Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-21 / 68. szám

Hová lesznek az olvasó gyerekek? Interjú Hárs László íróval Olvasom a könyviári kata­lógust: mesék, gyermekjáté­kok, ifjúsági regények, ver­sek, színművek, diákszínját- szok kalauza, meseregények. Ezek a műfaji meghatározá­sok jelölik Hars László írói munkásságát. Műveinek je­lentős része gyermek es if­júsági irodalmi alkotásokból áll. Mi ennek a magyarázata? — iN'em tuuom, van-e ma- gyarazaia. Huszonhárom éves koromban írtam első ifjúsági regényemet, elmúltam hat­van esztendős, ma is ifjúsági regényen dolgozom. Ügy hi­szem, a művészetben, az igazi Dán, nem válik külön a felnőttek és a gyermekek ré­szére készülő alkotások igé­nye. Tehát maguk az alko­tások sem. — Véleménye szerint, mi a legfontosabb feltétele annak, hogy a gyermekekből rend­szeres olvasók váljanak? — A szuioi hazoan kell olyan kapcsolatba kerülni a könyvvel, nogy annaK szuk- segessége egy életen át kí­sérje a gyermeket. Szeret­ném hangsúlyozni, hogy itt meg kell különuöztemi a könyvvel való viszonyt az irodalommal való viszonytol. Ha egy-egy családban nin­csenek is meg a feltételei annak, hogy megismertessék az irodalommal a gyermeket, a könyv szeretetét az még nem zárja ki. Hogy az ott­honhoz hozzátartozik a könyv, éppúgy mint a kanál, kés, villa — ez legyen csak ma­gától értetődő. A könyvet szerető gyermek előbb-utóbb eljut az irodalom szereteté- hez is. — Azoknak a gyermekek­nek, akik a szülői házban nem kapják meg az alapokat az olvasáshoz, milyen mó­don, és kik pótolhatják ezt a hiányt? — Ezeknek a gyermekek­nek a számára döntő fontos­ságú, hogy milyen pedagógus irányítja fejlődésüket. Külö­nösen vonatkozik ez a ki­sebb településeken élőkre. Gyakran járok író—-olvasó találkozókra, öröm beszél­getni a gyerekekkel, akik ol­vasnak, hisz ők jönnek el ezekre a találkozókra. És évek óta szomorúan figyelem a könyvtári statisztikákat, melyekből kitűnik, hogy a ti­zennégy éves kor után jelen­tékenyen csökken az olvasók - százaléka! Hová lesznek a rendszeresen olvasó gyere­kek? — Ha foglalkoztatja ez a gondolat, bizonyára vélemé­nye is van a megoldásról. — Még nincs. Még nem kezdtük el felmérni, hová tűnnek el a könyvtárlátoga- tók? Csak ha már ismerjük az okokat, akkor lehet a megoldáson gondolkodni. Mit tehet a társadalom, az ifjúsági szervezetek, az olva­sás megszerettetéséért? — Nagyon fontos intéz­mény a gyermekkönyvtár. Itt megtanulnak magabizto­san mozogni a könyvek kö­zött, a válogatás lehetősége önálló véleményformálásra is nevel. Nagy hiányosságnak tartom, hogy ennek a kor­osztálynak nincs igazi iro­dalmi lapja. Egyedül a Sze­geden megjelenő Kincskere­ső Kisködmön című folyó­irat szolgálja ezt a célt, de ez csak kis példányszámban kapható. És nagyon nagy szükség lenne egy olyan fo­lyóiratra. amely a gyermek és ifjúsági irodalom elméleti kérdéseivel foglalkozna. Azt is elmondom, miért lenne er­re nagy szükség: az olvasói konzervativizmus sehol sem jelentkezik olyan csökönyö­sen, mint éppen a gyermek- irodalom terén. Nem szeret­ném, ha félreértenék szavai­mat. A klasszikus mesék, Andersen, Grimm, valamint a népmesék ismerete fontos és szükséges. De — mellet­tük ismerni kellene az új irodalmi alkotásokat is. A szülők, természetesen, azokat a könyveket vásárolják meg gyermekeiknek, melyet ma­guk is olvastak, ismernek. Az új irodalom iránti érdek­lődést a könyvtárosok, peda­gógusok feladata lenne fel­kelteni. Ehhez azonban őket magukat is kellőképpen kel­lene tájékoztatni. — Mit tehetnek masuk az Írók azért, hogy a felnöveke­dő nemzedék rendszeres ol­vasóvá vállon? — Meggyőződésem, hogy a felnőttirodalomnak van leg­nagyobb szüksége a jó gyer­mekirodalomra. Hogy való­ban olvasó nemzetté vál­junk, közösen döntjük el. Szülők, pedagógusok és írók. Mi utóbbiak igényes, jó al­kotásokkal. (lászló) ★ Űj létesítményekkel gazdagodik a Bláthy Ottó Erősáramú Szakközépiskola, amelyeket ma délben ünnepélyes