Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-02 / 52. szám
Ibolyacsokor a nézőknek Frizurám A farsang jegyében Frizurára vüt rendezett a Borsod megyei, a dél-budai és az észak-pesti Modern Fodrászat a Duna Intercontinentalban. A terem közepén felállított hatalmas dobogón a modellek egyszerű hajviseletéből szinte percek alatt szebbnél szebb divatfrizurákat kreáltak a fodrászok. A bemutatón ismerkedtünk meg egy fiatal angol fodrász — hazánkban eddig még ismeretlen — találmányának, az úgynevezett vidél sasson hajvágásnak a titkaival. Ez a modern hajvágás tulajdonképpen „hajszabást” jelent, tehát a frissen mosott hajat kívánt forma szerint vonalban ollóval vágják. így születik az igen fiatalos, laza, könnyű frizura. Elleshettük az erősebb nem „tupír” fésülését, amely megerősíti a szólásmondást: „nincsen többé kopasz fej”, hiszen o kissé tar férfifejek meglevő hajából a fejtetőre hajkupacot „tupíroz” az ügyes fodrászkéz. Összhangban a ruhával A túlsúlyban lévő „gyengébb nem” hajviseletének meglepő, újszerű formáit láthattuk. Az összhang — a haj színe, formája s a hozzá illő ruha — igen jól dekorálta a modelleket. Például a „Tavasz” — azaz egy csinos karcsú fehér csipkeruhát viselő leány — a karján függő kosárból ibolva- és hóvirágcsokrokat osztogatott a nézőknek. Érdekes hajviselet és űrruhára emlékeztető fényes kelme összhangja érvényesült a „2000 év hajdivata” modellen. A frizurarevü csillagos ötöst érdemlő száma a gyermekbemutató volt. Az apróságok engedelmesen tűrték, Lehet-e hibátlanul dolgozni? Negyven kérdés, negyven válasz a téglagyárban 3+e Kosár a fejen — avagy a fodrászoknál is elkel némi kertészeti ismeret. hogy vékony szálú tincseiket bodorítsák, majd olyan magabiztosan haladtak végig a dobogón, akár a felnőttek. Láttunk nappali, esti, valamint koktélfrizurákat, s különböző korok hajviseleteit — az aranylamé ruhát viselő vöröshajú Miss Hérát, a bizánci császárnő gyönyörű fekete kontyát, Maria Antoinette csodálatos kontyos haj remekművét, a biedermei er ruha- és hajviseletet, a szőke tincsekbe fésült Mrs. Minniver-t, s a göndör fekete hajú „Maximká”-t. Megleshettük az ügyes fodrászkezek „titkait”, hogyan lehet egyszerű hétköznapi hajviseletet egy csatt, szalag, tű vagy hajdísz segítségével ünnepivé, alkalmivá varázsolni. Miskolci sminkremekek A 25 éves jubileumát ünneplő borsodi szövetkezet gárdája járt élen a smink- bemutatóban. A fehér ruhába öltözött modell arcán a tavaszi esküvők virágát — a Kála gyönyörű kelyhét — csillámporral és festékkel reprodukálták, megjelent Gyöngyvirág, fehér hajdísze kiemelte a modell vörös haját és arcán — szeme körül — a virág vonalát mintázta. Vidám farsangi álarc-jelleget kölcsönzött a modell arcára festett piros-fehér vonalak kavalkádja. Külön figyelmet keltett Kriszton Zsuzsa kozmetikai remekei. A legimpozánsabb műsorszám a táncosnők bemutatója volt. Tizenkét ország jelmeze, jellegzetes arcfestési stílusa és tánca elevenedett meg a dobogón. A sminket „gyártó” kozmetikusokat egyenként bemutatták, s azt követte az illető nemzet jellegzetes zenéjére koreogra- fált tánc. India sejtelmes keleti táncához jól illettek a táncosnő homlokára festett piciny piros virág, hatalmas szempillái, ezüstös csillámporral díszített szeme. És megjelent Párizs alvilági kokottja, huncut-fekete fürtös feje. Üveges tánc illett a kalocsai virágmintákat csillámporból arcán viselő magyar lányhoz. És láttuk Hawaii, Brazília, Spanyolország, Görögország táncait is. A rendezvény a magyar fodrászok és kozmetikusok az egész világon elismerést érdemlő munkáját summázta. GÁSPÁR JUDIT A Mályi Téglagyár, az ország legnagyobb téglagyára jelentős esemény előtt áll: bevezetik a Dolgozz Hibátlanul mozgalmat. Érthető, hogy ebben az időszakban ezer és ezer kérdés vetődik fel a különböző munkahelyeken dolgozó téglagyáriakban. Többek között az is, hogy lehet-e egyáltalán hibátlanul dolgozni? Olyanok kérdezik ezt, akik évek óta szocialista brigádban dolgoztiak, és a rájuk bízott feladatokat igyekeznek a tőlük telhetőén legjobban megoldani. Lehet ezt még fokozni? Feleletek a tesztlaoon A sokféle kérdésnek örülnek a téglagyár vezetői. Ez olyannyira igaz, hogy a társadalmi szervek vezetőinek segítségével kidolgoztak egy elemzésre alkalmas kérdés- csoportot, amit tesztlapokon juttattak el a dolgozókhoz. A hozzávetőleg negyven kérdésre válaszokat várnak. Néhány lap már be is érkezett. Borsodi fapapucstalp Hollandiába Nem mindennapi export- termékkel dicsekedhet a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság olaszliszkai fűrészüzeme : fapapucstalpat szállítanak „őshazájába”, Hollandiába. Mint Nemes Sándor üzemvezetőtől megtudtuk, a borsodi erdők kemély, lombos fái különösen alkalmasak erre a célra, így a külföldi partner választása a magyar fapapucs-alapanyagra esett. Érdekes képet vázolnak fel a tesztlapok a téglagyáriak munkahelyi közérzetéről. Kétségtelen, hogy ez a módszer lényeges segítséget jelent a módszer részleteinek kidolgozásához. A kérdések között ugyanis szerepel, hogy az illető elégedett-e munkahelyével, s érez-e magában képességet arra, hogy ennél többre is vállalkozzon? A tesztlápon név nélkül és következmény nélkül bárki megírhatja véleményét vezetőiről, munkatársairól. Ám ennél is több talán, hogy a gyár valamennyi dolgozójától szívesen fogadnak a tesztlapokon minden kisebb-na- gyobb ötletet, ami üzem- és munkaszervezési kérdésekkel foglalkozik. A javaslatok között persze nem a szabadalom, vagy az újítás értékével azonos, nagy horderejű elképzeléseket várnak. Apró, a napi munkában néhány perces időmegtakarítást jelentő, a termelékenységet javító ésszerűsítéseket szeretnének összegyűjteni, lehetőleg minél többet. A tesztlapok begyűjtése, értékelése után részleteiben is kidolgozzák a DH-munka- rendszer formáját. Ehhez valamennyi üzemrészben minden munkafolyamatot „nagyító alá” vesznek, hogy a jobb megoldásokat beiktathassák. A dolgozók érdekeltsége A DH-mozgalom bevezetésére előreláthatóan a második negyedévben kerül sor. Már most biztosnak látszik, hogy az új módszer lényeges változásokat hoz. Tovább csökkennek majd az anyag- és energia-veszteségek, még akkor is, ha ezek mértéke most sem nagy. A Dolgozz Hibátlanul munkarendszer új tartalmat ad a szocialista brigádversenynek, hiszen a gyár dolgozói fokozottabban érdekeltté válnak a gyári célok megvalósításában. Várhatóan tovább javul a termékek minősége, megbízhatósága is. N. J. Megint a „zebra”! Nem új téma, hogy Miskolcon nem jól láthatók a „zebrák”. A Széchenyi és Kun Béla utcai kereszteződésnél még csak- csak eligazodik az autós és a gyalogos, de ezenkívül mindenütt „ki mit tud?” folyik. A környéket jól ismerő bennszülött miskolci tudja, ha nem is látja az átkelősávokat. De akiknek nincs; helyismerete? Nemcsak a külföldiekről van szó. Elég, ha más váróból érkezik a gépkocsivezető. A minap is élénk vitára adott okott, hogy egy autó az átkelőhelyen állt meg. Élénken reklamáltak a gyalogosok, akiknek kerülgetni kellett a kocsit a rövid átkelési időben. De hát nem tehetett róla az istenadta úrvezető, ha nem itt született. Még az ajtót is kinyitotta, megnézte, de a kocsi alatt „sávokat” nem talált. Fel kell festeni! Láthatóvá kell tenni az átkelőhelyeket! Ezt követeli a biztonságos közlekedés és városunk idegenforgalma is. F. É. Városi tanácstagok fogadóórái Úttörők az iskolában Ne döntsünk róluk nélkülük... Miénk a gyár Miénk a gyár címmel nyílik kiállítás március 5-én Ozdon, a kohászati üzemek államosításának 25. évfordulója alkalmából a vállalat bemutatótermében. Eredeti dokumentuipokon mutatják be a felszabadulástól a hatalom átvételéig tartó időszak főbb eseményeit, köztük az államosításokért folytatott harcot. A negyedszázados évforduló alkalmából rendezett kiállításra meghívták a gyár első munkásigazgatóját, az első élmunkásokat, Kossuth- díjasokat, munkásvezetőket és hozzátartozóikat. 1974. március 2. Torma Béla, III., Csákány u. 17 órától. 1974. március 4. Búzái Pál, I/O. sz. területi párt- alapszervezet, Tanácsház tér 2., 17 órától; Endrédi József, OTP, Széchenyi u. 15—17., igazgatói szoba, 17 órától; dr. Gyimesi Béla, III. kerületi Hivatal. Marx K. u. 96., 14 órától; Harhai József, görömbölyi pártalapszérve- zet, 17 órától; Honfi András, MIK Vállalat kultúrterme, Dózsa Gy. u. 39., 17 órától; Kiss Mártonné, Kilián-északl óvoda, Kacsóh P. u. 3., 12 órától; Kol- tai Zoltán, Nagy S. u. 34., öregek napközi otthona, 17 órától; Nagy Károiyné. Rozgonyi P. u. 6., 18 órától; Molnár Miklós, lakásszövetkezet irodája, Katowice u. 7., 17 órától; ökrös Béláné, Gagarin u. 13., 17 órától; Ráski Sándor, Palóczv u. 19., 17 órától; Soraossy Katalin és Vitányi Imre, 15. sz. területi pártalap- szervezet, Kassal u. 80., 18 órától; Schön Péter, LKM vízmű- klub, Alsószmva u. 60., 17 órá-' tói; Szaniszló Bálint, Benedek u. 7., 17 órától; Sztrelcslk Ferenc, Jegenyés u. 4.. 18 órától; Valisek Márta, Görömbölyi u. 42., 17 órától; Vindt Márta, Brigád u. 18., 17 órától. 1974. március 5. Kormos György, tsz-iroda, Major u. 4., 16 órától; ifj. Tasnádi László, BAEv, rendészeti iroda, Magyar—szovjet barátság tér 4-, 18 órától. 1974. március 6. Gadó László, II1. sz. területi pártalapszervezet, Csaba vezér u. 95., 17 órától; Vágó Péter, Fazola H. utcai ált. iskola, 17 órától. 1974. március 7. Gáspár Sándor, Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalat, Szent- péteri kapu 5—7., 17 órától. 1974. március 8. Piukovics József, Fazekas utcai ált. iskola, 17 órától. Szabályozzák a Balatont A balatoni vízügyi egységek megkezdték a szabályozási és védőműépítési munkálatokat. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is több ezer köbméter követ és betont építenek be a tó part- szegélyébe. Az újakkal együtt a Balaton mesterségesen kialakított állandó és ideiglenes partfalainak együttes hossza már meghaladja a 60 kilométert. Mint már hírül adtuk, az Mbzuná* Miskolc városi Bizottságának üléstermében tanácskoztak szerdán a miskolci általános iskolák igazgatói, úttörőcsapat-vezetői es pártalapszervezeti titkárai. Az elnöklő Bónus Rókus- né iskolaigazgató emlékeztette a megjelenteket a Művelődésügyi Minisztérium és Magyar Úttörők Szövetsége tavaly közzétett együttes állásfoglalásának, irányelveinek helyes értelmezésére s arra, hogy a hatékonyabb együttműködést célozza e tanácskozás. Tolnay Ferenc, Miskolc megyei város Tanácsa Művelődésügyi osztályának vezetője vitaindítójában hangsúlyozta; az általános iskola fejlesztése, az úttörő- csapat munkájának javítása elképzelhetetlen a kapcsolatok további erősítése nélkül. Szólt arról, hogy ezt a kapcsolaterősítést szolgálta többek között az új rendtartás megjelenése, valamint a közös állásfoglalás. A tapasztalatok azonban sajnos, azt mutatják, hogy a nevelők nagy többsége nem ismeri kellően az állásfoglalásban megfogalmazottakat, s néhány kivételtől eltekintve formális az ön- kormányzati szervek működése is. A legtöbb feszültség és ellentmondás az igazgató és a csapatvezető nem eléggé tisztázott jogi kapcsolatából fakadt. Csak ott jobb az együttműködés, ahol az igazgató a csapatvezetőség tagja is. Sajnálatos módon az úttörőcsapatoknak kevés beleszólásuk van a szakkörök számának és jellegének meghatározásába. Végezetül Tolnay Ferenc felhívta a figyelmet arra: „az úttörőszervezet a párt gyermekszervezete. A megalakult pedagógus , ártszer- vezet eszmei, politikai irányítását, segítségnyújtását a jövőben intenzívebben igényeljük az eredményesebb munka érdekében”. A vita során több iskola- igazgató és csapatvezető mondta el véleményét az eddig végzett munkáról, az állásfoglalás gyakorlati végrehajtásáról. Bikszegi István, a 14 sz. iskola igazgatója az igazgató és csapat- vezető kölcsönös bizalom jegyében megvalósuló munkakapcsolatáról. az egészséges bírálat, önbírálat kérdéseiről beszélt. Kocsárdi Ervinné, a 32. sz. iskola csapatvezetője így kezdte felszólalását: „a gyerekekről sose döntsünk nélkülük ...” T. Z. FELVESZÜNK férfi és női munkaerőt, jó kereseti lehetőséggel, gyártási és szállítási segédmunkára. Jelentkezés: a gyár muVtaügyi osztályán. Kazincbarcika, Könnyűbetongyár. Dohányzó Üzemünkben antinikotinista kiállítást rendeztek. A falakon körös-körül diagrammok, különféle ábrák, színes táblázatok bizonygatták meggyőzően a cigaretta kígyózó füstjében a dohányosokra leselkedő veszedelmeket. A főhelyre elrettentő például egy kitömött verebet helyeztek, amely mindössze egyetlen szál cigaretta nikotintartalmától pusztult el. Hanem a kiállítóterem üresen pangott, a szenvedélyes dohányosok nem mentek el megnézni. Csak a főkönyvelő toppant be egy alkalommal a titkárnőjével, de akkor is csak azért, mert ez volt az egyetlen hely. ahol nyugodtan csóko- lózhattak. A kiállítás rendezői búnak eresztették a fejüket — mennyi pénzt dobtak ki hiába ... Mit tegyenek a direkt erre a kiállításra felépített reprezentatív teremmel? Hosszan tartó keserves töprengés után végre megtalálták a megoldást. A műhelyekben mindenütt megjelentek a „Tilos a dohányzás!” feliratú táblák. A kiálUtóterem bejáratánál viszont ez a tábla volt olvasható: „Dohányzásra kijelölt terület”. Azóta nap mint nap kékes füst fonja körül a mértéktelen likotinfogyasztástól kimúlt veréb földi porhüvelyét. .. MILKO KUNEV (Bolgárból fordította: Zahemszky László) A Magyar Országos Horgász Szövetség kezelésébe került a Velencei-tó. A szövetség a halállomány javítására 600 mázsa pontyot, 25 mázsa compót, másfél millió csukaivadékot és több millió zsenge süllőt telepít a tó vizébe. (Ruzsonyi Gábor felvétele)
