Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-04 / 53. szám

Baranya, Borsod, Komárom, Veszprém A jó levegőért Országos ellenőrző rendszer Harminc éve történi Kilenc hónap múlva váro­sunk felszabadulásának 30. évfordulójához érkezünk., Addig minden hónapban is­mertetjük: melyek voltak a legfontosabb események _ a nagyvilágban és mi történt Miskolcon 1944. azonos idő­szakában. Napról napra megújuló erővel A február 1-én megjelent — s természetesein a reakci­ós rendszert szolgáló — la­pok az első oldalon részlete­sen ismertették Hitler előző vasárnapi beszédét, amelyet a nemzeti szocializmus hata­lomra jutásának 11. évfor­dulóján a vezéri főhadiszál­láson mondott el. „Megingat­hatatlan Hitler meggyőződé­se. hogy ezt a háborút Né­metország győzelmesen fogja megvívni” — olvasható a miskolci Magyar Jövőben. A vezér és kancellár nyil­ván nem arra alapozta „meg­győződését”. amiről ugyanaz a lapszám beszámolt: „A ke­leti arcvonalon napról napra megújuló erővel folyik to­vább a két' héttel ezelőtt megindult szovjet offenzí­Az említett lap az egész hónap folyamán csaknem minden nap kénytelen volt ismertetni a szovjet hadse­reg győzelmeit, persze, átvé­ve a nácik hadászati termi­nológiájából az effajta kife­jezéseket : ,, ar c von a 1 ró v id í rő hadmozdulatokat végeznek”, vagy „elhárító csatákat vív­nak”, máskor pedig „elsza­kadó taktikáit alkalmaznak" a német seregi estek. A hónap 27. napján ezt örö­kítette meg az egyik tudósí­tás: „Északon tovább tart az orosz nyomás”, s ezt is: „Kri- vojrog térségében megkezdte a szovjet a támadását.” Nacionalizmus minden mennyiségben A reakciós hatalom mis­kolci urai Hitlerék sorozatos vereségeit' nacionalista de­magógiával próbálták ellen­súlyozni. „Megfeszített, egye­sített erejű munkával, fajunk szeretető vei kell szolgálni a mezőgazdaságnak a szebb magyar jövőt” — hangzott el a Miskolci Mezőgazdák Egyletének .február 7-i ren­des évi közgyűlésén. A kis­iparosok szakosztályai ülései­nek értékeléséről február 20­án nyomtatásban ez látott napvilágot: .Mintha ébredezni látnánk a város hatalmas kisiparos tömegében nem a nemzetre káros osztályérde­keket, hanem azt a jogos ön­tudatot, amellyel a kisiparos­ság a nemzetnek is tartozik". Kilenc nappal később a kis­iparosok rácáfoltak minder­re, mert — mint olvasha­tó —: „Mérsékelt érdeklődés jellemezte az ipartestület tisztújító közgyűlését". Észrevehetően számolt már a reakció azzal, hogy a szovjet hadsereg a fasiszta seregeket üldözve átlépi majd Magyarország halárát. S az urak a közvéleményt el­lenséges magatartásra pró­bálták felkészíteni. A hejő- bábai lelkész „Most 25 éve” című könyvét, amelyben gva- lázza az első magyar prole­tárdiktatúrát, vitéz Borbély Maczky Emil főispán a köz- igazgatási bizottság ülésén lelkesen ajánlotta, felhíva a földbirtokosokat, hogy több példányt vásároljanak meg belőle, s ezeket adják a cse­lédeik kezébe. Olvashatták a lapokból a miskolciak a hin- tapolitikát folytató Kállay Miklós miniszterelnöknek a nemzetvédelmi keresztesek budaoesti seregszemléjén el­mondott frázisait is: „Amed­dig egy katonája van a nem­zetnék, védeni fogjuk az or­szág határait.” (U gyan annak a rendszernek az allamférfiai 1941-ben, s később is, amikor a magyar katonák százezreit küldték a rablóhadjáratra, nem így beszéltek.) Éhező város A munkásokról — akiknek legjobbjai már szervezked­tek, hogy közreműködjenek a reakciós rendszer megdön­tésében, a felszabadítók se­gítésében — szó sem eseti azokban a hetekben. Arra azonban lehet követ­keztetni, hogy mennyit nél­külöztek 1944 februárjában a miskolci munkások, a töme­gek. Február 1-én a sertés- vágási kontingenst 50 száza­lékkal csöikkentette a közel­látási miniszter, s a hónap első hetivásárára „baromfit, tejet, tejterméket és tojást ezúttal sem hoztak fel”. A hónap elején heti 10 deka volt a sertéshúsfejadag, de egy héttel később már hírül adták a lapok: „Ezen a héten nem bocsát közfogyasztásra sertéshúsfejadagot a város”. Rá egy hétre a fejadag már 8 dekára csökkent. Márciusban még nagyobb nélkülözés várt a dolgozóik­ra: előre bejelentették, hogy a polgármester utasítása sze­rint az egész havi zsírfejadag 11 deka margarin, vagy 9 de­ka zsír és két deka margarin lesz. A megyék közül Baranya, Borsod. Komárom és Veszp­rém levegőjét szennyezik leginkább az ipari üzemek. A környezetvédelem gazdája, az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium e me­gyéket kiemelten kezeli, ami­kor elosztja a levegőtisztító berendezések ' vásárlására fordítható összegeket. Közeié« a btrsá« ideje A központi alap úgy kép­ződik, hogy a légszennyező vállalatok rendszeresen „adóznak” mindaddig, amíg torokkaparó, tüdőszorító port, füstöt, gázt bocsátanak a levegőbe. Most még csak hozzájárulnak ily módon az egészséget óvó beruházások­hoz, de nincs messze az idő, amikor már tetemes bírság­gal kell számolniuk. Az em­lített négy megye — hasonló forrásból származó — saját alappal is rendelkezik. Mind- a helyi, mind pedig a köz­ponti keretből pályázat útján igényelhetnek pénzt azok az üzemek, melyek bölcs előre­látással meg akarják előzni a bírságolási. Az országosan rendelke­zésre álló összeg szerény a megoldandó feladatokhoz vi­szonyítva. Arra azonban elegendő, hogy kiegészíthes­sék a vállalatok saját anyagi erejét. A pályázatnak ugyan­is az az egyik feltétele, hogy a beruházási összeg bizonyos hányadát — nagyobbik há­nyadét — a vállalat maga teremti elő. Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk a minap Polgár Letépni tilos! Gyuláján, a dámszarvasok erdejében — a tavalyihoz képest csaknem három hét­tel előbb — virágzik a Csa- pody-sáfrány. A világoslila virágú növényritikaság csu­pán ezen a táján található hazánknak. A leszaikítása — a védettsége miatt — szigo­rúan tilos. ^ Az „autók királya” is vevőre vár Vasárnap az autóbörzén A miskolci, Búza téri hasz- náltgépkoesi-vásár lassan- lassan az ország legrango­sabb, ilyen jellegű rendez­vényei közé tornázza fel magát. Tegnap délelőtt 10 órakor a vásáron mintegy 170 autó — és 40 motortu­lajdonos reménykedett, hogy sikerül „elsütnie” használt gépjárművét. Azt hinné az ember, hogy az egyre nagyobb felhozatal tetemesen csökkenti az ára­kat. Korántsem így van, hi­szen egyes tulajdonosok teg­nap is szép summákat kér­tek. Igaz, legtöbbjük nem is kötött üzletet, sőt, talán csak elvétve cseréltek gazdát járművek. Különösen fel­tűnő volt, hogy Wartburg- és Trabant-tulajdonosok mi­lyen sokra tartják autóikat. Hogy csak egy példát említ­sünk: egy IM-es rendszámú, több mint 20 000 km-ert fu­tott Wartburg de Luxe-ért66 ezer forintot kértek. Néhány méterrel arrább egy ugyan­ilyen rendszám-betűs, 34 000 km-f futott ugyanilyen ko­csiért pedig 68 ezer forin- tot(!). S hogyan alakultak a töb­bi árak? Csak érdekességképpen említjük meg az egyetlen, 100 000 kilométert futott Mercedes áráit: 100 ezer fo­rint. A CR-es Skoda 1000 MB-ért 42—46 ezer forintot kértek. Két Trabant 601-est is megnéztünk. A mintegy 50 000 km-ert futott CU-s, illetve CS-es rendszámú kis­kocsik ára ?4, illetve 39 ezer forint volt. S még egy ár a sok közül: egy 29 ezer km-ert teljesített IN-es Zsi­guliért 65 ezer forintot kért volna gazdája. (nyikes—kerényi) Nemcsak a kocsi, a gazdája is elegáns Ivánnal, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium levegőtisztaság-védelmi osz­tályvezetőjével. A tanulmány csak kiindulópont Borsod megyének rendkí­vül sok problémát okoz a le­vegő szennyezettsége. Min­denképpen art-' kell töreked­ni, hogy a helyzet javuljon. Az osztályvezető szerint az érdekelt szervek, vállalatok jelentős része szívügyének tekinti a környezetvédelmet. A tanács ..yen irányú tevé­kenysége is aktívnak nevez­hető. Mint ismeretes, levegő­tisztaság-védelmi csoport működik Miskolcon. Bár a környezetvédelem mindössze néhány éve került — világ­szerte — az érdeklődés köz­pontjába, Borsodban máris hagyománya van az ilyen természetű munkának. Bizo­nyítja ezt egy nemrégiben megjelent tanulmány, mely az adatok sokaságával szem­lélteti milyen fokú a lég­szennyeződés azokban a vá­rosokban, melyekben az ipar jelentős része koncentráló­dik. Legújabban pedig Ka­zincbarcika légterét „térké­pezték fel” a szakemberek. Persze e tanulmányok, fel­mérések csak kiindulópont­jai lehetnek az érdemi mun­kának— hangsúlyozta Polgár Iván. A soron következő fel­adat az ellenőrző rendszer ki­építése. Országos terv ez, melynek megvalósításához már megyénkben is hozzá­láttak. Az Építésügyi Minő­ségellenőrző Intézet miskolci kirendeltsége közvetlenül a forrásnál, azaz az üzemekben méri a gáz. por. füst menv- nyiségét. Ehhez ma már meg­felelő eszközökkel is rendel­kezik. A KÖJÄL pedig a vá­rosok levegőjének szennye­zettségét kíséri figyelemmel. Mérőállomásokat telepítenek az ipari városokba, ezenkívül mozgó-laboratóriummal is folytatnak vizsgálatot. Ma me« importból Drága készülékekre van szükség, melyeket a közpnti keret terhére importálnak. Tegyük utána mindjárt: ma még. A hazai ipar is hozzá­látott ugyanis a környezetvé­delmet szolgáló eszközök gyártásához. A Polgár Ivánnal folyta­tott beszélgetésünk során többször visszatért az a gondo­lat, hogy mivel a problémák orvosolása utólag mindig drágább, helyes, ha már a tervezés időszakában gondol­nak a vállalatok a légtisztitó berendezésekre. Ezt tette a HCM is: a gyáróriás rekonst­rukciójánál jelentős összege­ket fordítanak elektrofrl terek vásárlására, illetve felszere­lésére. E vállalat vezetőinek minden bizonnyal nem fáj maid a fejük, amikor elkö­vetkezik a bírságolás idő­szaka. Persze nemcsak gaz­dasági kérdés a környezetvé­delem. A mindennél drágább kincset, egészségünket óvják e beruházások. Ezért pedig érdemes áldozni! (békés) Tájékoztató az árváltozásokról Az 1974. évi népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal éves növekedésének felső ha­tárát 2 százalékban szabta meg. Ez az irányzat, az im­portárak igen jelentős emel­kedése mellett csak’ úgy tartható, hogy az állami költ­ségvetés a világpiaci áremel­kedésből adódó terhek nagy részét ez évben is átvállalja. Az importárak tartós emel­kedésének egy csekély há­nyadát azonban indokolt a fogyasztókra is áthárítani a nem alapvető fogyasztási cikkeknél, illetőleg az élve­zeti cikkeknél. Ugyanakkor a terv számol központi árle­szállítással a ruházati cikkek körében. Ezek az ármozgá­sok a 2 százalékos, tervezett árnövekedésen belül vannak. Ebből következően mától felemelték a pörkölt- és nyerskávé, a presszókávé, a fűszerek; egyes magbelek, a mazsola és a füge, valamint (a porfestékek kivételével) a festékek árát. A pörköltkávé fogyasztói árá­nak átlagos emelési szintje 20 százalék, amelyen belül az egyes kávékeverékek ára 3—35 száza­lék között eltérő mértékben emelkedik, a nyerskávé-import- ár«k figyelembevételével. A legközkedveltebb kávéfélek- ből az I. osztályú 10 dekagram­mos pörkölt kávé ára 50 fillér­rel emelkedik — 1* forintra. A 10 dekagrammos Omnia ára Ifi forint helyett 18 forint; a 20 dkg-os Karaván 27 forintba ke­rül (korábbi ára 21 forint), a Konzum Mokka 20 dkg-ja 27 fo­rint (a régi ár 20 forint), az Af­ricana 10 dkg-ja pedig 12 forint helyett 12.90. A dupla presszókavé fogyasz­tói ára a II., Hl. és IV. osztály­ba sorolt vendéglátóipari egysé­gekben 20 fillérrel emelkedhet, az I. osztályú és osztályon felült helyeken nagyobb mértékben. Mától 11—22 százalékkal drá­gábbak a különböző kávékivo­natok is. A fűszerek közül a babérle­vél, fahéj, köménymag és a va­nília árát emelték. A földimo­gyoró a korábbi 38 forinttal el­lentétben, mátúl 48 forintért kapható, a kókuszreszelékeknél bb. -25 százalékos az áremelke­dés. a déligyümölcsök közül a 10 dkg-os mazsola ára 5.70 (régi ar 4 forint); a füge kilójának ára pedig 30 forintról 40 forint­ra nőtt. A festékek fogyasztói árai át­lagosan 18 százalékkal emelked­tek. Életszínvonal-politikánk fontos eleme a ruházati cik­kek árának folyamatos és fo­kozatos csökkentése. Ennek" szellemében mától mintegy 18 százalékkal olcsóbbak a selymek és selyem-típusú szövetek, valamint a kötött­hurkolt kelmék. A függö­nyök ára 15 százalékkal csökken. A sálak és kendők 28 százalékkal, az ernyők 7 százalékkal olcsóbbak. A zippzárak. valamint más rö­vidáruk körében 30—40 szá­zalékos a végleges árleszállí­tások mértéke. Március 5-én kezdődik a forradalmi ifjúsági napok 1974-es eseménysorozata. A rangos rendezvénysorozatot idén is a három nagy évforduló március 15, már­cius 21 és április 4-e jegyé­ben rendezik, Sok helyen tartanak ifjúsági fórumokat, ifjúsági parlamenteket, ahol a téma a forradalmiság kér­dése lesz. A forradalmi ifjú­sági napok miskolci esemé­nyeire lapunk keddi számá­ban, ifjúsági oldalunkon visszatérünk. TARJÁN ISTVÁN FIN 7A-

Next

/
Oldalképek
Tartalom