Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-12 / 60. szám
A lakáselosztási terv vég se hajtása Máricus 28-án, délután tartja első idei, munkaterv szerinti ülését a városi tanács igazgatási és jogügyi bizottsága. Ekkor vitatják meg Bárkái Miklós, a lakásügyi társadalmi bizottság elnöke és dr. Sípos Géza, lakás és helyiséggazdálkodási osztályvezető előterjesztése alapján az 1973. évi lakáselosztási terv végrehajtásáról készült jelentést. Az ülés napirendjén még egy téma szerepel: a tanácsi rendeletek módosítására és kiegészítésére készült javaslat megvitatása. Előadó: dr. Rozgo- nyi Jenő igazgatási osztály- vezető és dr. Tímár László bizottsági tag. Palotaszálló (Agothc. Tibor felvétele) Összhangban a természetvédelemmel ZÖLD SUGARAK Parkerdő-fejlesztési program „A városban dolgozó és élő ember számára az egyre fontosabb aktív pihenést, felüdülést csak a természetes erdei környezet képes nyújtani. Ezért a városi lakosság mind nagyobb tömegben keres nyugalmat, csendet az erdőben” — olvashatjuk a miskolci parkerdő-fejlesztési program bevezetőjében. A program készítői (a miskolci Állami Erdőrendezőség, valamint a városi tanács építési és közlekedési osztályának szakemberei) e gondolat jegyében dolgozták ki, hogyan lehet összefüggő zöld gyűrűvel övezni a szennyezett levegőjű, zsúfolt nagyvárost. Mint ismeretes, kormány- határozat született a Mátra- Bükk vidékének üdülőterületté fejlesztéséről. E határozatba illeszkedik a szóban forgó parkerdő-fejlesztési program. Alapkoncepciója az, hogy a Bükk nagyobbik részének továbbra is a fatermelést kell szolgálnia. Ám a gazdasági rendeltetésű területektől jól elkülönítve, kijelölik a közjóléti célra — sé-. tára, kirándulásra — alkalmas szép erdőrészeket és ezeket ellátják utakkal, pihenőhelyekkel, parkírozókkal stb. A program kiemelten kezeli azt a sorrendben harmadik, de fontosságát tekintve semmivel sem hátrább való célt is, hogy a Bükk természeti kincseit érintetlenül meg kell óvni. A városi parkoktól indulva A kialakítandó parkerdők sugarasan illeszkednek majd a városi zöldterületekhez. Az első sugár az avasi műemlék templomtól — azaz a történelmi városközponttól — indul majd, s az Egyetemváros és a Hejő-völgy zöldterületein átnyúlva kapcsolódik a Tapolcát övező parkerdőhöz. A második sugár kiindulópontja a diósgyőri vár környékén kialakuló üdülőpark lesz. Északnyugati irányban a diósgyőri városközpont parkján és a pálos kolostor műemlék kertjén át a Majális-parkhoz kapcsolódik. Délnyugati irányban közvetlen összeköttetésben áll a diósgyőr—lillafüred—bükkszent- kereszti kirándulóerdőkkel. A harmadik sugár a tetemvári zöldterületektől fut ki és a Pece mentén kialakítandó fás, ligetes sávval éri ■4*1 a várost északról övező erdőket. Megkezdődik a munka A parkerdő fejlesztésének programját csak címszavakban idézhetjük, hiszen óriási az anyag. Pihenőerdővé alakítják ki a csanviki Majális-parkot és könnyeikét, a Tapolcát ölelő hegyoldalakat, a Hejő-partot, — az Egyetemváros és Tapolca között —, valamint a Fűrészmalom—Molnárcsárda környéki részt. Ezen a tavaszon már megkezdődik a munka: fákat telepítenek, ligeteket alakítanak ki a Hejő partján. Sétautat építenek a Tapolca melletti hegyoldalon, maid pihenőhelyeket, szalonnasütőket telepítenek. A miskolciak kedvelt kirándulóhelyét. a Csanyikot úgy kívánják fejleszteni, hogy egyaránt alkalmas le- /gyen társadalmi és kulturális rendezvényekre, sportcélokra, de kedves tanyahelyévé válhasson azoknak is, akik csendes pihenésre vágynak. Nem kis feladat ez, hiszen hét végi napokon átlagosan 2—5 ezer ember keresi fel ezt az eredőrészt, mgjus elsején pedig 30 ezer embernek az úticélja a Majális-park. láborhelvek, vadaskert Sétaerdőnek jelölték ki a diósgyőri vár környékét, a fehérkőlápa-kerekhegyi erdőt, a Hámor-forrás—Szeleta környékét, valamint a Szent- istván-hegyi erdőt. Kirándulóerdő lesz: Bánya- bükk, Bükkszentkereszt, Pa- rasznya-Varbó. Tartalmazza a program az autóval megközelíthető, parkírozásra is alkalmas pihenőhelyeket is. A már eddig létesült autóspihenők mellett Farkasnyak, Savós és Bod- zás várja majd a motorizált turistákat a program megva- lósitása után. Szól a tervezet az erdei táborhelyekről, szállásokról, sportterületekről, egyeb kulturális létesítményekről. Az utóbbi címszó alatt olvashatunk arról, hogy vadaskertet kívánnak létesíteni az Égés-oldalnak nevezett részen. Külön témaként kezeli a program a Bükk-fennsíkot, nyilván azért, mert azt elsősorban természetvédelmi területként veszik számításba,' egyik exponált része lehet a majdani nemzeti parknak. A program természetesen a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság közreműködésével és szakmai irányításával valósulhat meg, hiszen szó van a faállomány felújításáról is. A pénz kevés, a feladat sok. Érdemes társadalmi munkát vállalni a szép tervek megvalósításáért a jó levegő, a madárfütty, a szívet- lelket vidító környezet minden igaz barátjának. BÉKÉS DEZSŐ Hetes névadó A hét végén hetes névadóünnepséget rendeztek On- gán, ahol a Kőolajvezeték Vállalat dolgozóinak gyermekeit a helyi iskola kisdobosai, s a KISZ-esek köszöntötték- A vállalat ajándékokkal kedveskedett a szülőknek, a kicsik pedig nyakkendőt kaptak a kisdobosoktól. A munkavédelmi verseny eredményei A magyar szakszervezetek XXII. kongresszusának határozata kimondja: „A szak- szervezetek fontos feladata, hogy harcoljanak a dolgozók testi épségének védelméért.” Ennek szellemében hirdeti meg évről évre a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa a megyei munkavédelmi versenyt. Az elmúlt évi eredmények értékelésére holnap délelőtt 10 órakor, az SZMT -székház VI. emeleti 1 -es te ’mében kerül srr. Itt adják át a versenyben helyezést elért vállalatoknak a díjakat is. Lakkcipő és gumicsizma Ha egy. a kereskedés fortélyaiban járatlan laikusnak azt mondjuk, hogy az elmúlt évben a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat magnetofonforgalma mennyiségben 23 százalékkal nőtt, de az érték csak három százalékkal emelkedett, akkor harsány hurrá-kiáltást hallat. Ha viszont arról tudatjuk, hogy a város ruházati üzeleteiben kínált portékák árszínvonala több mint két százalékkal tetézte a korábbit, már rosszat sejt, árdrágításra gyanakszik. A naiv példa is arra int. hogy örömünket vagy bánatunkat nem igazíthatjuk egy az egyben az árszínvonal változásához. Mert az igaz ugyan, hogy az átlagvásárló az átlagmagnót olcsóbban kapta meg tavaly, de az is igaz. hogy a tavalyi „választékot” jószerével csak az olcsó MK 21-es képviselte, azaz nem volt választék. A készülékek átlagára az idén biztosan magasabb lesz, hiszen itt-ott kapható (az ára csak öt számjeggyel írható le) Philips és Akai sztereokészülék. Széthúzódott a mezőny, s ez azt jelenti, hogy kapható magnetofon kétezer forint alatt, de tizenötezer fölött is. All ez a megállapítás a rádióra is. Gyufásdoboz nagyságú készüléket két-háromszáz forintért kínálnak, de a kétszer 25 wattos Prometheus 13 ezer forintba kerül. Szó se róla, a legtöbb magyar család költségvetésébe még nem fér bele a sztereorádió vagy -magnetofon. Drága a háziasszony munkáját ténylegesen csökkentő automata mosógép is. (Tavaly Borsodban 150 darab sem fogyott el.) A havi kétezeregynéhány-száz forintos átlagfizetésből nemigen futja színes tévére, ezerforintos csizmára, de még arra a másfél ezer forintos jersey-zakóra sem, amely igazán korszerű, nem gyúródik, pillekönnyű és csoda elegáns... Akkor pedig — morfondírozik a kis pénztárcánál jóval nagyobb igényekkel rendelkező vásárló —, miért bolondítják az embert a kirakatok luxuscikkei? A korszerűnek, az újnak ára van. A tandíjat meg kell fizetni. Ám ha ez a tandíj több, mint amennyit a fogyasztó elbír, azaz a korszerűsítés olyan ütemű, hogy az új és általában drágább termékek egyik napról a másikra szorítják ki a régi, olcsóbb cikkeket, akkor az egyik oldalon ellátási zavarok keletkeznek, a másikon pedig eladatlan készletek halmozódnak fel. A forgalom elégtelensége a modernizálás fékjévé válhat, s ezt elkerülni vagy ennek hatását mérsékelni alapvető feladata a tervgazdálkodásnak. A termelés és a termékek korszerűsítésének fokozatossága nem fölösleges óvatosság ... Aki kettesével, hármasával veszi a lépcsőket, hamar kifullad. Éppen ezért nem kell szégyenkeznünk azon, hogy még mindig gyártunk például korszerűtlen, elavult, de olcsó forgótárcsás mosógépeket, amellett, hogy már az automata a divat. S ha már a divatnál tartunk, elmondjuk — hivatkozva dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettesnek a Köz- gazdasági Szemle januári számában megjelent cikkére —, hogy az oly sokat szapult ruházati ipar kissé megelőzte a fizetőképes keresletet, azaz a kibontakozó rekonstrukció révén többet és jobbat (drágábbat) állít elő. mint amennyit a hazai piac az előzetes becslések alapján fel tud szívni. Az eredeti elképzelések alapján a ruházati fogyasztás évenkénti hét-nyolc százalékos növekedését vették számba a szakemberek, a tényleges emelkedés azonban hat százalék volt. (A többletet külföldön kellett értékesíteni.) A tervezettnél gyorsabb fejlődéssel és kisebb forgalommal párhuzamosan nem véletlenül szaporodtak meg azok a rendelkezések, amelyek a hagyományos anyagból és technológiával készült, olcsóbb termékek gyártására és forgalmazására szorítják a vállalatokat. Egyensúlynak kell lenni, s amíg azt a fogyasztó igényli, ne szégyelljük a gumicsizmát a lakkcipő mellé állítani a kirakatban! BRACKÓ ISTVÁN Külföldi autósok biztonságáért A Borsod megyei Közle- redésbiztonsági Tanács legutóbbi ülésén többször is szóba kerültek a külföldi autósok. Általános tapasztalat -például, hogy a Miskolc belvárosában autózók csak nehezen tudnak ráhajtani a budapesti, 3-as főútvonalra. A L I FT A legtöbb autós felhajt a villanyrendőrig, ahol természetesen balra, nagy ívben tilos a kanyarodás. De ilyen pontja több is van városunknak és megyénknek. Ezért döntött úgy az MKBT, hogy javaslatot tesznek a megyei idegenforgalmi és utazási irodkáknak, az idegenforgalmi helyek célszerű és biztonságos útvonalon történő megközelítésére. Az értekezleten az igazgatónk bejelentette: — Kartársak, fontos beruházásra kerül sor: intézményünkben liftet fognak felszerelni. Kezdetben valamennyien csodálkoztunk, mivel hivatalunk egy földszintes épületben helyezkedik el. — Nehéz probléma, tudom — folytatta az igazgató. — De felsőbb szerveink korszerűsíteni kívánják intézményünket, nem térhetünk ki előle. Éppen ezért hívattam önöket, hogy együttesen gondolkodjunk a probléma megoldásán. Tanácskoztunk, tanácskoztunk, és végül arra a következtetésre jutottunk, hogy csak egy kiút van: a liftet a pincében helyezzük el, felmegyünk vele a padlásra, onnan meg vissza. Persze ehhez új lépcsőházat is kell építeni, de még mindig ez tűnt a legegyszerűbb megoldásnak. Pár nap múlva megérkezett a szerelőbrigád és üzembe helyezte a felvonót. A kezelésere felvettünk két embert — az egyik le és fel utazgatott rajta, a másik meg azt ellenőrizte, hogy ki megy fel a liften a padlásra, onnan meg le a pincébe, és száll ki a ki járatnál; illetőleg hogy ki ereszkedik U a pincébe, onnan meg fel a padlásra, és lép ki a földszinten. Attól függően természetesen, hogy az ember bement-e a hivatalba, vagy távozott. Már egészen jól ment minden, amikor egy takarékossági rendelkezés érkezett: a liftet szabad ugyan használni, de csak felfelé, lefelé gyalog kell jönni. Ebből bizonyos nehézségeink származtak, mivel most annak, aki ki akart menni az épületből, nemcsak hogy fel kellett gyalogolnia a padlásra, mint eddig, hanem előbb le kellett mennie a pincébe, onnan gyalogszerrel fel a földszintre, és úgy ki. Kiderült azonban, hogy a lift még így is túl van terhelve, és minthogy a felszerelést nem lehet köny- nyelműen tönkretenni, kiegészítés érkezett az előbbi rendelkezéshez: a liftet csak az osztályvezetők, az állapotos nők, a rokkantak és a kitüntetettek használhatják (bronztól felfelé). A körülmények valamilyen fatális egybeesése miatt egy nődolgozónk sem felelt meg a követelményeknek, ezért igazgatónk lángoló szózatot intézett hozzájuk. Kitüntetettjeink szintén nem voltak. Ami a rokkantakat illeti, a főkönyvelőnknek hiányzott az egyik végtagja, de elhallgatta. így csak az igazgatónk utazgatott a liften. Nemsokára azonban a lift így is bedöglött. Mostanában csak az a rossz, hogy a lifttel együtt eltávolították azt a lépcsöházat is, amelyen a pincébe és a padlásra jártunk. Már nem tudunk lemondani a mászká- lásról. Nem engedi a büszkeségünk! SLAWOMIR MROZEK (Lengyelből fordította: Zahemszky László) Vi fröccsöntők Két új fröccsöntőt vásárolt a Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállal :t az NDK-ból. A berendezéseket a következő napokban szerelik be. A gyár az idén összesen 72 millió forint értékű műanyag- terméket állít elő. REFLEKTOR Ma Budapesten közgyűlést tart a Duna Bizottság. ★ Békéscsabán vendégszerepei a pécsi balett. Esztergomban tanácskoznak a KRESZ-t oktató pedagógusok. 3)c Győrött műszaki filmdélutánt rendeznek. Nádudvarra, a Vörös Csillag Tsz-be arab szövetkezeti küldöttség érkezik. Pakson megyei juh- tenyésztési bemutatót rendeznek. sfc Sárvárott megrendezik az úttörők KRESZ- vetélkedőjét. Tatabányán vendégszerepei a Madách Színház együttese.
