Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-30 / 76. szám

,

„ Szerelnék Miskolcon háziszerző lenni ’

Beszélgetés Páskándi Gézával

Kicsit meglepett, hogy írás' n kérte a kérdéseket, s így adott választ is. Nagyon egyszerűen — nem mentegetőzve, inkább magyarázva mondta: annyiszor félreértettek már, vagy nekem nem sikerült pontosan fogalmazni, hogy jobb, ha papírral, ceruzával csinálom. Az író külseje annyi nagyvonalúságot sejtet (lobogó hosszú hajjal és farmeröltözetben találkozhattak vele az egriek), hogy furcsállottam ezt a precizitást. Jó, hogy ki nem mondtam a szót, mert később visz- sza kellett volna vonnom. Páskándi nem precíz, hanem igényes önmagával szemben is. Jól tudja: a kimondott szavak uralkodnak rajtunk.

Megvártuk a premier végét (Egerben most mutatta be színházunk A kocsi rabjait), s ily módon felfrissítvén magunkban a drámát, nekiültünk __Az alábbiakban betűhíven közlöm „írásos” beszélgetésünket.

— Tudjuk, hogy mennyire szereti és igényli a színpadot. Miért?

— A színpadon kerül az Irodalom, az igazi drámairodalom legközelebb ahhoz, hogy szembesítse magát az ember (az író — A szerk.) az eleven ember közérzetével. A színpad az irodalom hatásfokmérője. Nem feltétlenül értékmérője is. Ám jó, ha a kettő egybeesik.

— Milyen forrásokból táplálkozik sajátos groteszk világlátása?

— Forrásaim: Csokonai, Mikszáth, Karinthy a groteszkben. A magyar groteszk első megteremtői ők. Továbbvinni őket nagy kötelesség.

— Műveiben egyaránt fellelhető a „kegyetlenség” és a humanitás. S nem külön- külön.

— A „kegyetlenség” és a humanitás nem zárják ki egymást. Valakit kegyetlenül megfékezni abban, hogy a kegyetlenség nagyobb körét alakítsa ki — ez humanizmus, ez is humanizmus. Sőt: korszerűen az.

— Mennyire volt fogékony a Miskolci Nemzeti Színház A' kocsi rabjai című drámájára?

— A miskolci színház mind színészi erőben, mind rendezésben elsőrangúan fogékony az ilyesmire. Remélem: ebben a fogékonyságban következetes marad. Továbbviszi, fejleszti.

— Van-e hiányérzete a bemutató után?

— Az előadás remek publikum-élmény. Szerintem: a rendkívüliségtől csak egy hajszál választja el. Egy kis vékony „önmegtartóztató” hajszál. Az én szatírám, gro- teszkem abszurdoidom egy kis fakírságot igényel. Ennyi az egész. Egyébiránt: az egri forró siker is az előadás életképességét bizonyítja.

— Bizonyára foglalkoztatja — műfajával kapcsolatban — a közönséglélektan.

— A publikum ne tudja, nevessen-e, csikorogjon-e? Ez nagyon fontos. A harsány nevetés műfaja más. Az is létjogosult. Én mást írok.

— Akar-e színházunkkal további kapcsolatot tartani?

— Szeretnék Miskolcon — ahol a művészeken kívül is annyi kiváló értő és igazi irodalomkedvelő ügyintéző ember van — félig-fneddig háziszerző lenni. Ennél a színháznál érdemes.

*

A nyilatkozat hiteléül nevét is odafuttatja a kitépett noteszlapra. Kér, hogy küld- jem majd el az újságot munkahelyére, a Kortárs szerkesztőségébe. Megígérem.

(gyarmati)

f)c Chilei fotódokumentációs kiállítás nyílt a Fővárosi Művelődési Házban. (Benkő Imre felv.)

Színházi világnap 1974

A szerda esti tévéo^sze- állításban három darabból láttunk részleteket: egy

klasszikus orosz (Gogol: Revizor; Tovsztonogov rendezése a Nemzeti Színházban) egy modern angol (Graham Greene: A csendes amerikai: regényátdolgozás; Thália Színház; rendező Kazimir Károly) és egy magyar (Sarkad; Imre—Osztovits Levente: Kőmíves Kelemen; Veszprémi Petőfi Színház, Valló Péter rendezése) drámából.

Ez, az élő színházzal való találkozás tette igazán ünneppé ezt az estet. Ha van értelme annak, hogy a tévé a színházzal foglalkozzon, akkor éppen ez: a kontaktus-teremtés, az élmény közvetítése. A három színházi produkció (noha csak részleteket láttunk) a legfényesebb cáfolat azoknak, akik temetni akarják a színházat. Mindhárom produkcióról csak jót mondhatunk, hozzánk azonban — természetesen — a tragikus sorsú Sarkadi Imre posztumusz darabja áll legközelebb.

Kőmíves Kelemen drámája mindannyiunkké — még akkor is, ha nem. éljük át mindannyian ilyen mélységben. Hit nélkül nem lehet

élni, mint ahogy hit és áldozat nélkül nem épült fel Déva vára sem. Déva vára egyszerre konkrét is, szimbolikus is a darabban. Sarkadi Imrének (és a drámát befejező Osztovits Leventének) sikerült átmenteni a színpadra a ballada tömörségét, tragikumát, anélkül, hogy erőltetetten „aktualizálná” azt. Miért van az, hogy mindig a legkiválóbbak hozzák meg az áldozatot? Csák az erősek áldozata ad hitet a gyáváknak, önzőknek? Becsüljük meg a befalazott Kőmíves Kele- mennéket! Ezt ki is mondja a darabban Kőmíves Kelemen.

Nincs terünk arra, hogy mindhárom dráma-részletet méltassuk. Cserhalmi György (K. Kelemen) és Meszléry Judit alakítását emelnénk ki — cseppet a tengerből —, akik megajándékozták a nézőt a tragédia katharzisával, felemelő pátoszával.

Az interjú (Marton Endrével), a riportok (Szegvári Katalin, Poór Klári, Róbert László) igen hasznos információkat közöltek, az igazi tévés teljesítmény azonban maga a közvetítés volt, ezzel vált méltóvá a <—'nhn"j világnaphoz. (liorpácsl)

MISKOLCI EMLEKEIM

TUR1ÁN GYÖRGY

— Szabad szombat című műsorunk hangzott el. A műsort vezette: Szepesi György... rendezte: Turián György — közli az élő adás végén Eg- resy István rádióbemondó.

A dupla üvegablakú rendező- és technikai fülkében mindenki fellélegzik: sikerült. Turián György megköszöni a közreműködők segítségét és felveszi zakóját. A rádió büféjének egyik sarokasztalához ülünk kávét inni — és emlékezni. Ha nem is egy osztályba, de egy gimnáziumba jártunk Miskolcon, a Szinva-parti hajdani ref. gimibe. így sok a közös ismerősünk.

— Bár 1949-ben elkerültem Miskolcról, s azóta — mindig budapesti lakosként — több városban is dolgoztam, mégis miskolcinak vallom magam. Sok-sok régi emlék és számos mai kapcsolat fűz a városhoz. Tízéves korom óta a színház volt a legizgalmasabb szórakozásom és a Sebestyén, Tolnai, Földessy társulatok szombat délutáni diákelőadásait nélkülem el sem lehetett képzelni.

Érettségi után, 1949-ben jelentkeztem a színháznál. Díszítőmunkásnak vettek fel. Kalászát Pali, aki nemcsak szinpadmesterem, de barátom is volt, megértett és sokat segített nekem. Többször még azt is elnézte, hogy a színpadra bámulok díszlethordás helyett és az én „porcióm” egy részét is elrakta. Ha valaki bántani akart, rászólt:

— Hagyjátok a gyereket, művész lesz belőle!

Szavai hihetetlen erőt és önbizalmat adtak. Örülök a sorsnak, hogy mint műszaki kezdhettem, s megtanultam, hogy a színház sikerében milyen komoly szerepük van a láthatatlan fizikai munkásoknak. Művészetimádatom néha műszaki problémákat okozott: egyszer például a Noszty-ban elkéstem tgy bokor kivitelével, s az ugyancsak

furcsán hatott később a szalonban. A Tamás bátyában már beszéltem is. Addig licitáltam az árverésen, hogy majdnem félbeszakadt az előadás... Sehogy sem akartam abbahagyni.

Aztán elkerültem Miskolcról. Kéthó- napi díszítőmunka a budapesti Nemzeti Színházban, majd három, év katonaság, utána főiskola, ahol Nádasdy Kálmán tanítványaként végeztem a rendezői szakot.

öt évig a pécsi Nemzeti Színházban voltam rendező, négy évig a veszprémi Petőfi Színházban: főrendező és igazgató, majd 1966-tól hét évig a kecskeméti Katona József Színház főrendezője. 1973 augusztusa óta a Magyar

Rádió irodalmi főosztályának és szórakoztató osztályának vagyok a rendezője.

Tizenhat éves rendezői pályafutásom alatt több mint félszáz darabot állítottam színpadra. De Madách Mózes című művének rendezésére vagyok a legbüszkébb, mely 1966. március 4-én került először színre. Szerencsémnek tartom, hogy én „fedezhettem fel” e halhatatlan művet.

Nagy élmény volt számomra, amikor három éve A mosoly országát rendeztem vendégként Miskolcon. Visszamehettem rendezőként arra a színpadra, ahol díszítőmunkásként kezdtem.

De rögtön a díszletállító próbán baj történt: amikor a tervezőkkel együtt a kínai udvarhoz teméntelen emelvényt kértem, megszólalt egykori díszítő- társam, Gulyás Jóska, ma a színház műszaki vezetője:

— Volt itt húsz-egynehány éve egy díszítő, aki azt mondta, ha egyszer rendező lesz, egy fia emelvényt sem kér a darabjához! — Elszégyelltem magam és módosítottam a tervet.

A Magyar Rádióban két állandó műsorom van, a négyhetenként jelentkező „Szabad szombat” és az Ez is, az is..., melyben a világ- és a magyar irodalom művei szólalnak meg. A színháztól egyáltalán nem váltam meg. Februárban a budapesti Bartók Színházban a Három szegény szabólegény című zenés játékot rendeztem. A Déryné Színház kérésére Gárdonyi Géza A bor című színművét alkalmaztam kamaraszínpadra, melyet március 25-én pontosan Borsodban, Felsőnyárádon mutattak be.

Már alig várom, hoYI júniusban ismét Miskolcra látogassak a 25 éves érettségi találkozónkra, és barátaimmal. Kovács Bandival és Katócs Gézával elbeszélgethessek ...

IMREI! JÓZSEF

SZOMBAT

Kossuth rádió: 12.00: D«i Krónika. — 12.20: Zenei : .yelvünik. — 12.30: Magyar—. szólva ... — 12.45: Melódiákoktól.

— 14.05: Kóruspódium. A veszprémi SZMT Liszt Ferenc énekkara énekel. — 14.15: Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Nóti Ilona jegyzete. — 14.25:

Üj Zenei Üjság. — 15.00. Hírek.

— 15.05: Kis magyar néprajz.

— 15.10: Slágermúzeum. — 15.55:

Reklám. — 16.00: 168 óra. Közben: n.00: Hírek. — 17.S0: Derűre is derű. Két bolgár elbeszélés. — 18.00: Üj lemezeinkből. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: öt perc sport. — 19.30: A Rádiósai nház bemutatója. Harminc év magyar drámái. Galilei. — 21.41: A Magyar Rádió népi zenekara játszik Lakatos Sándor vezetésével. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. —

22.20: A beat kedvelőinek. — 23.05: Bach műveiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Melódiakoktél. — Közben 0.55; Hírek.

Petőfi rádió: 12.00: Zenés képek Egyiptom múltjából és jelenéből. — 12.10: Vonós kamarazene. — 13.00: Hírek. — 13.03: Kitágult törzsasztal. Arc nélküli közéi etiség? — 13.30: Operák

Ariosto nyomán. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Országjáró úttörök. — 15.01: Orvosi tanácsok.

— 15.06: Nótafaiskola. — 15.27: Lehet-e iparszerűen? szerkesztőségi beszélgetés. — 15.57: Műsorismertetés. — 16.00; Hírek. — 16.05: Balogh Albert népi zenekara játszik. — 16.44: Vámbéry nyomdában Iránban. Mi változott 100 év alatt? — 17.00: Egy rádiós naplójából. — 17.49: Az élő népdal. — 18.00: Hírek. — 18.10: öt perc sport. — 18.15: Senki többet? Harmadszor. Szellemi árverés az 1-es stúdióban.

— 19.25: Nóták. — 19.50: Jó estét, gyerekék! — 20.00: Híreik.

— 20.10: öt perc sport. — 20.15:

Oj könyvek. — 20.ÍJ: A Lengyel Rádió bigbandje játszik. — 20.48: Csajkovszkij: A pikk dáma. Háromfal \xmásos opera. — 24.00:

Híf«a*~<

Miskolci rádió: Hétvégi krónika. (Koszorúzás Sátoraljaújhelyen ; „Vezess balesetmentesen" ... Közlekedési ankét Miskolcon; A húsellátásról. — Egy dal — egy hangszer. — Műteremben, tárlaton... — E heti vendégünk: a kitüntetett ismeretterjesztő. — Akit mér régen hallottunk! — Könnyedén — komoly dolgokról... — Jegyzet. A szép a mindennapi életben.

— Zenés hétvége.

Televízió: 15.47: Műsorismertetés. — 15.50: Mezőgazdaságunk aranya. — 16.25: Corlna Chiriac énekel. — 16.50: Reklámtnűsor.

— 17.00: Hírek. — 17.05: Nyelvi figyelő. — 17.40: Törvényszerűség. Szovjet d okúméin tumfilro.

— 18.10: Fabula. A zene. —

19.15: Cicavízió. — 19.30: TVhíradó. — 20.00: Szép maszkok. Tévékomédia-sorozat. V. rész: A Z utcai postarablás hiteles története. — 21.10: Szinészmúzeum. Kabos Gyula. — 22.40; Tv-hir- adó — 2. kiadás. ■— 22.50: Fábri Zoltán-sorozat. Nappali sötétség. (1963).

Szlovák televízió: 17.20: Taktu (Kanadai kalandfilm, 1. rész).

— 17.50: Rövidfilm. — 18.00:

Szórakoztató műsor. — 19.00:

Híradó. , — 20.00: Szombat esti szórakoztató műsor. — 21.16:

Híradó. — 21.30: A szicíliai

törzs (francia film). — 23.30: Sport.

Miskolci Nemzeti Színház (3): Testvérek. Arany János ifjúsági bérlet. — (T); Névnap. Cslky

bérlet.

Kiállítások: Miskolci Galéria <10—19): Kemstok Károly-emlék- klállítás. — József Attila Klub- könyvtár (10—18): Feledy Gyula grafikusművész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—181: Magyar festészet a XX. században.

Filmszínházak: Béke (f3. hn6): Illatos út á semmibe (szí. magyar). — (8): Felszarvazzák

őfelségét (szí. francia). — Kos- .(Púth (f3): Az elveszett kutya 7m.b. szí. szovjet). — (f5): Solaris I—n. (Másfélszeres helvár! szí. szovjet). — Hevesv Iván Filmklub (f5, Í7): Az. Audiencia (16 éven felülieknek! mb. szí. olasz). — Féklva (Í5, f?): Jelszó: A puszták ancvala! (rab. szovjet). — Petőfi (í7): Suties- ka (szí. jugoszláv). — Szikra (5. 71: Elátkozottak (18 éven felülieknek! mb. szí. olasz— NSZK). — Táncsics (4, 6): Hét torna dollár (16 éven felülieknek! szí. magyar).

Sporthírek. — 22.20: örökzöld

dallamok. — 23.10: Vivaldi: A nimfa és a pásztor. — 24.00: Hírek. — 0.10: Magyar dzsessz- felvételekből.

Petőfi rádió: 8.00: Miska bácsi lemezesládája. — 8.30: Óvodások dalkincse. — 8.40: Mit

hallunk? — 9.10: Az Operaház történetéből. H. rész: Puccini Magyarországon. — 10.00: Hevesi térkén a művelődésről. — 10.30: Szívesen hallgattuk. Vasárnapi koktél. — 12.00; Jó

ebédhez szól a nóta. — 12.46: A kazamaták titka. — 13.45:

Időjárás. — 14.00: Táskarádió.

— 15.00: Világlíra. Angol barokk

költők. — 15.15: Népművészek a mikrofon előtt. Zenés beszélgetés Gyurka Mihályné egyházas- kozári népi énekessel. — 15.30: Kodály-kórusművek. — 16.00:

Hírek. — 16.05: Mikrofon előtt az irodalmi szerkesztő. — 16.15: Nőkről nőknek. Együtt maradni. — 18.45: Schumann: III.

szimfónia. — 17.19: Sikerlista — 1974. március. — 18.00: Hírek. — 18.05: a Rádiószinház múzeuma. Pázmán lovag. Rádiókomédia.

— 19.15: Emlékeim Bruno Walterról. Kun Imre műsora. — 19.40: Tájkép olajkutakkai. Nagy Piroska riportja. — 19.50: Jó

estét, gyerekek! — 20.00: Hírek.

— 20.10: Sporthírek. — 20.15:

Humorimpex. — 21.45: Könnyűzene. — 22.00: Kapcsoljuk a 22- es stúdiót. — 23.00: Hírek. —

23.10: Népdalok. — 24.00: Hírek.

Miskolci rádió: Vasárnapi krónika (E'gy szavalóversenyről; Az üzletek nyitva tartásáról.) — Fiatalok zenés találkozója. — A sportrovat jelenti...

Televízió: 13.37: Műsorismertetés. — 13.40; Pedagógusok fóruma. — 14.25: Flúgos futam. Amerikai rajzfilmsorozat. — 14.45: Reklámműsor. — 14.50:

Telesport. Magyarország-Bulgária labdarúgó-mérkőzés közvetítése. — 16.50: Kórusmuzsika. Az Ifjú Zenebarátok Központi Kórusa énekel. — 17.10: Műsorainkat ajánljuk. — 17.35: Az

ém_ csatornám. Komlós János műsora. — 18.05: Reklámműsor.

— 18.10: Delta. — 18.40: Az

MRT Közönségszolgálatának tájékoztatója. — 18.45: Esti mese.

— 19.00: A Hét. — 20.00: Hírek.

— 20.05: Gyilkosság, mondta a hölgy. Amerikai film. — 21.25: Meghívó az Eszterházy-kastély- ba... Mozart: Figaro házassága. — 22.15: Hírek.

Szlovák televízió: 15.20: A fiatalok sportiskolája. — 15.35:

Opera-látogatóban. — 16.50: Hazai utakon a tévével. — 17.15: Hírek. — 17.20: Frigo a gépen (amerikai film). — 18.00: Híradó. — 19.50; A vasárnap verse.

— 20.00: Fi mmúzeum. — 21.30: Híradó. — 22.15: Dal az űrről.

— 22.40: Sajtószemle.

Miskolci Nemzeti Színház (3): Névnap. Bérleitszüinet. — (7);

Testvérek. Szigligeti bérlet.

Kiállítások: (11—19); Kernstock KároIy-emtékkiáliítáE. — József Attila Klubkönyvtár (10—18) • Fe- ledv Gyula grafikusművész kiállítása. — Miskolci Képtár (10 —18): Magyar festészet a XX. században.

TI laton út a semmibe (szí, magyar); — (8): Felszarvazzák

őfelségét (szí. francia). Matiné (nlO, nl2). Koma kalandjai (mb. szí. szovjet). — Kossuth (nlO, nl2): illatos út a semmibe (szi. magyar). — (f3): Az elveszett kutya (mb. szí. szovjet). — (f5) • Solaris I—II. (Másfélszeres helyári szí. szovjet). — Hevesv Iván Filmklub (í5, f7): Az audiencia (16 éven felülieknek! szí. olasz). — Mesemozi (lü): a macska kalandjai. — Fáklya (f4. fs): Jelszó: A puszták angyala (mb. szovjet). — Matiné (fii): a kétéltű ember (szí. szovjet). — Petőfi (f5, Í7): Sütjeska (szí.

jugoszláv). — Matiné (10): Santa Vittoría titka (szí. amerikai). — Szikra (5, 7): E'átkozottak (18 éven felülieknek! mb. .szí. olasz —NSZK). — Matiné (9. 11): Hárem a sivatagban (mb. szí. szovjet). — Táncsics (4, 6): Hét tonna dollár (16 éven felülieknek! szí. magyar). — Matiné (fii): Kockázatos akció (mb. szovjet). — Tapolca—Ady (7): öt könnyű darab (16 éven felülieknek! mb. szí. amerikai). - Hámor (6): A játékos (mb. s.!. szovjet).

VASÁRNAP

Kossuth rádió: 8.00: Híreik. — 8.05: öt kontinens hét napja. — 8.20: Jó reggelt, vasárnap! Magyar miniatűrök: Mini-nódium: A világ ritmusára. — 10.00: Hírek. — 10.93: Szóltatok játszók, regölők! — 11.05: Zenés reklám- turmix. — 11.12: Negyedszázad emlékezetes budapesti hangversenyei. — 12.00: Hírek. — 12.10: Édes anyanyelvűnk. — 13.05:

Egy korty tenger. — 13.15: Rzgi magyar muzsika. — 13.30: Rá- diólexikon. — 14.00: Magyarművészek operahangvereenve.' — 14.50: Híreik. — 14.55: Közvetítés Zalaegerszegről, a Magyar- ország—Bulgária válogatott labdarúgó-mérkőzésről. — 16.30Prágai '«vél. — 17.00: Hírek. — 17.05: Színházi magazin, vitt. évfolyam. 4. szám. — 18.05: Nótakedvelőknek. — 19 00: Hírek. — 19.10: Sporthírek. — 19.15:

Feltámadás. Tolsztoj regényét rádióra alkalmazta és rendezte Gál István. IH. rész. — 20.08: Maya. Részletek Fényes Szabolcs—Hsrmath Imre operettjéből. — 20.30: Mozart műveltségi verseny. — 22.00; Hírek. — 22.10:

HÉTFŐ

Kossuth rádió: 8.00: -Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.11: Bfudapest és a vidék kulturális programjából. — 8.15: Lakmé.

Részletek Delibes operájából. — 9.06: Tavaszi szél. Szabó Pál regénye folytatásokban. — 9.26: Rádióbörze. — 9.30: a hét zeneműve. Mozart: Esz-dúr szimfónia. K. 543. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.35: Ahol a tanárok tanulnak. — 10.50: Csajkovszkij: Hattyúk tava — baléttsmt. - 11.15: Budapesti

ballada Békés István dokumentumjátéka. ni. rész

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05; Szovjet dalok az Alek- szandrov-együttes műsorából. — 8.16: Népdalcisokor. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt...

— 10.00: A zene hullámhosszán.

— 10.30: Néhány szó zene közben. — 11.00: Hírek. — 11.45: Otthont teremtő állatok.