Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-29 / 75. szám
/ Divaíos kismamacipők Két és fél millió pár bőrés tornacipő szállításéról állapodtak meg az ipar és a kereskedelem képviselői a martfűi Tisza Cipőgyárban tegnap befejeződött börzén. Az évente több mint tízmillió pár cipőt készítő gyár első-sorban olcsó és középáras termékekkel foglalkozik A legnagyobb érdeklődés az új termékeket, elsősorban a korszerű anyagból készült, divatos kismamacipőket kísérte. A Tisza Cipőgyár, amely évente több mint' félmillió pár kismamacipőt készít, most mutatta be a divatos, magasított talpas, színes bőrfelsőrésszel, illetve poli- uretán talpbetéttel és grabo- tán műbőr felsőrésszel készült új modelljeit. A kereskedelmi vállalatok a hagyományos kismamacipőkből kétszázhetven ezer, az új termékekből pedig hetvenötezer párat rendeltek. Nagytakarítás a városban (Kerényi fa ).) Értékek a szemétben Városfejlesztés, lakásépítés A Rádiótól kérdezték, a DH válaszol a Telítődnek gyűjtőhelyek Miskolcon naponta 6—700 köbméternyi szemét képződik a lakóházak környékén. Ez bármennyire sok is, csak kisebb hányada annak, amennyi különféle anyag érkezik egy hét alatt a megye- székhelyre vasúton, teherautókon. Ez ugyanis több száz tonnát tesz ki és csupán a csomagolóanyagokkal soksok teherautót lehetne megtölteni. Miskolcon jelenleg a repülőtér mögötti területre, Lyukóbányára és Göröm- bölvre szállítanak szemetet. A repülőtéri már feltöltődőben van, legfeljebb egy-két évig rakodhatnak le a teherautók. A kihordott szemét lefedését — 30 centiméteres talajréteggel — folyamatosan végzik. Ezek a területek később a nagy mennyiségű bomló anyag miatt hasznosíthatók bizonyos növényi kultúrák ültetésére. Általában az a gyakorlat, hogy a szemétlerakó helyek fölött nyolc-tíz év múlva ligetes erdőket alakítanak ki. Bekerítik a Náda«rétet A görömbölyi Nádasréten most végzik a geodéziai kitűzéseket, hogy aztán a szemétlerakásra szánt nádas, szittyós területet elkerítsék. A süppedős talaj, ahová a hulladékot hordják a jövőben, 28 és fél holdas rét. Ide az ipari vállalatok is kivihetik a termelés közben keletkezett hulladékanyagokat. A köztisztasági vállalatnak köbméterenként talajegyengetésí díjat, hét forintot kötelesek fizetni. De mi lesz, ha az összes mély talajú terület feltöltődik? Budapest után Miskolcon is egyre égetőbb kérdés a növekvő mennyiségű hulladék megsemmisítése, illetve hasznosítása. Az elégetésre már korábban is gondoltak a megyeszékhelyen, ami egyben azt is jelentette volna, hogy az ilyenfajta hasznosítás, hőenergiát, melegvízszolgáltatást nyújtott volna a városnak. Az efféle beruházások azonban meglehetősen költségesek és nemcsak az elhatározáson múlik, hogy mikor valósulhatnak meg. Legközelebb csak az ötödik ötéves terv utolsó éveiben kerülhet napirendre a szemét- égetéshez ' szükséges létesítmények terve. Például a textilhulladék Korántsem véletlen, hogy a nagyvárosokkal egyidős a hulladék válogatása. Itt elsősorban nem arra gondolunk, hogy egyik-másik guberáló — a fáma szerint — kabátbélésbe varrt vagyonokat, aranytárgyakat találhat. Ennél sokkal értékesebb és folyamatosan megtalálható értékekről van szó. A textilhulladékról, amely az élet- színvonal növekedésével arányosan egyre nagyobb mennyiséget tesz ki. Jelenleg a kiválogatása a már emlegetett higiéniai szempontok miatt megoldhatatlan. Ehhez elsősorban fertőtlenítő berendezésre lenne szükség. A válogatás, a gyűjtés persze megoldható géppel, ipari módon is, mindez azonban elég költséges lenne. Az persze nem kétséges, hogy megérné, hiszen a textilüzemek az elemi szálakra bontott, újra felhasználható anyagokért bármilyen pénzt megadnának, sőt exportcikként is szívesen fogadná bármelyik európai ország az ilyen textilbálákat. Csak a fémeket szedik ki Jelenleg Miskolcon a szeméttelepeken az ilyen „visz- szanyerés” igen elenyésző. Fémeket, főként színesfémeket gyűjtenek a vállalkozók. Ismert például az egyéb célra hasznosíthatatlan üvegek újrafeldolgozási formája is. Kísérletek bizonyítják, hogy az üvegzúzalékkal kevert aszfalt a hagyományos útburkoló anyagnál jóval időtállóbb. Miskolcon a szakemberek mérései szerint azonban a szemét, a hulladék nagyobb részét a könnyű, laza anyagok teszik ki: papír, műanyag. Amíg 10—20 évvel ezelőtt egy köbméter szemét súlya 5—600 kilogramm volt, most csak 3—400 kilogramm. Ezt részben a fűtésben beállt változások hozták magukkal, részben pedig az úgynevezett „eldobó” csomagolás, a' rengeteg műanyag pohár, zacskó, flakon, doboz stb. Ez azonban csak nehezíti a hulladék gyűjtését, mert így könnyű, nagy tömegű anyagot kell szállítani, s a gépkocsik is kevésbé használhatók ki. N. J. A Miskolci Rádió hétfő esti Fórumához számos olyan kérdés érkezett, melyre a meghívott tanácsi vezetők, szakemberek idő hiányában már nem tudtak választ adni. Mai számunkban folytatjuk a válaszadást. „Miért építünk annyi magasházat, amikor még nem megfelelően működnek a liftek és a vizet sem tudják biztosítani?” — kérdezte egy hallgató a III. kerületből. Szekrényi Jenő, a Miskolci Beruházási Vállalat igazgatója: A GANZ liftjei ma már lényegesen jobbak, mint amilyeneket a korábbi években felszereltek. Az új liftek üzembe helyezésével valószínűleg minimálisra csökkennek a reklamációk. Ami pedig a vízellátást illeti ... Az év végén már bekapcsolódik a város vízellátásába a Hemád menti csúcsvízmű. Naponta mintegy 15 ezer köbméter vizet ad a hálózatnak. Átmeneti - leg enyhíti a hiányt az az intézkedés, hogy néhány napja az Augusztus 20. fürdő vízkészletének egy részét is betáplálják a hálózatba. A vízigény egyébként — a mennyiséget tekintve — nem függ attól, hogy magas vagy alacsony házakat építünk. A lakásszám, illetve a felhasználás mértéke a döntő. „Miért csak a fizikai dolgozók, illetve a termelés közvetlen irányítói kaphatnak vállalati támogatást az új otthon megteremtéséhez? A valamikor fizikai munkát végzett, de „kiemelt”, magasabb beosztású emberek mié"t maradnak ki a támogat*, ttak közül?” — kérdezte Dósi Kálmán, a 14-182-es teleionszámon. A választ a Fórum résztvevői közösen fogalmazták meg: Nemcsak a fizikai munkások kaphatnak OTP- hitelt, illetve vállalati támogatást. De érthető, ha államunk elsősorban az arra leginkább rászorulókat, a nagycsaládos fizikai munkásokat segíti hozzá ily módon is az új otthonhoz. „A IV. ötéves terv időszakában építenek-e fedettuszodát Miskolcon?” — kérdezte az egyik rádióhallgató a 18-837-es telefonszámon. Bárczi Béla, a városi tanács elnöke: A IV: ötéves tervben nem szerepel fedett- uszoda-építés. A következő ötéves terv koncepcióiban azonban helyet kapott a fürdőkultúra fejlesztése is. Praktikus megoldásnak ígérkezik az Augusztus 20. fürdő 50 méteres medencéjének a befedése. Kasza Lajos (Kartács utca 10.) és Székely Samu (Kont utca 10.) egyaránt az iránt érdeklődött, hogy mikor rendezik a Tiszai pályaudvar környékét, illetve mikor építik fel a tervezett Y-hi- dat. Bárczi Béla, a városi tanács elnöke: A tanács vezetői ismerik a pályaudvar környékének problémáit. Az elmúlt évben a Közlekedés- tudományi Egyesülettel közösen kialakítottuk a koncepciót. Ennek alapján megrendeltük a szükséges tervezési munkákat. A Zó ja tér rendezése 1976—77-ben várható. Megértve a martintelepi lakók közlekedési problémáit továbbra is szorgalmazzuk az Y híd megépítését. „Mikorra tervezik az avasi ifjúsági park építését? — kérdezte több miskolci fiatal. Bárczi Béla: Az ifjúsági park megvalósítása 1975—85 között várható. Már tavaly összeállították a beruházási programot, melvnek alapján tanulmánytervet készít az ÉSZAKTÉ.vV kollektíváia. A tanulmányterv 1974 júniusában áll rendelkezésünkre, utána készülhet a kiviteli terv. Az ifjúsági park első ütemének megvalósításához előreláthatólag 1975-ben láthatnak hozzá. Jövőre ifiúsági építőtábort szerveznek az Avason. A kisajátításhoz, illetve az ifjúsági építőtábor megszervezéséhez szükséges összeg már rendelkezésre áll. (békés) Fényszóró-beállítás Nagy érdeklődés mellett folynak Miskolcon a díjtalan fényszóró-beállítások. A programban azonban változás történt. Az eredetileg ma délutánra, a kiliáni benzinkútnál meghirdetett fényszóróbeállítást holnap, azaz szombaton 14 és 20 óra között tartja a. MA miskolci szervezete. A helyszín maradt a kiliáni benzinkút. REFLEKTOR Ma Budapesten a Geodéziai és Kartográfiai Egyesületben előadó* t tartanak a magas kémények építésének geodéziai irányításáról. * Egerben Heves megye vezetői sajtótájékoztatót tartanak. Karcagon megrendezik az ifjúmunkások napját. % Kiskunfélegyházán új gyapjúmosó és feldolgozó üzemet adnak át rendeltetésének. Pécsről Finnországba utazik a Bóbita bábegyüttes. + Sopronban kiállítják a múlt századi magyar festők legjobb alkotásait. Szegeden a panteonban felavatják Csokonai Vitéz Mihály szobrát. 100 családban 126 gyerek A megye népesedési helyzete Számítógépet adtak át tegnap délben a VASVILL Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál. A PRACTICOMP 4000 típusú közepes méretű adatfeldolgozó egyseget három és fél millió forintért a Villamos Automatika Intézet készítette. A VASVILL munkaközössége kifejlesztett a hosszú évek gyakorlata alapján egy adatfeldolgozó rendszert, melyhez a V1LATI ezt a gépet tervezte. A vállalat négy kirendeltségéből lyukszalagra írva érkeznek majd az adatok a miskolci központba. A géppel 20 ezer megfigyelést, különféle közgazdasági elemzést tudnak végezni. Ez a berendezés „rangsorban” az ügyviteli középgépek (például a köny velőgép) és a nagy számítógépek között foglal helyet. A vállalat még ebben az évben fejleszteni akarja a gép r~emoriaegységét, modern mágneskazettás rendszerrel. (Kerényi felvétele) (Folytatás az 1. oldalról) Világjelenség, hogy az iparilag fejlett országokban növekszik az átlagéletkor, s a születéskor várható élettartam, és emelkedik az időskorúak aránya. Bár a borsodi lakosság korösszetétele kedvezőbb az országos átlagnál, a 14 éven aluliak aránya már 25 százalék alá esett. Nagy különbséget takar a megyei átlag is. Leninváros alighanem az ország legalacsonyabb korösszetételű városa, mert tíz lakója közül nyolc még innen van a negyvenen. (Sátoraljaújhelyen viszont csak 10:6 ez az arány.) Urbanizációs veszélyek A születések száma, az 1965-ös megyei mélypont után valamelyest emelkedett, s jelenleg az élveszületési arány' 15,9 ezrelék. Bizonyosra vehető, hogy a népességpolitikai határozatok megvalósításával, a gyermek- nevelési költségek mind nagyobb hányadának társadalmi átvállalásával ez az arány javulni fog. Ám nemcsak az anyagiakról van szó. A megyei tanács tegnapi ülésén elfogadott feladattervben nem véletlenül került az első helyre a megyére jellemző, feltűnően sok koraszülés csökkentése. Ez pedig jelenti a terhességmegelőzés korszerű módszereinek széles körű propagandáját, az alkoholizmus és a dohányzás elleni küzdelmet, és a dolgozó nő számára ideálisabb munkahelyi és otthoni környezet kialakítását. Különös figyelmet érdemel Ózd város megyei tanácstagjának az urbanizációs veszélyeket demográfiai szempontból elemző felszólalása. Elmondotta, hogy a városban mindenféle átlagot meghaladóan magas a koraszülések száma (száz közül 15 baba előbb jön a vőágra) és a csecsemőhalálozás. Szomorú tény, hogy az ózdi csecsemők születési súlya feltűnően alacsony, 3040 gramm. Varga Gáborné tanácselnök-helyettes, a napirend előadója annak ismeretében egészítette ki az írásos anyagot, hogy száz borsodi családra 125 gyerek jut (az országos átlag 111). — Mindnyájan, személyesen is felelősek vagyunk azért, hogy a népesedéspolitikai határoza.ok megvalósuljanak — mondotta. A • •• w A jovore hivatkozva Az ülésen hozott határotok átfogják a családvéc- lemmel, az egészséges életmódra neveléssel kapcsolatos tennivalókat, csakúgy, mint a sokgyermekes nők fokozottabb megbecsülését, segítését. Ennek a jövőre apelláló munkának a középpontjában az anyaság me tbecsülese, a gyermekáldás és -nevelés öröme, a család intézményének védelme és erősítése áll. (brackó)
