Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-04 / 53. szám
A tévében láttuk Kulturált élet éfetkultúra Meggondolják-e azok, akik a munkások „műveletlenségé- ről”, a kultúra iránti közönyéről, érdektelenségéről szavalnak, hogy mit beszélnek? Valóban „műveletlen” az a munkás, aki nem jár tárlatra, koncertre, nem olvas Thomas Mannt? Egyáltalán kit nevezhetünk „műveltnek”, mik a kulturálódás feltételei? Része-e — s mennyiben az — a kultúra a teljes emberi életnek, hogyan támasztható fel, éleszthető a munkásemberben, egyszóval a tömegekben a kultúra igénye? Hogyan tehető érdekeltté a kultúra megszerzésében? Az üzemen, a termelésen belül előnyösebb helyzetben van-e a művelődő, érdeklődő munkás, mint a csak a forint után szaladó kispolgár? Mind olyan kérdések ezek, amelyekkel szembe kell nézniük azoknak, akik népműveléssel, neveléssel foglalkoznak! Vajon végig is gondolják ezeket a kérdéseket? Még egyszerűbben: ismerik-e a munkásokat, a „befogadó tömeget”, amelynek így vagy úgy a kultúrát „el szeretnék adni”? S egyáltalán meddig tartható még az a szemlélet, amely szerint az egyik oldalon vannak a kulturális intézmények (színház, mozi, tévé, kultúrházak stb.), a másikon a „befogadó tömeg”? Az a „tömeg”, amelyért — s ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni! — vannak egyáltalán ezek az intézmények, szervek. Ja jó! meggondoljuk, a t..i.?gekxe panaszkodó kul- u'imunkás vagy funkcionárius tulajdonképpen a felkészületlenségét, tájékozatlanságát és tehetetlenségét vallja be ezzel! Már közhely, hogy a kultúra — a mi társadalmunkban — nem lehet árucikk. De arra a felismerésre még sokan nem jutottak el, hogy nem tekinthetjük „kiszerelhető”, szétosztható valaminek sem! Nézzünk meg például egy kultúrotthont! Hány művelődési ház igazgatója mérte fel tudományosan vagy akár csak házi használatra, hogy a környezetében élő embereknek milyen igényük van, mit kémek, várnak a művelődési otthontól? Mikor szakítanak azzal a gyakorlattal, hogy előbb összeállítanak valamiféle programot, s utána keresik hozzá a közönséget? A módszert ismerjük: telefon az iskoláknak, kollégiumoknak, s azok „szállítják a vattát” .. De mondhatunk más riasztó példát is! Az egyik kollégium 50 ifjúsági koncertbérletQt yett. Dicséretes lenne, ha.. Mert mi történt? Amikor nérn volt 50 önként jelentkező (és sosem volt!) az igazgató azokat a tanulókat küldte el, akik mondjuk nem takarították ki a szobájukat... Szélsőséges példa? Szomorú tény... Így nem lehet! A kultúra nem lehet kényszer, de még az sem célravezető, ha kicsúfoljuk a közönyös, a nem érdeklődő embert. A megoldást úgy kell keresni, ahogyan a tévé tette a péntek délutáni „Érdek és érdekeltség” (A mindennapok kultúrája) adásában. Oda kell menni a munkásokhoz! Nem „csak” azért, mert megérdemlik, hanem mert ez az egyetlen eredményes megoldás. Meg kell nézni: hogyan (hol) dolgoznak, hogyan élnek, mi az igényük. Pozsgay Imréék abból indultak ki, hogy a „kultúra” szó eredete a csinálni, alkotni ige-fogalom. Mindenkinek meghatározza a tudatát az a tevékenység, amit végez. Minden kultúra alapja a munka, a tudatos emberi tevékenység. Minden munka a maga képére formálja az embert, ugyanakkor az ember a maga intelligenciájával, akaratával, vágyaival hat, vissza is hat a termelésre. A fejlődés mozgatója, legfontosabb komponense ez. Az, hogy ma már nem kőszerszámokkal dolgozunk, a munkás- en\b§rjt dicséri. “ igazolja! A muhkg minősége, szervezettségé tehat mindennél erősebben hat a tudatra. Elég egy középiskolás történelem- könyvet fellapozni, hogy lássuk, miről van szó. A termelés fejlődése mindenkor meghatározta az azt végzők tudatát. Kegvetlennek tűnő törvény ez, ha a munkást csak passzív befogadónak, az eseményeket elszenvedő alanynak tekintjük. De — szerencsére — ez nem így van. Nem, mert a termelést egy közösség végzi, amely legalább annyira hat (vagy hathat) a tagjaira, mint maga a munkafolyamat. Ez tulajdonképpen a szocialista brigádmozgalom alapja. A tömegeknek már akkor is volt kultúrájuk, amikor a népművelés fogalma nem is létezett! A munkásoknak is volt, van! Ez itt, Diósgyőrben nem kell különösebben bizonygatni. Mi történt mégis, hogy most mintha szakadék lenne a tömegek ízlésszintje és a kultúra között? Ma nem érdeklődnek az emberek? Dehogynem! Ezt bizonyítja — többek között — a vita előtt levetített riportfilm is. Tessék csak megnézni a „fusában” faragott szobrokat! Ezt az öntevékeny „művészeti” tevékenységet és igényt kell figyelembe venni és támogatni. A riportban látott példa: modern festészeti kiállítás a debreceni MÁV Járműjavítóban elgondolkodtató. Szabad-e iskolázatlan, felkészületlen embereknek csak úgy „odaönteni” a legmodernebb alkotásokat (hogy kipipálhassunk egy rubli- kát...) ? Nem hisszük, hogy egy irodaházban sokkal jobb hatásfokot érnének el! Pozsgay Imre vitazárójával kell egyetértenünk, aki a kultúrát a teljes emberi élet részének tekinti, de folyamatnak, amelyet alakít, s amelyben alakul maga az ember. Kitágítva: minden értelmes emberi tevékenység kultúrateremtő, de legfőképpen a munka az. A munka körülményeinek, jellegének a megváltoztatásával alakul maga pz ember is. Erről nem mondhatunk le. Mint ahogy arról sem, hogy a tömegekhez valóban eljusson a kultúra, aktív részeseivé váljanak. Ehhez azonban hatékonyabb szemléletet, módszereket kell kialakítani! HORPÄCSI SÁNDOR Koncert a színházban A Miskolci Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt ma este fél nyolckor a Miskolci Nemzeti Színházban. Műsoron Csajkovszkij Diótörő (részlet), a zeneköltő b-moll zongoraversenye, és az V. szimfónia szerepel. A koncert zongoristája Schiff András, vezényel Németh Gyula. Amerikai mozaik A Művészklub fotó- és filmművészeti tagozatának következő összejövetele március 5-én, kedden este hat órakor lesz. Színes, zenés amerikai mozaik címmel dr. Sidló Gábor és dr. Sidló László fotóművészek tartanak diabemutatót. A legszebb könyvek A Szép magyar könyv 1973 című versenyre annak idején 19 kiadó 288 művet nevezett be, és végezetül 347 kötetet bírált el a főzsüri; hat ötezer forintos, tizenkét háromezer forintos, 24 kétezer forintos díjat és 43 oklevelet ítélve oda a legjobbaknak. A szépirodalmi könyvek kategóriájában a legmagasabbra az Európa Kiadó A szovjet irodalom könyvtára című sorozatának eddig megjelent három kötetét értékelték, a politikai kiadványok között a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent Világtörténelmi Kisenciklopédia a listavezető. Sok könyvbarát szerint az elmúlt év legszebb könyve a Magyar Anjou Legendárium volt (a Helikon adta ki), a szakkönyvek rangelsőjének pedig a Medicina gondozásában megjelent A gyakorló orvos enciklopédiájának négy kötete bizonyult. A díjátadás az ünnepi könyvhét megnyitása alkalmából lesz. MISKOLCI EMLÉKEIM MEZEI MÁRIA 1. — Merre van a Petőfi Sándor utca? — érdeklődtem Budakeszi főutcáján, a 22-es budapesti kék autóbuszról leszól Iva. Több mint félórát bolyongtam az útbaigazítások nyomán — az egyébként nem nagy, de csupa hegy és völgy — településen. Végre az idősebb ember bölcsessége szólt egy férfiből, amikor visszakérdezett: — Kit tetszik keresni? — Mezei Mária művésznőt — válaszoltam nem sok reménnyel, hogy célba érek. — Miért nem ezt tetszett mondani?! Várjon elkísérem — vállalkozott készségesen megmentőm. Két perc múlva már a keresett 18. számú ház kapuján csengettem. — 24 éve, hogy itt élek, és ez a hegyoldali ház igazi otthonommá vált; mert megtaláltam mindent, amit szeretek: a csendet és a természetet — kezdte önvallomását a tüdőgyulladásból lábadozó Mezei Mária, aki miskolci voltom miatt kelt fel betegágyából, hogy fogadjon. Szemben a hegytetőn a zöld rengetegből a János-hegyi kilátó kupolája emelkedik ki. Erdő övezi az egész környéket. — Ideális hely a szerepre készülő művésznek... — Volt, amíg játszottam!... mondja némi nosztalgiával a művésznő. — Négy étig azonban az orvosok eltiltottak minden nyilvános szerepléstől. A pálya rokkantja vagyok. Baj van a szívemmel és a „fújtatómmal” — sorolja kedélyesen, de érzem mosolya mögött a mély szomorúságot. S mint i: í aki egy rossz gondolatot akar elhessegetni hirtelen témát vált. — Miskolc... Mennyi szép emlék! A miskolci színház volt a színészi szülőházam. Rózsahegyi színiiskolájában végeztem. Édesapám jónevű szegedi ügyvéd volt, és „sógor ság-komaság” révén a helyi társulat szerződtetett. Be nem vettek komolyan, amolyan harmad- és negyedrangú szerepeket kaptam. Aztán a Színészkamara előtt újra vizsgáznom kellett, mert a magán-színiiskőla nem adott diplomát. Soha nem felejtem el, Fazekas: Altona című darabjából adtam elő egy monológot, és amikor lejöttem a színpadról, egy kéz nehezedett a vállamra. Megfordultam és egy testes férfival találtam magam szemben, aki visszautasítást nem tűrő, dörgő hangon azt mondta. — Maga lesz az én hősnőm! — Drága Miska bácsi!... Ugyanis Sebestyén Mihály, a miskolci társulat igazgatója volt ö, aki első látásra bízott bennem, és valójában neki köszönhetem, hogy színésznő lettem, ő az én második apám. Akkor már kellettem volna a szegedieknek is. De én azt mondtam, nem kell kegy nekem, a magam útját járom. Különben a „senki sem lehet próféta a saját hazájában” vastörvénye előbb vagy utóbb úgyis érvényesült volna. Én arra születtem, hogy játsszak!... és éreztem, hogy ezt a lehetőséget Miskolcon megkapom. Nem is csalódtam. Én nem hiszek a véletlenekben... Sebestyén Mihály, de az egész Sebestyén dinasztia híres színésznevelő volt, és ahogy a szakmában mondják, mindig megérezték a tehetséget. Éppen ezért büszke is voltam, hogy Miska bácsi engem választott. Negyvenhárom éve annak, hogy bőröndjeimmel és reményeimmel Miskolcra érkeztem. Eleinte szállodában laktam, de nem győztem pénzzel, és egy kis albérleti szobába költöztem, ami — ha jól emlékszem — egy főutcái ház hátsó udvarában volt. Vasalódeszkához hasonló ágyon feküdtem. De ki törődött akkor ezzel?! I1WREH JÓZSEF (Folytatjuk) Ini' HTJ HÉTFŐ Kossuth rádió. 12.00: Déli krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Urbán Katalin és az OTP Bartók Béla kamarakórusa népdalokat énekel. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Édes anyanyelvűnk. — 14.10: Fekete-Győr István: Négy dal Nagy László verseire. — 14 24: A Pénzügyőr Zenekar játszik. — 14.34: Irodalmi évfordulónaptár. — 15.00: Hírek. — 15.10: Tskolarádió. Kollégiumi órák. — 15.50: A világgazdaság hírei. — 15.56: A Rádiószínház bemutatója. A királyok temetője. — 17.00: Hírek. —17.05: •Külpolitikai figyelő. — 17.20^ A hét rádióhallgatója. Portré muzsikával. — 17 40: Van új a Nap alatt! — 17.55: Húszas stúdió. Szomszéd falvak. — 19.00: Esti krónika. — 19.30: Sporthíradó. — 19.40: A Rádió Kabarészínháza. Márciusi műsor a 6-os stúdióból. — 21.05; Hírek. . — 21.08: Könnyűzene. — Mi, férfiak . . . Petress István műsora.— 22.0Ó: Hírek. — 22.20:'Negyedszázad emlékezetes budapesti hangversenyei, XVII. rész. — 23.33: Nóták. — 24.00: Hírek. — 0.10: Kokkonen: Laudatio Domini. Petőfi rádió. 12.00: Századunk zenéjéből. — 13.00: Hírek. — 13.03: Az osztályban és az osztályod kívül. — 13.20: Hangszerszólók zenekarral. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Köny- nyűzenei olimpia. I. rész. —19''.22: Reklám. — 19.27: Üj könyvek. — 19.30: Hándel-művek. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Élektra. Részletek Richard Strauss operájából. — 20.50: Az érték és az ember. — 21.10: Népzenei hangverseny a 6-os stúdióban. — 22.00: Tánczene négy országból. — 23.00: Hírek. — 23.15: Szedő Miklós felvételeiből. — 23.30: A hét zeneműve. Brahms: Változatok egy Haydn-témára. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió. Emberek, utak, járművek . . . Közlekedésbiztonsági és balesetvédelmi műsor. — Szórakoztatózene. ,— Borsodi tükör. — Kórusmuzsika. — Napjaink kérdései — jegyzet. —Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Szlovák televízió. 16.40: Filmmagazin fiataloknak. — 17.10: Ipari tanulóknak. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.10: Asz- szonyokról asszonyoknak. — 19.00: Híradó. — 19.30: A Poló- nia expressz. — 20.00: Aztán már úgy megy, mintha mézesmadzagon húznák (tv-játék). — 21.05: Híradó. — 21.25: Pártoktatás. — 22.25: Sajtószemle. Kiállítás. Kossuth Művelődési Ház (10—18): Képek lepkeszárnyakból. Filmszínházak. Béke (f4, hn6): Az ördög bájitala (mb. színes NDK—csehszlovák); (8): Mi, férfiak! (színes szovjet). — Kossuth (f3, f5, fi): kabaré (színes amerikai, 16 éven felülieknek!). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): Végül (magyar). — Fáklya (f5, i7): Mackenna aranya (színes amerikai, felemelt helyár!). — Petőfi (6): Üllő vagy kalapács I—II. (bolgár—NDK, szimpla helyár!). — Szikra (5): Halálgyár az őserdőben I—II. (színes szovjet, dupla helyár!). — Táncsics (4, 6): A hetedik töltény (mb. színes szovjet). — Tapolca — Ady (7): A munkásosztály a paradicsomba megy! (mb. színes olasz, 16 éven felülieknek!). — Hámor' (4): Pókháló (magyar). — Ságvári (bérletes előadás: 4) : Szelíd motorosok (színes amerikai, felemelt helyár, 16 éven felülieknek!). KEDD Kossuth rádióc 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Harsan a kürtszó! — 9.23: Humperdinck: Jancsi és Juliska. Meseopera. — 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Édes anyanyelvűnk. — 11.51: Kerin- j* gők. Petőfi rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Bach-művek. — 9.00: Hírek. — 9.03: Musicalekből. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Babaszerviz. — 11.00: Hírek. — 11.53: Könyvek, tájak, . emberek. apróhirdetés alBcas GYŰJTÖK, FIGYELEM! KI MIT GYŰJT KLUB indul a Gárdonyi Géza Művelődési Házban, Miskolc, II., Sütő János u. 42. Telefon: 13-889 Jelentkezés és részletes felvilágosítás levélben vagy telefonon MÁRCIUS 10-IG. A Csöszerelöipari Vállalat le- ninvárosi üzeme felvételre keres szerelőipari gyakorlattal rendelkező szakembereket, jogügyi előadó, kalkulátor, időelemző, műszaki előkészítő, munkaerő-gazdálkodó, bérelszámoló, anyagellenőr, gyors- és gépíró munkakörökbe. Fizetés megegyezés szerint, alkalmazás 1974. áprilisától történne. Jelentkezés írásban, részletes önéletrajzzal és működési leírással: 3581 Léninváros, Pf. 52. címen. Felvételre keresünk tervezői munkakörbe álatlános mérnököt út- és mélyépítési feladatok tervezésére, vízgazdálkodási mérnököket, üzemmérnököket v’z- rendezési, talajvédelmi, vízg •- tíálkodási feladatok tervezésére, valamint építésztechnikus^’ szerkesztői munkakörbe. Jelentkezés: AGROEER B.-A.-Z. megyei Kirendeltség, Miskolc, Szemere u. 15. sz. alatt. Azonnali belépéssel felvesz a Miskolc I. Postahivatal utazó árusi munkakörbe napi 8 órai elfoglaltsággal munkavállalót. Jelentkezni lehet: Miskolc, I. Postahivatal Hírlaposztálya, Miskolc I., Kazinczy u. 16. A Csőszerelőipari Vállalat le- ninvárosi üzeme felvételre keres szerelőipari gyakorlattal rendelkező technikumi vagy egyetemi végzettségű szakembereket sze- relésiránvító munkakörökbe. A letelepedéshez segítséget nyújtunk. Jelentkezés írásban, részletes önéletrajzzal és működési leírással: 3581 Léninváros, Pf. 52. címen. FELVESZÜNK férfi-és női munkaerőt, jó kereseti lehetőséggel, gyártási és szállítási segédmunkára. Jelentkezés: a gyár munkaügyi osztályán. Kazincbarcika, Könnyűbetongyár.
