Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)
1974-07-22 / 170. szám
i Nekem miért nem sikerült? Azoknak a száma, akiknek a kérelmét a felvételiztető bizottságok elutasították, minden évben nagyobb, mint azoké, akik felvételt nyertek a főiskolákra, egyetemekre. A nyár második fele a nagy örömök mellett a nagy csalódások ideje is, és sok fiatal kérdezi iteg magától: mi az oka, hogy nem vettek fel, nekem miért nem 5 került? Olyan kérdések ezek, amelyek nemcsak az egyént ízgat- * k, hanem a Felsőoktatási Pedagógiai Kutató Központ munkatársait is, akik széles körű vizsgálatot folytattak, hogy megtudják: mi óz oka, hogy rátermett, tehetséges fiataloknak nem sikerült a felvételi vizsgája, és hogyan alakul a sorsuk a továbbiakban? Az egyetemekre, főisko- 1 ikra az esetek túlnyomó t öbbségében sokszorosan többen kérik a felvételüket, mint ahány hely van. Ez olyan kizáró tényező, amit : indenki tud, és nem is videózik vele. De évről évre ( esik a felvételtől egy sor ( .yan fiatal is, aki rátermettsége, képességei alap,ián alkalmas lenne a továbbta- lásra, de hiányos az elö- 1 ozettsége, és ezért ered- : Inytelen a felvételi vizsgáld. A több száz fiatal körében végzett felmérés azt bizonyítja, hogy ez legnagyobb részben még mindig a hátrányos helyzetű, munkásparaszt származású fiatalokat érinti. Ezzel szemben bekerülnek az egyetemekre ( Ivánok, akikről a későbbiek folyamán derül ki, hogy alkalmatlanok a pályára. A pályaválasztási tanácsadók a középiskolás fiataloknak csak egy töredékével, és itt is a városban lakókkal tudnak foglalkozni. Pedig a fiatalnak éppen a pályaválasztás idején lenné a legnagyobb szüksége arra, hogy személyes kapcsolatok erősítsék elhatározását. Áz őket tanító tanárok nem tudják áttekinteni a lehetőségek bonyolult rendszerét, választott pályájuk felnőtt ismerőivel, szakembereivel pedig a legritkábban találkozhatnak. Sokszor a legalapvetőbb dolgokkal, lehetőségekkel sincsenek tisztában. Ezért lenne szükséges az alkalmas- sági vizsgálatok kiterjesztése és a felvételi követelményeinek részletes ismertetése. A sajtó, a rádió és a televízió sokkal többet tehet hogy a praktikus tudnivalókat megismertesse, és sokkal több, mindenhová eljutó tájékoztató kiadványra lenne szükség. Mérlegelték a szakemberek az egyetemi előkészítője tapasztalatait is, és a kép ezen a téren sem sokkal szívderítőbb. Ide az jár, aki jól értesült, akit előrelátó felnőttek irányítanak. Azok, akiknek nagy szüksége lenne rá (vidéki középiskolások, és itt is főként a mező- gazdaságban dolgozók gyermekei) a legritkábban jutnak el. Más kérdés, hogy az egyetemi előkészítő sem az egyetlen jó megoldás. Ha nem az illető felsőoktatási intézmény szervezi, akkor másként, másfajta súlypontozással tanítanak, mint amit a felvételik követelmény- rendszere megkíván. Akiket nem vettek fel, munkát keresnek, és esetleg jövőre újra megkísérlik a jelentkezést. Aki nem akart tovább tanulni, vagy nem vágyott nagyon egy-egy főiskolára, egyetemre, az köny- nyebben megtalálja a helyét. De azokat a fiatalokat, akik szívvel-lélekkel készültek választott pályájukra, nagyon próbára teszi ez az év. Ök azok, akik nem tudnak mit kezdeni magukkal, akik őszintén el vannak keseredve. A felnőtté érés nagyon nehéz időszaka ez, amellyel többségük talán sikeresen meg is birkózik, ha sorsukat kellő figyelem, törekvésüket segítő szándék kíséri. De feltétlenül jogos áz a kérelmük, hogy a pályára való alkalmasságukat, képességeiket a felvételinél sokkal mélyrehatóbb és alaposabb vizsgálati módszerrel mérjék fel. Tisztelgés Ruttkay György sírjánál Szerényen, visszavonultan élt. Telefonja nem volt, ezért levelezőlapon érintkeztünk. Az utolsó lapján kért, hogy halasszuk el a megállapodott időpontról a beszélgetést (Interjú készült volna az egyik művészeti lapnak), mert elutazik, meglátogatja szülőföldjét, gyerekkori pajtásait, az édesanyja sírját, festő barátait. Mar nem kerülhet sor erre a beszélgetésre ... Pedig milyen szívesen hallgattuk (néhány fiatal) ízes, derűs, bölcs humorral előadott történeteit Kassákról, Babitsról, Uitzról, a magyar avantgárd élő és már elhunyt nagyjairól, festői pályájáról, a kassai festő iskoláról (amelyről könyvet akart még írni), itáliai mesterekről, a modern művészet ezernyi titkáról, már elfeledett alakjairól és alkotásairól! Mindig hálás örmmel fogadta az érdeklődőt, a látogatót, különösen a fiatalokat. Nem sokan keresték fel. Fájdalmas, hogy ezt a halála után kell kimondani, de ez a város csupán otthont adott neki utolsó éveiben, mint festőtől nem vett róla tudomást!... A szakirodalom, a szakma néhány nagy öregje még tud róla. Legutolsó — méltó — sikerét a magyar avantgárd festők milánói kiállításon aratta, ahol tucatnyi művét állították ki, s így még egyszer kiutazhatott, találkozhatott szeretett mestereivel Fra Angelicoval, Botticellivel, de érdekelték az utcán festegető fiatalok, a velencei biennálé meghökkentő furcsaságai, merész művészi újításai is. Milyen nágy szeretettel és hozzáértéssel beszélt róluk! Mindent tudott, amit meg lehet tanulni a könyvekből, a nagy mesterek tanulmányozásából, a tárlatlátogatásokból. De, Kassák nyomán, az utolsó ecsetvonásáig hittel vallotta, hogy az igazi művésznek mindig új csapásom kát kell végni, nem elégedhet meg a tegnap eredményeivel. Ezért maradhatott mindvégig fiatal, töretlen lendületű. Tudatában volt az értékeinek, de sose értékelte túl magát. Az ecset mellett szívesen fogott tollat is. Naplói, visz- szaemlékezései nyomdakészen várják a szerkesztők, könyvkiadók érdeklődését. Aki belelapozott tanúsíthatja, hogy izgalmas, magvas olvasmányok! (Eddig csak a pozsonyi Irodalmi Szemle és a mi Borsodi Szemlénk publikált egy-egy részletet. Köszönjük Gyurka bácsi: a derűs szép estéket, a tanítást, a képeket, a gondosan megírt biográfiát és hisszük, hogy az utókor nem lehet mostoha Hozzád! HORPÁCSI SÁNDOR Az Apostol és a Sámánének Két előadás után ma este folytatódik a Haj rege, rege, rege ... című sorozat a Miskolci Galéria udvarán. Ezúttal a Gárdonyi Géza Művelődési Ház Manézs Színháza áll pódiumra. Műsorukon két produkció szerepel. Az egyik a korábbi években bemutatott Petőfi-mű, az Apostol, a másik pedig a Sámánének, amely a Szóljatok játszók, regölők című országos vetélkedőn első helyezést hozott a csoportnak, és a közelmúltban Kazincbarcikán megrendezett színjátszó fesztivál nemzetközi szakember- gárdája előtt is kiemelkedő sikerrel szerepelt. Az előadás ‘este nyolc órakor kezdődik, és rossz idő esetén sem marad el; akkor a Miskolci Galériába várják a közönséget. Sikeres úttörő munka Korrigált korrekciósok Esztendeje írtunk róla, hogy városunk hét általános iskolájában az elmúlt tanévben korrekciós osztályt indítanak a nem iskolaérett hatéves gyermekek számára. Ezek az osztályok régi keletű problémát voltak hivatva megoldani; a pedagógiai szakemberek ugyanis már évekkel előbb megállapították, hogy országosan az iskolaköteles gyermekek 8—10 százaléka lelassult fejlődésit; bizonyos mértékig ingerszegény, aminek az első tanév beíejezte- kor a legtöbb esetben bukás volt a következménye. Miskolcon is iskolánként két-három gyermeknek meg kellett ismételnie az első osztályt. Ennek elkerülése végett — fővárosi tapasztalatok alapján — hozta létre a városi tanács művelődés- ügyi osztálya a szóban levő osztályokat, amelyekben a tanév végéig a reméltnél jobb eredmények születtek, összességükben a növendékek több mint 80 százaléka — nem egy kisdiák jeles, vagy jó eredménnyel — a nagyobb létszámú második osztályban folytathatja tanulmányait az ősszel kezdődő új tanévben. Az arány tíz százalékkal jobb, mint a budapesti mintegy félszáz, s még néhány más város egykét iskolájában létrehozott hasonló osztályban. Hogy megértsük a siker titkát, kövessük nyomon azt az úttörő munkát, amelyet avégett az illetékesek végeztek. Mindenekelőtt vizsgálatot folytattak az osztályba kerülők kiválogatására. Figyelembe vették az óvónők, az iskolára előkészítő tanfolyamok nevelőinek, s a gyermekszakorvosok több éves megfigyeléseit, a nevelési tanácsadó véleményét, s végül orvosból, pszichológusból és pedagógusból álló bizottság döntött arról, hogy ki szorul korrekcióra: xemcsak lelassult fejlődésü, de nagyothalló, s látási zavarokkal küzdő gyermek is. Alapos körültekintéssel kiválogatott gyermekek kerültek tehát a korrekciós osztályokba, amelyek a nevelésükhöz kedvezőbb feltételekkel rendelkeztek, mint a nagyobb létszámú osztályok, kezdve attól, hogy mindegyikben legfeljebb tizenöt kisdiákot neveltek. Előnyt jelentett az is, hogy a hét osztály közül ötben állandóan délelőtt folyt a tanítás; nemkülönben az, hogy a nagyobb létszámú osztályokénál gazdagabban felszerelt — rengeteg manipulációs eszközzel (dia stb.) ellátott — külön tanteremben végezték a foglalkozásokat. Itt kell megjegyeznünk, hogy az illetékes iskolák igazgatói a lehetőségeikhez mérten maximális segítséget nyújtottak ezeknek az osztályoknak. Egy iskolában — a 40. számúban — annak is megvolt a lehetősége, hogy a kis korrekciósok napközis csoportban tölthessék el a délutáni óráikat. Így tehát reggeltől délután 5 óráig állandóan pedagógus hatása alatt voltak, ami azt eredményezte, hogy az ősszel valamennyien a nagyobb létszámú második osztályba kerülnek. Ami a korrekciós osztályok nevelőit illeti, őket nagy gyakorlatú pedagógusok soraiból kérték fel. A budapesti több éves tapasztalatok ismeretében fogtak hozzá úttörő feladatuk megoldásához. Ugyanolyan tanterv szerint, s követelményeknek megfelelően végezték munkájukat, mint a nagy létszámú osztályok pedagógusai, ám más nevelési módszereket alkalmaztak. Növendékeiknek a tanuláshoz szükséges képességét és készségét fejlesztették elsősorban; a közösségen belül az egyéni képességeket alakítgatták, s nagy gondot fordítottak a tevékenységváltás gyakoriságára. A kezdeti időszakban ugyanis e gyermekek könnyebben fáradtak el. mint a nagyobb létszámú osztályok tanulói, ezért egyes tantárgyakkal nem 45 perces órán át, hanem rövidebb ide- j ig foglalkoztak, a fáradtság láttán rá- I tértek más tárgy oktatására. Ezáltal óv- l ták, majd fokozatosan edzették is a kis- * diákokat — s végül már senkinek sem volt fárasztó a tanóra szokásos időtartama. A korrekciósok nem egészen húsz százalékánál az ilyen kompenzáló neveléssel sem. sikerült elérni, hogy az ősszel a nagyobb létszámú második osztályba kerüljenek — aminek iskolán kívüli okai vannak. Ezeknél a gyermekeknél már kezdetben nagyobb volt a lemaradás, mint a többinél. Egyeseknél a rendezetlen családi körülmények, az otthoni káros hatások is gátolták a teljes siker elérését. A velük való vesződés sem veszett azonban kárba, mert. az új tanévben már nagyobb létszámú első osztályban nevelhetik őket. Egyébként az új tanévnek a korrekciósok nevelői már bő tapasztalatokkal vágnak neki, amihez segítséget jelent számukra az is, hogy nemsokára birtokukba kerül az Országos Pedagógiai Intézet által kiadandó, a kompenzáló nevelés módszereit tartalmazó tanulmány. Máskülönben figyelemmel kísérik majd az elmúlt tanévi neveltjeik további fejlődését is; elsősorban részletes tájékoztatást adnak róluk azoknak a pedagógusoknak, akik akár más iskolákban, akár nagyobb létszámú első, illetve — a többség esetében — második osztályban foglalkoznak velük, hogy végérvényesen korrigált tanulók váljanak belőlük. TARJÄN ISTVÁN j(c Déryné (Balla Demeter felvétele) HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer mav — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Kovács József né és Bolla Tibor népdalokat énekel. — 13.51. Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Édes anyanyelvűnk. — 14.11: Bá- gya András dalaiból. — 14.23: Az élő népdal. Mátraderecske. — 14.33: Hét bagdly. — 15.00: Hírek. 15.10: A világgazdaság hírei. — 15.15: A lengyel kultúra hete. Az aranyróka. — 15.45: Lendvay Kamilló: Négy duó fuvolára és zongorára. — 15.55: Rádiósztn- ház. A Malom utca. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: A hét rádióhallgatója. Portré muzsikával. 17.40: A modern sebészetről. — 17.55: Húszas stúdió Lengyelországban — 1974. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Jelentés az országos öttusabajnokságról. — 19.35: A lengyel kultúra hete. Ritmusok es hangulatok a Varsói Rádió hullámhosszán. Zoltán Péter műsora. — 20.45: A zene nem is'me-r határokat... — 21.30: Mikrólánc. Petress István műsora. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sport, táncdal, könnyűzene. Közvetítés a vívó-világbajnokságról, Gre- noble-ból. Női tőr, egyéni döntő. — 22.40: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Miskolci Balogh János népi zenekara játszik. Petőfi rádió: 12.03: Triók. — 13.00: Hírek. — 13.03: A politikai műveltség ma. — 13.20: Operanégyesek. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00’: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Kalandozás. — 19.19: A lengyel kultúra hete. A Lengyel Rádió népi együttese. 19.35: Reklám. — 19.40: Vásárhelyi Zoltán saját kórusmüveiből vezenyel. — 19.63: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Új könyvek. — 20.13: Don Pas- quale. Részletek Donizetti operájából. — 21.00: Tanuljunk meg vezetni! — 21.20: Sport, táncaal, könnyűzene. Közvetítés a vivó- viiágbajnokságrcl Grenoble-ból. Női tőr, egyéni döntő. — 22.10: A hét zeneműve. Chopin-baiia- dák. — 22.40: Adám Jenő népdalfeldolgozásaiból. — 23.00: Hírek. — 23.15: Részletek Ziehrer műveiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió ft 17.30: Műsorismertetés — hírek. — 17.35: Emberek, utak, járművek. — Szórakoztató zene. — 18.00: Borsodi Tükör: (Tudósítások a nap eseményeiből; Megnyílt a tokaji nyári egyetem; Gondoskodás az öregekről az encsi jársában). — 18.15: Kórusmuzsika. —Napjaink kérdései: A kertbaral- mozgalomról. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktei. Szlovák televízió: 17.15: Kerületeink hangja. — 17.39: Kalózok (7. rész). — 18.00: Vetélkedő. — 19.00: Híradó. — 20.00: A Gabrieleset (3. rész). — 21.00: Híradó. — 21.30: Mit tudunk magunkról (Lengyel vetélkedő). Kiállítás: Miskolci Képtár (10— 18): Magyar festészet a XX. században. — Szőnyi István 50 rézkarca. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Szcenográfia ’74 Miskolc. Filmszínházak: Béke (f4, hn5, 8): A tábornok állva alszik (mb. szí. olasz). — Kossuth (f3, hn5, 7): A fekete herceg (rnb. szí. szovjet). — Hevesy Iván filmklub (f5, f7): Elektra (görög).— Fáklya (±5): Szikrázó lányok, (szí. magyar). — (f7): A Zeppelin (szí. angol kalandfilm). — Petőfi (f5, f7): Mindenki szép, mindenki kedves! (mb. szi. francia). — Szikra (5, 7): La Mancha lovagja (szí. olasz—amerikai). — Táncsics (5, 7): Volt egyszer egy zsaru. Felemelt helyár! (mb. szí. francia). — Tapolca-Kert (íy): Eltákozottak. 18 éven felülieknek! (mb. szi. olasz—NSZK). — Ságvári (Ady Műv. Házban (5, 7): A sziklabarlang titka (mb. szí. szovjet). — Hámor: Koma kalandjai (mb. szovjet). — Átkozottak vagyunk, Irina! (jugoszláv). KEDD Kossuth rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Barokk muzsika. — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.35: Balázs Eszter és Kovács Ferenc énekel. — 10.00: Hírek. — 10.05: Kodály: Székely fonó. Egyfelvonásos daljáték. — 11.20: Édes anyanyelvűnk. — 11.30: A Swinging Marchers fúvósegyüttes játszik. — 11.39: Iskolarádió. Hang — játék. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Marica grófnő. Részletek Kálmán Imre—Harsányi Zsolt operettjéből. — 9.00: Hírek. — 9.03: Népdalok. — 9.18: A lengyel kultúra hete. Lengyel zc goraművészek Chopin-felvéte- bői. — 9.52: Könyvek, tájak, emberek. — 10.00: Zenés mO üdülőknek. — 11.45: Babaszerviz. A DECEMBER 4. DRÖTMÜVEK felvételre feeres 18. életévüket betöltött ff r f■ r rt • férfi es női munkavállalókat betanított gépmunkásnak dróthúzó, kötél- és kábelgyártó munkakörbe, háromműszakos, teljesítménybéres munkaterületre. Jelentkezés: a vállalat munkaerő-gazdálkodásán, Miskolc, Besenyői út 18.