keretek között adnak át. Az iskola köztudottan helyhiánnyal küsz­ködik, ezért a már meglevő helyiségeit igyekszik korszerűen kihasználni. A villamosgép­teremben négy új mérőhelyet alakítottak ki a diákok. Így elérhető, hogy kisebb csopor­tokban tudnak dolgozni egymás zavarása nélkül. A gyakorlati foglalkozásokat segíti a teljesen új automatika mérőterem. Felújították a szerszámgépműhelyt. Üj esztergapado­kat állítottak be és így önálló munkát egyszerre többen végezhetnek. Felavatják a má­sodik tornatermet, a már meglevő alatt. Ebben a kis helyiségben, az ún. „kondícióterem­ben” súlyzóktól, gumikötelektől erősödhetnek a fiúk. Mindezek elkészítéséhez nemcsak az iskola költségvetése, hanem az EMÁSZ patronálása is segített. A tervezési és szerelési munkákat az iskola tanárai végezték a diákok segítségével. Képünkön gyakorlati óra a szerszámgépműhelyben és az automatika laboratóriumban, (Kerényi felv.) Szombat délután a Vörösmartyban Maratoni lemezhallgatás Először januárban volt a Vasutasok Szakszervezetének Vörösmarty Művelődési Há­zában egy teljes délutánt és estét igénylő maratoni disc- jockey műsor. A program — melynek mottójául kiírhat­ták volna, hogy csak fiata­loknak — olyan sikert ara­tott, hogy március 23-án, szombaton megismétlik. A délután 4-től éjfélig tartó műsorban az elmúlt 12 év legjobb magyar és külföldi beat-zene felvételeit mutat­ják be a „lemezlovasok”. A több órás rendezvény során a zenehallgatás mellett is szórakoztatják a fiatalokat. Táncbemutató és paródia­műsor szerepel még a dél­után és este programjában, valamint a művelődési ház Latabár Endre színpada mu­tat be részleteket legújabb verses-zenés, Mi marad meg a szerelemből? című össze­állításából. Forradalmi ifjúsági napok a Kiliánban A Kilián Gimnáziumban sorozatos rendezvények, megemlékezések teszik vál­tozatossá az idei forradalmi ifjúsági napokat. A megnyi­tón részt vett Fülöp Péter, a KISZ városi bizottságának első titkára, s az iskolában a mai ifjúság forradalmiságá- ról, közéleti aktivitásáról tartott anketot. Ugyancsak meglátogatta a gimnáziumot Török László, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára, s egy egész délutánt eltöltött a fiatalok körében; közvetlen beszélgetésben vá­laszolt azokra a kérdésekre, amelyeket a KISZ új szer­vezési formájával és a me­gyei apparátus munkájával kapcsolatban tettek fel ne­ki. A ifjúságpolitikai hatá­rozatok végrehajtását tanul­mányozta dr. Drahos István, a Nehézipari Műszaki Egye­tem docense, akinek a KISZ-szervezet titkárai és a diákbizottságok vezetői lel­kesen számoltak be az ott folyó munkáról. A Tanácsköztársaság kiki­áltásának évfordulója alkal­mából megrendezett tegnapi ünnepségen Oláh László, a III. kerületi pártszervezet titkára személyében szintén kedves vendége volt a Kili­ánnak; a veterán kommu­nista élménybeszámolót tar­tott a tanulóknak. Mindezzel a forradalmi ifjúsági napok eseményei korántsem érnek véget. Április 4-én teszik közzé az iskolában annak a pályázat­nak az eredményét, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tavalyi évfor­dulóján hirdettek meg vala­mennyi tantárgyból; a kü­lönböző témák legjobb fel­dolgozói jutalmat kapnak. A tartalmas rendezvényso­rozat az aggteleki cseppkő­barlang hangversenytermé­ben megrendezésre kerülő kórusfesztivállal zárul. Ezen a zeneművészeti szakiskola, a Rónai Sándor Művelődési Ház énekkara és a Kilián Gimnázium ének- és zene­kara a Didó és Aeneas cí­mű kisoperát mutatja be bu­dapesti művészek közremű­ködésével. A hangversenyen a gimnázium tanulói, ezek szülei és a nevelőtestület tagjai közül több mint ez­ren vesznek részt. MISKOLCI EMLÉKEIM PETHES FERENC — Nemc?~k engem kötnek eltéphe- tetlen em, ,szálak Miskolchoz és a színházhoz, de családomat is — mond­ja Pethes Ferenc érdemes művész, aki már a nyugalmat élvezhetné —, de ő nem tartozik a pihenő művészek kö­zé... A rádióban találkozom vele, amint egy hang játék-felvétel befejezése után tér be egy kávéra a „pagodába”, a rádiósok büféjébe. — Roppant sajnálom, hogy nem le­hettem ott a színház jubileumi ünnep­ségén. de a Balatonnál üdültem, s így késve kaptam kézhez az értesítést. Na­gyon örülök a szép plakettnek, amivel megajándékoztak, mert azt jelenti, hogy még mindig „miskolciként” tartanak számon. Jólesett a figyelmesség. (Saj­nos, színházi berkekben gyakran „ter­mészetes dolog” a feledékenység ...) Amikor színiískolai tanulmányaimat befejeztem, a Magyar Színházhoz szer­ződtem, de az egy év alatt csődbe ju­tott. Nem volt mit tenni, enni kellett, bármilyen szerződési ajánlatot elfogad­tam volna, és így utólag visszagondol­va különösen örülök, hogy Miskolcra kerülhettem. Rengeteget játszottam, heti három premier, próbák, tanulás, a nap 24 órájából 20 órát talpon töltöttünk. Pimaszul fiatalok voltunk! Nem vettük észre, hogy fáradtak vagyunk. Ma, 68 éves fejjel is büszkén gondo­lok vissza Móricz Zsigmonddal történt találkozásomra, és minden kitüntetés­nél többet érő elismerésére. A miskolci színház a Légy jó mind- lialáligot tűzte műsorra, s amire még nem volt példa, Nyilas Misi szerepét rám osztotta Sebestyén. Pedig jól tud­ta, hogy „nadrágszerep”, azaz a mis­kolci előadásig csak színésznők játszot­ták Nyilas Misit. Különösen Vaszary Pirinek volt vele nagy sikere. Izgult mindenki, mit szól majd Mó­ricz a „változtatáshoz". Cingár, sápadt fiú voltam egyébként is, és fűtött a becsvágy. Kimondhatatlan boldogság, sikerült! Móricz Zsigmondnak annyira megtetszett az alakításom, hogy gratu­lált, és elrendelte: Nyilas Misit ezután csak fiatal férfiszínészek játszhatják. Ez az egyik legszebb miskolci emlé­kem ... Aztán Budapestre kerültem az And- rássy úti színházhoz, megnősültem, gyermekeim születtek, s az államosítás utáni első évben tériem vissza Mis­kolcra. Kitűnő szerepek sorát játszot­tam a színház felszabadulás utáni „fénykorában”. Miskolcon kaptam meg az érdemes művész kitüntetést. Gyuri fiam — aki most Veszprémben rendez — ott érettségizett. A miskolci szín­házban gyerekként szívta magába a ,.masztix-szagot”, és onnan került a Színművészeti Főiskolára. (Ha valaki nem tudná, masztixnak hívják azt a ragasztóanyagot, amiüel a színészek a szakállt és parókát rakják fel. Állító­lag, aki tehetséges és mélyet szippan­tott ennek illatából, vagy egy pár ci­pőtalpat elkoptatott a színpadon, az nem tud többé szabadulni a színház varázsától.) Miskolc döntő szerepet játszott az én és a fiam életében is. Nyaranként, amikor a Balaton mellett összejön a család, esténként sokszor kerülnek szó­ba. a szép miskolci emlékek ... . IMREH JÓZSEF Miskolcra jön Rhoda Scoít Első magyarországi ven­dégszereplése, a televízióban látott koncertje óta ismeri hazánkban is a legszélesebb körű közönség, a világhírű fiatal dzsessz-orgonista Rho­da Scott nevét. Néhány hó­nappal ezelőtt kiadott hang­lemeze is nagy siker volt, a vele készített felvételeket szívesen hallgatjuk. A közel­jövőben „élőben” is hallhat­ja a miskolci közönség Rho­da Scott játékát. A rendkí­vül népszerű művész április 5-én, este 7 órakor a Városi Sportcsarnokban koncerte­zik. A hangverseny első ré­szének közreműködője a Pege-együttes, a műsort Poór Klári vezeti. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiá­koktól. — 14.00: „Legelő ki­adó? . . .” Válaszolunk hallga­tóinknak. — 14.20: Dalok a Ta­nácsköztársaságról. — 14.35: A Muszty—Dobay-kettős, a Kalá­ka- és a Scbő-együttes műsorá­ból. — 15.00: Hírek. — 15.10: Élet részletre. Kapusi Rózsa és Mélykúti Attila dokumentummű­sora. — 16. G0: A világgazdaság hírei. — 16.0-5; A Bayreuthi Ün­nepi Játékok énekkara énekel. — 16.20: Az élő népdal. — 16.44: Vörös tavasz. Versek a Tanács- köztársaságról. — 17.00: Hírek. — 17.05; A közönség kérdez, a mu­zsikus válaszol. — 17.35: Szívünk alatt.. . Pásztor Magdolna mű­sora. — 17.55: Lalo: Spanyol szimfónia. — 18.25: A nagy for­dulat és a kortarsak. Dokumen­tumok 1919. március 21. vissz­hangjáról. — 18.48: Miért igen — miért nem? Zenéről — tíz percben. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Játék a könyvtárban. — 20.35: Népdalest. — 21.17: Hírek. — 21.20: Mirella Freni és Franco Corelli énekel. — 22.00: Hírek. — 22.15; Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Mo­zart: D-dúr szerenád. — 23.24: Táncdalainkból. — 24.00: Hírek. — 0.10: A XVII. század fúvós­zenéje korabeli hangszereken. Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.35: Birkás Lilian és Antalffy Albert énekel. — 13.00: Hírek. — 13.03: Szolnoki stúdiónk jelent­kezik. — 13.20: A Deller-ének- együttes Wibye-f el vételeiből. — 13.40: Bélyeggyűjtők ötperce. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig. — 16.00: Hírek. — 18.10: Csak fiataloknak! — 19.10: Sza- lay László nótákat énekel. — 19.27: Üj könyvek. — 19.30: Jó estét, gyerekek! — 19.35; Kap­csoljuk a Zeneakadémia nagy­termét. Yoko Kubo hegedűestje. — 20.30: Esti Krónika H. —21.40: „Dallá halnotok így kell . . .” Történetek Korvin Ottó életéből. — 22.00: Esti hangulatban — könnyűzene. — 23.00: Hírek. — 23.15: Rózsavölgyi Márk; Keser­gő és c-moll csárdás. — 23.24: Lortzing operáiból. — 24.00: Hí­rek. Miskolci rádió: Emberek a gép mellett: a munkások mond­ják.. . — A miskolci fúvósötös játszik. — Borsodi Tükör: kró­nikaműsor. Évfordulón . . . Em­lékezés, ünnepségek, hírek. Köz­műfejlesztés — városfejlesztés. Bemutató előtt — a színházban. A mindennapok nyelvén ... — Madrigálok — új feldolgozásban. — Az ifjúságról és az ifjúságért: Fiatalok fóruma. — Negyedóra beat-kedvelőknek. Televízió: 17.28: Műsorismerte­tés. — 17.30: Hírek. — 17.35: Tí­zen Túliak Társasága. — 18.00: Forradalmi ifjúsági napok. — 18.30: Zárszámadás. — 19.10: Rek- iammúsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hirado. — 20.00: Orosz klasszikusok. Gyermekéveim. Szovjet film (1938). — 21.40: Ma­gyarország muzsikál. Az Oszt­rák 'Televízió és a Magyar Tele­vízió közös filmje. — 22.40: Tv- lüradó — 2. kiadás. Szlovák televízió: 17.00: Fecs­ke. Ifjúsági magazin. — T7.40; i-'ublicisztika. — 18.10: Autó-mo­tor revü. — 19.00: Híradó. — 20.CO: Hangverseny. — 21.25: A győzelmes út. — 21.35: Híradó. — 21.55: Sajtószemle. — 22.05: Pygmalion iszovjet film). Filmszínházak; Béke (f4, hn6 8): O maga rettenetes! (szí. an­gol). — Kossuth (£3, 15, fV): Me­rénylők (mb., szí. olasz—fran­cia). — Hevesy Iván Filmklub (15): A feikegyelmú (mb., szov­jet. — (±7): „Jog a filmkocká­kon” sorozat Egy rendörfelügye- lő vallomása . . . (mb., szi. olasz, 16 éven felülieknek!) — Fáklya (f5, í7): Hófehérke hercege (mb., szí. csehszlovák). — Szikra (5 ,7): A kaktusz virága (mb., szí. ame­rikai). —Táncsics (4, 6): A halál válogat (csehszlovák). — Hámor (6): A hetedik töltény (magyarul beszélő szovjet). Miskolci Nemzeti Színház Névnap. Schiller bérlet. (7): Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19): Jelenkori román festé­szet. — József Attila Klubkönyv­tár (10—18): Feledy Gyula gra­fikusművész kiállítása. — Mis­kolci Képtár: (16—18): Magyar festészet a XX. században, — Kossuth Művelődési Ház (1—18): 77 kép a régi Miskolcról. PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Két ver­senymű. — 9.00: A 22-es csap­dája. Joseph Heller regénye folytatásokban. XXVI., befejező rész. — 9.20: Népdalcsokor. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolará­dió. — 10.20: Édes anyanyel­vűnk. — 10.35; Bálint Mária he­gedül, Lantos István zongorázik. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Változó világtérkép. — 11.10: Fernando Corena és Irina Arhipova énekel. — 11.49: Kri­tikusok fóruma. Déry Tibor: Kedves bópeer... ! Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: örökzöld dallamok. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Néhány szó zene köz­ben. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Hírek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom