Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-29 / 75. szám

* Tanárok­diákok Kérdezem a gyerekeket — óvatosan közelítve a témát —, s aztán kérdezem tanáraikat is: a vélemények nem monda­nak ellent egymásnak. Az iskolákban, ahol — mindenféle el­foglaltságot számítva — többet tartózkodik a diák, mint va­laha is tartózkodott, nem jut idő a nevelés „alanyára”. A furcsa ellentmondás azonnal érthetővé válik, ha belépünk az oktatási intézménybe, s látjuk a jól szervezett apparátus működését. Helyesebben: üzemszerű működését. Ügy tűnik, nincs vagy alig van megállás. Szorít a tanterv, amit számon kérnek. Csengetések osztják kis időközökre a napol, osztályok vándorolnak teremrőí-teremre. A szünetek­ben kicsit fellélegzik az ember, de felszabadulni nem tud, mert már a következő órára készül gondolatban, és sokszor könyvet biflázva is. Régebbi diákok (akik azért megtanultak egyet s mást) sű­rűn emlegetik, hogy hányszor elbeszélgették az órát. Hát ilyen most vajmi ritkán fordul elő. Jog, s törvény szerint ez a helyes. Mi is lenne, ha a tanárok — mit sem törődve az iskolai gépekkel, audiovizuális eszközökkel — belefeledkez­nének a beszélgetésbe,.. Ki merem mondani: senki nem látná kárát. Más kérdés persze, hogy mi felnőttek (iskolá­ban és családban nevelők) tudunk-e beszélgetni a gyerekek­kel. Mintha túlságosan sok lenne a magyarázat és a szá­monkérés. Már a hangnemünk is többnyire oktató, s a gye­rekeit érzik, hogy kérdéseink mögött csak afféle kincstári érdeklődés lelhető fel. (Ha egyáltalán kérdezünk, s nem bíz­zuk ezt is az okos gépekre.) Ügy érettségizünk le — mondta az egyik gimnazista a minap (megengedem, tán túlozva, de őszinte keserűséggel), hogy alig tudnak rólunk valamit a tanárok. Ne feledjük: a mostani tizenévesek (mert őszintébb világban élnek, s féle­lem nélkül) még inkább szeretnék magukat megmutatni, mint a korábbi generációk. Hiányozna tanárainkból a kér­dezgető kíváncsiság? Nem hiszem. Inkább az üzemszerű is­kola köti és nyomasztja őket. Néha még a szakköri foglal­kozások is olyanok, mint a tanítási órák, a napközi ottho- pedig (mindenki tudja) egy másak iskola. A nap folyamán tanár is, diák is, eleget tesz kötelességé­nek, de kevés élménnyel térnek haza. A tárgyi ismeretek oda-vissza áramlásának folyamatában nem mutatkozik meg kellően (nem tárul fel) sem a tanár, sem a diák személyisé­ge. Az oktatás korszerű módszerei és eszközei néha azt hi­tetik el velünk, hogy a tanár munkatársa a diáknak. Abban az iskolarendszerben, ahol elödleges a nevelés, ez lenne a helyes. Persze a tárgyakkal, eszközökkel való közös mani­pulálás még nerp. okvetlenül teremt munkatársi viszonyt. A közös tevékenység lehet mechanikus, vagy keményebben fo­galmazva: lélektelen is. Nem akarunk vészharangot kongatni, de talán nem árt megismételni a régi igazságot: csak az egymás iránt őszin­tén érdeklődő, egymást becsülő és tisztelő emberek teremt­hetnek igazán jó, sőt alkotó légkört. Ez vonatkozik a tanár- diák viszonyra is. „Az iskola és a tanuló közösség” — szok­tuk mondani, de kevés alkalommal gondoljuk végig, hogy itt sok-sok személyes kapcsolatról van szó. Ha jó ez a kap­csolatrendszer (emberséget, melegséget sugárzó), akkor elé­jjrflrnl révnl Egy'éfokxái 11 őseik ü»eanjrűll Toe­szelhetünk, ahol a nagyobb robotemberek csengetésre tölte­ni kezdik az üzemanyagot a kisebb robotokba. (gyarmati) Felolvasóülés A Magyar Történelmi Tár­sulat Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei csoportjának tu­dományos tagozata felolva­só ülést rendez ma délután 2 órakor a Herman Ottó Múzeumban. A borsod-aba- új-zempléni helytörténeti kutatás eredményeit ismer­tető felolvasóülésen ezúttal az ózdi gyár fejlődésének főbb kérdéseiről hangzik el referátum. Tóth Pál tudo­mányos munkatárs előadását vita követi. * Rajz Szép Heléna elrablásához. Kernstok-emlékkiállítás a Galériában A kortárs képzőművészet bemutatására hivatott Mis­kolci Galéria évenként leg­alább egyszer rendez olyan kiállítást, amelyet a magyar festészet és grafika nagy­jainak műveiből válogattak. Emlékszünk még a Gadányi- emlékkiállításra, most pedig Kernstok Károly művésze­tét reprezentáló tárlat nyí­lik. Kernstok Károly 1873-ban született és 1940-ben halt meg. Ügy tervezték, hogy még az elmúlt évben, a művész születésének 100. évfordulója alkalmából meg­rendezik az emlékkiállítást. Az, hogy nem kerek évfor­duló tiszteletére, hanem né­hány hónappal később nyí­lik a tárlat, minden bizony­nyal semmit nem ront a képzőművészet, és ezen be­lül a Kemstok-művek is­merőinek. és kedvelőinek örömén. A Miskolci Galé­ria két bemutatótermében látható szép anyagban meg­találjuk mindazokat a ké­peket, amelyek a művész különböző alkotói korszakai­ra jellemzőek, amelyeket csak reprodukciókról isme­rünk, vagy ismételten szíve­sen megnézünk — a közép­iskolák diákjainak különö­sen figyelmébe ajánljuk a kiállítást. A kiállított 33 festmény legnagyobb részét a Nemze­ti Galéria anyagából válo­gatták.- A tizennyolc rajzot és tizennégy rézkarcot Hor­váth Béla, a zebegényi Sző- nyi-emlékmúzeum művé­szettörténésze gyűjtötte ösz- sze. Három olajkép a tatai múzeum anyagából való, és néhány magángyűjtó is szí­vesen bocsátotta a birtoká­ban levő műkincseket a ki­állítás nyitva tartásának idejére a Miskolci Galéria rendelkezésére. Kernstok Károly művésze­tét, mint valamennyi nagy alkotónk munkásságát, jól ismerjük. Tiszteljük a festő nagyságát, a politizáló mű­vész hitvallását, ránk ha­gyott művei becses nemzeti értékeink közé tartoznak. Ezért öröm, hogy 20 év után először éppen Miskolcon ren­deznek műveiből emlékki­állítást. A két kiállítási in­tézmény, a Nemzeti Galéria és a Miskolci Galéria mel­lett az érdem vitathatatla­nul Horváth Béla művé­szettörténészé, aki jelenleg a legfelkészültebb és legis­mertebb Kemstok-kutató. ö rendezte a kiállítástls, mely­nek a bemutatóhoz méltó művészi katalógusa és pla­kátja Szakái Edit munkája. Az április 21-ig látható tár­lat ma este 6 órakor nyí­lik. Megnyitót Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója mond. (M—) MISKOLCI EMLÉKEIM ÖZE LAJOS 1957-ben ismerkedtem meg vele, ami­kor a főiskola után Miskolcra szerző­dött. A színészklubban ültünk többen, amikor Öze Lajos sugárzó arccal és egy vaskos könyvvel a hóna alatt meg­érkezett. — Sikerült! Megkaptam! — mondta és fáradtan hanyatlott az egyik fotelba, magához szorítva kincsét, egy ritkaság­nak számító könyvet. — Jó, jó, de mit eszel a hónap vé­gén? — kérdezte ironikusan egyik mü- vésztársa, mert a pályakezdő színészek akkoriban nem kaptak nagy gázsit. — Nem elég a tehetség, ha nem pá­rosul hozzá a tudatosság is. Márpedig sokat kell ahhoz olvasni valakinek, hogy művésszé váljon! — vágott vissza nem minden él nélkül öze. „Gondolkodó színész” — hangoztat­ták a rendezők, ha róla esett szó. Es öze Lajos szerepeiben bizonyított. A Koldusoperában Horgasujjú Jakabot játszotta, olyan egyéni karakterfigurát teremtve, hogy a közönségsiker mellé tekintélyt szerzett a szakmabeliek előtt is. Tudott nevettetni és tudott gyűlöle­tessé is válni. Sohasem akart szép fiú tsani. Egyik legnagyobb sikerét az Ármány és szerelem Wurm szerepében érte el. Simulékony modor, enyhén félreszegett fej, az egyik pillanatban nyájas, a má­sikban pedig félelmetesen villanó te­kintet, attól függően, hogy kivel állt szemben a színpadon. Megdöbbentünk és csodálkoztunk, hisz szerény, halk szavú és mindig udvarias embernek is­mertük a magánéletben és nem tudtuk elképzelni, hogy ilyenné tud válni a színpadon. Tehetsége, emberismerete, megfigyelőképessége és gondos felké­szülése ízig-vérig élő figurákat terem­tett. Nem voltak „nagy sztorijai”, csak Györffyvel és Szabadossal tartott meg­hittebb kapcsolatot, egyébként a szín­padon kivül zárkózott életet élt, a könyvek közé vonult. 1959-ben a Budapesti Nemzeti Szín­házhoz szerződött. Számos alakítását „jegyezték” a kritikusok. Azóta látjuk mozi- és tv-filmekben, halljuk rádió­hang játékokban és 1 szinkronszerepek­ben. Sokoldalú művész. Február 10-én mutatta be a Katona József Színház Ibsen A nép ellensége című darabját, melyet Artur Miller al­kalmazott színpadra, öze Lajos játssza Peter Stockmannt, aki felfedezi, hogy városának gyógyvize fertőzött, s az igazságért küzdve szembekerül a pol­gári osztály képviselőivel, akiknek ér­dekeit sértené a fürdő bezárása. A nép ellenségének kiáltják ki azok, akiknek semmi közük a néphez. Öze ebben a szerepében ismét meg­lepett mindenkit. Stockmannja tántorít­hatatlan, érvel, hiszi, hogy megválthatja a világot, s hogy gúny tárgyává válik, az nem az ő bűne. Aki ismeri és ezekben a napokban találkozik vele, furcsa változást észlel. Még zárkózottabb, s talán egy icipicit mogorva is. Titka: nagy szerepre ké­szül, Az utolsó játszma című tv-játék- ban Napóleont alakítja. Amikor szerepéről érdeklődöm, fel­húzza vállát. — Mit mondjak? Ha játékommal nem tudom elmondani, amit akarok, akkor kár a magyarázatért! Különben írjál, amit akarsz, én nem mondtam semmit. Ez is Öze Lajos! Érdeklődéssel vár­juk Napóleonját. Nem hiszem, hogy Waterlootól kellene tartania ... IMREH JÓZSEF Hétvégi kalauz Sándor, József, Benedek, meghozták a meleget és a szombati, vasárnapi szabad idő egy részét sokan fogják a természetben eltölteni. A kellemes túrák megtervezé­séhez segítséget nyújthat a könyvesboltokban is kapha­tó bükki turistatérkép. A kirándulás mellett azonban más lehetőségek is kínál­koznak a délutáni, esti program kialakításához. * A komoly zene kedvelői szom­baton este 7 órai kezde tel a Kassai Konzervatórium Szimfo­nikus Zenekarának hangverse­nyét hallhatják a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola hangversenytermében. * A napokban jelent meg a könyvesboltokban a Kossuth Könyvkiadó gondozásában Joszif Lavreckij Che Gue­vara című könyve. A már­tír forradalmár életútját kí­séri végig a könyv, s pár­huzamosan felvázolja mind­azoknak a latin-amerikai or­szágoknak gazdasági, társa­dalmi, politikai arculatát, amelyekben Guevara élt, harcolt, dolgozott. A gazdag képanyag mellett számos iz­galmas részletet tartalmaz a legendás bolíviai naplóból. * A fiatal házasok holnap este 6 órakor a Gárdonyi Géza Mű­velődési Házban levő rendsze­res klubjukban találkozhatnak. Vers- és népdalesttel fogják szó­rakoztatni őket a Ki mit tud?- klub tagjak * Divatos, népszerű műfaj a science fiction. Filmek, könyvsorozatok sikere is bi­zonyítja ezt A. jövő titkait kutató tudományos-fantasz­tikus filmek könyvek iránt érdeklődők bizonyára öröm­mel mennek el a Kossuth PÉNTEK Kossuth rádió: 12.00: réliKró­nika. — 12.20: Ki nyei ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánc­zenei koktél. — 13.20: Az Aka­rni Népi Együttes műsorából. — 13.45: Üzletről — üzletre. — 14.00: Cslcseri bolt. — 14.25: „Nyitnikék.” — 15.00: Hírek. — 15.10: Magyarán szólva... — 15.25: Inge Bo-rkh és Vlagyimir Atlantov énekel. — 16.00: A vi­lággazdaság hírei. — 16.05: Ezer- egy mesterség. — 16.35: Ifjú Ze- zebarátok Híradója. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 17.20: Beethoven: VII. szimfónia. — 18.00: Sajtókonfe­rencia Heves megyóbói. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Sport­híradó. — 19.40: A pódiumon: Lisa MlnneUi. — 20.31: Nyuga­ton a helyzet változó. — 21.09: Hírek. — 21.03: Ifjú Magyari Imre nótáiból. — 21.20: Láttuk, liallottuk — a színházban és a moziban. — 21.40: Vladimir Ho­rowitz zongorázik. — 22.00: Hí­rek. — 22.20: Népdalok. — 22.50: Meditáció — a hierarchia vál­ságáról. n. rész. — 23.00: Bibi Johns, Pierre Dudán, az Onda Nuova énekegyüttes és az Alde- maro Romero együttes műsorá­ból. — 24.00: Hírek. — 0.10: Operettkettősök Petőfi rádió: Zenekari muzsi­ka. — 12.45: A kobzos 160 év­vel ezelőtt született. — 13.30: Gitárral angolul I Catch the Words. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 18.20: Népdalcsokor. —. 18.54: Szívesen hallgattuk. Du­nántúli történetek. — 19.54: Jó estét, gyerekek1 — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Üj köny­vek. — 20.28: Coleman Hawkins felvételeiből. — 20.46: Nicolai: A windsori nők. Háromfelvoná- sos vígopera. Közben 21.40: Ka­tedra. — 23.00: Hírek. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: Borsodi tükör. (Búcsú a régi üzemtől. Hír­adás az egyetemről. A mezőgaz­dasági munkák állásáról.) — Válogatás a Kaláka-együttes felvételeiből. — Kulturális kró­nika. — Kernstok Károly em­lékkiállításáról. A Történelmi Társulat megyei csoportjának felolvasóüléséről). — Lemezbe­mutató. — „Nemcsak játszot­tam a miskolci színházban, ha­nem építettem Is” Agárdy Gá­bor emlékeiből — Imreh József sorozata. — Hol töltsük a hét végét? — A dzsessz kedvelői­nek. Televízió: 17.18: Műsorismerte­tés. — 17.20: Hírek. — 17.25: A nő — hálóm szerepben. Mo­zogni jó ... — 17.35: Dúdolót moziba. A Filmbarátok Kö­re Hálózatban már levetített Solaris című szovjet filmet most újból műsorra tűzik. A Stanislaw Lem regényé­ből készített film egy neves rendező (Andrej Tarkovszkij) és a sci-fi műfaj érdekes találkozása. Garas Dezső szombat este egy postarabló alakjában. jelenik meg a képernyőn. A Szép maszkok című tévéfilmsorozat befejező része A Z utcai posta­rablás hiteles története — mai történet. Egy fortélyos módon elkövetett postarablás megfilme­sítésével járó bonyodalmak biz­tosítják, hogy jól szórakoz­zunk. A krlmlrajongók is elé­gedettek lehetnek. A Gyilkos­ság, mondta a hölgy című ame­rikai bűnügyi filmet vasárnap este 20.05 perces kezdettel lát­hatják. A film érdekessége, hogy az örökifjú Agatha Chris­tie nemrégen nálunk is megje­lent Paddington 16.50 című re­gényéből írták a forgatóköny­vét. (tamás) Debussy: A lenhajú lány. — 18.15: öt perc meteorológia. — 18.20: Érdek és érdekeltség. 11. rósz: Törekvések és realitások. — 19.05: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hlnadó. — 20.00: Ötszemköz* Pioker Ig- náccal. — 21.00: 144 nóta. A te­levízió slágerlistája. — 22.00: A TV Galériája. Arday Ildikó be­mutatója. — 22.40: Tv-híradó — 2. kiadas. Szlovák televízió: 16.50: Arany- kapü. — 17.45: Híradó. — 18.10: A cseh szatíra lapjai. — 19.00: Híradó. — 20.35: A szocialista államok dalaiból. — 21.20: Hír­adó. — 21.45: Segítsétek meg a serifet! (amerikai film). — 23.15: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Névnap. Mollére bérlet. Kiállítások: Miskolci Galéria (18): Kernstok Károly-emlékki- állitás. — József Attila Klub­könyvtár (10—18): Feleüy Gyula grafikusművész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Kossuth Művelődési Ház (10— 18): 77 kép a régi Miskolcról. Filmszínházak: Béke (Í4, hn6): Illatos út a semmibe (szí. ma­gyar). — (3): Felszarvazzák őfelségét (szí. francia). — Kos­suth (f3): Az elveszett kutya (mb. szí. szovjet). — (f5). So­laris I—H. (Másfélszeres hely­ári szí. szovjet). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): Az au­diencia (16 éven felülieknek! mb. szí. olasz). — Fáklya (Í5, f7): Dél csillaga (mb. szí. an­gol). — Pető« (15. f7): Elátko­zottak (18 éven felülieknek! mb. szí. olasz—NSZK). — Szikra (5, 7): Nyílhegy és aranyöv (szí. szovjet). — Táncsics (4, 6): Hét tonna dollár (16 éven felüliek­nek! szí. magyar). — Hámor (4): Elefántkirály (amerikai). SZOMBAT Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Lányok, asszonyok. — 8.49: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkó­rusa Lendvav Kamilló kórusai­ból énekel. — 9.00: Rádiószín­ház. Élményközvetítés. — 10.00: Hírek. — 10.05: A magyar ope­rett sikerei. Gül Baba. — 11.20: Tartozik — követel. 50 éves a Magyar Nemzeti Bank. — 11.30: Debussy-müvek. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Zenekari muzsika. — 8.50: ■ Jelképek erdején át..." Ba­logh László műsora. — 9.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.00: Szombat délelőtt. — Köz­ben 11.00: Hírak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom