Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-21 / 68. szám

Képernyőn Reymont regénye Mit ígér a televízió? Ma délelőtt tartotta a Ma­gyar Televízió mű. >rszer- kesztősege második negyed­évi sajtótájékoztatóját, me­lyen Sándor György, a tévé műsorigazgatója válaszolt az újságírók kérdéseire. A szer­kesztőségek már korábban megkapták a második ne­gyedévre tervezett műsorok­ról készült tájékoztatót. így — a teljesség igénye nélkül — megismertethetjük olva­sóinkat a következő időszak politikai és ismeretterjesztő, valamint szórakoztató műso­raival. Hol vagytok li régi játszótársak? Különösen figyelmükbe ajánljuk, a Látogatóban cí­mű sorozatot, melyben egy- egy megye politikai vezetői mondják el, hogyan hat a pártirányítás a megye életé­re. A Vallomások a XX. szá­zadról című sorozatban a történelem nagy pillanatai­nak tanúi szólalnak meg; a következő negyedévben Dö­me Piroskát és Kahána Mó­zest mutatja be a tévé. A szerkesztőség a Salgótarjáni Acélgyári Társulás egykori elemi iskolájának 1936—37- es anyakönyve alapján kezdi meg Hol vagytok ti régi ját­szótársak című portrésoroza­tát. Arra kíváncsiak, hogy a régi elsősök közül ki hová lett, mire jutott. Nemcsak rnunkatörvén y ­könyv van, hanem munka- illemtan is. Milyen íratlan törvények uralkodnak a mun­kahelyeken, milyen a beosz­tottak és a vezetők viszo­nya, a munkahelyi köziérzet. Erre keres választ a Munka- illemtan című műsor, mely­nek témáit mindig más és más közönség vitatja meg. A Vezetők klubja viszont arra ad alkalmat, hogy gazdasági irányítóink Bán János mik­rofonja előtt feltárják gond­jaikat. A humángenetika, mint szó sem különösebben is­mert, de keveset tud a nagy- közönség az emberi öröklő­dés törvényeiről is. A soro­zat nyolc részben beszél er­ről. feltárni a cigánygyerekek oktatásának mai helyzetét. karmesterverseny A szórakoztató és zenei mű­sorok közül különösen figye­lemre méltó a nemzetközi karmesterverseny, melynek válogatóiról 50 perces film készül. A további fordulók pedig kilenc, egyenes adás­ban zajlanak a televízió nyil­vánossága előtt. Cél: fiatal karmester-tehetségek felfe­dezése. Ebben a negyedév­ben fejeződik be az Arany Páva-versenysorozat, mely­nek nemzetközi gálaestjét is láthatjuk. A fümmüsorok közül a Nobel-díjas lengyel író, Rey- mont Parasztok című világ­hírű regényének adaptáció­ját említjük elsősorban, me­lyet 13 részben közvetít a tévé. A drámai műsorok közül kiemelkedik Sarkadi—Sikl ős: Hannibál utolsó útja című produkció. Sarkadi Imre tö­redékként fennmaradt műve a háború és a béke kérdése­it boncolgatja. Száraz György III. Béla királyunkról írt drámát. Balázs Béla halálá­nak 25 éves évfordulóján Kalandok és figurák címmel az író remekbeszabott elbe­széléseinek (négy történet) drámai változatával ismer­kedhet meg a néző. Kezdők Havonta egy alkalommal jelentkezik majd az ifjúság számára készült Kezdők cí­mű sorozat, melynek első adásában Kútvölgyi Erzsébet színművész és Lovász László a matematikai tudományok 23 éves kandidátusa szerepel. Gyermeknapra a Tízen Tú­liak Társasága és a Papír- sárkány közös műsort ren­dez. * A különböző műsorok rész­letes ismertetésére a negyed­év folyamán rendszeresen visszatérünk. Gy— Tegnap kedvezményes vásár kezdődött a Népművészeti és Háziipari Üzletben. A kötött és varrott áruk 40%-os árked­vezménnyel kaphatók. Ide tartoznak a bébiáruk, lányka és fiúruhák, bakfis és női pulóverek. A népművészeti cikkek ára 300/0-kal csökkent. Nagy a választék a hímzett blúzokban, népi szőttesekben. Ez utóbbi méteráruként is kapható. Érző­dik a húsvét is a bolt forgalmán. Megérkeztek a festett tojá­sok, sárközi, matyó — s ami eddig még nem volt — kalocsai és palóc mintákkal. A kedvezményes vásár március 30-ig tart. (Kerényi felv.) Elégedett cementgyári nők A Hejőcsabai Cemetgyár- ban egyre többet tesznek a párt és a kormány nőpoliti­kái határozatában foglaltak megvalósításáért. Különösen az egyedülálló anyák és nagycsaládosok megsegíté­sében érnek el figyelemre méltó eredményeket. Az el­múlt évben például 18 olyan cementgyári nő vette igény­be a gyermekgondozási se­gélyt, akik amikor most új­ra munkára jelentkeztek, örömmel tapasztalták; bérü­ket minden kérés nélkül is emelték, nem maradtak el dolgozó társaik mögött. Rendszeres a gyárban a nagycsaládosok és egyedül­álló nők támogatása is. Az elmúlt év szeptemberének elején például 20 anya ka­pott egyenként 1000 forint segélyt, decemberben pedig újabb 19 egyenként 800—800 forintot. .­A férfidolgozók és vállala­ti vezetők szeretettel vették körül a cementgyári nőket az elmúlt nőnapon is. Szabó István igazgató 7 nődolgozó­nak adott át „Kiváló dolgo­zó” kitüntetést. 3x3 nap a Szovjetunióban Mit láttunk az A moszkvai Balaton áru­házban otthon éreztük ma­gunkat. Magyar élelmiszere­ket és divatcikkeket kínál­tak itt. A méricskélő, össze­hasonlító szándékot nem tudtuk elhessegetni magunk­dául: egy divatcipő áráért egy porszívót és egy padló- kefélőt lehet venni. Egy ha­vi munkásfizetésért tévét kap a vásárló a GUM-ban. A moszkvai lakosok négy tévé-program között válo­A futballpálya nagyságú tej­pavilonban a sajt-eidorádó ragadott meg, a húsos pavi­lonban a bőség és az árusok egymást túlkiabáló kínálá­sa. A szín-húst egyébként a szalonnával együtt mérik. A Több poart.réfifknimel is meg­örvendeztet bennünket a te­levízió, ezúttal csak a Kon­dor Béláról készített alko­tást említjük, hiszen a ma­gyar képzőművészet kiemel­kedő egyéniségét, aki két esztendővel ezelőtt halt meg, nagyon sok szál fűzte Mis- kolchoz. Vitára készen várhatjuk a Cigánygyerekek az iskolában című dokumentumfilmet, mely egy komlói és egy rá­kospalotai általános iskola cigányosztályaiban igyekszik REFLEKTOR Ma Budapesten a Közle­kedéstudományi Egyesület­ben „A környezetvédelem és a vasút” címmel előadás hangzik el. Dunaújváros­ban helytörténeti kiállítás nyílik. + Esztergomban KISZ—Komszomol találko­zót rendeznek. ★ Győrött a pamutszövő és műbőrgyárat 60 tagú KGST-delegáció lá­togatja meg. + Kecskemé­ten megkezdik az újonnan nemesített homoki szőlők borainak fajtabírálatát. + Komlón Kun Béla emlékün­nepséget rendeznek. >k Nyer­gesújfaluban ifjúsági klub nyílik. >k Nyírbátorban ta­nácskoznak a Szabolcs me­gyei kommunista pedagógu­sok. >k Szekszárdon gyógy- «zerki állítás nyílik. tói, bár tudtuk azt, hogy a számolgatás mindenképpen csalóka eredményt ad. Mit is kínál a nemrég megnyitott magyar bolt'' Három puttonyos Tokaji aszút 2,60 rubelért, Egri bi­kavért , háromért. Egy szé­les, divatos nyakkendő ára négy rubel, egy doboz filte­res cigaretta (Fiitól, Savaria, Alba Regia harminc kopej­ka. Itt és még sokhelyütt, másutt Globus konzervet is láttunk, sőt, Rigában, az egyik méteráru üzlet kirakat így kínálta áruját: Magyar ruhaanyag kapható. Természetesen nem hagy­tuk ki a GUM áruházat sem. amelyet híre és közelsége miatt, minden Moszkvában járó idegen programjába beiktat. A GUM kirakatai nem betekintősek. hanem vitrin jellegűek. Inkább tá­jékoztatnak, mint vásárlás­ra ingerelnek. Az üveg mö­gött láttunk „ortopéd” cipőt is, de a leningrádi Szkorohód cipőgyár az orvosok által nem túlságosan javasolt di­vat-lábbeli sorozatgyártását még csak ezután kezdi el. Az arányok egyébként is mások, mint a mieink. Pél­gathatnak. A Rosszija szálló­ban, ahol laktunk, esténként bekapcsoltam a készüléket. Február 25-én néhány kocka erejéig láttam egy filmet (építkezés, malter-keverés, dicsőség tábla, s a főhős két lány között nem tud válasz­tani), egy leningrádi koncer­tet és színházi közvetítést. Az üzleteket felderítő út a GUM-ból a „Gyermek-világ” nevű játékáruházba vezetett. Jegyzetfüzetembe aznap este ezt írtam fel: a tömeg óri­ási, a választék pazar. Hihe­tetlenül olcsó a gyermekjá­ték. Kis autót, amely azért elég nagy ahhoz, hogv egy tízéves fiúcska beleférjen. 27 rubelért lehet kapni. Ele­mes, távirányítású tank, holdjáró, gépkocsi öt—hat rubel. A gyermek-ruhák ke­vésbé tetszettek. Rigában jártunk a piacon is. Vasárnap volt, a forga­lom csak mérsékeltnek szá­mított. A tenger közelségét jelezte a halpiac gazdagsága. Sokszáz féle halat láttunk: füstölve, sózva, jégbe-hűtve, dobozban pácolva, szeletel­ve, darabolva és egészben. A polipot láda számra mérték kilós és félkilós tasakokban. Szovjetunió legtöbb részén vajjal főznek, a zsír nem kell. így a háziasszony te­pertőt süthet a szalonnából. A rigai piacon nagy a vi­rágkultusz. Rengeteg magot, hagymát kínáltak, s nem láttunk olyan ablakot, kira­katot a félmilliós városban, amelyet ne díszített volna valamilyen növény. Leningrádi emlékeim két nagyáruházhoz kötődnek. A Néva-parti város üzleteinek kirakatai tetszettek a leg­jobban, s a híres Nyevszkij proszpektre a sok jelzőn túl még az is ráillik, hogy vá­sárló utca, A forgalom a nap minden szakában óriási az üzletek­ben, s ez nemcsak a város nagy idegenforgalmának tudható be, hanem az új la­kótelepek még nem teljesen kiépített bolthálózatának. A négymilliós metropolis több mint hárommillió lakója a távoli, de metróval gyorsan megközelíthető lakótelepe­ken lakik, viszont a belvá­rosban vásárol. (Következik: Palota a Ku­linyin sugárúton) BRACKÓ ISTVÁN Példa és erőt adó forrás Ötvenöt esztendeje kiáltották ki a Magyar Tanácsköztár­saságot, öt és fél évtizede győzött először hazánkban a szo­cialista forradalom. 1919. március 21-én, miként annak idején Barta Lajos kommunista író meghatározta, „a magyar pro­letariátus az orosz után az első volt, mely az új történelmi formának politikai realitást is adott”. Ha időben egyre távolodunk is történelmünk e dicső ese­ményétől, jelentőségét nem homályosítják el, sőt fokozzák a múló évek. Mégpedig azért, mert mindaz, amit a tanács­hatalom alkotott, s ahogy a rendkívül nehéz körülmények közt munkásosztályunk a hozzá hű szegényparasztsággal es alkotó értelmiséggel együtt végbevitt, mindig például szolgál, s erőt adó forrást jelent mindazoknak, akik népünk jobb életének ügyét szolgálják. Csodálatra méltó, hogy a mindössze 133 nap alatt mennyi mindenre futotta a proletárdiktatúra új világot formáló erejéből. Azonnal hozzáláttak a kapitalista termelési viszo­nyok felszámolásához, s új termelési rend alapjainak leraká­sához; március 25-én már államosították az iskolákat, s a színházakat, múzeumokat a dolgozók művelődésének szolgá­latába állították. Körültekintően gondoskodtak a tudósokról, művészekről. Április 7-én és az azt követő napokban került sor a tanács választásokra, amikor először választhattak tit­kosan a szavazati jogból addig kizárt dolgozók, a nők, s a 18 évesnél idősebb fiatalok. A Forradalmi Kormányzótanács több rendeletet adott ki a nemzetiségi elnyomás megszünte­tésére is, amit a június 23-án elfogadott alkotmányban hang­súlyozott: Nem tűri a nemzeti kisebbségek bármilyen elnyo­mását és nyelvük használatának bárminő korlátozását. A környező országokban uralmon levő burzsoázia mindent elkövetett, hogy a belső ellenforradalmi erőkkel együtt meg- döntse a tanácsrendszert. Ellene a francia tőkések kormá­nyának biztatására már április 16-án a román királyi had­sereg támadást indított, amit a hónap végén a cseh bur­zsoázia zsoldosainak a támadása követett. Az utóbbiak május 2-án Miskolcra is bevonultak. S ekkor mutatkozott meg, hogy a munkásság milyen áldo­zatokra képes rendszere védelmében. A már március 30-án megalakított, majd újjászervezett Vörös Hadsereg soraiba tízezrével léptek a fővárosi munkások (a vasasok hat önálló zászlóaljat is létrehoztak), s a hozzájuk csatlakozott mis­kolciakkal együtt május 21-én visszafoglalták városunkat, június 6-án felszabadították Kassát, s északi irányban-előre­törve egészen a Kárpátokig nyomultak. E győzelmes had­járatot követően Eperjesen kikiáltották a Szlovák Tanács- köztársaságot. A külső és belső reakció összefogása, s ellenforradalmár tisztek árulása következtében olyan helyzet alakult ki, hogy a különben nem egységes álláspontot képviselő — kommu­nistákból és szociáldemokratákból álló — pártvezetőség, s, a kormányzótanács együttes ülése augusztus 1-én kimondta a tanácskormány lemondását. Ami ezután következett, ékes bizonyítéka annak, hogy a dolgozók egyébként gyáva ellenségei milyen vandalizmusra képesek, ha — jóllehet más népek osztályellenségeinek a segítségével — újból megkaparintják a hatalmat. A Tanács- köztársaság több ezer tisztségviselőjét, vöröskatonáját gyil­kolták meg bestiális módon. A szocializmus eszméjét azonban nem ölhették meg. Az adott erőt a Horthy-rekció negyedszázados uralma alatt a munkáshatalom visszaszerzéséért küzdők ezreinek, a Tanács- köztársaság 133 napos uralmának emléke táplálta a reményt az elnyomott milliókban, a hárommillió magyar koldusban. S napjainkban, amikor megváltozott körülmények közt építjük a szocializmust, s élvezzük vívmányaink előnyeit, szintén példaképeinknek valljuk az első magyar tanácsrend­szerért dolgozókat, küzdőket, érte az életüket sem kímélőket. A helytállás és áldozatvállalás példáját mindennapi mun­kánkhoz, a társadalmunkért való mindennemű tevékenysé­günkhöz szolgáltatják. Ellenőrizni kell a termelést A szolgáltatóipari párt-yb ülése Ma délelőtt ülést tartott az MSZMP miskolci szolgálta­tóipari párt-végrehajtóbi­zottsága. Az ülés résztvevői elsőként a megyei tanács építési- és közlekedési, illet­ve ipari osztályához tartozó vállalatok pártalapszerveze- teinek gazdaságpolitikai te­vékenységét vitatták meg az osztályok vezetőinek bevo­násával. Az előterjesztett jelentés megállapította, hogy a vál­lalatok tevékenységét meg­határozó tervek a pártalap- szervezetek előtt ismertek, azok előkészítésébe a párt- szervezetek is bekapcsolód­tak. A Miskolci Építőipari Vállalatnál például csak a pártszervezettel történt meg­beszélés után ismertetik szé­lesebb körben és hagyják jó­vá a vállalati tervet. Né­hány alapszervi titkár gaz­dasági beszosztásánál fogva, személyesen is részt vesz a tervezés munkálataiban. A vitára bocsátott jelentés ugyanaikkor felhívja a fi­gyelmet arra, hogy az V. öt­éves terv előkészítésére vo­natkozó irányelvek, vállalati elképzelések csak kevéssé ismertek a pártalapszerveze- tek és vezetőik előtt. A jövőt illetően a végre­hajtó bizottsági ülés . részt­vevői különösen az üzem- és munkaszervezésre vonatkozó párthatározat végrehajtásá­nak fokozottabb ellenőrzésé­re hívták fel a figyelmet. De több pártszervezetnél jobban oda kell figyelni a pártszervezetek termelés- ellenőrző és gazdaságszerve­ző munkájának fejlesztésére is. A végrehajtó bizottság a továbbiakban a szolgáltató­ipari pártbizottság 1974/75. évi iskoláztatási tervét vitat­ta meg, majd tagfelvételek­re hangzottak el javaslatok. Az ülés bejelentésekkel ért véget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom