Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1974-04-11 / 85. szám

r írók, művek, emlékek... Húszéves a Petőfi Irodalmi Múzeum Petőfi karosszéke, Szendrey Júlia ruhája. Kassák kalapja, íróasztala, Csokonai bútorai, Dorottya legyezője, Landler és Heckenast sajtója, amelyen a Nemzeti dalt nyomták, már­ványasztal a Pilvaxból, Bálint György könyvtára, József Attila levelei — a Petőfi Irodalmi Múzeum kincsei. 3^ Nő, virággal (Kiss Attila rajza) Német professzorok Miskolcon Itt őrzik Ady egyetlen la­kásának bútorait (korábban „kis hotelszobák” lakója volt a költő), amelyet a házas­sága után Csinszka apai örökségéből rendeztek be. Jó­zsef Attila kéziratai, köny­vei mellett itt áll írógépe is. Heltai Jenő könyvtárában magyar írók műveit gyűj­tötte és a személyesen neki dedikált könyveket, ame­lyeket Kner Erzsébettel köt­tetett be. Eluard kéziratos verse —, amelyet a Petőfi- centenáriumra írt. Festmé- nvek. rajzok, fotók, írók­ról, költőkről. A hangtárban magnószalagok — írók saját művüket olvassák fel, iro­dalmi estek, az író—olvasó találkozók, irodalmi viták hangulatát őrzik. Na^y Lajos újságja A könyvtárban 40 ezer kötet — muzeális értékű, el­ső kiadások, dedikált, jegy­zetelt művek, folyóiratok, irodalmi lapok, olyan ritka­ságok, mint a Toll című új­ság teljes sorozata. Nagy La­jos újságja, Az író beleszól. Petőfi-kötetek — korabeli kiadásban és idegen nyelve­ken. Bálint György teljes könyvtára nemcsak könyvé­szeti érték: arra is utal —, mint az írókönyvtárak álta­lában —, mit olvasott, mi­ből dolgozott tulajdonosuk. A kézirattár alapját a Pe­tőfi-, Ady-, Móricz Zsig- mond- és József Attila-kü- löngyűítemény vetette meg. A legújabb szerzemények közül — Füst Milán, Ápri- ly Lajos, Molnár Ferenc, Heltai Jenő írásai. Levelezések, művek, sze­mélyes jellegű iratok — szép kalligrafikus betűk, vagy ideges sorok, sokat javított kéziratok, s könnyedén pa­pírra vetett szavak. — A legrégibb kéziratok a XVII. századból valók — Csokonai, Kazinczy írásai, s család- történeti dokumentum Jó­kai őseiről. Világirodalom­történeti érdekesség Stefan Zweig levele Horváth Hen­rikhez, a Nyugat fordítójá­hoz, amelyben Zweig Ady költészetéről, s nehezen for- díthatóságáról elmélkedik. Őriznek egy Zola-levelet is, amelyet magyarországi ki­adójához írt. Kalandos sorsú alkotások A képzőművészeti tárban olyan alkotásokat gyűjtenek, amelyek írókat, költőket áb­rázolnak, műveiket illuszt­rálják, vagy valamiképpen kapcsolatban állnak az iro­dalommal. A múzeum szisztemati­kusan gyűjti tárgyait antik­váriumokból, gyűjtőktől, az örökösöktől írói hagyatéko­kat vásárol. Néha kalandos sorsú művek, tárgyak kerül­nek elő. Néhány éve Köl- csey-kéziratokat vett a mú­zeum — tulajdonosai kan­dallóba rejtették, s mire rá­jöttek, hogy milyen érték van birtokukban, egy részét már el is égették. Jövőre Jókai születésének 150. év­fordulójára reprezentatív ki­állítással tisztelegnek az író emlékének, s a még fellel­hető Jókai-emléktárgyakat, iratokat gyűjtik, vásárolják. A múzeum húszéves. Fennállása óta sok nagysi­kerű kiállítást láthatott a közönség. Klasszikusaink életművét állandó kiállítá­sok prezentálják — ilyen a Petőfi-, vagy a költészet napjára megnyílt József At­tila- s az ősszel nyíló Rad- nóti-kiállítás. Készülő tanulmányok A gyűjteményezés és köz- művelődési tevékenység mel­lett az irodalmi múzeum a magyar irodalom aktív tu­dományos műhelye is. Nagy energiával folyik a XX. szá­zadi magyar szocialista iro­dalom kutatása. Tanulmá­nyok készülnek József Atti­láról, Mácza Jánosról, Illés Béláról. Foglalkoznak az emigrációs és az antifasiszta irodalommal. Feldolgozzák a többi között Barta Sándor, Nagy Lajos, Barta Lajos, Karikás Frigyes hagyatékát. A XX. század polgári iro­dalmát; a Nyugat köré tö­mörülő írók életművét. Az MTA Irodalomtörténeti Intézetével közösen több so­rozatot jelentet meg a Pető­fi Irodalmi Múzeum — egyebek közt olyanokat, mint az Irodalom — szocia­lizmus című tanulmánykö­teteket, az összefüggő írói hagyatékot felölelő Új Ma­gyar Múzeum sorozatot. S mint legilletékesebb helyen, itt foglalkoznak az irodalmi muzeológia feladataival is — e témakörben tavaly ősz­szel konferenciát tartottak, melynek anyagát — az iro­dalmi muzeológia kéziköny­Az egymással közvetlen kapcsolatban álló magyar és NDK-beli egyetemek rektorai és rektorhelyettesei április 8-án és 9-én kétnapos kon­ferenciát vettek részt Bu­dapesten. A Német Demok­ratikus Köztársaság delegá­cióját Harry Groschupf fel­ső- és szakoktatási minisz­terhelyettes, a magyar kül­döttséget dr. Polinszky Ká­roly, a művelődésügyi mi­niszter helyettese vezette. A konferencia résztvevői a képzés és nevelés fejlesz­tésének kérdéseiről és az egyetemek közötti közvetlen együttműködés bővítésének feladatairól tárgyaltak. A Nehézipari Műszaki Egyete­met dr. Szabó János és dr. Kozák Imre rektorhelyette­sek képviselték. A konferencia külföldi résztvevői közül dr. Hans Erick Weinschenk profesz- szor, a magdeburgi főiskola rektora és Erhard Dinter docens, a freibergi bányá­szati akadémia rektorhe­lyettese Miskolcra is elláto­gatott. A vendégek a tegna­pi napot töltötték a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen, ahol dr. Simon Sándor rek­tor fogadta őket. A három egyetem közötti együttmű­ködés elvi és gyakorlati kér­déseinek megbeszélése után a német professzorok meg­tekintették az ómassai ősko­hót és a hámori kohászati múzeumot, majd este részt vettek a valétáló gépészmér­nök-hallgatók szakestjén. véül — kiadják. KADAR marta KÖNYVESPOLC Kabdebó Lóránt Szabó Lőrinc-monográfiája Nem ítészként (mert az nem vagyok), hanem kor­társként (mert az sajnos va­gyok) ültem neki Kabdebó Lóránt Szabó Lőrincről szóló monográfiája második kötetének, amely az Útke­resés és különbéke címet vi­seli és városi könyvtárunk névadójának 1929-től 1944­ig terjedő munkásságát is­merteti. Jómagam ezekben az években látogattam meg né­hányszor Szabó Lőrincet, hogy diákköri verseimmel (és milyen rosszakkal!) un­tassam. Megvártam Lóéival focizva, a budai villa kert­jében, hogy aztán autóbu­szon kísérjem be az Est-la­pok szerkesztőségébe. Kab­debó becsületére válik, hogy a cikkek és nyilatkozatok összeválogatásából ugyanaz a Szabó Lőrinc-kép és -hang áll előttem, amire magam is emlékszem. Kabdebó köny­vének általában nagy érde­me, hogy a költői művek gondos, irodalomtudóshoz il­lő elemzése mellett színesen ír a korról, a politikai küz­delmekről, amelyekből Sza­bó Lőrinc eléggé