Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1974-04-16 / 88. szám

♦ Neurózis - almazöldben Egy műhely vezetője hosszú órákon át figyelte árgusszem­mel a festők munkáját, majd újramázoltatta a falakat, mond­ván; fessék át halványzöldre, mert a fehér fal idegesíti, a sötét szín pedig nyomasztja az embereket. Miközben a művezető arra ügyelt, hogy kellemes hangu­latot teremtsen munkatársainak a pasztell-falakkal, elutasí­tott két hozzáfordulót, kérésüket meg sem hallgatva, indula­tosan és ellentmondást nem tűrő hangon osztogatta paran­csait. Lehetne sorolni a példákat, mert vajon ki ne ismerne köz­vetlen munkahelyén Vagy ismerősei révén olyan' eseteket, melyek arról tanúskodnak, hogy a tetszetős, a szemnek kellemes falak közt korántsem mindig nyugodt a munka­helyi légkör. Mint mondani szoktuk; gyakran a falnak be­szélhet az ember, mert az egymáshoz fűződő munkahelyi kapcsolatainkat alig, vagy csak nagyon áttételesen változtat­ják, javítják meg a legszebb almazöldre mázolt felületek. Az üzemorvosok ipari megbetegedéseket felsoroló listájá­ra egy új, mind gyakrabban előforduló betegség került: a foglalkozási neurózis. Egyre több az ideges, a munkahelyéről zaklatott kimerültséggel és nem kellemes fizikai fáradtság­gal távozó ember. A betegséget kiváltó okok sokfélék. A monoton szalagmunka, a szűk, zsúfolt munkahelyek, az el­avult technika, vagy éppen az új technológiai eljárások ma­gas zajszintje igen gyakran kiváltják a neurotikus be­tegségeket. És ha már sorra vettük a stresszhatásokat, ame­lyek munka közben érik az embert, nem hagyhatjuk ki azt sem, hogy a munkahelyi légkör, az emberek munkaközi kapcsolatai is csökkenthetik vagy növelhetik a feszültséget, zaklatottságot, idegességet. A jó közérzet nemcsak beruházási program, technológiai újítás függvénye. A korszerű terme­lési körülményekkel járó egyre nagyobb fokú gépesítés szű­kíti az ember-ember közti kapcsolatot, és ugyanakkor a gé­peket mechanikusan irányítókban fokozza az emberi kap­csolatok iránti igényt. Napik és unokák A nagymama gyereket sétáltat. (Ö az, aki mos is a gyerekre.) Nagyapa sétál a kilencéves unokával, ké­zenfogva, fontos beszélgetés­be merülten. (Otthon az alakuló kis ember nevelése is a gondja.) Nagymama ül a pádon. Mellette az unoka táskarádiót szorít a füléhez, és csak a rádióra figyel. (Ez a nagymama a legszomo- rúbb.) • • Kati: ő volt az, aki rádiót szorított a füléhez. Villant a szeme, hogy kérdeztem, hogy írtam, amit mond, de a rádiót akkor sem vette el a fülétől. — Mit hallgatsz? A tánczenei koktélt... Kozma Kati tizenegyedik éves. — Gyakran jöttök le a térre? — Á, apa dolgozik, anya beteg, egyedül meg nem en­gednek. És máskor meg a nagy­mama nem ér rá beszél­getni. .. • • Kézlóbálva mennek. Kaju- ha Judit kilenc éves. — Hol jártatok, Judit? — Ma a képtárba vitt el a nagyapa. Tetszik tudni, volt ott egy... — Judit me­sél, és a meséből kiderül, hogy ők rendszeresen sétál­nak így. — Sétálunk és beszélge­tünk — mondja a nagyapa. Nem mindegy, hogy a szalagmunka egyhangú ritmusát indulatos utasítás szakítja meg, hogy a néhány négyzetmé­ternyi helyre összezsúfoltak parancsot hallanak vagy meg­győző kérést. Ha hiányzik az egymás iránti kölcsönös tisz­telet, a másik ember munkájának megbecsülése, nem a fehér falak idegesítőek és nem a sötét szín nyomasztja az embert. És a még oly üde almazöld falak sem vidítanak fel senkit, emberi szó híján. (sütő) Villamos ör Három amerikai autókon- szem szakértői új vészjelző berendezést dolgoztak ki az autótolvajok ellen. Ez a rend­szer az elektronikus beren­dezések működtetésén alap­Hol tanuljunk nyelveket? Természetesen a villany- vonaton — állítják a dán szakemberek. Azon a vona­ton, amely reggel Helsin- görből indul Koppenhágá­ba (az út egy óra hosszat tart), nemsokára három — angol, német és francia — nyelvtanfolyam indul. szik. Ha a gépkocsi ajtaját, a csomagtartót nem a ren­deltetésének megfelelő mó­don kívánják kinyitni, azon­nal működni kezd az első és a hátsó lámpa, az index és a sziréna. Kozmetikusunk tanácsai Hogyan napozzunk? A napfény Kevert fény, amely hosugarakai, látható fénysuga­rakat és ibolyántúli sugarakat egyaránt tartalmaz. Ennek meg­felelően hatása is összetett. A hosszúhullámú hősugarak átme­legítik a bőr szöveteit, helyi vérbőséget idéznek elő. A bőr felületi párolgását fokozzák, et­től a bőr legfelső rétegének, a hámrétegnek a víztartalma csökken. Ha hosszabb időt töl­tünk a napon, ezek a sugarak okozzák a napszúrást. A rövid- hullámú ibolyántúli sugarak az élő szervezet vegyi folyamatai­ra hatnak. Megggy őrsit ják a sejtosztódást, hámképző hatásuk van. Mértékkel alkalmazva el­lenállóvá, túladagolva cserzet­té, majd idővel sorvadttá, rán­cossá teszik a bőrt. Serkentik a hajnövést, ezért hajhullás ese­tén hasznos, de szőrtúltengés- uél káros hatásuk van. Csak iokozatosan A helyes napozás legfőbb saabálya a fokozatosság, és a mértékletesség. Lehetőleg tavasszal, amikor még a napnak nincs ereje, kezd­jünk el napozni. A tavaszi napfürdő kezdő adagja szá­raz bőr esetén öt-tíz perc, normális bőrnél tíz-tizenöt perc. zsíros bőrnél húsz­harminc perc. Ha fürdőhe­lyen üdülünk, ne feledkez­zünk meg arról sem, hogy a vízparton a vízfelszínről visszaverődő sugarak is hat­nak a bőrfelületre. A foko­zott sugárhatás még köny- nyebben okozhat bőrgyulla- dást. A Szovjetunió fekete-ten­geri strandján külön sze­mélyzet figyeli, hogy kj meddig napozik. Ha valaki túl sokáig akarná a nap me­legét élvezni, megjelenik egy vöröskeresztes jelvényes, mo­solygós „gyevuska” és ba­rátságosan felszólít az ár­nyékba vonulásra. Nem mindegy a krém sem Mielőtt kimegyünk a nap­ra, kenjük be bőrünket, a bőrtípusnak megfelelő na­pozókrémmel, napolajjal. Erre a műveletre szánjunk pár percet, hogy a krém át­itassa az egész bőrt. Egy­szerre sohase vigyünk fel túl sok krémet vagy olaiat, hanem inkább gyakrabban ismételjük meg a bekenést. Száraz- és normálbőrűek bőrtápláló zsíros krémeket, vagy növényi olajakat, víz­hiányos bőrűek coldkrémet vagy encerin krémet, a kis­sé zsíros bőrűek pedig pa­raffinolajos napolajat hasz­náljanak. Az erősen zsíros bőrűek és a pattanásosak le­hetőleg ne kenjék magukat. Sose használjunk azonban olyan krémet vagy napola­jat, ami bergamottolajat tartalmaz. A bergamottolaj felerősíti a napsugárzást, de nagyon gyakran bámulás helyeit súlyos égést és bőr­gyulladást okoz, aminek a helyén évekig tartó piszkos­barna folt marad. Jól bevált napvédő tej például: 5 gr cetilalkohol, 20 gr gyapiúzsír, 20 gr víz, 50 gr paraffinolaj. Napégés csillapítására jó a közönséges hintőpor (hű­sít) vagy a következő össze­tételű folyadék: 0.1 gr ment­hol, 50 gr lenolaj, 50 gr mészvíz. * Amennyire egészséges az ibolyántúli sugarak mérsé­kelt hatása * a bőrre, annyi­ra káros a túlzott napfény. Törekedjünk lassú, egyenle­tes bámulásra, ez biztosítja bőrünk természetes védelmét a további sugárhatásokkal szemben. Bőrbetegségeket kvarcolni vagv napoztatni csak orvosi előírásra sza­bad. HAVAS ÉVA Hadüzenet a nadrágnak Csaknem másfélszáz új tavaszi-nyári modellt vonul­tatott fel a Fővárosi Kéz­műipari vállalat a napokban a Béke-szálló kupolatermében rendezett sajtóbemutatóján. A legszembetűnőbb újdon­ság, hogy a női nadrág sok­éves hegemóniáját az idén először próbálják megdön- teni. A szoknya glokniba szabott, vagy rakott, hossza változó. A kabátok is bővü­lő szabásvonallal készültek, az alkalmi ruhák körében is sok az új modell. Űjfajta hazai kelméket használtak fel. egyebek között lenpoli­észterből készítettek olcsó mutatós nyári alkalmi ru­háké* II lialÉn kulfa A képtár után. — Tulajdonképpen útra- valót csomagolok az éle­téhez. .. • • Kassó Zsolti, bármennyire fel Is tud már állni a kis­ágyban, még nem riport­alany. Nem válaszol. A nagymama, Gerlicze Rafael- né mondja hát: — Én nevelem. Tudja, a lányomék albérletben lak­nak, lakás kéne, kell a pénz, elment dolgozni a lányom. .. — Hány éves tetszik lenni? — Hatvanöt. Házfelügyelő vagyok huszonhárom éve. Mast „mellékállásom” az unokám. Magától feláll a kiságyban... Tudja, én úgy képzelem, hogy ő lesz az én (Kerényi felv.) jó barátom akinek mindent elmesélek... Mindhárom unoka egy lakásban él a nagyszülőkkel. Zsolti példája igazolja, hogy a nagymamáknak és a na­gyapáknak a társadalomban, ezen belül a gyerekeink ne­velésében betöltött szerepe óriási. Szülők iskolája — van. A nagyszülők iskolája leg­feljebb a változó társa­dalmi igény, a gyerekek sürgető kívánsága. Hiszek Jutka útra valójá­ban, ahogy a kiságyban fel­állni tudó Zsoltét védő me­sélő szándékomban is hiszek. Mind a három nagyszülő egyformán szereti azt az unokát. B. G. Az orvosok azt tanácsolják az idős embereknek, hogy sétáljanak minél többet a friss levegőn. De. hogy ne kószáljanak céltalanul az ut­cákon, legjobb, ha beszerez­nek maguknak egy kutyát. Azok viszont, akik el akar­ják kerülni a felesleges gon­dokat, felhasználhatják erre a célra a „láthatalan kutyát”, amelyet egy amerikai mér­nök talált fel. Az elgondolás egyszerű. Venni kell egy nyakörvet. Ä rajta függő ko­rongot egy mikroelemekkel működő kis légturbinában helyezik el, amely a levegő­ben tartja a nyakörvet. A „láthatatlan kutyának” az a fő előnye, hogy akkor és ott lehet sétáltatni, amikor az embernek éppen kedve van rá, és egyetlen centbe sem kerül az etetése. Az izmokat megkíméli a rák Gyermekkönyvtári napok Az emberi szervezet 47 száza­lékát kitevő izmokat ritka eset­ben éri daganatos megbetegedés. Gondoljuk csak meg, hogy pél­dául Olaszországban évente 100 ezer halálos kimenetelű rákos megbetegedés fordul elő, és eb­ből mindössze 80 olyan esetről tudunk, amikor a daganat az iz? mókát támadta meg. Tehát azt mondhatnánk, hogy az izmok gyakorlatilag immunisak a daga­natokkal szemben. Honnan az izmoknak a rák­keltő anyagokkal szembeni ellen­állás? Mindenekelőtt az izom jelentős mennyiségű tejsavat termel, és állítólag ez a tejsav állja útját a rákkeltő anyagok hatásának. Az izom munka közben elérheti a 43 fokos hőmérsékletet is. ami több mint elegendő ahhoz, hogy szétzúzza a tumort okozó sejte­ket. ismeretes, hogv napjainkban a beteg testrész hevítésével is küz­denek a rák ellen. Es végül az izom hatalmas oxigénfogyasztó, izomerőkifejtés során negyven­szer annyi oxigént fogyaszt, mint minden más szövet. Tudott dolog hogy az oxigén gátolja a daganatok kifejlődését. A fizikai erőfeszítés — amely hozzá iá ru! az izom fejlesztéséhez — csökkenti a rák támadási fe­lületét: a test 47 százalékát kitevő izomzat 60 százalékossá fejleszthető: ígv tehát a rák tá­madási területe 40 százalékra csökkenthető. A fizikai erőkifej­tésnek egyéb jó hatása is van: csökkenti a testsúlyt és jól tud­juk, hogy a sovány és izmos embereket sokkal kevésbé fenye­geti a rák. A fizika: erőkifejtés következtében az ember kiegyen­súlyozottabbá válik, fokozódik az anyagcseréje, aminek követ­keztében a rákkeltő anyagoknak nincs idejük lerakódni. A hullámok zaját r/ i * i gyűjti Janusz Bilewicz Jengyei tfengerészkapitány elkészítet­te mindazon tengerek és óce­ánok hullámai által előidé­zett zaj hangfelvételének gyűjteményét, amelyeken ed­dig járt. Ez mindmáig egye­dülálló kollekció. Gyermekkönyvtári napo­kat rendez április 18 és 27 között a miskolci Városi Könyvtár. Két évvel ezelőtt már volt hasonló rendezvé­nyük, amikor a hálózat jól működő gyermekkönyvtárai­nak olvasóit a megszokottól eltérő, nagyobb szabású programokkal szórakoztat­ták. Ezúttal úgynevezett nyílt műsorokat terveznek; a gyermekközönség mellett a felnőtteket is várják a kü­lönböző foglalkozásokra, be­mutatókra. Több könyvtár-— ban ad műsort Sólyom Kati, a Pécsi Nemzeti Színház művésznője. Egyórás össze­állításának Csipkefa a címe. A Kaffka Könyvtár fiatal olvasói Fekete István művei­ből rendeznek irodalmi dél­utánt; meghívott vendégük az író egyik legjobb ismerő­je Nagy Domokos Imre lesz. Az Éder György utcai könyvtár általános iskolás korú „törzsvendégei” pedig nagyszabású vállalkozásba kezdtek. Ök a borsodi nép­szokásokból gyűjtöttek össze és mutatnak be egy csokorra valót, A könyvtár vezetői úgy gondolják: megérdemlik a gyerekek, és hozzáértő, lelki- ismeretes kalauzaik, a könyv­tárosok, hogy a gyermekin­tézményekben folyó munkát több mint egy héten keresz­tül megkülönböztetett figye­lem kísérje. Hiánycikkek j A gyanakvó vásárló joggal érzi az ellentmondást a keres­kedelem „jó hónapjairól” beszámoló tudósítások és az üzle­tekben gyakran hallott „nincs” között. Való igaz, hogy a bor­sodi boltok forgalma az elmúlt másfél évben többet nőtt, mint a korábbi esztendőkben, s ez félreérthetetlenül utal ar­ra, hogy több a pénzünk. ,A pénzt pedig el kell költeni. Az év első negyedében a tavalyihoz képest 13 százalékkal emelkedett a forgalom, a kereskedelmi vállalatok vezetői mégis borúlátóak. Az üzle­tekben ugyanis jó néhány cikkből kevesebb van a szüksé­gesnél. Miért? Nem rendeltek? Dehogynem, hiszen a keres­kedő a forgalom után kapja a jutalékot. Egy nemrég készült felmérés szerint a borsodi kereskede­lem rendeléseinek nem mindenben tett eleget az ipar. A háztartási gépeknek csak a fele érkezett meg az üzletek­be. Ez azt jelenti, hogy az első negyedévre ígért 11 ezer hűtőszekrényből 5000 még hiányzik, a mosógép is kevesebb néhány ezerrel, s a szerződésben lekötött centrifugáknak csak egyharmada futott be a raktárakba. Kétmillió izzó hiányzik az első negyedévre remélt nyolcmillióból. A megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője sze­rint 150 millió forintra rúg a hiányzó árualap, s hosszú azoknak a vállalatoknak a névsora, amelyek még, adósak a borsodi üzleteknek. A kereskedők az ipart, a megyei ta­nács a minisztériumot sürgette az áruért, s a szegény, jobb sorsra érdemes vásárló legfeljebb az eladóval válthatott né­hány keresetlen szót. Az eredményt fölösleges részletezni. A kereskedelem így aligha ismételheti meg a tavalyi bravúrt, s egyes cikkek hiánya aligha válik javára az ideálisnak nem mondható vásárló—eladó viszonynak. (brackó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom