példányát. A könyv írását 1777-ben fejezte be Molnár Szabó János, a bu­dapesti egyetem igazgatója és még abban az évben Po­zsonyban és Kassán is ki­nyomtatták. Címe: „Termé­szetiekről Newton tanítvá­nyainak nyomdokai szerint"._ üszfaltkocsmák A miskolci népnyelv aszfaltkocsmának nevezi azoknak az élelmiszerboltoknak a környékét, melyek egyik-másik, valóságos italboltnál is nagyobb forgalmat bonyolítanak le alkoholból. Nem első ízben tesszük szóvá, milyen visszatetsző látványt nyújtanak a járdán italozó, duhajkodó emberek. A kereske­dők azzal védekeznek, hogy ők nem tagadhatják meg a ki­szolgálást attól sem, aki a bolt előtt hörpinti ki a pálinkás, boros vagy sörös flaSkát. Lévén, hogy a boltok személyzete többnyire nőkből áll, nem kockáztathatják a részegekkel va­ló konfliktust. A rendőrség pedig ritkán avatkozik ilyen ügyekbe. Mind ez ideig méltányoltuk — ha el nem is fogadtuk — ezt az érvelést. Méltányoltuk még akkor is, amikor többen felhívták a figyelmünket rá: az egyébként kiváló munkát végző és többszörösen kitüntetett Miskolci Élelmiszer Kiske- rekedelmi Vállalat szeszforgalma nőttön nő, s minden más árucikknél nagyobb választékot kínálnak egyes üzletek a ha­zai és külföldi szeszekből. Felvetődött már az az ötlet is Miskolcon, hogy hozzon a tanács helyi rendeletet az utcán való italozás ellen. No, de ugyan ki tudna érvényt szerezni egy ilyen rendelkezésnek? Olyan véleményt is hallottunk, hogy az állampolgári jogok megsértése lenne, ha bárkinek is megtiltanák: ne fogyasszon szeszt a flaszteren. Szerintünk az állampolgári jogokat nem ily módon kell ki­domborítani. Hamis nézet ez. És azt hisszük, nem járunk messze a valóságtól, ha feltételezzük, hogy üzleti érdekből féltik egyesek azoknak a jogait, akik fizetésnapokon kere­setük tekintélyes hányadának hágnak a nyakára egy-egy élelmiszerbolt előtt. Az aszfaltkocsmák környékén élők nem szűnnek meg pa­naszos levelekkel bombázni a szerkesztőségeket, és minden illetékes szervet. Elmondják, hogy az asszonyok sokszor fél­nek boltba menni, mert a vaskos megjegyzésektől, inzultu­soktól senki sem védi meg őket, miközben áthaladnak a ré­szegek sorfala között. Ki kényszeríthet ilyen vesszőfutásra családanyákat? Nos, eddig — mint mondtuk — méltányoltuk, ha el nem is fogadtuk a kereskedelem védekezését. Egészen addig, míg el nem olvastuk a Magyar Távirati Iroda tudósítását, egy országos ellenőrzésről. A kereskedelmi felügyelőségek Buda­pesten és kilenc megyében összesen 1500 üzletben vizsgál­ták meg, hogyan hajtják végre a belkereskedelmi miniszter két évvel ezelőtt hozott rendeletét, melyben szabályozta a szeszes italok értékesítésének rendjét. A vizsgálat fő tapasz­talata: igen sok üzlet lényegesen több szeszt tart, és hoz for­galomba a megengedettnél. Még olyan üzletekben is talál­tak bőséggel szeszt, melyeknek működési engedélye erre nem terjed ki. És most idézzük a következőket: „Volt olyan élelmiszerbolt is, ahol engedték a szeszes ital helyben fo­gyasztását, vagy hozzájárultak ahhoz, hogy a vevők az üz­let előtt ihassak meg a vásárolt italt.” Volt? Miskolcon van. De mennyi van! Ha pedig ezt az’ Országos Kereskedelmi Felügyelőség ne­gatív példaként említi, akkor nyilvánvaló, hogy a minisz­teri rendelet tiltja a boltok kocsmává való züllesztését. Csak talán nem eléggé egyértelműen fogalmazódik ez meg, s azok, akiknek a jövedelme nem kis mértékben függ az al­koholforgalomtól, csöppet sem igyekeznek úgy érteni, ahogy a társadalom érdeke megkívánná. Reméljük, hogy a városi tanács kereskedelmi osztálya csakúgy, mint az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség, az említett vizsgálat megállapítá­sait végre úgy értelmezi, ahogy kell, és az eddig tapasztalt­nál szigorúbb ellenőrzésekkel, intézkedésekkel, ha kell fe­lelősségre vonással győzi meg az illetékeseket arról, hogy a vállalati érdeknél sokkal fontosabb a város rendje, nyu­galma. BÉKÉS DEZSŐ Évi egymillió dollár Divat-diktátorok ffegyalján A sátoraljaújhelyi Hegyal­ja Ruházati Szövetkezet hír­neve messze túlnő az ország határain. Termékeiket Nyu- gat-Európa, sőt a tengeren­túl számos országában isme­rik és keresik. Az exportból származó dollárbevételük már évi 1 millió körül mo­zog. ami egy nagyobb ipar­vállalatnak is becsületére válhatna. — Szövetkezetünk export- tevékenysége évről évre nő — mondja Lantos Miklós, a szövetkezet elnöke. — A tava­lyi esztendő I. fél évéhez ké­pest az idei év első felében 36.5 százalékkal nőtt az ex­portunk, ezen belül a tőkés- export 76,1 százalékkal! Legnagyobb vevőik szov­jet. nyugatnémet, holland, osztrák, nyugat-berlini, líbi­ai és libanoni cégek. Mun­kájukkal minden cég elége­dett, amit a lekötött üzletek, megrendelések is bizonyíta­nak De jó az exportmun­ka a szövetkezet számára is, hiszen a nyugati /exportnál bérmunkáról van ázó, vagy­is: minden, a termékhez szükséges anyagot a megren­delő biztosít. Ez a népgazda­ság számára különösen elő­nyös, hiszen úgynevezett tiszta dollárbevételt jelent, mégesak importálni sem kell ellensúlyozása végett. — Nemcsak termelési vo­lumenünk nő — folytatja az elnök —, hanem dolgozóink életszínvonala is. Szövet­kezetünknél a bérek — a ha­tékonyság növekedésének eredményeképpen — egy év alatt 11,8 százalékkal emel­kedtek. Ami pedig a nyere­séget illeti, ma fél év alatt annyi a nyereségünk, mint 5 évvel ezelőtt egy teljes esz­tendőben, Ny. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom