Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1974-05-13 / 110. szám
1 fc 1 u dósok az iskoláért A közelmúltban Kazincbarcikán rendezett országos pedagógiai tanácskozáson szűk körű szakmai közönségnek adott tájékoztatást a Művelődésügyi Minisztérium képviselője az iskola újabb várható változásairól. Az átalakulásról, amely a mit tanítsunk és hogyan tanítsunk kérdésére az évtized végéig ad kielégítő választ. Korábban sajtótájékoztatókon szintén szűk körű közönség előtt ismertették az oktatás újabb reformjára vonatkozó elképzeléseket; a tantárgyi integráció és az úgynevezett kerettantervek lényegét. Most a Magyar Tudományos Akadémia 134. közgyűlésének nyilvános ülésén ismét szó esett erről. Nem egy szűk körre, hanem mindenkire tartozó tény tehát, hogy valamennyiünk ügyével, a közoktatással (egyetértésben és együtt a Művelődésügyi Minisztériummal) legfelsőbb tudományos testületünk foglalkozik. A nyilvános közgyűlésen elhangzott referátumát így fejezte be Marx György akadémikus; ritkán kapunk a társadalomtól ilyen nagy és ilyen szép feladatot. Nos, nemcsak a feladat nagy, de nagy dolog az is, hogy az Akadémia állítja a változások szolgálatába az erőit. A felismerés, amely a tantervi változásokat megköveteli, nem új. Az oktatásban az elmúlt évek során két ellentétes iskolatípus alakult ki. Az általános műveltséget nyújtó és gyakorlatilag semmire nem képesítő gimnázium és a szak- középiskola, amely ad végzettséget, és magában hordja a biztosabb megélhetés lehetőségét is. Nem új az sem. hogy a korábbi és a mostani útkeresésnek olyan okai vannak, amelyeknek tulajdonképpen örülünk. Az egyes tudományágak ismeretanyagának folytonos növekedése, az ipar fejlődése, a társadalom gyors fejlődésének is biztosítékai. Csak éppen az iskolának nem könnyű ezt követni. Senkinek nem lehet célja, hogy valamiféle „tananyagrobbanás” áldozatai legyenek a gyerekek, és ijesztő az a gondolat is, hogy ne készítsük fel őket kellőképpen a korszerű ismeretek befogadására. Ahogy ezúttal is megfogalmazták; „a tudományos-technikai fejlődés mai szakaszában az iskola csak úgy felelhet meg a társadalom követelményeinek, ha az alapvető ismeretek tanítására törekszik, ha a tanulók gondolkodását fejlesztve alakítja ki a továbbtanulás igényét, és képessé teszi őket a folyamatos önművelésre”. A közelmúltban reprezentatív felmérést végzett az UNESCO. Tizenhét országban vizsgálták meg a tizennégy éves gyermekek átlagos tudásszintjét. A magyar fiatalok a japánok után a második helyet szerezték meg. Olyan fejlett országok diákjait előzték meg, mint Franciaország, Svédország, Anglia és az Egyesült Államok. Nyugodtan levonhatjuk hát a következtetést: oktatási rendszerünk nem más országokhoz képest elmaradott, hanem saját lehetőségeink diktálják az előbbre- lépést. A közoktatási párthatározat döntéseit figyelembe véve úgy keresik a megoldás útjait, hogy a jelenleg külön tantárgyakként oktatott ismeretanyagot közös tantárgy keretében, az úgynevezett integrált oktatás formájában tudják továbbadni. A kerettantervek pedig majd a pedagógusnak lesznek segítségére abban, hogy legjobb belátása szerint adjon minél többet a gondjaira bízott fiatalnak. A cél megvalósításáig még hosszú az út; a tanító és népművelő pedagógusok nem nélkülözhetik a kutatók segítségét és a tudomány szakemberei, a tanárok és a népművelők gyakorlati tapasztalatait. Erre az együttműködésre építve dolgoznak évek óta, és még évekig több munkabizottságban tudósaink azért, hogy megszülessen az új iskola. Bízhatunk bennük. (M—) 4 régit az árvíz pusztította el Körzeti művelődési házat avattak tegnap a Szabolcs- Szatmár megyei Nagyszekeresen. A régit négy évvel ezelőtt szamosi árvíz pusztította el. A most felavatott művelődési intézmény lényegesen szebb, korszerűbb a réginél, és sokféleképpen hasznosítható. Építésére csaknem hárommillió forintot költöttek. A pörcclánp remekei Tegnap ismét megnyílt a látogatók előtt Pécs európai hírű múzeuma — a Zsolnay Porcelángyár remekeit őrző gyűjtemény. Az épület belsejében történt műemléki rekonstrukció miatt kereken ötszáz napig volt zárva. Diplomahangversenyek rrttm A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zene- és ének- tanárképző szakának miskolci tagozatán május 14. és 16. között vizsgáznak a harmadéves, végzős hallgatók. A diplomahangversenyek mindhárom napon délelőtt 11 órakor kezdődnek. Május 14-én, Megoldódik a helyhiány okozta gond az első Bács- Kiskun megyei helytörténeti múzeumban, a dunapataji- ban. Országos híre van a pataji múzeumnak, pedig gazdag anyagának, amelyet 15 éve gyűjtöget, csak egy részét tudja bemutatni. Megyei segítséggel most megvásárolták a régen végleg bezárt pataji unitárius kis- templomot és a hozzá tartozó épületet. kedden, a hegedű és gordonka, május 15-én a fafúvó és ének, május 16-án, csütörtökön pedig a zongoratanszak végzős növendékei bizonyítják be, hogy mesterei a gyermekkorukban választott hangszernek. Az erdélyi stílusú, fazsindelyes, öttornyú — fia-tornyos — és népi motívumok- kad díszített deszkamennyezetű volt templomépület többféle célt szolgál majd a tervezett helyreállítás után. Itt mutatják majd be a nagyközség népi hangszergyűjteményét, a zenetörténeti dokumentumokat, köztük Kodály Zoltán dunapataji kapcsolatainak, látogatásainak emlékeit, HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Vörös Sári nótákat énekel. — 13.54: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.00: Édes anyanyelvűnk. — 14.14: Vass Lajos: Hogy szeretlek? — 14.23; Megjelenés előtt. — 14.53: Kóruspódium. — 13.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. — 15.50: Polkák. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Magyar zongoraművészek schu- mann-íelvételeiből. — 16.49: Az élő népdal. — 17.00: Hírek — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: A hét rádióhallgatója. — 17.40; Miről vall a virágpor? — 17.55;. Sajtókonferencia a tudományos ismeretterjesztésről. — 19.00: Esti Krónika. — 19.20: Sporthiradó. — 19.40: A Magyar Rádió Karinthy-színpada. — 20.06: Népdalest. — 20.46: Csillag, ó messzi szerelem... — 21.00: Hírek. — 21.03: Üj operalemezeinkből. Gianni Raimondi énekel. — 21.30: Mi férfiak... — 22.00: Hírek. — 22.20: Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új Chopin-lemezét. — 23.14: Miles Davis együttesének hangversenye. — 24.00: Hirek. — 0.10: Csenki Imre kórusmüveiből. Petőfi rádió: 12.00: Manon Les- caut. Részletek Puccini operájából. — 13.00: Hírek. — 13.03: Ev végi bizonyítvány. — 13.20: Spanyol muzsika. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hirek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Kalandozás. — 19.33: Oj lemezeinkből. — 23.15: Delibes: A király mulat. — 23.30: A hét zenemüve. — 24.00: Hirek. Miskolci rádió. 17.30—18.00: Emberek, utak, járművek . . . Közlekedésbiztonsági és balesetve- delmi műsor. — Szórakoztató zene. — 18.00—18.15: Borsodi tükör. (Hirek, tudósítások a nap eseményeiből; Kistermelők is segítik a zöldségellátást; Országos fodrászverseny volt Miskolcon.) — 18.15—19.00: Kórusmuzsika. — Napjaink kérdései — jegyzet. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Szlovák televízió: 17.10: Ipari tanulóknak. .— 18.10: összeállítás magyar humoristák müveiből. — 18.50: Kis testgyakorlás. — 19.00: Híradó. — 20.00: Tv-játék. — 21.15: Híradó. — 21.45: Pártoktatás. — 22.25: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Nabucco. A debreceni Csokonai Színház operaelőadása. Kiállítás: Szőnyi István terem (9.30—18 óráig): Tamás Ervin festőművész kiállítása. KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Harsan a kürtszó! — 8.55: Barokk muzsika. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Romantikus zene. — 11.17: Hallgassuk együtt! Kroó György műsora. Fia-tornyos múzeum 19.45: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Ül könyvek. — 20.13: A Rádlószinház bePetőfi rádiót 8.00: Hirek. — 8.05: Hidas Frigyes—Gál Zsuzsa: Viharban, fényben — kőrusmutatója. Az emlékmű. »- 20.58: szvit. — 8.18: Boross Lajos népi Rózsa Miklós: A dzsungel könyve. — 21.35: A Gemini együttes hangversenye. — 22.35: Közvetítés a Fortuna étteremből. Mis- kolczi Balogh János népi zenekara játszik. — 23.00: Hírek. — zenekara játszik. — 9.00: Hírek. — 9.03: Tánczene négy városból. — 9.32: Iskolarádic. — 9.52: Könyvek, tájak, emberek. — 10.00: Zenés műsor, üdülőknek. —10.03: Babaszerviz. — 11.00: Hírek. Hat-nyolc hét alatt, heti két órában bárki megtanulhat gyorsabban olvasni — ezt a végső következtetést vonta le több éves kísérletezés után a szovjet Kvant—70 elnevezésű csoport. Tagjai különböző korú és foglalkozású emberek. Ma már mindannyiuk háromszor gyorsabban olvas, mint korábban és tartalom-rögzítési képességük is javult. S hogy mindezek az eredmények tartósak is, azt a képzési idő után egy évvel elvégzett tesztvizsgálatok bizonyítják. No de miért kell az embernek olyan gyors tempóban olvasni, amely inkább egy komputernek felelne meg? A tudományos pályán dolgozóknak lépést kell tartaniuk a rohanó fejlődéssel. Egy vegyésznek például 200 cikket kellene naponta elolvasnia ahhoz, hogy az ezzel a területtel kapcsolatos összes információt begyűjt- hesse. Ennek a mennyiségnek azonban még az egyti- zedével sem képes megbirkózni. S ugyanez mondható el más pályákról is. És eközben az olvasási tempó marad az 50, sőt. 500 évvel ezelőtti szi p ten; 250—300 szó percenként. Percenként 1000 szó? Magában mindenki gyorsabban olvas, mint hangosan. De mit is jelent pontosan a „csendes olvasás”? Téved, aki azt hiszi, hogy — az agy mellett — csak a szem dolgozik, s az is, aló rég leszokott már a gyermeki szokásról, hogy csendes olvasás közben is jár az ajka: magában mondja a szöveget. A hangszálak azonban alig észrevehetően, mé is működnek. Ezt követően automatikusan bekapcsolnak a hallószervek, habár éppen semmi szükség rájuk. Közben a legkisebb zavar is csökkenti a szem és az agy teljesítőképességét. Szerencsére, a lassító mechanizmus — az ideg- rendszer károsodása nélkül — kiküszöbölhető. Az ember minél inkább elfojtja a kiejtést, annál gyorsabban túllépi a hangos olvasás szabta határt — a percenkénti 150 szót. Ennek a határnak az emelése ez idáig csekély eredménnyel járt: az olvasási sebesség a percenkénti 250— 300 szót érte el. Az 1000-re, vagy ennél magasabbra emelés azonban nagyon ritka volt. Holott ez nem „égi ajándék”, hanem ennek a képességnek a kiaknázása. Ezt pedig mindenki fejlesztheti. Olvassunk ceruzával! Sokat segíthet például egy közönséges ceruza. Doboljunk vele az asztalon. Kiderül, hogy adott ritmus le- dobolása megakadályozza az egyidejűleg olvasott szöveg halk mormolását. Ezzel a módszerrel — különösebb erőfeszítés nélkül — megtanulható a halk olvasás. A képzés második szakaszában — a szokásostól eltérő módon — a szem átfutja a szöveget. Cikcakk — vagyis balról jobbra — helyett tegyük ezt függőlegesen: egy elképzelt egyenes vonal mentén. A cél természetesen az, hogy nagyjából átfogjuk az olvasandó sort. 1 ,-ilván sok ember idegen- keu. értől. De tulajdonképpen hasonló a helyzet, ha mindezt vízszintesen tesszük. A szem ilyenkor nem siklik, hanem ugrál a sorok mentén. És az ugrálás pillanatában semmit sem lát, pedig dolgozik. A szöveget csak a pontoknál észleli. Az az ember tehát, aki rendelkezik a gyors olvasás képességével, egyszerűen csak a „szüneteket” használja ki hatékonyabban. Vagyis: kevesebbet időz egy-egy ponton, gyorsabban és több szót fog fel. Segíti ebben a jó periférikus látás. Ezt azonban mindenki fejlesztheti. És ez a Kvant—70 csoport elmélete. Speciális asztalokat használnák, melyeken szám tábla van. A számtáblán a számok 1—25-ig össze-vissza, de sorokba szedve állnak. Megtanítják a számokat természetes sorrendjükben — maximum 25 másodperc alatt — megtalálni. Ezt követik a szabályos szövegek. Ceruzával függőleges vonalat húznak az oldal közepén, és e vonal mentén vezetik a szemüket. Eov oldal: 15 másodperc Az átfogó szöveg óráról órára növekszik. Előbb vagy utóbb mindenkinek sikerül egy normál gépelt oldalt 15 másodperc alatt átfutni (hangosan olvasva 2 percre van szükség!). Az olvasásnak ekkora irama nem hagy semmiféle nyomot az agyban? Tesztvizsgálatok bizonyították. hogy az olvasmány „megemésztése” éppoly gyors, sőt esetenként gyorsabb, mint korábban. Még a munkakedvre is serkentő hatással lehet. O. K. TIMIIM. TIMIIM. Értesítjük Kedves Vasárlóinkat, hogy; a sajtvásár tovább tart a kitunÖ minőségi), Ízletes SAJTOK VÉDIK EGÉSZSÉGÜNKÉT reggelihez, uzsonnához, vacsorához NÉLKÜLÖZHETETLEN A SAJT. I Egyre nő az információáradat Tanuljunk könnyen, gyorsan olvasni...