magányos lovasként, inkább a külön­békét, mint a harcot keres­ve vette ki a részét. Ahogy forgatom a könyv lapjait, sorra elevenednek meg emlékeimben a Gobden Szövetség és a Vajda János Társaság akkori estjei, ame­lyeken előadóként hallhat­tam többek között Szabó Lőrincet is falukutató bará­taival együtt, amint az ur­bánus Ignotus Pállal vitáz­tak, majd az Est-lapok szer­kesztősége, ahol Kodolányi János társaságában beszél­tem vele. Aztán Bródy Lili, valamint Rónai Mihály András társaságában hallot­tam sokat róla, s egyben az új „négyek”-ről: amelyekhez József Attila, Illyés Gyula és Erdélyi József tartozott akkor még. Kabdebó céloz arra, hogy Szabó Lőrinc kissé elkese­redve mondta: ..blickfangos címeket kényszerül .gyár­tani’, mert olvasószerkesz­tőként keresi kenyerét”. Én viszont emlékszem rá, hogy ebben a „szakmában” is ki­tűnő volt. Szinte a jó politikai ri­porter visszaemlékezéseinek hangján elevenedik meg „flottán” megírva a Zilahy Lajos-féle Új szellemi front, amelynek a Magyarország, Szabó Lőrinc lapja volt a szócsöve és Gömbös Gyula a támogatója, majd cser- benhagyója. Ekkor is lát­szik, hogy Szabó Lőrincet több szubjektív, mint poli­tikai ok vitte közéjük, és jobban kereste a maga bel­sője diktálta filozófiai igaz­ságot benne, mint a politi­kumot. Ez aztán magyaráza­tot ad a költő későbbi ma­gatartására is: mindig a „különbékét” kereste. „Szabó Lőrinc a magányos vizsgálódás költője volt és maradt A politikához nem érteit és az nem is volt lét­eleme, csak alkalmilag ve­tette bele magát’’ — írja Kabdebó — helyesen, de te­gyük hozzá: alkalmilag is kár volt tennie. Miután tet­teit elsősorban szubjektív érdekei vezették, gondjai elől „különbékébe” mene­kült, hogv győzelmes legyen a „harc az ünnepért” (ez is köteteim ebből az időből), politikában is a biztosítékot kereste: ezért fogott néha mellé. Sokat támadott, de egyben vitatott Vezér című verse és néhány írása a há­ború alatt rossz hírbe ke­verte a baloldal előtt. Nem vitás, hogy polgári értelmi­ségiként a zavarban, rendre vágyva kacérkodott a jobb­oldal ..rendjével”, mint nem egy ..kiábrándult” baloldali polgár akkoriban. Költői nagysága azonban túlélte azt. amit politikai „kicsisé­ge” elrontott életének egy szakaszában. (Szépirodalmi Kiadó.) MÁTÉ IVAN Egy különös szerelem Lassan bontakozik ki a történet az Egy különös sze­relem című színes olasz film első harmadában, de az indítás is elég rej­télyes ahhoz, hogy már itt lekössön. A továbbiakban pedig kárpótolja nézőjét az író-rendező Alberto Bevi- lacqua nagy mesterségbeli tudással készített, érdekes és aktuális tartalmú alkotá­sával. Egy elrontottnak tűnő há­zasságot és egy apa—fia kö­zött szokatlan kapcsolatot mutat be először a film. Így közelíti meg témáját, a mai Olaszországot, míg két el­lentétes oldalról veszi na­gyító alá társadalmát. A vi­lági pénzarisztokrácia olda­láról, amely szoros kapcso­latban áll az egyház leg­felsőbb köreivel, és a kis­emberek világának oldalá­ról. A kettő közötti kapocs a főszereplő Federico. Pon­tosabban: őrlődik a két vi­lág között; az egyikhez há­zassága, szerelme, a másik­hoz származása, emlékei kö­tik eltéphetetlenül szorosan. Hogy mégis van kiút ebből a nehéz, és végső fokon megalázó helyzetből, ezt mutatja meg hőseinek éle­tén, drámáján és megtisztu­lásán keresztül a film. Egy­szersmind alkalmat ad al­kotójának, hogy az egyes ember sorsán át (a mai olasz filmművészetben ki tudja hányadik alkalommal) felhívja a figyelmet a nyu­gati társadalmak egyik leg­veszélyesebb jelenségére, a neofasizmusra. Giovanna, a gazdag fele­ség melletti luxus-életfor­mában is kísértik Federi- cót a múlt emlékképei. AZ apa képe, aki hajdan meg­győződése® ellenálló volt, CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió. 12.00: Déli kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiá­koktól. — 13.59: A hústermelés növelése hibridizációval. Látoga­tás a Bikali Állami Gazdaság­ban. — 14.19: Tardos Béla: III. vonósnégyes. — 14.35: Hírek. — 14.45: A világgazdaság hírei. — 14.50: III. Richárd. Shakespeare tragédiájának rádióváltozata. — 17.00: Hírek. — 17.05: Bemutat­juk új felvételünket. — 17.15: Körmikrofon. Mester Ákos és Vértes Csaba vitamúsora. —17.39: Szituációk — megoldások. Mun­kadalok. — 18.19: Népzenei ma­gazin. — 19.00: Esti krónika. — 19.25: Kritikusok fóruma. Könyv a könyvről. Halász László Írása. — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneaka­démia nagytermét. — 20.20: A költészet hete. Téli éjszaka. Jó­zsef Attila versei. — 20.37: Hí­rek. — 21.25: Verbunkosok. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthí­rek. — 22.20: Tíz perc külpoliti­ka. — 22.30: Az Innsbrucki Vogel* weide Kórus énekel. — 22.Í3: A költészet hete. Meditáció. — 23.00: Mágnás Miska. — 24.00: Hírek. — 0.10: A XVn. század fúvószenéjéböl. Petőfi rádió. 12.00: Az élő nép­dal. — 12.10: Romantikus kama­razene. — 13.00: Hírek. — 13.03: Miskolci stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Rudolf Schock énekei. — 13.45: Kettőtől halig ... — 18.00: Hírek. — 13.10: Csak fiatalok­nak! — 19.10: Reklám. — 19.13: Nóták. — 19.54: Jó estét, gyere­kek! — 20.00: Esti krónika II. — 20.25: ÜJ könyvek. — 20.28: Ifjú Zenebarátok Híradója. — 21.00: Közvetítés az asztalitenisz Európa-bajnokságróL — 21.30: Francia áriák. — 21.52: Stoff: Modell és filozófia. — 22.00: Rá­dióhangversenyekről. — 22.30: A hanglemezbolt könnyűzenei új­donságai. — 23.00: Hírek. —23.15: Két hegedű-zongoraszonátái — 24.00: Hírek. Miskolci rádió. 17.30—18.00: A városért — Miskolcon. — A Bor­sodi Orvosi Napokról. — Síppal — dobbal. Népi zene. — 18.00— 18.15: Borsodi tükör. (Az ünne­pek elótti közlekedés zavarta­lanságáért; Aggtelek jövője: A költészet napja; Bemutató előtt a színházban; Befejeződött a pályaválasztási tanácsadó taná­rok tanfolyama.) — 18.15—19.00: Filmzene. — Az ifjúságról és az ifjúságért. Fiatalok fóruma. — Beat-kedvelök húszperce. Televízió. 17.33: Műsorismerte­tés. — 17.35: Hírek. — 17.40: Gyere az állatkertbe velünk ... — 18.05: A költészet napja 1974. Eszmélet. — 18.25: Radar, ifjú­harcolt a spanyol polná' borúban, és aki elht-^iöiá- sának, megalázásának, any­ja szenvedésének a kisfiú tanúja volt. Évek után ta­lálkoznak ismét, és Federico rádöbben: nem itt, a ró­mai arisztokrácia számára idegen világban, hanem szü­lővárosában, Pármában, ap­ja mellett a helye. Giovan­na már — úgy hiszi leg­alábbis — nem érdekli. Az asszony azonban követi; ket­tejük különös szerelme szá­mára is utat mutat a ke­gyetlenül nehéz, de egyedül méltó élet, a férfi szüleinek élete. Federico újra felfede­zi, Giovanna pedig megis­meri a másik, a csodaszép római paloták falain kívüli világot. Alberto Bevilacqua filmje azért nagy, mert az alapjá­ban ismert (a harmincas évek politikai viszonyait és a mai Olaszországot ábrá­zoló) témát egészen új ol­dalról közelíti meg. Társa­dalmi érdekű és súlyú mon­dandóját átszövi a legsze­mélyesebb emberi érzelmek, a szülők iránti mélyen gyö­kerező szeretet, tisztelet és a másik iránti szerelem szá­laival. Mindehhez pedig megvannak a rendező esz­közei; filmes megoldásai hi­bátlanok, pontosan ismeri a múltat és a jelent, ahol pe­dig a lélektan eszközeihez folyamodik, ott bizonyítja, hogy ismeri az embert is. Nagyszerű segítőtársai van­nak ebben. Annyira, hogy szinte a film melletti külön­álló érzék számunkra a ket­tős főszerepet játszó Ugo Tognazzi színészi teljesítmé­nye. Giovanna szerepében Jean Seberg méltó partneré­nek bizonyul. (M—) sági érdekvédelmi műsor. — 19.05: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. —* 20.00: Erzsébet királynő. Angol tv-filmsorozat, III. rész. Árnyék a napfényben. — 21.30: A látó­határ szélén. 2. rész. A jelen. — 22.10: Tv-híradó, 2. kiadás. — 22.20: Asztalitenisz Európa-baj- nokság. Vegyespáros döntő. Szlovák televízió. 17.00: Fecske. Ifjúsági magazin. — 17.40: Pub­licisztika. — 18.10: Autó-motor revü. — 19.00: Híradó. — 20.00: A tizenharmadik óra (tv-játék). — 21.00: Híradó. — 21.30: A győ­zelmes út. — 21.45: Csendes Don (szovjet film). — 23.35: Sajtó­szemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Névnap. Huszka és Egyetemi bérlet. Kiállítások. Miskolci Képtár (10—18): A grafikai gyűjtemény új szerzeményei. — Miskolci Ga­léria (11—19): Kernstok Károly- emlékkiállítás. — Kossuth Műve­lődési Ház (10—18): 77 fénykép a régi Miskolcról. Filmszínházak. Béke (f4, hn6, 8): A törökfejes kopj a (színes magyar). — Kossuth (f3, hn5, 7): Egy különös szerelem (mb. szí­nes olasz). — Hevesy Iván Film­klub (f5, f7): Othello (szovjet). — Fáklya (f5, f7): A sárga Fiat három utasa (mb. színes len­gyel). — Petőfi (f5. f7): Akinek van egy unokatestvére Bronxban (színes angol). — Szikra (5): A. locsolókocsi (színes magyar; 7): A szerelem anatómiája (színes lengyel, 16 éven felülieknek!). — Táncsics (5, 7): Csínom Palkó (színes magyar). — Hámor (6): Merénylők (mb. francia—olasz). PÉNTEK Kossuth rádió. 8.00: Hírek. - 8.05: Műsorismertetés. — 8. .5: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Margaret Tynes és Giuseppe Taddei opera- áriákat énekel. — 9.00: Rendez­te: Solymosi Ottó. A helység ka­lapácsa. — 9.44: Kovács Andor gitározik. — 10.00: Hírek. —10.05: Kincskereső kisködmön. V. rész. — 10.50: Édes anyanyelvűnk. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Négy százalék. — 11.10: Zenekari muzsika. — 11.49: Kritikusok fó­ruma. Könyv a könyvről. Petőfi rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Fúvószene táncritmusban.— 8.15: Lizoszomák molekulavadá­szaton. — 8.30: Népdalok. —9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Néhány szó zene kos- ben. — 11.00: Hírek. Fill! K4á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom