Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-19 / 66. szám

Klubfesztivál

Amatörßlmek az egyetemen

Március 22—24.

Az idén 11. alkalommal rendezi meg az országos egyetemi és főiskolai amatőrfilm-feszti- vált a Nehézipari Műszaki Egyetem. A fesztiválra e bét végén kerül sor, március 22-től 24-ig. Az előkészületekről dr. Kiss Ervin tanszékvezető egyetemi tanár, a kulturális bizottság elnöke tájékoztatott bennünket.

— Az idén klubjellegű szemléjét rendezzük meg az egyetemi és főiskolai amatőrfilmeknek. Ez azt jelenti, hogy a lehető legdemokratikusabb keretek között kerül sor a versenyfilmek vetítésére. azok vitáira, sőt a zsűri munkáját is ez a demokratizmus jellemzi majd. Mindez természetesen nem formai szempontból érdekes; szeretnénk ha a fesztivál minden percét hasznosan töltenék a résztvevők — megvitathatnák a számukra legizgalmasabb közéleti és esztétikai problémákat, melyeket a filmek felvetnek.

— A mostani fesztivál szinte keresztmetszetet adhat 'egyetemi, illetve főiskolai ifjúságunk fogékonyságáról, közérzetéről, s természetesen esztétikai felkészültségéről is.

— A nézőknek külön-kü- lön lesz alkalmuk megismer- ni ezúttal egy-egy főiskola vagy egyetem filmtermését, mert a sorrendet sorsolással döntjük el. Így minden filmklub önállóan mutatkozhat be. Szándékosan nem hívtunk össze — szemben a korább; évek gyakorlatával — előzsürizést; nem szeretnénk, ha ,.szűrt” anyag kerülne közönség elé. (Más kérdés, hogy a filmklubok „házon belül” természetesen szelektáltak, hiszen egy fesztiválra mégsem illik jönni gyenge próbálkozásokkal. Annál is inkább, mert itt vállalniuk kell az alkotóknak az erkölcsi felelősséget munkájukért.)

— A fesztivál időtartamából arra következtethetünk, hogy jó néhány műsorórát kitesz majd a versenyprogram.

— Az országból 15 klub több mint 50 alkotással nevezett be. E tekintetben csupán egyetlen kikötésünk volt: ne haladja meg a 60 percet egy-egy klub programja. A mi filmkörünk legalább tíz alkotással szerepel, ebből következik, hogy a többiek sem mutatnak be kevesebb filmet, hiszen általában minden egyetemen és főiskolán hasonló intenzitással dolgoznak a filmesek.

— Az előző évek tapasztalata alapján bizonyára meg lehet ítélni, hogy kik lesznek a legerősebb versenytársai a miskolciaknak?

—/Nem szívesen bocsátkozom jóslásokba, de tény, hogy igen jó színvonalú filmklub működik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, mindig nagyon erős versenytársaink voltak a budapesti Orvostudományi Egyetem hallgatói és a gödöllői Agrártudományi Egyetem filmesei. Az idén is sokat várhatunk tőlük.

— Említette professzor űr a zsűrizés demokratizmusát.. •

— Ez úgy értendő, hogy az idén — bár a zsűri szokásos módon hozza meg ítéleteit — a versenyzők előtt zajlik le a szakemberek vitája. így minden alkotócsoport egyben szakmai tanácsokat is kap. Egyébként neves filmszakembereket, jól ismert fiatal rendezőket, kritikusokat és esztétákat hívtunk meg. akik nap min nap hallatják szavukat filmművészetünkkel kancsolatban. De minden filmkör is képviseltetheti magát egy-egy résztvevővel a zsűriben.

*

A fesztivál megnyitója március 22-én, pénteken 14 órakor lesz az egyetem 7-es számú előadójában, utána közvetlenül kezdődik a versenyprogram, ami 18 óráig tart. Már most elmondjuk, hogy a fesztivál első napjának estéjén külföldi amatőrfilmeket láthat a közönség — ezek is egyetemista, illetve főiskolás alkotók munkái —, a fesztivál második napján pedig hazai amatőr alkotások kerülnek műsorra, versenyen kívül. A díjnyertes filmek városi bemutatója március 24-én este fél 7-kor lesz a Hcvesy Iván Filmklubban.

(gyarmati)

ifc Tanulmány (Sevcsik Jenő rajza)

1973, a magyar könyvkiadás 500. éve, a magyar könyvszakma kimagaslóan sikeres éve volt. A kiadók a vállalkozások egész sorát kezdeményezték. A forgalom egyik évről a másikra több mint 200 millió forinttal növekedett.

Emelkedett a könyvkiadás eszmei, politikai és szakmai színvonala, jelentősen bővült a választék. A kiadók

A mai magyar művészet

A Művészklub és a TIT Miskolc városi szervezete által közösen rendezett képző- művészeti szabadegyetem következő előadása március 21-én, csütörtökön délután öt órakor lesz. Dr. Végvári Lajos művészettörténész ezúttal a mai magyar művészetről beszél.

jól éltek a tévé, a rádió, a mozik és a színházak műsoraihoz való kapcsolódós lehetőségeivel.

A könyvforgalom növekedésének üteme 17,6 százalékos volt. Kevés szakma mondhatja el, hogy három év alatt teljesítette, sőt túlteljesítette a IV. ötéves terv forgalmi előirányzatot. Sezt a jelentős forgalomnövekedést lényegében változatlan árakkal érték éL

Matyóföld

Matyóföld címmel lesz diavetítéssel egybekötött előadás ma este 6 órákor a Fegyveres Erők klubjában. Mezőkövesd és környékének művészetéről, évszázados kultúrájáról, hagyományairól, ma is fellelhető népművészeti kincseiről Fügedi Márta, a Herman Ottó Múzeum munkatársa beszél.

MISKOLCI EMLÉKEIM

RA J Z JÁNOS

i.

Nem kiabál és ágál, nem hősies alkat, daliás termete sincs. Néha csak percekre jelenik meg, de félbeszakadt mozdulatai, félénk, halk mondatai, kesernyés, fájdalmas fintorai, szemének ijedt rebbenése egy-egy kiszolgáltatott kisember drámáját tükrözik.

Sok kritikus véleménye szerint csak azok a művészek tudnak hiteles, élő figurákat és helyzeteket teremteni a színpadon, akik maguk is számtalan nehézséggel küszködve tanulták meg, hogy mi a fájdalom, vagy mi az öröm. Rajz János ezek szerint óriási előnynyel rendelkezik, mert 18 évig játszott vidéken, abban az időben, amikor a magántársulatok igazgatói nem mindig tudtak vagy „akartak" gázsit fizetni.

Miskolci éveire így emlékezik:

— Akkoriban a színészek jöttek- mentek, volt, aki egy évig sem maradt a társulatnál. Állandóan új és új arcok tűntek fel a színpadon. Elterjedt az a szemlélet, hogy a „szállodai szobák mindenütt egyformák, és mivel a színész minden vagyona elfér bőröndjében, olyan mindegy, hogy melyik városban hajtja álomra fejét". De az én kapcsolatom Miskolccal nem futó kaland-volt. Az első évadban az Abbázia- szállóban (mai Polónia) laktam, de nem ideiglenes bejelentő cédulám volt, mint

a többi színésznek, hanem „állandó lakhelye: Miskolc” bejegyzés szerepelt a nyilvántartó könyvben. Valóban otthonomnak éreztem a várost, és ezt tudták a helybeliek, úgyhogy a második évadtól kezdve főbérleti lakásom volt, a Zenepalota mellett.

Szóval miskolci polgárnak számítottam, és a bennszülöttek is így kezeltek.

Miskolc, Debrecen, Szeged. Így következtek a városok és színpadok sorban és mindenütt hat évet töltöttem! ... Nos, az én miskolci hat évem igen kemény és nehéz munkában telt el.

Miskolc abban az időben — a maihoz viszonyítva — csendes kisváros

volt. A szomszédok ismerték egymást. Akit érdekelt a színház, mindent tudott rólunk. Ismerhette szakmai munkánkat, törekvéseinket és a privát életünk sem maradhatott titok. Így aztán „megtudhatták", hogy nekem nincs is magánéletem. Reggel kilenckor bementem a színházba és éjjel tizenkettőkor tértem haza, hogy még fél éjszakán át tanuljam a másnapi anyagot.

Tízszer-tizenötször tudtunk adni egy darabot, és kevés időnk volt felkészülni a bemutatókra. De felkészültünk. Jobban oda kellett figyelni; ez volt a titka. Aki ezt a tempót nem bírta, önként kivált közülünk.

Az igazgató. Sebestyén Mihály sem a társulat szervezési ügyeiben, sem a darabok kiválasztásánál sohasem tévedett. Nagyon megértettük egymást.

(Folytatjuk)

1MREH JÓZSEF

1944. március 19.

Harminc évvel ezelőtt német péncélkocsik zúgására ébredt Budapest, 1944. március 18-áról 19-re virradó éjjel a náci Németország hadereje megszállta Magyarországot.

Horthy és ügyvivői ekkor már tisztában voltak azzal, hogy Hitler háborúja elveszett. Meg is próbáltak titokban, a népi beavatkozást kikerülve, előkészíteni a kiugrást, — ahogy akkoriban, a miniszterelnökre célozva emlegették — járni kezdték a „Kállay-kettőst”. Csakhogy politikájuknak az a rögeszmés elképzelés volt az alapja, hogy megállapodhatnak a kiugrásról a nyugati hatalmakkal, miközben a Szovjetunió elleni háború frontjain a németek oldalán változatlanul jelen lesznek. A legfontosabb számukra az volt, hogy a nép rá ne ébredjen a tényleges helyzetre: a háborúból, az ország hadszíntérré változtatásából a kiút csak az lehet, ha a németek ellen fordulnak és szövetségre lépnek a Szovjetunióval és az antifasiszta koalíció többi tagjával.

Horthyék néptől való félelmét, a haladástól és a közvélemény elal'tatásának, illúziókban ringatásának taktikáját használták ki Hiüerék. 1944. március 19-ével megszűnt ugyan az ország addigi látszatfüggetlensége is, de kedvező volt számukra, hogy ezt a folyamatot, beleértve a megszállást is, Horthy személyével .„védjegyezte” és lényegében változatlan állami, gazdasági, katonai apparátusával hajtotta végre. Ily módon, viszonylag jelentéktelen személycserék után, a német megszállók minden terrorintézkedésükben számíthattak a magyar közigazgatásra és hatóságokra, nem is beszélve a hadseregről, amely tovább harcolt a németek oldalán.

Hogy mit jelentett a dolgozó nép sorsa és az ország jövője szempontjából a náci megszállás, az közismert. Kész listákkal érkeztek a pribékek, megkezdhették minden haladó, vagy egyszerűen németellenes ember letartóztatását, meg- kínzását, koncentrációs táborba hurcolását, megsemmisítését. S ekkor kezdődött az ország teljes kirablásának, hadszíntérré változtatásának folyamata is. Horthyék mindehhez asszisztáltak, hiszen csak folytatása volt — némileg brutálisai* eszközökkel — annak, amit 1919-től ők maguk, minden külső kényszer nélkül tettek.

Mégis, 1944. március 19-e nemcsak a szégyen, a vereség napja. Horthyék gyávasága és nemzetárulása, a német fasiszták gátlástalansága és erőszakossága egyre szélesedő népi erőket és középrétegeket is kijózanított, ráébresztett helyzetükre és cselekvésre ösztönzött. A német megszállás idején kezd>tek közeledni növekvő számban a kommunisták vezette Magyar Fronthoz a legkülönbözőbb polgári és katonai csoportosulások, beleértve Horthy egykori híveit, követőit is. Ebben az időszakban formálódott ki, a legsúlyosabb üldöztetés körülményei között, az az osztály-, párt- és szövetségi rendszer, amely alapja volt az ellenállási harcnak, s amelyre épülhetett aztán, amikor a szovjet hadsereg felszabadította az országot, a forradalmian átalakuló magyar társadalom és az új népi kormányzási rend.

rr

műsor

KEDD

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: KJ nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiakoktél. — 13.50: Póni-parádé. — 14.40: Éneklő Ifjúság. — 15.00:

Hírek. — 15.10: Rádióiskola.

Diplomaták és katonák a II. világháború kérdéseiről. Invázió. Magyar muzsikusok a század- fordulón. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Elhangzott ... Emlékezetes riportok, jegyzetek, tudósítások Szél Júlia műsoraiból. — 16.25: Kazacsay Tibor: Pro memoria. — 16.45:

Vavrinecz Béla feldolgozásaiból.

— 17.00: Hírek. — 17.05: Fiatalok

stúdiója. — 17.25: Pataky Kálmán operettdalokat énekel. — 17.36: Útközben. 25 esztendős a KGST. — 18.03: Eemezalbum.

Schumann; IV. szimfónia. — 18.30: A Szabó család. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Székely Mihály operaíelvételetból. — 20.05: Örökzöld dallamok. • —

21.00: Hírek. — 21.03; Kilátó. A Rádió világirodalmi folyóirata.

— 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Verbunkosok. — 23.16: Bach: Goldberg-változatok.

— 24.00: Hírek. — 0.10: Kruza Richard együttese játszik.

Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — 12.43: Törvénykönyv. 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.10: Gondolatok a tudományostechnikai forradalomról, IV. rész. — BB.3S: Nagy alkotókra emlékezem... — 10.00: Magyar- országon először. Sosztakovics: xrv. vonósnégyese. — 19.25: Pro és kontra — a munkahelyi szervezésről, I. rész. — 19.45: Indulók. — 19.54; Jó estét, gyerekek!

— 20.00: Az Esti Krónika különkiadása. Hírek. Úttörő serdülő labdarúgók híradója. — 20.25:

Űj könyvek. — 20.28: Irodalmi kirándulások. A szekszárdi Ba- bits-ház. Hársing Lajos műsora.

— 20.58: Színes szőttes. Közvetítés a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központból. — 21.58: Brahms: Hegedűverseny. —22.45: Gondolatok filmekről. — 23.00: Hírek. — 23.15: A gerolsteiní nagyhercegnő. Részletek Offenbach operettjéből. — 24.00: Hírek.

Miskolci rádió: Üj éljárások az útépítésben ... — Fúvósmuzsika.

— Meggyalázott tavasz... —

Borsodi Tükör: krónika-műsor.

— Megyénk mezőgazdaságának időszerű kérdései. — Miskolci zeneművész a stúdióban. — A sárospataki kerámiáról. — Az egészségügyi kultúra kérdései.

— Hiánycikkek? — „Nem is oly rég” — még sláger volt!

Televízió: 17.48: Műsorismertetés. — 17.50; Hírek. — 17.55 Tádzsikisztán. Szovjet tájíilm. — 18.05: Kip-kop. — 18.40: Játék a betűkkel. — 19.05: Reklámműsor. — 19.10: Esti mese. — 10.30: Tv-híradó. — 20.00; „És színész

benne minden férfi és nő___

Kalandozás kétezer év színpadán. Ibsen és a nők. — 21.25: Jópipák. Angol tévéfilm.— 21.55: Vélemény. A Televízió kultúrpolitikai folyóirata. —i 22.43: Tv- hiradó —. 2. kiadás.

Szlovák televízió: 17.05: Metronóm. Ifjúsági magazin. — 18.10: Mikrokomédia. — 18.50: A Szövetségi Bűnügyi Központ keresi... — 19.00. Híradó. — 20.00: Tizenhét tavasz (szovjet tévésorozat. I. rész). — 21.15: Híradó.

— 21.40: Orvosi tanácsok. — 22.40: Sajtószemle.

Miskolci Nemzeti Színház (f5):

Levendula. Gárdonyi ifjúsági bérlet.

Kiállítások: (u—19): Jelenkori román festészet. — József Attila Klubkönyvtár (10—18): Feledy Gyula grafikusművész kiállítása.

— Kossuth Művelődési Ház (10— 18): 77 kép a régi Miskolcról.

Filmszínházak: Béke (4): A bíbormadár. I—II. (Másfélszeres helyár! szí. szovjet). — (f7):

Macbeth (16 éven felülieknek! mb„ szí. angol). — Kossuth (13, f5, f7): A diktátor (amerikai). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): Utazás a koponyám körül. (szí. magyar). — Fáklya (f5, 17):

Agathe asszony nagy utazása, (szí. NDK). — Petőfi (15. Í7): Érintés (18 éven felülieknek! szí. svéd—amerikai). — Szikra (5. 7): Pókháló (magyar). — Táncsics (5:) Volt egyszer egy vadnyugat I—II. (Felemelt és dupla helyár! szí. amerikai—olasz). — Ságvári (Ady Műv. Házban, 5, 7): Alom luxuskivitelben (mb., szí. amerikai).

SZERDA

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15:

Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Koncz Tibor táncdalaiból. — 8.35: Gondolatok a tudományos-technikai forradalomról. IV. — 9.00:

Haydn: Esz-dúr trió No. 19. — 9.15: A 22-es csapdája. Joseph Heller regénye folytatásokban, XXV. rész. — 9.35: Kórusok és népi zenekarok műsorából. — 10.00: Hírek. — 10.05: ..Nyitnikék”. — 10.40: Zenekari muzsika. — 11.30: A Szabó család.

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Teli Vilmos. Részletek Rossini operájából. — 9.00: Hírek.

— 9.03: Kíváncsiak Klubja. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Felhívjuk figyelmüket! — 11.00: Hírek. — 11.55: Néhány perc tudomány.

Sikeres volt

a könyvkiadás jubileumi éve