Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-11 / 59. szám
hajuk el, emberke! Iratkoznak a gyerekek — Mikor megyünk már, édesanya ? És az iskolába, ugye ...? Hiszik, nem hiszik, de csodálatos két nap a mostani, szombat és a hétfő. Most iratkoznak be, gyakorlatilag most találkoznak úgy igazán először az iskolával az 1974 —75-ös tanév elsősei. Ök a legifjabb pályakezdők, mert hiszen vannak ebben a városban vagy két- ezerhatszázan, és nehéz lenne letagadni, hogy legalább fél éve az iskola bűvöletében élnek. És most jön valami, ami nem volt idáig. Elindulnak hát felé, sejtésekkel, félelmekkel, csodálatos, álmokkal telten. — Mi minden elsőst úgy fogadunk — mondotta a Kun Béla úti iskola igazgatója, nagyon sok jóérzéssel mosolyogva közben — mint a honfoglalókat, mert hát ők valóban azok. Más dolog, hogy ehhez a honfoglaláshoz minden feltételt gondosan megteremtünk ... — Félsz? — Hát... — A kisfiú rám néz, aztán a „hát” után hősiesen bejelenti a „nem”-et. Éva diplomatikus. Nagy- csoportos volt az oviban. Ö nem fél, mert édesanya azt mondta, hogy nem szabad megmondani, ha fél. Soroljam mindet? Hat elsőssel. hat édesanyával beszéltem és bizony így utólag nem tudom megmondani. hogy kinek, a gyerekeknek, avagy a szülőknek volt-e nagyobb ünneo az iskolával való első találkozás. Leírom gyorsan, mert lát3fc Hát ilyen lesz? ni is jólesett, ahogyan fogadták őket. Kedvesen? Több ez annál, é sremélem, hogy ebben az iskolák nem különböznek egymástól. Hogy ki szurkolt jobban ezen a két napon? Az elsősök, a szülők? Hadd írjam le egy pedagógus véleményét: „Talán mi nevelők, hiszen nekem egy halom kis munkatársam jön szeptemberben és most látom őket először.” Álltam az iskola előtt. Egy alig falatnyi friss iskolást kértem nyilatkozatra: — Mondd Ági! Milyen a tanító néni? — Gyönyörű — mondta áhítattal. Hiszem, hogy ezt a „gyönyörűt” szeptemberig és azután is megtartani a szülők dolga lesz. B. G. (Ágotha Tibor felvétele) „Mennyei show a Népligetben A Népligetben ez év első felében megkezdődik egy új nagy planetárium építése; két éven belül pedig már a közönség is tanúja lehet az égbolt csodáinak. Impozáns építmény lesz a planetárium. Körülbelül 19 méterre magasodik a pázsit szintje fölé. Ügy tervezik, hogy hatalmas külső kupoláját fehér műanyagbevonat takarja majd. Ez alatt helyezkedik el a 23 méter átmérőjű belső kupola, amelynek alsó, homorú felülete tölti be a vetítővászon szerepét. A belső kupola alkotja ugyanis az 500 személyre méretezett, kpr alakú bemutatóterem mennyezetét. A terem közepén elhelyezendő berendezés 160 vetítő- készülékkel „festi fel” a mennyezetre a csillagászok által beprogramozott látnivalót. Egy-egy ilyen bemutató valóságos csillagászati show lesz: magyarázó előadás, szín-, fény- és zenei aláfestés kíséri majd. A belső kupolán fúrt 50 millió apró lyuk és a mögötte levő hangszigetelő réteg tökéletes akusztikát teremt. A vetítőrendszer láthatóvá teszi az északi és a déli félgömb csillagképeit, a Nap, a Hold és az öt látható bolygó korongjait, illetve fénypontjait és látszólagos mozgásait, mindezt annyiféle változatban, ahogy a Föld felszínének bármely pontjáról látni lehet. A planetáriumban be tudják mutatni majd a hullócsillagrajokat, a Tejút-rend- szert, a régi elképzelések szerinti csillagképeket, az égi egyenlítőt, a nap- és holdfogyatkozásokat stb. A vetítőrendszer — a mától elszakadva — meg tudja mutatni, hogy milyen lesz az égbolt 13 ÖOO év múlva, amikor már a Vega lesz a sarkcsillag. Az egyik vetítési program .meg éppenséggel 200 ezer évvel viszi majd vissza a múltba a nézőt, bemutatva az akkori égboltot, de az akkori Földet is a maga süni légkörével, buja növényzetével. állatóriásaival, a működő vulkánokkal^ A népligeti „csillagda'', amelynek a teljes vetítő berendezését a jénai ZEISS Művektől rendelték ■ meg, kétségkívül egyike lesz a világ legnagyobb és legkorszerűbb planetáriumainak. Humorfesztivál A Magyar Rádió szórakoztató osztálya az idén megrendezi a Rádió Kabarészínházának humor- fMztiválját. Az állandó szerzők mellé újakat akarnak toborozni. Ezért nyilvános pályázatot hirdetnek — már ismert szerzők az első fordulókba nem is kapcsolódhatnak be. Az első forduló pályázóinak legfeljebb 10 perc terjedelmű (5 gépelt oldalnyi) monológot, magánszámot, konferanszot, tréfát, prózai vagy zenés jelenetet kell beadniuk. Akusztikus hatásokat is felhasználó művek beküldhetők magnószalagon is. Egy szerző több művel is pályázhat. A pályázat jeligés: a szerzőknek a jeligével ellátott külön, zárt borítékban kell megadniuk a nevüket és a címüket. A döntő a rádió idei szilveszteri műsorában hanzgik el. A fesztivál fő díja 15 000 forint. Számos további díjat is kiosztanak. Beküldési határidő: 1974. május 1. Cím: ..Humorfesztivál, Magyar Rádió, 1300. Budapest”. Nőnapi iiaivüss Hódmezővásárhelyen tegnap az üzemekben dolgozó nők nagygyűlésen találkoztak a termelőszövetkezeti asszonyokkal a Béke-szálló színháztermében. A nagygyűlésen dr. Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője méltatta a nemzetközi nőnap jelentőségét. Sámánének a rádióban A Szóljatok játszók, regö- lők! című vetélkedő-sorozat balmazújyárosi területi döntőjén készült hangfelvételt sugározzák ma a Kossuth adón 18 órai kezdettel. A forduló győztese a miskolci Gárdonyi Géza Művelődési Ház Manézs Színpada volt. Nagy sikerű produkciójuk, a Sámánének az adás második felében hallható. Falusi iskola a múzeumban Megnyitása óta minden év ben gyarapszik valamilyen létesítménnyel a göcseji tájegység múlt század végi népéletét bemutató zalaegerszegi falumúzeum. Épületeinek és más építményeinek száma el éri az 50-et. Az idén egy fából készült szalmafedeles szőlőhegyi borospincét állítanak fel, amelyben láthatók lesznek a szőlőművelés és borászat körülbelül 100 esztendős eszközei is. A falumúzeumból mindeddig hiányzott az iskola bemutatása. Ügy tűnik, a megye muzeológusai EJötk községben megtalálták azt az épületet, amely a falumúzeumba telepíthető, s amely hű képet adhat a múlt század végi falusi iskoláról. A „mesterlakássál” egybeépített egytantermes iskolaépületet részben korabeli berendezésekkel, padokkal és taneszközökkel, részben rekonstruált berendezésekkel felszerelten 1975-től láthatja a közönség. Javul a javítóipar A megyék sorrendjében, a lakossági javító-szolgáltató ellátottságot tekintve, Borsod (és ez vonatkozik Miskolcra is) a 16. helyen áll. A sommás ítélet szerint könnyebb és egyszerűbb újat venni, s eldobni a kopott sarkú cipőt, a köny- nyező vízcsapot, mint az aranykezű mesterre várni. Az a bizonyos „harmadik szektor”, minden dinamizmusa ellenére, még mindig nem fejlődik edég gyorsan, noha a közfigyelem és a nagyközönség nagyobb tempót remél és érdemel. A szolgáltatóipar serkentésének sokféle módszere alá- kult ki az elmúlt években. A lista hosszú, s azon túl, hogy adottnak vesszük a beruházásokra > fordítható összegeket, a vállalatokat és a vállalatok vezető beosztású dolgozóit anyagilag is érdekeltté tették a lakossági igények jobb kielégítésében. (Tavaly például a szolgáltatások minden egyszázalékos növelése 0,3 százalékkal növelte a vezető beosztású dolgozók bérét, s ezt az egyébként is jaró nyereségprémiumon felül kapták!) Más kérdés, hogy a vállalatok — többnyire jogosan — az amúgy is szűkös anyagi lehetőségeikre hivatkozva még olyan beruházásokba sem mertek belevágni, amelyek kivitelezési költsége csak kisebb részben terhelte a saját pénzügyi alapokat. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke néhány héttel ezelőtti sajtótájékoztatóján mondotta el, hogy a borsodi szövetkezeteknek tavaly 15,5 millió forint kedvezményes hitel állt rendelkezésükre a szolgáltatások fejlesztésére, de ebből mindössze háromszázezer (!) forintot vettek igénybe. Alig hihető, hogy ezek a mozgékony, többségében jó üzleti érzékkel megáldott vezető irányítása alatt dolgozó szövetkezetek ne tették volna mérlegre egy cipészüzem vayv fodrászat, vagy pedig egy ruhatisztító szalon megnyitásának lehetőségét ... Számolgattak és nem kértek a kedvezményes hitelből. A nyereséget nemcsak a tagság, hanem a népgazdaság is számonkéri, adminisztratív módon előírni a fejlesztést pedig visszalépés lenne. A megoldást az idő. s olyan komplex ösztönzőrendszer hozza meg, amely a vállalatot, a szövetkezetét, a magánkisiparost egyaránt érdekeltté teszi a „harmadik szektor” fejlesztésében. Ez természetesen nem jelent egyet a szolgáltatási díjak emelésével, nem is ez a cél. A szolgáltatási díjakat egyébként úgy is lehet növelni (és ezt a fogyasztó pénztárcája sem érzi meg), hogy olcsóbbá tesszük a szolgáltatás 'körülményeit. Csütörtöki ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy a lakossági javítást-szolgál- tatást végző miskolci kisiparosok műhelybérét csökkenti, azaz a bért az eddigi „D” kategóriából „E” kategóriába sorolja. Ez azt jelenti, hogy az eddig évenként és négyzetméterenként fizetett 225 forint helyett 130 forint lesz a tarifa. A sok közül ez csak egy módja a javítóipar javításának, de a továbblépés szükségességét a korkövetelménnyé nőtt lakossági igény sürgeti. v (brackó) Városi tanácstagok fogadóórái 1974. március 11. Halász András,- XII/5. területi pártalapszervezet, Gorkij-lelep 1., 17 órától: Szőnyi Gábor, III. kerületi hivatal.. Marx K. u. 96.. 18 órától; Tamási Erzsébet, JT l. területi pártalapszervezet, Csaba- vezér u. 95., 18 órától. 1974. március 12. Sebők Ferenc, Közdomb u. 46.. 18 órától; Tóth Imre, 1/3. terűTelepíteni nem elég Hová lett a tavalyi lácska? — Nézze, én minden fának köszönök. Gyerekkoromból hoztam ezt az örömöt, hogy még a kövekkel is beszélek, ha megbotlok bennük olykor ... Cs. Szabó Józsi bácsi, immár túl a hetvenedik éven, botra támaszkodva jár: beszél is neki: „Segíts te társ... ! — Mutatok valamit. Eljön velem ? — Megyek. * A bot sem engedi, hogy hosszú legyen a séta: — Néztem az ültetést tavaly vagy tavalyelőtt. Sok száz fát ültettek ide a Szent- péteri kapuba. Akkor azt mondtam, hogy ha az árnyékukat megérem, boldog ember vagyok. Tudja maga, hogy mit jelent majd ennek a csupa beton útnak az árnyék? Hatszáz árnyék, mert eny- nyit ültettek a védősávba ... — Tavaly nézegettem a fákat, számoltam, hogy mennyi él belőlük. Most márciusban jó lenne köszönni nekik: „Szervusz fácska. hogy vagy... És látja: sok' fa már nem tud visszaköszönni nekem. Kopog a bot. Megyünk: — Ezt erőt próbálni törte ki valaki... Ezt a gyerekek ölték meg, mert a fogócska közben körbefordultak rajta... Ezt meg a hamuval ölték meg, amitől szabadulni akart egy gondos háziasz- szony. * Egy-egy facsemete ültetésekor 6U—65 forintot ér. Egy év múlva, ha megmarad, 140 —160 forintot is. Érték? Egy több éves fiatal fa anyagi értékként is számottevő. A város számára értéke szinte felbecsülhetetlen. Telepítéskor a természetes veszteség 10—15 százalék lehet. A valóságos veszteség Miskolcon ennél sokkal nagyobb. — Magának mi köze hozzá? (Ebben a házban öntöttek hamut a fa tövéhez.) — Nem én ültettem ... (Egyetlen ház előtt három halott fa!) — Na bumm! Álljak a tizenévesek közé és veszekedjek? Csináljanak, amit akarnak ... Ki mer veszekedni velük? — Kérem én este alszom. Hajnalban kelek, hogy mit csinál egy-egy részeg az ablak előtt, ahhoz semmi közöm ... Négy vélemény ez a vissza sohase köszönő fákról. Négy vélemény, de szeretném hinni, hogy nem a közvélemény ... * Egy tudósításból emlékszem rá, hogy idén, társadalmi munkában 30 000 facsemete ültetését vállalta a város. Számoljunk: harminc- ezerszer hatvanöt is nagy összeg, de ez két év múlva már ugyanennyiszer 150 forint lehet, ha ... Ha? Mi telepítünk. A várost szépítő kedv értéke óriási. De mi lesz ennek a harmincezer fának a sorsa? Nem ünneprontás, hogy ilyet kérdezek, csupán a keresgélése annak, hogy a mai telepíteni kész jószándékok melegében nem lehetne-e összefogni a tavaly és tavalyelőtt ültetett fákért. Nem lehetne-e összefogni azok ellen, akik a minap a Győri kapuban három négyéves csemetét öltek meg. Nem lenne-e érdemes okosan félteni azt, amit telepítünk. * Cs. Szabó Józsi bácsi lehajtott egy fához. Találgattuk egy üti. hogy él-e? Egy bizonyos: élnie kellene, ha megért a társadalomnak már az ültetéskor is 60—65 forintot. BARTHA GABOR leti pártalapszervezet, Tizeshon- véd u. 21., 17 órától. 1974. március 13. Dr. Ivánkievicz Dénesné, Szemere u. 3„ 16 órától. 1974. március 1«. Garami Károly, Csőszerelő Vállalat, munkásszálló, Emye- bán u. 4., 16 órától: Korencsik János, Szirma, tanácsháza. 17 órától: Sebő Ernő, Szövő u. 9., 17 órától: Titkó István, Szabó Ervin u. 70., 16 órától, 1974. március 18. Dr. Iglai Tibor. Kemény Je- nőné. Keszthelyi Zoltán és Sári László, Forgács utcai ált. iskola, 18 órától. , 1974. március 20. Hajdú Bálint, 40. sz. Alt. Isk* Győri .kapu 40., 18 órától. Dalos tavasz A mátészalkai Zalka Máté városi-járási Művelődési Központban tegnap ünnepélyesen megnyitották a ható* dik mátészalkai dalos tavasz eseménysorozatát, A kulturális rendezvény hat évvel ezelőtt a járás kórusablak vetélkedőjeként indult. Ma már országos hírű énekkarok, táncegyüttesek, zenekarok és előadóművészek is fellépnek a múzeumban. Hangszerkiállítás és egyéb rendezvények teszik változatossá a júniusig tartó kulturális programot. 100. születésnap Magyarkéresztúron a falu legidősebb lakóját, özv. Jánosi Istvánnét ünnepelte tegnap a rábaközi község apraja-nagyja 100. születésnapja alkalmából. A család tagjain és a rokonságon kívül úttörők, a községi tanács és a tsz vezetői is gratuláltak a 100 éves asszonynak.
