Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-11 / 59. szám
•' i Rákóczi levele, börtönben faragott ládikó Az Országos Hadtörténeti Múzeum megszerezte II. Rákóczi Ferenc levelét, amelyet 1703-ban a toka.ii táborból Szatmári Jánoshoz írt, s amelyben megtiltotta, hogy a Murány vára alatt táborozó csapatok tisztjei önkényesen gabonát foglaljanak le. Az újabb szerzemények egyike Kiss Ernő 1848—49-es honvéd altábornagy másodosztályú érdemrendje, valamint Klein Károly orvos-tábornok 1900 körüli időből származó dolmánya Egy ovális alakú, keményfából faragott ládikóhoz is hozzájutott az intézmény. A ládán „Emlék Cseh Jozefának 1851” bevésett felirat olvasható. Cseh László 1848 —49-es honvéd százados faragta az 1850-es években, jo^efstadti fogsága' idején, részére. A gyerekek komolyan játszanak Új „grundok”kellenek — Aztán melyik játékot szeretitek itt a legjobban? — kérdezem, és hogy megelőzzem a minden irányból egyszerre meginduló izgatott szózuhatagot, egy csillagszemű pöttöm kislányhoz fordulok: — Te melyiket? — Én azt meg azt — mutat pici ujjacskájával a kötélhinta és a mászásra, csimpaszkodásra szánt fatörzs felé. — Meg még... — szeretné folytatni, de számtalan kis csengő hang szakítja félbe: — Én azt a mászókát... — Én a csúszdát és a hintát is... — Én is szeretem a ..hintát és ... Egyszóval tetszik nekik minden, jól érzik magukat ezen a játszótéren. Sajnos, kevés ilyen játszótér van a városban, mint itt, a kilián-déli lakótelepen. Mi különbözteti meg ezt a többitől? Csupán annyi, hogy a megszokott hinta és libikóka mellett egy-két ötletes játék is lehetőséget nyújt a szórakozásra. Mint például a kis kerítéssel körülvett és kapukkal ellátott két focipálya, vagy a faoszlopokra felerősített kötélhinta. A színek azonban ugyanazok, amerre a szem ellát, a játszótéren minden kék és piros, csak néha bukkan fel egy kis zöld. Minden bizonynyal a libikóka-festés tankönyvében szigorú pontokba van szedve, hogy a színösz- szetétel minden esetben ez az élettelen piros és már- már agonizálni készülő kék legyen. A gyerekek szeretik a színeset, gondtalan kis életük, képzeletben és mesében gazdag világuk igaz, szép i színeit. De nincs most időm esztétikai problémákkal foglalkozni, mert a kabátomat itt-ott rángató türelmetlen t keZecs^éJj J jajfiái kérdésetekéi ostromolnak. ' Jólesik velük beszélgetni. Kedvesek, szeleburdik, őszinték. — Régóta vannak leszakadva ezek a hinták? — érdeklődöm. — Már nagyon rég.. i Több mint három hónapja — vágja ki büszkén egy beszédes lurkó. — És ki szakította le? — A nagyok!... Igen, a nagyok! Mindig rámásznak! A nagyok. Kik ezek a na- , gyök, akiket az elsőosztályos naoközisek most emlegetnek ?ök is gyerekek. A kamaszkor küszöbén álló nagyobb gyerekek. Olyan gyerekek, akik szintén szeretnek játszani, de akiknek ez játszótér kicsi, és minden ostani játszótér az. Régen nem voltak játszóterek — voltak grundok. (Erről a korszakról szebben, emberibben Molnár Ferenc óta nemigen írtak irodalmunkban.) Most vannak játszóterek, de nincsenek „grundok”. A bandakorszak hősei pillanatnyilag lépcsőházak árnyékában és romházak kövei között keresik, próbálják megtalálni romantika- és mozgásigényük kielégítését. Segíthetnénk rajtuk. Ötletes, nekik is helyet adó játszóterekkel. Sablonos, uniformizált játékok helyett olyan lehetőségekkel, hogy a gyerekek maguk csinálhassanak játékot a játékból. Gyorsan növekszik Miskolc. Igyekszünk lépést tartani a fejlődés követelményeivel. Egyre több lakótelep teszi modernebbé, szebbé a város összképét. Ugyanakkor sokasadnak a gondok is. A szakembereknek komolyan kell foglalkozni a játszóterekkel. Mert a gyerekek komolyan játszanak. (tamás) A Földesből indultak Szombaton délután érkezett Miskolcra ;,A Földesből indultak” című rendezvény- sorozat első vendége, Koncz Gábor színművész, a Vígszínház tagja. A Földes Ferenc Gimnázium nagytermében több száz mai diák várta nagy érdeklődéssel a volt diákot. Koncz Gábor versben, prózában vallott a szerelemről, hazaszeretetről, önmagáról. A nagy múltú gimnázium aranykoszorús jelvényét Kálmán László igazgató nyújtotta át a műsorát befejező^ művésznek. A találkozó kötetlen beszélgetéssel zárult. Ezután a művész este 6 órakor önálló előadói estet tartott a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. A Földes Ferenc Gimnázium és a Gárdonyi Géza Művelődési Ház összefogásából született gazdag program végső eseménye a sportcsarnokban tartott Földes-bál volt, amelyen az „örökös Földes-diák” is részt vett. Képünkön Koncz Gábor egykori . tanárával, Pápay Sándorral és mai földesistákkal. (Kerényi László felv.) MISKOLCI EMLEKEIM MAKAY MARGIT i. Kevesen tudják, hogy Makay Margit, a Budapesti Nemzeti Színház kiváló művésznője Miskolcon kezdte pályáját, pedig méltán lehetnek büszkék rá az avasalji város lakói és a művészutódok. Többször kerestem, de hiába. — Próbál, nincs otthon. Ma filmezik, nem tudom, mikor jön haza — közvetítette a telefon egy női hang lehangoló válaszát. Négy nap telt el, s már majdnem lemondtam szándékomról. Még egyszer utoljára tárcsáztam a számot, és nem akartam hinni a fülemnek, amikor meghallottam a művésznő hangját. — Sajnos, nagyon el vagyok foglalva, nem érek rá! __ — De én Miskolcról jöttém.— próbálkoztam újra, és ekkor mintha csoda történt volna. — Miskolcról? — Az más!... Várjon! Megnézem a programom! ... Igen, ma este hatkor jöhet, itthon leszek. XIII. kerület, Pozsonyi u. 38. Zajtalanul visz a lift az ötödik emeletre. A művésznő karórájára nézve nyugtázza pontosságomat... Szétnézek ... A falakon festmények. A barokk stílusú bútorok kellemes nyugalmat árasztanak. Az ablakon át a Dunára látni. Úgy érzem magam, mintha egy csendes tisztásra érkeztem volna a nagy kőrengetegben. Elfogódottan ülök egy hatalmas ernyőjű állólámpa fénykörében. A művésznő kérdést sem várva kezdi önvallomását: — Rengeteg élményem van Miskolcról, ugyanis ott születtem! Apám katonaember volt és szigorú fegyelemben nevelt. Talán ennek is köszönhetem, hogy színésznő lettem, mert mindig^ját- szani szerettem volna. Elvégeztem a Színész Egyleti iskolát. Tizenhét éves múltam, mikor megkaptam a diplomám. A miskolci színház igazgatója akkor Palágyi Lajos volt, aki több évig a Budapesti Nemzeti Színházban is játszott. Társulatába igyekezett tehetséges fiatalokat szerződtetni, akiknek aztán minden lehetőséget megadott. Az ifjú diplomások legmerészebb álmai is valóra válhattak, sok főszerepet játszhattak. És ha tehetségük kiállta a próbát, a siker sem maradt el,... és mi kell a színésznek? A tapsért még a nagyobb gázsiról is lemond. Szóval, dönteni kellett! Három helyről is szerződést kínáltak. Beöthy László a Magyar Színháztól, s a szegedi és a miskolci színház is hívott. Érthető örömmel szülővárosomat választottam ... De rég volt... Mégis úgy tűnik, mintha tegnap lett volna... Pedig 1909-ben történt! IMREH JÖZSEF (Folytatjuk) Egyszer minden divatba jön,, s aztán megint divatba jön... így jött el a szecesz- szió másod (harmad) virágzása, ezé-a tünékeny, szeszélyes, szépelgő stílusé. Ö, nem az a kemény, magvas szecesz- szió, amit Ady gordonkahangjában is felfedezhetünk, hanem a díszes, cifrázó, játszadozó. (Tessék megnézni a hímzett mellényeket a fiúkon!) És... siratjuk a kávéházakat. ezeket a szomorú-vidám helyeket, ahol „az ember napokat elüldögélhetett egy kapuciner mellett”. Mit tudunk még a kávéházakrói? Csupa szépet. Ott zajlott az „ÉLET”: az irodalmi, a művészeti, a politikai, a tőzsdei stb. stb. Ó, igen ez mind megható, visszasírni jó. Csak egyet felejtünk el közben, ti., hogy miért jártak az írók, újságírók a kávéházba dolgozni (ahol azért valami zaj, mozgás mégiscsak volt; s az igazán elmélyült munkához jobb azért a csend ...) Tessék elolvasni Nagy Lajos, József Attila. Hunyadi Sándor stb., stb. életrajzát, s megoldódik a rejtvény ... Nem volt lakásuk! Nagy Lajos már éppen nem volt si- heder (1945 után), amikor „igazi”, független, különbe- járatú lakáshoz jutott. Addig? Egyik albérletből a másikba. Ez a kissé hosszúra nyúlt, mellébeszélésnek tűnő bevezető témánk lényegéhez: a a Szombat este című tévé-' produkció megértéséhez visz közelebb. Üdvözöljük az ötletet, amely egyetlen téma köré fűzi a különböző műfajú (és súlyú) produkciókat, egyszóval azt, hogy valamiről mondani akar valamit, nem téve le természetesen a szórakoztatás igényéről sem. Az eddig látott „Szombat esték” közül — éppen ezért — ez a legjobb, legátgondoltaibb. (Módos Péter szerkesztette, rendező: Born Ádám.) A tévé kezd felnőni önmaga lehetőségedhez. Színes volt ez a HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20; Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tácze- nei koktél. — 13.20: Verbunkosok. — 14.02: Édes anyanyelvűnk. — 14.07: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.22: Kóruspódium. A jászberényi Palotássy János énekkar énekel. — 14.34: Megjelenés előtt. Morzsahegyek. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. Kollégiumi órák. — 15.50; Fúvósesztrád. — 16.00: A világ- gazdaság hírei. — 16.05: Bemutatjuk új felvételeinket. — 16.40: Vendégkönyv. NDK-beli szakemberekkel beszélget Domány András, II. rész. — 16.50: Kecskés András lanton játszik. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: A hét rádióhallgatója. Portré muzsikával. — 17.40: Az agykéreg titkai nyomában. IV., befejező rész. — 18.00: Szóljatok játszók regö- lők! Irodalmi színpadok és amatőr színjátszók országos versenye. — 10.00: Estj Krónika. — 19.30: Sporthíradó. — 19.40: Mozart műveltségi verseny. — 21.00: Hírek. — 21.13: Az AÜami Népi Együttes műsorából. — 21.30: Mikrolánc. Petress István műsora. — 22.00: Hírek. — 22.20: Verdi: Aida Amneris és Rada- mes kettőse és jelenet, IV. felvonás. — 22.45: A XX. század gondolatai. A cél és az eszköz. Hermann István írása. — 23.00: Tánczene öt országból. — 24.00: Hírek. — 0.10: Julian Bream lanton játszik. Petőfi rádió: 12.90: Edwin Fi- 1 scher Schubert-mííveket zongorázik. — 12.43: Hány tantárgy a világ? — 13.00: Hírek. — 13.03: Két szimfónia. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.05; Külpolitikai figyelő. — 18.20: Könnyűzenei olimoia. Elődöntő, IV. rész. A Helsinki Rádió és a Kölni Rádió versenyműsora. — 19.27: Rádió szabadegyetem. Az élet aszimmetriája. — 19.52: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: üj könyvek. — 20.13: Kettesben . . . Szabó László és Szilágyi János. — 21.13: Zenekari muzsika. — 22.00: Népdalok. — 22.30: Közvetítés a Magyarország—Svájc jégkorong VB-mér- kőzésről. — 23.00; Hírek. —23.15: A hét zeneműve. Bartók: I. zonműsor, pergő és sok húron játszott. Nézzük a műfajokat 1 Riport: Rapcsányi László — Mámdy Ivánnal, Nemes Györggyel, Karinthy Ferenccel, Túrán Lászlóval; versek: Ady, Kosztolányi, Heltai; táncok; kupiék, sanzonok (Psota, Lőte); jelenetek. Igen, a jelenetek... Éppen ezek igazolták a bevezetőben elmondottakat: a kávéházak világa bizony inkább szomorú volt, mint vidám. Karinthy Frigyes helyszíni szemléjére gondolunk itt. Az élet bizony nem volt vidám abban a világban, ahol nem mindenkinek telt vacsorára, s akinek telt, azok lenézték a kevésbé tehetőseket. S azok a „pillangók”! Ma hol húzzák meg magukat? Ne mondják kérem, hogy nincsenek! Mert ma meg presszók vannak, kocsmák, vendéglők és a pincérek ma is szeretik a pénzt... A néző eltűnődhetett, el- boronghatott — szórakozhatott is —, hogy most hova ülhet be nyugodtan a barátaival egy kávéra, konyakra. Csendet hol talál, ahol nem üvölt a fülébe a kommersz, agresszív zene, ahonnan nem nézik ki, ha csupán pár forint értéket fogyaszt?! A miskolci nézőből újból kiszalad a sóhaj: hol vagy. ó, Ro- ráriusz? Nem mindenki akar inni, zenét hallgatná, táncolni aki beül a presszóba! Ugyanakkor jogos kérdés: Hol lehet például szerda délután kultúráltan inni is, táncolni is, zenét hallgatni is? Hova engedhetjük el jó szívvel (Miskolcon — a Fórumba?!?) loknis hajú fiainkat, alibiszoknvás lányainkat? (A Savaria táncklub .szép nosztalgiákat idézett fel.) Kell a parkett is, kell a csend is. Együtt is. külön is. De a mai „vendért áíóinart egységek’* nem elégítenek ki igazában senkit. Ezért a nosztalgia a hajdan volt kávéházak iránt... (horpácsi) Miskolci rádió: Képek községeinkből. — „Százszorszép énekek” .. . — Borsodi Tükör: krónikaműsor. — Kórusmuzsika. — .Napjaink kérdései — jegyzet. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Szlovák televízió: 17.10: Ipari tanulóknak. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.10: Zenés műsor. — 19.00: Híradó és publicisztika. ■— 20.00: Az apa és a napraforgó (tévéjáték), — 21.10: Híradó. — 21.25: Pártoktatás. — 22.20: Sportműsor. — 22.40: Sajtószemle. Kiállítás: Miskolci Képtár (10— 18): Magyar festészet a XX. században. Filmszínházak: Béke (f4, hnG': Az ezredeseket akarjuk! (.u szí. olasz). — (8): Harmadik nekifutás (magyar). — Kossuth (f3): Locsolókocsi (szí. magyar). (f5, f7)Némó kapitány és a víz alatti város (mb. szí. angol). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): A harangok Rómába mentek (magyar). — Fáklya (f5, f7) : Az ezüst tó kincse (mb. szi. NSZK —jugoszláv). — Petőfi (f5, f7): A sárga Fiat három utasa (mb. szí. lengyel). — Szikra (5, 7): A rendőrség megköszöni! (16 éven felülieknek! mb. szí. olasz— NSZK). — Táncsics (4, 6) : Farkashorda (mb. szí. bolgár). — Tapolca (7): Mouret Abbé vétke (mb. szí. francia). — Hámor (4): Az ördög bájitala (NDK—csehszlovák) . KEDD Kossuth rádió: 8.00: Híre*. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Mendelssohn-kórusok. — 8.30: Harsán a kürtszó! — 9.05: A magyar operett sikerei. Rigó Jancsi. — 10.00: Hírek. — 11.46: Fritz Kreisler saját müveiből hegedül. Petőfi rádió: 8.00: Hirek. — 8.05: Népdalcsokor. — 8.40: Saint- Saéns: Sámson és Delila. — 9.00: Hirek. — 9.03: A Magyar Rádió és. Televízió szimfonikus zenekarának felvételeiből. — 9.53: Könyvek, tájak, emberek. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Babaszerviz. — 11.00: Hfgoraverseny. — 23.45: Operett- jrek. — 11.45: Oj melegvíz-torrá, dalok. — 24.00: Hírek. sok az ország térképén. Ó, hajdani kávéházak!
